Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. 7 Jog a tájékozódáshoz Kevesebb a tiltott könyv A polcokon helyet kaptak a vezető nyugati lapok és a magyarországi vallási felekeaetek kiadványai is. Fotó: Bencze Könyvtárainkban elkülönítve, zárolt anyagként tárolják azokat a könyveket, újságokat, amelyek eszmeileg kifogásolható, káros nézeteket tartalmaznak; eddig csak különleges engedély- lyel rendelkező kutatók férhettek hozzájuk. Nemrégiben arról adott hírt az MTI, hogy az Országos Széchényi Könyvtár — a legteljesebb körű anyaggal rendelkező közgyűjteményünk — a közeljövőben hozzáférhetővé teszi az olvasók számára elkülönített dokumentumait, így az eddiginél jóval könnyebbé válhat a kutatómunkái a forrásfeldolgozás. Követik a példát Nógrád- ban is? Erről érdeklődtünk Salgótarjánban a Balassi Bálint megyei könyvtár igazgatójától, Kojnok Nándortól. — A korlátozottan hozzálérhető könyvtári dokumentumok körét a könyvtárakról szóló 1976-os törvény- erejű rendelet határolta be, amely viszonylag rugalmasan értelmezte az engedélyeztetést. öt évre rá kiadtak egy miniszteri utasítást is, amelynek értelmében az in- tézménvigaz.gatók hatáskörébe utalták a döntést.- Ennek alapján kellett felülvizsgálnunk az állományunkat. , — Sok anyagot érintett éz? — A vizsgálat során derült ki, h'ogy nálunk meglehetősen szűk körű a szóba jöhető dokumentumok köre. A könyvtár ugyanis 1949- ben alaikult, ezért régebbi állományunk nem volt. így csak azok a kiadványok jöhettek számításba, amelyeket egyéb intézkedések nyilvánítottak zároltnak. Ilyen volt például az 1970-ben kiadott levéltári dokumentumokat közlő Sorsforduló című gyűjtemény, Batsányi Györgytől Kun Béla életrajza (1979-ben adták ki), Síik Endre önéletrajzi visz- szaemlékezése. A másik csoportot az 1956-os eseményekről szóló művek alkotják, az úgynevezett gyorskiadványok, a „fehér könyvek”, amelyek nem a valóságnak megfelelően mutattak be egyes élő személyeket, vagy nem hiteles információkat tartalmaztak, egyebek j dós férfi kopogtat szerkesztőségi szobám ajtaján. Vpltaképpen nem hozzám jött. Nem tudja, kihez. De hozott valamit. Egy piros vinyettás, kék csíkos füzetet, melybe Amíg a kenderből vászon lett címmel leírta a fonás-szövés történetét. — Kell-e ez nekünk? Tudunk-e kezdeni vele valamit? — kérdi, s tekintetében a kétkedés, a félénkség, az elutasító válaszra való eleve felkészülés. Rozgonyi József karancs- lapujtőí nyugdíjas tisztelt meg látogatásával. Az immár harmadik évé özvegy férfi négy gyereket indított útnak, közülük háromnak diplomát adott a kezébe, ö maga a jeles bizonyítványnyal elvégzett négy polgári után az acélgyár bérelszámolója lett. Ott ellesett any- nyit a számviteli tudományokból. hogy másodállásban hét esztendőn át a la- pujtői téesz könyvelését is elvállalta. Kellett a kereset, sokba volt a négy gyerek. Az oklevelet, miszerint 1955- ben a járás legjobb tsz- könyvelője címet nyerte el, máig őrzi. Közben olvasom a kender vászonná levésének a történetét. „A kendermagot május közepén vetették el jól előkészített trágyás földbe. Nagyon hamar kikelt. Az a mondás járta, hogy ha a kendermag nem szégyellte volna magát, előbb kikel mellett Nőgrád megyével kapcsolatban sem. S, ilyenek még a Horthy-korszak- ban megjelent politikai munkák és általában az elcsatolt területekkel — Erdéllyel, a Felvidékkel — foglalkozó kiadványoki Mi 'idesoroltuk még a kimondottan vallásos szemléletű elméleti és történeti műveket is, meg a Kossuth Könyvkiadó által kiadott „Szigorúan bizalmas” jelzésű könyveket. — Ezeket a könyveket egyáltalán nem lehetett forgatni? — Igazgatói engedélyhez kötve tanulmányozhatták azelőtt is a helytörténeti kutatást végzők, a politikai oktatásban részt vevők. Sőt, ha nem tudtak róla, mi ajánlottuk nekik. Indokolt esetben senkit nem korlátoztunk a használatukban. Olyannyira nem, hogy még a középiskolások is bepillanthattak — az iskolaigazgatók igazolását bemutatva, hogy pályázathoz, tanulmányi versenyre kell nekik —, mást ne mondjak, az 1956-os kiadványokba. Arra is volt példa, hogy egy amerikai kutató jött könyvtárunkba érdeklődni, milyen megyei lapok jelentek meg Nógrád- ban ’56—’57-ben. — Kapott önöktől erről információt ? — Természetesen. Másolatot is szeretett volna, ezért viszont, az utasítást követve, az Országos Széchényi Könyvtárba irányítotmintsem a szántó-vető ember a vetési munkából hazaér.” Honnan tud erről Rozgonyi József, amikor életének negyvenkét esztendejét nem a szabad ég alatt, a földeken, hanem az acélgyárban, legtöbb részét a hengerműben töltötte? — Tudja, mióta egyedül' élek, sok a gondolkodniva- lóm — kapja el tekintetem a kék csíkos füzet fölött. — És hol járnának egy öregember gondolatai, ha nem a múltban? Amit én ott leírtam. múltam egy darabkája. Csak azt nem tudom, érdekel-e ez ma valakit? Olvasom tovább a gyakorlott írásra valló sorokat. „Június közepén különvált a magvas- és a virágos (pasz- konca) kender. Ekkor a virágosat kiszedik (kinyövik). Kévékbe kötözik és eláztatják az ierre o. célra ásott kenderáztatóban (mocso- lyában).” A 73 esztendős , férfi, ki magát öregembernek nevezi, aggodalmaskodik. Ugyan kit érdekel manapság, hogy mit neveztek a palócok mocsotuk. Bár, igazi oka az volt, hogy akkor még nem rendelkeztünk megfelelő másolóeszközökkel, — Mi a helyzet most az újabb nyitással ? — Év elején a Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya felhívta a könyvtárak vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják újra felül a fent említett dokumentumok körét, éppen a szélesebb körű tájékoztatás érdekében. Az alkotmány előírásait, az erkölcs, az ízlés védelmét kell szem előtt tartanunk. Az állománynak ez a része ma is elkülönítve áll, de a hozzáférhetőségük, használatuk rendkívül előnyös, csupán a „Szigorúan bizalmas” jelzésűekhez kell engedély. — A nagyobb társadalmi nyíltságra és nyilvánosságra az állománybővítést illetően a könyvtár hogyan reagál ? — Alapvető feladatunk a változásokra való gyors reagálás, tehát a dokumentum- gyarapítást ennek megfelelően végezzük. Évekig nem szereztük be a vallásos lapokat. Ma viszont a Magyarországon működő felekezetek lapjai éppúgy megtalálhatók az olvasóteremben, mint néhány vezető nyugati lap, nevezetesen a francia L’Express, a nyugatnémet Der Spiegel és az angol Observer. A többletet csupán anyagi lehetőségeink korlátozzák. — Tuza — lyának, kinyövésnek, csapó" fának? S nekünk kelbe vajon tudni mindezt, mikof napjában panaszoljuk, hogy nem győzzük követni feldolgozni a ránk zúduló információk áradatát? Felgyorsult a világ, alig tudunk vele lépést tartani. S akkor itt ez a három és fél oldalas munka a fonásról, szövésről... — Ami abban a füzetben van, azt az én szüleim még csinálták. Emlékszem rá — bizonygatja az írás „létjogosultságát” a szerző. De látszik, nem igazán hiszi, hogy meg tud győzni emlékezete e néhány oldalas darabkájának érdekességéről. — Font, szőtt öt lánytestvérem is. Mi másból is került volna kj mindőjük staíírungja? ..A kicsépelt kendert kévékbe kötözték. Egy kévébe négy-öt markot raktak. A virágos kenderhez hasonlóan eláztatták. Csak míg a virágos két hétig ázott, addig a magvasnak négy hétig kellett az áztatóbán lenni. Ennek az volt iaz oka, hogy a magvaskender rostja Kcll~e nekünk Rozgonyi József kék csíkos füzefe ? Karácsonyra új lemez Beszélgetés Benkó Sándorral — A Ki-mit-tud? zsűrijében rendszeresen láttuk Benkó Sándort, a Benkó Dixieland Band vezetőjét. Mielőtt zenekaráról faggatom, engedje meg, hogy a vetélkedővel kapcsolatban megkérdezzem: mi a véleménye a versenyen induló dzsesszegyüttesekről ? — Sajnos kevesen játszottak igazán szvinges zenét. A mai muzsikán elsősorban a rockos hatás érződik. Felkészültségük jó volt, de improvizációs tudásuk még csiszolásra szorul. Azt is jellemzőnek tartom, hogy modern dzsesszt kevesebben játszottak, mint hagyományos, tradicionális zenét. — Talán ezért lett dixieland-zenekar az első? — Amennyire örültem, annyira kényelmetlenül éreztem magam emiatt, de egyszerűen ténykérdés, hogy a dixielandet játszó együttesek magasabb teljesítményt nyújtottak a többieknél. — ön szerint milyen lehetőségeik vannak a mai fiatal dzsesszmuzsikusoknak? — Nem mondaná/h, hogy könnyű helyzetben vannak, de az kétségtelen előny a hatvanas évekkel szemben, hogy szabadon muzsikálhatnak. A dzsessz mindig rétegzene .volt, kevés a fellépési lehetőség, a fizetőképes kereslet. Hiányoznak á műhelyek, ahol az idősebbek körében tapasztalatokat szerezhetnének a most indulók. — Benkóék foglalkoznak utánpótlás-neveléssel? — Évek óta. Hazánkban ötven dixieland zenekar bontogatja szárnyait. Mi kölcsönözzük nekik kottáinkat, felléptetjük őket Török Pál utcai klubunkban, a Kosztolányi Művelődési Házban. Bevezetett gyakorlat, hogy meghallgatásra jelentkeznek a rádióban Kiss Imrénél felvétel készítése céljából. A legjobbak részt vesznek a drezdai dixielandfesztiválon. Felléphetnek Salgótarjánban, Kecskeméten, Tatán, Diósgyőrben az évente megrendezett dixielandfesztiválon, (a két utóbbinak én vagyok a művészeti vezetője). Ezekben a zenekarokban négyszáz gyerek zenél, bennünket is inspirálnak, adott a lehetőség, hogy „befogják” a BDB-t. — A Benkó Dixieland Band rendszeresen játszik fiatal közönség előtt? — Ragyogóan megy a műegyetem új várklubjában a dixikocsma, ahol kéthetenként csütörtökön játszunk mi, a közbeeső héten pedig modern dzsesszt hallgathatnak a résztvevők. Koncertezünk a kertészeti egyetem klubjában, az EL- TE-n, a SOTE-n, a műszaki egyetem E klubjában, a Közgázon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Programjaink ösz- szeállításakor a klubok mindig elsőbbséget élveznek, mert úgy gondoljuk, hogy tagjaikból lesz a mi későbbi közönségünk, „önző érdekből” ingyen játszunk a Török Pál utcában, és a dixikocsmában is csak jelképes tiszteletdíjat fogadunk el. — Láthatjuk-hallhatjuk a BDB-t a közeljövőben nagyobb nyilvánosság előtt is? — A televizióban valamikor november végén, december elején sugározzák a Benkó Dixieland Band története hatvan percben című showműsorunkat. Közvetlenül utána a kettes csatornán pedig egy negyvenperces koncertfilmünket muntatják be. Novemberben jelenik meg a Göncöl Kiadónál az a kötet, amely a BDB történetét dolgozza fel a sajtó tükrében. A Soros-alapítvány és a BDB támogatásával létrehozott műben Simon Géza Gábor nemcsak a hazai, hanem a külföldön megjelent, rólunk szóló cikkeket is összegyűjtötte. — Készítenek mostanában új lemezt? — Karácsonyra jelenik meg első CD-kompakt* lemezünk a Glória Kft kiadásában All of me címen, amelyen a mai New Or- leams-i dixielandmuzsikát játszunk. Első csak saját szerzeményeinket tartalmazó anyagunk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál készült Benkó s Play Benkó s címen. Ez is karácsony előtt jelenik meg, és szintén CD-lemez lesz. Rakita Agnes Ven (elégségbe n otiboM A miskolci rádió népszerű portrésorozatban Kukely Júlia operaénekes-nővel beszélget Antal Magda és G. Tóth Ferenc. A Salgótarjánban készült felvételt holnap, azaz vasárnap 9.30-kor hallhatják a miskolci rádió hullámhosszán. (Fotó: Bábel L.) Ravd-esire készül a Győri ßalctf sokkal szívósabb volt és nehezebben vált le a kender róla.” A magvaskender rostja sokkal szívósabb volt... Rozgonyi József is szívós akár a magvaskender rostja. Legyőzte a .,kisembere^ ” kis tuda-tát, eljött egy vadidegen szerkesztőségbe, hogy egy vadidegen ember kezébe adja életének e megörökített apró részét. — Kell-e nekünk ez? — ismétli sokadszor a kérdést. Kedves Rozgonyi József, karancslapujtői otthonában talán olvassa most a választ. Igen, nekünk is fontos a múltunk. Akkor is. ha mi magunk már nem saját kezűleg készítjük el kelengyénket. Fontos, mert múltismeret híján jövőnket sem sejthetjük. Az ön gondolatai már a múlt ösvényeit járják hiszen hetvenhárom esztendős. Mj még többet gondolunk előre. Gyakran ugyanolyan aggodalmakkal, mint ahogyan ön nyújtotta át kék csíkos füzetét. Biztos, nyugodalmas jövőt szeretnénk, s megpróbálunk megdolgozni érte. Jobban, mint eddig iparkodtunk. De biztonságtudatunkhoz az is kell, hogy sejtjeinkben hordozzuk a múltat. Ismerjük, méghozzá jól, pontosan történelmünket. Annak pedig része — bár kicsiny — az is, hogyan lett a kenderből vászon. — szendi — Ravel-est címmel új bemutatóra készül a Győri Balett. Az együttes Markó Iván koreográfiájában három önálló táncjátékot visz színre. A La Valse, illetve a Daphnis és Chloé Maurice Ravel azonos című kompozícióira készült. Az előbbi a hivatás iránti elkötelezettség drámája, amely egy táncosnőnek művészi pályája utolsó szakaszában a halál árnyalakjával vívott harcát eleveníti meg. Az utóbbi a híres szerelmi történet. a La Valse főbb szerepeit kettős szereposztásban Horváth Erika és Bom- bicz Barbara, illetve Kiss János és Tárnoki Tamás alakítják. A Daphnis és Chloé címszerepeit Dem- csák Ottó és Főnyi Éva táncolják. Mindkét táncjáték magyarországi bemutató lesz, ugyanis a koreográfiákat ez év nyarán a firenzei operaház együttese egy nemzetközi zenei fesztiválon már színpadra állította Markó Iván közreműködésével. A két táncjáték olasz szólistái decemberben a Rá- ba-parti városban vendégszerepeinek: három alkalommal őket láthatja majd a győri közönség. A harmadik tánckompo- zició a Bolero felújítása lesz, amellyel az elmúlt években az országhatárokon túl, egyebek között az Egyesült Államokban, az NSZK- ban, és a szöuli olimpián is sikert aratták a győri táncosok. A Bolero szólóját kettős szereposztásban Bom- bicz. Barbara és Loósz Krisztina táncolják. A premier november 25-én lesz a Kisfaludy Színházban. Világszépe 1988 Izland 18 éves szépségkirálynőjét választották meg csütörtökön 1988 világszépévé a londoni Royal Albert Hallban. A szürkéskék szemű, szőke Linda iPetursdot- tir 84 ország szépségkirály- nöje közül bizonyult a legszebbnek, két udvarhölgye Dél-Korea és Nagy-Britan- nia szépségkirálynője lettA hírügynökségi jelentések szerint Linda szállodai fogadóportás, szabad idejét pedig főleg bodybuildinggel, úszással tölti, és nagyon szeret utazni. Ez utóbbinak most már csak azért is nyugodtan hódolhat mivel a fejére helyezett koronával együtt 30 ezer angol fontot is nyert.
