Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK A reform útján végig kell mennünk (Folytatás az 1. oldalról) jüik. hogy fokozatosan nőve. kedjék a kereskedelmünk. Másrészt spanyol részről garantálni kell a megbízható gazdasági együttműködést a magyar nyitás által kínált lehetőségek kihasználásával. Az akadályok közül González az első helyre sorolta a valós helyzet, a játékszabályok ismeretének a hiányát. Magam például azt tervezem — mondotta —. hogy spanyol üzletemberek társaságában utazom Magyarországra és ily módon a helyzetfelmérés és a kapcsolatteremtés sokkal közvetlenebb módon valósulhat meg. Csökkenteni a kereskedelmi vámokat A szakszervezetek és a kormányzat viszonyát illető kérdésre Felipe González kifejtette, hogy Spanyolországban most a kormány- párti és a kommunista irányítás alatt lévő munkás- központok összefogtak és december közepére általános sztrájkot hirdettek. Kifejtette. hogy a kormányzat szerint a szakszervezetek nem kínálnak alternatívát és kitérnek a tárgyalási ajánlatok elől, mi több, másfél éve hallani sem akarnak a szociális és gazdasági politikáról való tárgyalásról. Az MTI tudósítóinak arra a kérdésére, hogy miként értelmezendő az európai egységokmány 1992-ben történő érvénybe lépése utáni helyzet, Felipe González elmondta, hogy az semmiképpen sem jelenti a kívülállókkal szembeni diszkriminációt a Közös Piac részéről. Ugyancsak az MTI tudósítóinak kérdésére, hogy várható-e spanyol részről a megkülönböztető intézkedések kiiktatása a magyar árukkal szemben, González emlékeztetett arra, hogy politikai megfontolásokból Spanyolország az EGK 12 tagországa között a legnagyobb erőfeszítéseket tette a Magyarországgal való megállapodás tető alá hozásáért. Most azon munkálkodik, hogy erőteljesen csökkentse a vámokat az EGK- val egyezményt kötött országokkal folyatott kereskedelemben. — Rendkívül hasznos és értékes eszmecserét folytattunk a miniszterelnök úrral — kezdte meg tájékoztatóját Grósz Károly. — Mi azt hirdetjük: újfajta érdekviszonyok alakulnak ki a világban. Szaporodnak az érdekazonosságot kifejező elemek, s nekünk ezt a folyamatot kell támogatnunk. Mostani megbeszéléseinknek már vannak konkrét eredményei is — emelte ki a továbbiakban Grósz Károly. s tájékoztatta az újságírókat a délelőtt aláírt egyezményről, a ratifikációs okmánycseréről, s az egyéb dokumentumokról. — KözöA kormányzás legyen valóban kormányzás, és ne a termelési tényezőkkel való központi gazdálkodás! — szorgalmazta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, címzetes egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szerdai nyilvános tanácsülésén elhangzott beszédében. A jubileumi és díszdoktoravató ünnepi ülésre az adott alkalmat, hogy 130 éves a magyar közgazdasági felsőoktatás, és 40 éves az önálló budapesti közgazdaságtudományi egyetem. sen munkálkodunk — tette hozzá — a beruházásvé- delimi megállapodás előkészítésén is. Szeretnénk bekapcsolódni azokba a nagy spanyolországi vállalkozásokba, amelyek 1992-ben az egész világ érdeklődésére számot tarthatnak. A nyilatkozat utáni első kérdés a magyar szakszervezetek helyzetére vonatkozott — egy spanyol újságíró az érdekképviseleti szervek megélénkült tevékenységének okait tudakolta. — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a szak- szervezetek rendkívül aktív és hatékony harcot folytatnak a kormánnyal, a vállalatvezetőkkel szemben a dolgozók érdekeiért — húzta alá a magyar kormányfő. — A magyar szakszervezeti mozgalomra ma a sokszínűség a jellemző. Most a különböző szakmákhoz kötődő kisebb közösségeket képviselő szakszervezeti mozgalmak erősödtek meg. Ez természetesen érthető, hiszen dinamikus reform- mozgalmunk időszakában sokrétűek az érdekellentétek is. Ha valaha, akkor ma olyan korszakot élünk, amikor nem tudunk kedvére tenni mindenkinek. Törvényszerű tehát, hogy kiéleződnek a szakszervezetek és a kormány, a munkaadók közötti feszültségek. A legkedvezőbb döntés csak így, ezáltal születhet meg. A magyar szakszervezeti mozgalom nagyon széles körű nemzetközi kapcsolatokat épített ki az elmúlt évtizedekben, és — meggyőződésem — a spanyol szakszervezetekkel való együttműködésben is sok érték, tanulság van. Ám azt is látni kell, hogy a magyarországi viszonyok jelentősen eltérnek az itteniektől. Minőségi különbség van a szak- szervezetek spanyolországi, illetve Magyarországon játszott szerepe között. Az EGK-hoz fűződő kapcsolattal foglalkozó kérdésre válaszolva, Grósz Károly kifejtette: az Európai Gazdasági Közösséggel kötött szerződés aláírása után a magyar kormány levélben fejezte ki köszönetét a spanyol kormánynak azért a támogatásért, amelyet a megállapodás létrehozásában Spanyolországtól kapott. Reménnyel, nyugtalanság nélkül nézünk az együttműködés jövője elé. Bővíteni a tőke és munkaerő mozgásterét A La Vanguardia munkatársa alaposan félreérthette a Magyarországon a közelmúltban elfogadott társasági törvényt, mert megkérdezte: milyen hatással lesz az egypárt-, többpártrendszerre ? — A társasági törvénnyel — húzta alá Grósz Károly — nem politikai viszonyokat szabályozunk. A paragrafusok a tőke, a munkaerő Az ülésen jelen volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a tudományos, művelődési élet több neves személyisége, továbbá több budapesti diplomáciai képviselet vezetője és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet képviselője. Áz ülést Bora Gyula rektorhelyettes nyitotta meg, majd Csáki Csaba, az MKKE rektora mondott ünnepi beszédet. hetővé teszik a külföldi és a magántőke bekapcsolódását a különböző fejlesztésekbe, beruházásokba. A többpártrendszer kérdését a jelenleg előíkészület alatt álló új alkotmányban kell rögzíteni. Ez a munka elkezdődött, 1990-ben lesz kész a alkotmányjavaslat, amelyet társadalmi vitára is bocsátunk. Az eseménydús program szűkre sfcabta a sajtókonferenciára szánt időt, Grósz Károly azonban még válaszolt a kormányhoz közel álló El Pais cikkírójának két kérdésére. — Ami az első kérdést illeti, természetesen a reformtörekvések nem jutnak érvényre szemléleti és társadalmi konfliktusok nélkül — mondotta. — Az elmúlt négy évtized alatt sok érték született, de sok értékesnek vélt, ám eredménytelen gyakorlat is megcsontosodott. Amikor ezt meg akarjuk változtatni, akkor érdekeket sértünk, arról nem is beszélve, hogy a reformfolyamat során sok elméleti tételünket kell felülvizsgálnunk. A magyar—román kapcsolatokról A másik kérdés a román— magyar kapcsolatok feszültebbé válásának okait firtatta. — Valóban vannak olyan társadalmi, politikai feszültségek közöttünk, amelyek gondokat okoznak nekünk — mondotta Grósz Károly. — A magyar kormány azonban nem hagyja magát provokálni, s az európai biztonságot, a két nép érdekeit szem előtt tartva — azt hiszem — joggal várja el romániai partnereitől is, hogy együttműködjenek a feszültségek csökkentésében — mondotta végezetül a pártfőtitkár-mi- niszterelnök. ☆ A sajtóértekezletet követően Grósz Károly a spanyol képviselőházat kereste fel. Itt Félix Pons elnök adott tájékoztatást a törvényhozók munkájáról. Szerdán I. János Károly spanyol uralkodó és Zsófia királyné ebéden látta vendégül a pártfőtitkár-minisz- terelnököt. Délután Grósz Károly a parlamenti ellenzék képviselőivel találkozott. Előbb Antonio Hernandez Mancha- val, a Spanyol Népi Szövetség elnevezésű jobboldali párt elnökével folytatott megbeszélést. Ezt követően — szállásán Julio Anguita- val a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával találkozott az MSZMP főtitkára. A pártfőtitkár-miniszterel- nök este nagykövetségünk épületében a madridi magyar kolónia tagjaival találkozott. A szerdai program a spanyol magánbankok szövetségének Grósz Károly tiszteiére adott vacsorájával ért véget. Berecz János Svédországba otazott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a baloldali, pártkommunisták (VPK) meghívására szerdán Svédországba utazott. Látogatása során megbeszélést folytat a két párt közötti kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről és találkozik a svéd politikai élet kiemelkedő személyiségeivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ragnar Dromberg, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. • (MTI) i(Folytatás az 1. oldalról.) maga megújításának szándéka is. A párt politikai és mozgalmi eszközökkel kíván részt venni a társadalom életében, ami új viszony kialakítását követeli meg a párt és szervezetei között. A pártvezetés döntött úgy, hogy felül keli vizsgálni az utóbbi másfél évtized történéseit. Azóta a Központi Bizottság szélesítette az időhatárt, s az elmúlt négy évtized tudományos elemzésének igényét fogalmazta meg. Meg kell vizsgálnunk, milyen értékeket szükséges megőriznünk, továbbfejlesztenünk, milyen hibák, torzulások születtek, gyakorlatunk, gondolkodásunk mely elemeit kell elhagynunk, illetve meghaladnunk. Persze tudnunk szükséges, hogy a struktúraváltás nem megy megrázkódtatások nélkül, de — minthogy nincs más alternatívája — vállalnunk kell, még az átmeneti munkanélküliséget is. A politikai vezetés törekvése az, hogy meggyorsítsa a reformfolyamatot, és a következő év végéig az egész gazdaság reformját — beleértve például a bérreformot, az adózás korrekcióját is — elvégezze. A megyei pártbizottság első titkára elmondta: a párt (Folytatás az 1. oldalról.) A stratégiai változások szükségessége után a megyei első titkár külön is szólt a szakmunkásokról, akik nélkül nem lehet minőségi munkát végezni. Az értelmiség szerepe általában, s ezen belül a műszaki értelmiség különösképpen felértékelődik. A fiatalokról szólva Devcsics Miklós megjegyezte: világos program szükséges, szerepükkel, tennivalóikkal együtt. Természetesen feladataink vitákkal és érdekellentétekkel valósíthatók meg, ehhez A parlament ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével tartott szerdai ülésén a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról, a vállalkozási nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, továbbá az adó- és árrendszer-módosításnak az iparban tapasz;- talt hatásairól tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsá- nyi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi és hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósságállomány 17 milliárd, a nettó pedig 10,4 milliárd dollár. Ez a nemzeti jövedelem 85 százalékának megfelelő összeg. A jövő évben hiteltörlesztésre kétmilliárdot, kamatfizetésre további egymilliárd dollárt kell fordítani, miközben a gazdaság 6,5 milliárd dollár exportbevétellel számol. Jelentős tehertételt jelent majd az importliberalizálással összefüggésben a tervezett 5,5 milliárd dollárnyi behozatal. így az országnak tovilágosan látja, hogy a jelenlegi helyzetben törekvéseit milyen veszélyek fenyegetik. Egyrészt számolni keli azzal, hogy a munkás- osztály egyes rétegei balról igyekeznek megakadályozni a változtatásokat, ami olyasféle baloldali visszarendeződést eredményezhet, mint amilyen 1972-ben volt. Ez azonban láthatjuk, hova vezetett, tehát mindenképpen elkerülendő. A másik veszély jobbról fenyeget, célja a politika destabilizálása, a keletkező feszültségek kezelhetetlenné transzformálása. Egyébként bármennyire is eltérőek az indítékok, mind a kettő, eredményét tekintve, egy irányba hat, s a pártnak fel kell lépni ellenük. Egyetlen választásunk csak a reform végigvitele lehet, megfelelő önmérséklettel és következetességgel. A főiskolások több mint két tucat kérdést fogalmaztak meg írásban a megyei pártbizottság első titkárának, országgyűlési képviselőnek. A politika országos eseményei mellett — például a bős—nagymarosi vízlépcső, a párt viszonya az alternatív szerveződésekhez, korrupciós ügyek — őszintén érdeklődtek a megyei témák iránt is. S, az is természetesnek tekinthető, hogy érazonban megfelelő szövetségeseket kell keresni. A belpolitikai tájékoztató után a megyei népfrontbizottság ülésén szó esett az alternatív szerveződésekhez való népfrontviszonyról, majd az elöljárók megyei szövetségének megalakítását kezdeményezték, amely fóruma lehet a községek közötti folyamatos tapasztalatcserének. A népfront megyei bizottsága tegnapi munkanapján végezetül személyi kérdésben foglalt áliást. Devcsics Miklós tájékoztatta a testületet arról, hogy széles kövábbi jelentős hiteleket kell felvennie, az adósságállomány a 90-es évekre tovább nő. Ez egyébként az idén 500 millió dollárral emelkedett, s bár jövőre ennek felét tervezték, de a növekedés várhatóan hasonló lesz az ideihez. Ugyanakkor az előadó kedvezőnek értékelte, az idei exporteredményeket: a külkereskedelmi egyenleg jelenleg több mint 250 millió dolláros aktívumot mutat, szemben a múlt évi 380 milliós passzívummal. Annak érdekében, hogy jövőre tovább javuljanak az eredmények, a belföldi fogyasztás újabb csökkentése szükséges, valamint a vállalati jövedelmek nagyobb elvonása, mert — mint mondta — a vállalati források az idén mérséklődés helyett inkább emelkedtek. A tervhivatal elnökhelyettese szólt arról is, hogy várhatóan tovább szűkül a szocialista országokkal az árucsere lehetősége, annál is inkább, mert partnereinkkel kiegyenlített áruszállításokra törekszünk, s a közelmúltban a szovjet külkereskedelmi cégek is viszdekiődésük homlokterében állt a felsőoktatás helyzete, jövője. Nehézményezték, hogy a kormányzat túlságosan keveset költ a főiskolák, és egyetemek működési feltételeinek a biztosítására. Ezzel Devcsics Miklós is egyetértett, miközben igyekezett feltárni az okokat. Egyúttal kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja a hallgatók és az oktatásban dolgozók azon igényét, mely szerint növelni kell mind a felső-, mind a közoktatásra fordítható összegeket, az oktatók, a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerését, a realitások pontos figyelembevételével. Ezt elmondja a parlament terv- és költségvetési bizottságnak a mai ülésén is, amelyiknek a tagja. A megyei első titkár hangsúlyozta: a nógrádi politikai és tanácsi vezetés számára mindig is fontos volt a főiskola. Ezért döntöttek a felépítése mellett, úgy is, hogy központi forrásból egyetlen fillért sem kaptak hozzá. E megítélés jelenlegi érvényességét pedig az bizonyítja, hogy segítik az intézmény bővítését. A támogatásért nem kérnek mást, csak tisztességes, eredményes oktató-nevelő munkát, tanulást, felelős, magatartást és cselekvést. rű konzultáció után az illetékes politikai szervek azt javasolják: dr. Körmendy Józsefet, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárát válasszák meg a megyei tanács elnökének. Az indítványról kifejtette véleményét Szomszéd Károly, Marczinek István, Berki Mihály és Letovai Ildikó. A javaslattal egyetértő megnyilatkozások után a megyei népfrontbizottság nyílt szavazással egyhangúlag úgy döntött: a népfront indítványozza a Nógrád Megyei Tanácsnak, hogy válassza meg elnökének dr. Körmendy Józsefet. szamondtak jelentős magyar exporttételeket. Ezért néhány helyen kapacitás- kihasználatlansággal is számolni kell. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes mindezzel összhangban, az eredetileg 50 százalékosra tervezett vállalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra javasolta a képviselőknek. Azt is kifejtette, hogy mivel számos adó megszűnik, ösz- szességében a központosított elvonások aránya így is mérséklődik. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke elmondta, hogy a kutatásfejlesztési programokat hazánkban 40—42 százalékban központi forrásból fedezik, ez az arány hasonló a nyugat-európai országokéhoz. A napirenden felsorolt témákról ezután együttes vitát folytattak a bizottsági tagok. A gyakran szenvedélyes hangú felszólalások közül a legtöbb az osztalékfizetést tette szóvá, mások információkat sürgettek az ország hitelfelvételeiről és annak felhasználásáról. Grósz Károly Madridban mozgásterét bővítik, s ieA közgazdasági egyetem jubileumi tanácsülése Dr. Körmendy Józsefet javasolják a megyei tanács elnökének Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése
