Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 274. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Küldött a KISZ-érteke (3. oldal) Kevés a munkáskéz (3. oldal) Napi postánkból (5. oldal) Mindennap van testnevelés (7. oldal) Grósz Károly Madridban A szerdai nap programjából A reform útján végig kell mennünk Grósz Károly szerdai programja a spanyol szoká­soktól eltérően, korai idő­pontban kezdődött egy mun­ka reggelivel, amelyen a kor­mányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezetői vettek részt. Grósz Károly útja ezután a világhírű Prá- do-múzeumba,vezetett, ahol El Gréco, Velasquez és más művészek alkotásaiból tekintett meg néhányat. Felipe González spanyol kormányfő és a spanyol tár­gyaló csoport a Moncloa-pa­lotában folytatták a kedden megkezdett tárgyalásokat Grósz Károllyal és a kísére­tében levő: szakértőkkel'. A két politikus délben a kor­mánypalota sajtóközpontjá­ban válaszolt az újságírók kérdéseire. Rendkívül pozitívnak te­kintjük, hogy Magyarország napjainkban kulcsszerepet tölt be a nemzetközi kap­csolatok fejlődésének alakí­tásában. Ennek egyik jel­képeként említhető a Közös Piac és Magyarország között aláírt egyezmény — mon­dotta Felipe González spa­nyol miniszterelnök. Külö­nösen elmélyültnek és hasz­nosnak nevezte a két ország mai társadalmi folyamatairól történt elemző véleménycse­rét. a gazdasági problémák megoldására irányuló együt­tes kiútkeresés tényét. González utalt arra is, hogy személy szerint igen nagy érdeklődéssel tekint a közeljövőben esedékes ma­gyarországi útja elé. Kifejez­te reményét, hogy az egye­lőre csekély volumenű gaz­dasági kapcsolatok a továb­biakban megerősödnek. El­mondotta, hogy a nyitás lé­péseit most tesszük meg. A Magyarország és a Közös Piac közötti egyezmény is az együttműködés megsok­szorozását célozza. Igaz, egy megállapodástól nem várha­tók azonnali eredmények. Ket­tős feladatot kell elvégez­nünk — mondotta: az egyik az állami hatóságok illeté­kességébe tartozik, vagyis fel kell tárnunk gazdasága­ink egymást kiegészíteni ké­pes elemeit, s így elérhet­(Folytatás a 2. oldalon.) A választójogi törvény módosító javaslatai a megyei népfrontbizottság előtt Dr. Körmendy Józsefet javasolják a megyei tanács elnökének Ülést tartott szerdán Sal­gótarjánban a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága, a tanácskozáson részt vett Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. A testület tagjai — Leto- vai Ildikó megyei népfront­titkár megnyitója után — elsőként a választójogi tör­vény módosításáról szóló javaslatokról nyilvánítottak véleményt. Rövid vitaindító­jában dr. Farkas Miklós, a népfront közjogi munkabi­zottságának elnöke elmond­ta: a társadalmi vita kere­tében Nógrádban hatvanöt fórumot szerveznek, ebből több mint ötvenre már sor került. A minél szélesebb körű véleménynyilvánítás elősegítése érdekében — új módszerként — a városok­ban úgynevezett nyílt na­pokat is szerveztek. Az ed­digi viták tapasztalatait ösz- szefoglalva többek között kiemelte: szó esett a de­mokratizmus további erősí­téséről; világosabbá válik, hogy milyen program alap­ján ki, kit képvisel. Han­goztatták hogy a választás erősítse a nyilvánosságot, s bővüljön a jogi garanciák eszköze. Sok embert fog­lalkoztat az országos lista, s akadt olyan vélemény is, hogy nem a törvény terve­zetét, hanem annak általá­nos elveit kellett volna vi­tára bocsátani. A törvénytervezetről el­mondta észrevételeit Szabó Ferenc, Báli Nándorné dr., Bene Ferenc, dr. Körmendy József, Letovai Ildikó, Mol­nár Béláné, dr. Toronyi László. Az észrevételek érintették a szavazatszedő bizottságok munkáját, a je­lölő gyűlések tevékenységét, a demokratizmus érvényesí­tésének további garanciáit, a tanácstagi, illetve képvi­selő-választások tervezett idő­pontját, az országos listát, a tanácselnök-választás ter­vezett alternatíváit! A bi­zottsági véleménynyilvání­tás azzal zárult: minden­képpen szükséges a vissza­igazolás is, mit hasznosíta­nak és mit vetnek el a jog­alkotók a társadalmi vita észrevételeiből. A népfrontbizottságot ezt követően Devcsics Miklós megyei első titkár tájékoz­tatta az időszerű belpolitikai kérdésekről. Az elmúlt évek politikai és gazdasági fo­lyamatainak elemzése után többek között azt hangsú­lyozta: a változáshoz a po­litikai és gazdasági struk­túra egészét át kell tekin­teni. Mint mondotta: vilá­gossá vált, hogy új progra­mot kell felvázolni, amely köré új típusú összefogást szükséges teremteni. A változások lényegéhez tartozik a demokratikusan berendezett szocialista jogál­lam. Az előadó kitért arra is, hogy demokratizálni olyan körülmények között keli, amikor rosszak a gaz­daság pozíciói. A pénzügyi helyzet és a gazdaság struk­túrájának jellemzése után így szólt a megoldásról: a gazdaságban komplex re­formot kell végrehajtani, amelynek végső eredménye a szocialista piacgazdaság és a többszektorú verseny­helyzet. (Folytatás a 2. oldalon.) A hazai kereskedelem részére készülnek a Karancs gáztűzhelyek ezekben » napokban a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A Pénzügy; és Számviteli Főiskola salgótarjáni intéze­tében a helyi KlSZ-bizott- ság rendszeresen szervez — a hallgatók tájékozódásának megkönnyítése végett — tá­jékoztatót időszerű politikai kérdésekről. A KISZ-esek ezúttal Devcsics Miklóst, a Magyar Szocialista Munkás­párt Nógrád Megyei Bizott­ságának első titkárát, or­szággyűlési képviselőt kér­ték fel előadásra, illetve a hallgatókat foglalkoztató kérdések megválaszolására. A megyei pártbizottság első titkára eleget téve a felké­résnek. szerdán az intézet 1. számú, nagy előadótermében találkozott a főiskolásokkal. A megjelenteket Huszti Ag­nes KISZ-bizottsági titkár köszöntötte. Devcsics Miklós tájékozta­tójának elején emlékeztette a hallgatóságot a XIII. párt- kongresszus elhatározására, amely a magyar társadalom és gazdaság fejlődését dina­mikusabb pályára kívánta állítani, alapozva addig el­ért eredményeinkre. A kö­vetkező esztendőben azon­ban már bebizonyosodott, hogy a kongresszuson elfo­gadott határozatok megvaló­síthatatlanok, ezért az 1986 novemberében összeült Köz­ponti Bizottság új stabilizá­ciós és kibontakozási prog­ram mellett kötelezte el ma­gát. Ez a program 1987 nya­rára készült el. most a párt és a kormány a megvalósí­tásán fáradozik. Az MSZMP már a hetve­nes évek végén határozatot hozott a világpiac felé való nyitás, a népgazdaság, szer­kezeti megváltoztatásának szükségességéről, a végre­hajtásban azonban nem mu­tattunk megfelelő határo­zottságot és következetessé­get. Az elmúlt másfél évti­zed döntései nem mindig voltak megalapozottak és célravezetőek. Gazdasági fej­lődésünk lelassulása és több más tényező egyértelművé tette a számunkra, hogy nincs más kivezető út az egyre romló helyzetből, mint a társadalmi-gazdasági me­chanizmus gyökeres megvál­toztatása. amely a gazdaság és az irányítás reformja mellett magában foglalja a politikai intézményrend­szerét is. Ugyanakkor vilá­gossá vált: a gazdaság re­formja nélkül minden más reform elképzelhetetlen. Az MSZMP májusi orszá­gos értekezlete az átfogó re­formok mellett foglalt ál­lást, s ez olyan nagy jelen­tőségű változásokat jelent, amelyek joggal nevezhetek korszakalkotóknak. A párt a társadalom erőinek összefo­gásával, egy új közmegegye­zés kimunkálásával a de­mokratikus, szocialista jog­állam, a többszektorú piac- gazdaság megteremtésén fá­radozik. Ehhez át kell ren­dezni a politikai intézmény- rendszert, a termelési viszo­nyokat. Így például a gaz­dasági szférában az állami és szövetkezeti tulajdon mel­lett a vegyes és a magántu­lajdon is fontos szerephez jut. Ezek a reformintézke­dések a lenini gazdaságpo­litikához való visszatérést fejezik ki. A párt koncepciója —, minthogy a változások kez­deményezője és irányítója — világos: átfogó politikai és gazdasági reformmal ki­vezetni az országot a je­lenlegi súlyos helyzetből, megvalósítani a stabilizáci­ót, majd a kibontakozást. Mindebben benne van ön­(Folytatás a 2. oldalon.) Küldöttertekéziét előtt Poszton Befejezte munkáját a jelölést előkészítő bizottság A pásztói városi pártbi­zottság október végi. ülésén november 18-ára hívta ösz- sze a városi küldöttértekezle­tet. Jelölést előkészítő br zottságot is választva, hogy előkészítse a testület tagjai­ra és a tisztségviselőkre vo- natkozó javaslatokat. A hét­tagú bizottság szerdán befe­jezte munkáját. A széles kö­rű tájékozódás tapasztalata­it délután összegezték, s ezekről Nagy Miklós. a bi­zottság elnöke tájékoztatta a NÓGRÁD-ot. — A véleménygyűjtés so­rán több minit száz ember­rel beszéltünk. Megkérdez­tük a jelenlegi pártbizott­ság 43 tagját, s elbeszélget­tünk azzal a 11 emberrel iis, akiket a lehetőséggel élve alapszervezetek delegáltak az új pártbizottságba. Termé­szetesen felkerestük azokat, akiket küldöttnek választot­tak az alapszervezetek, vé­leményt kértünk a társszer­vek, a gazdasági egységek vezetőitől is. — Mindezek alapján mi­lyen javaslatot tesz a jelö­lést előkészítő bizottság a testület megújítására? — A korábbi 43 tagú párt- bizottság helyett az egytes- tüietes irányításra való át­térés következtében 24 ta­gú testület dolgozik, majd. Az említett 11 delegált párt- bizottsági tag közül a je­lenlegi testületnek senki sem tagja. A bizottság javas­lata alapján a 13 megválasz­tandó pártbizottsági tag kö­zül 5 az új. Tehát a testü­let jelentős megújításáról van szó, hiszen indítványuk sze­rint a majdani 24 tagú párt- bizottságban 16 személycse­re várható! Vitaképesebb testületet szeretnénk, véle­ményükkel ezt segítették a megkérdezettek. — Kiket ajánlanak tiszt­ségviselőknek? — A tapasztalatok összeg­zéseként egyértelmű volt, s a megkérdezettek véleménye alapján a jelölést előkészítő bizottság indítványozza: Szi­lágyi Albert, a pártbizott­ság eddigi titkára legyen a testület első titkára. A tá­jékozódás során gyakran el­hangzott, hogy a titkári posztra gazdaságpolitikában jártas ember kellene. A vé­leménygyűjtés alapján azt javasoljuk, hogy a pártbi­zottság Soltész Sándort, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának munkatársát válassza meg titkárává.

Next

/
Oldalképek
Tartalom