Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
2 III NOGRAD 1783. ©KTOBER 14., PÉNTEK Ulest tarto tt a Nlinisztertartäcs Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári per- rendtartásról szóló törvényt a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete, az állami pénzügyekről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984-es minisztertanácsi rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket. A fenti törvények és törvényerejű rendelet változásait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági törvény indokolja. Az új rendelkezések a társasági törvény alkalmazásának jogi feltételeit teremtik meg, ezért a kormány úgy határozott, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatait még az idén a parlament elé terjeszti. A kormány elfogadta az ifjúsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támogatások növelésére, az erőforrások célirányosabb, ésszerűbb felhasználásával javulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozni. A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán Gyógy kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának fő- szerkesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatába!} kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékesnek tartott kérdést. Ezt követően kodifikációs kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács. Közös indoka volt e munkának az, hogy — mint ismeretes 1— az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt. A kormány a Munka Törvénykönv és annak végrehajtási rendelete, a Polgári Törvénykönyv, a polgári eljárási szabályok, a Büntető Törvénykönyv, az állami pénzügyekről szóló törvény és az árszabályozásról szóló rendelet bizonyos részelőírásainak és rendelkezéseinek a társasági törvénnyel való összehangolására fogadott el módosító javaslatokat. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyvét és annak végrehajtási rendeletét érintő módosításokról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta: a Munka Törvénykönyve módosításának egyik fontos célja, hogy összhangban legyen a gazdasági társaságokról szóló törvény szövegével, és ami talán ennél is fontosabb, szellemével. Azok V --í. h ' í i a körülmények, lehetőségek, amelyek a gazdasági társaságok kapcsán 1989. január . í-jétől kialakulnak, érintik a dolgozók munka- viszonyát, a munkáltatók kötelezettségeit, s érintenek nagyon sok olyan szabályozást, amely a Munka Törvénykönyve hatáskörébe tartozik Ezek közül kiemelte a kollektív szerződéseket érintő változásokat, módosítási javaslatokat. Az első és lényeges változás — mondotta —, hogy a kollektív szerződés megkötésére valamennyi gazdálkodó szervezetnél legyen lehetőség. A módosítás kiterjed arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek és a kollektív szerződésben szabályozhassák mindazokat a kérdéseket, amelyek a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszonyt érintően felmerülhetnek. Üj elem a szabályozásban. hogy 1989. január 1-jétól vezessék be a kollektív keretszerződés intézményét. Ennek lényege az, hogy nem egy. hanem több munkáltató és munkavállaló képviseletében kötnek bizonyos keret- szerződést, amely mellett lehetőség van az egyes munkáltatókat érintő kollektív szerződések megkötésére is. Jövőre minden bizonnyal szép számmal jönnek létre különböző társas formában vállalkozások, s kérdéses, hogy ezeknél lesz- e szakszervezet vagy sem. Ezeknél a kis szervezeteknél a kollektív keretszerződés több munkáltatóra vonatkozóan megfelelő lehetőséget kínál a kollektív szerződés intézményének biztosítására. Ezen is túlmutat az érdekegyeztetés intézményrendszerének ". kiépítése. A kollektív keret- szerződés módot ad arra, hogy akár egy ágaza ti . iparági, vagy azon belül valamilyen fajta munka Itatói körre megfelelő keret szerződés lépjen életbe. Lényeges változás a kollektív szerződéseket i illetően, hogy azok kötelez 5 jellegét a törvénymódosítc > javaslat megszünteti. H; U az egyik fél nem tartja ii ”do- koltnak a kollektív sze i ző- dés megkötését, gz 11 em kényszeríthető ki. Ebben a kérdésben a Szakszerve i :e- tek Országos Tanácsa és a kormány között véleméri; v- különbség alakult ki. A SZOT, bár elvileg, távi; i tban támogatja a kollekrit v szerződés ily módon tört c ■- nő szabályozását, mégis ú| * У ítéli meg, hogy ehhez csí i, c fokozatosan lehet eljutni. Ennek megfelelően a SZÓ ’ Г azt a javaslatot terjesztett^ i elő: hogy amennyiben 82 : egyik fél igényli a kollektív szerződés megkötését. akkor az kötelező legyen. A vétó, azaz a kifogásolási jog kérdésével kapcsolatban elmondotta: a módosító javaslat szerint a vétójog abban az esetben léphet életbe, amikor munkaviszonyra vonatkozó érvényes megállapodások megsértéséről van szó, illetve, ha egyes intézkedések a dolgozók élet- és munkakörülményeit aránytalan mértékben sértik. A szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogát érintő módosítást illetően a kormánynak nem sikerült megállapodnia a SZOT-tal. A sztrájkjog törvényi szintű szabályozásával kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a rendezetlen kérdés mielőbb megoldódjék; a Magyar Népköztársaság ugyanis korábban kötelezettséget vállalt egy nemzetközi alapokmányban a sztrájkjog hazai szabályozására. A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy az egészségügyi dolgozók közül milyen csoportokat érint az október 1-jei hatályú béremelés, s a pedagógusok bérezésében milyen megoldást találnak a jelenlegi gondok áthidalására. Tudakozódott arról is: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársai és szerkesztőségi alkalmazottai részesülnek-e a korábban bejelentett 15 százalékos központi béremelésben. Válaszában Halmos Csaba kiemelte: a Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén hozott döntéseket a kormány megerősítette. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete együttesen határoz arról, hogy az idei — 50 millió forintos nagyságrendű — bérpolitikai intézkedés kiket és milyen mértékben érint. A minisztérium és a szakszervezet tájékoztatása szerint ez az egy évre vonatkozóan 300 millió forintos költség- vetési kihatású intézkedés a betegellátás szempontjából meghatározó fontosságú diagnosztikai és terápiás egységekben a magasan kvalifikált szakember-utánpótlást szolgálja. A televíziónál, a rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók szintén központi béremelésben részesülnek, a megfelelő forrásról a költségvetés gondoskodik. A pedagógusoknál meglevő bérfeszültségek megoldására 270 millió forintra van szükség. Ezt a javaslatot a pénzügyminiszter a 1 parlament elé terjeszti, s az C Trszággyűlés felhatalmazá- s át kéri, hogy a költségvé- ti isből ezt az összeget megír aph ássák a pedagógusba érek bruttósítására. A 7 } ;rvgazdasági Bizottság köti ? lezte a tanácsokat arra. hogy e döntés meghozataláig,' gondoskodjanak a megfe- lei'i i forrásokról. Ezek a bér politikai intézkedések októl)' эг 1-jei hatállyal léptek élei be. д továbbiadban kérdések hanij íz.ot.tak el az érdekeltségi 1 endszerről, majd egy válai 5Z így hangzott: nincs napi renden a forint leértékelés e. Végül szó volt arról, hogy április 1-től bevezetik a mu nkanél'küli segélyt. SS»?* Grosz Károly fogadta Csiao Sit Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután a Központi Bizottság szék- házában fogadta CSiao Sit, a Kínai Kommunista Part KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és az általa vezetett küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a kínai politikus találkozott Németh Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Fejti Györggyel, a Központi Bizottság titkárával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága csütörtökön este díszvacsorát adott Csiao Si tiszteletére. (MTI) Teng a kínai—szovjet ka peso latokról Teng Hsziao-ping, Kína vezető politikusa csütörtökön találkozott és megbeszélést tartott Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel. A találkozóról kiadott első jelentésében az Új Kína hír- ügynökség csupán a megbeszélés tényéről. számolt be, majd, több órával később újabb, részletesebb jelentést tett közzé, de ez sem tér ki arra a Teng Hsziao-ping- nek tulajdonított — és a finn külügyminiszter által nyilvánosságra hozott — kijelentésre, amely szerint a jövő év első felében sor kerül a kínai—szovjet csúcs- találkozó megtartására. „Fél órára sem szabad leállni!” (Folytatás az 1. oldalról.) tranzitengedélyek szűkös keretére, illetve a szomszédos országok vasútra terelődő forgalmára hívta fel a figyelmet. Elmondta: ma Magyarországon 14 500 ember foglalkozik szállítmányozással, ami csökkenthető lenne, ha kihasználnák a nagy fuvarozókat. Klézl Róbert összefoglalójában leszögezte: vállalatainknak úgy kell tevékenykedniük, hogy ne rontsák a közhangulatot. Mindent ennek kell alárendelni. Alapkérdés a tömegközlekedés, a lakossági igények maradéktalan kielégítése, melynek érdekében fél órára sem szabad leállni. Zavar nem keletkezhet, s ez nem kérés: követelmény! Utalt rá, hogy a kormány és a SZOT határozata folytán megoldódott a mozdony- és buszvezetők túlórabruttó- sítása, ami 50 millió forint, kifizetését jelenti. Ám jelezte: állami támogatásra nem lehet berendezkedni. Sőt: kevés a vállalatok által befizetett nyereség is. Annak ellenére kevés, hogy valamennyi, a tárcához tartozó gazdálkodó egység eredményes. Az alkalmazkodás kulcsa a profilkiegészítésben keresendő. Mindezt folytatni szükséges — tette hozzá —, de az érdekeltségi rendszer javításával' Végezetül bejelentette: széles körű véleménycsere alapján a miniszter további öt évre meghosszabbítja munkakörében Huszák Artúr igazgatót. A NÓGRÁD kérdésére, miszerint: hogyan tartható a Volán-vállalatokra kirótt kötelező l-,5 százalékos évi üzemanyag-csökkentési terv. Klézl Róbert elmondta: — Féket egyáltalán nem jelentett, hiszen ha teljesítményarányos volt a többletfelhasználás, akkor nem okozott gondot. S erre nem mindegyik vállalkozott, . így összességében a terv végrehajtható. — Van-e újabb fejlemény a tranzitfuvarozási engedélyek kiadása ügyében? — Az államközi egyezményeken alapuló engedélyek kiadására van csak lehetőség. Nyilvánvaló, hogy többet szeretnénk, de ehhez ú.iabb kölcsönös megállapodások szükségesek. A vállalatokat nem sodorja vészhelyzetbe a jelenlegi meny- nyiség. (németb) Visszakerült család jához Renáta Csaknem egy évig tartó, közérdeklődéssel kísért nyomozás végére került pont csütörtökön a Budapesti Rendőr-főkapitányságon: a Horváth család végre visszakapta régen eltűnt kislányát, az azóta egyéves „hölggyé” cseperedett Renátát. Mint a nagy port felvert bűnügy korábbi sajtójelenté- seiböl ismeretes: az akkor két hónapos csecsemőt tavaly decemberében vitte el egy ismeretlen nő a VII. kerületi Majakovszkij utca 65 a. szám alatti Halló önkiszolgáló étterem elől. A nagy erőkkel, széles körű lakossági segítséggel megkezdődött rendőrségi vizsgálat a napokban vezetett eredményre: a BRFK szerdán közzétett szűkszavú közleménye bejelentette, hogy rendőrkézre került Páll Lászlóné 33 éves foglalkozás nélküli, dunakeszi lakos, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. AD А СТА ELLENÉRE Az ügy részleteiről csütörtökön sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat a BRFK munkatársai. Szabó Ferenc rendőr ezredes, főkapitány-helyettes elmondta: a rendőrség óriási erőket mozgósított az eltűnt gyermek felkutatására; gyakorlatilag az egész ország bűnüldöző szervei részt vettek valamilyen formában a nyomozásban. Bár, az eljárásjog szabályai szerint a nyomozást az idén júniusban megszűntették, az ügyet mégsem tették ad acta; továbbra is utána jártak a szép számban érkező lakossági jelzéseknek. A több szálon futó vizsgálat során végül is az a verzió vezetett sikerre, amely feltételezte, hogy a bűncselekményt egy gyermek után erősen vágyódó — feltehetően lelkileg sérült — nő követte el. Ebben a körben több ezer asszonyt ellenőriztek, s a hosszadalmas „aprómunka” során így jutottak el Páll Lászlónéhoz. Az őrizetbe vett asszony vallomása nyomán kirajzolódtak a „pszi- chodráma” körvonalai. A gyermektelen asszony már hosszú ideje eredménytelenül vágyódott gyerek után, ezért 1983-ban férjével örökbe fogadták testvére Rózsa nevű kislányát. Időközben azonban megromlott a családi kapcsolat; Pállné elvált férjétől, s a gyereket az apánál helyezték el. Feltehetően a gyerek utáni vágyódás volt az okozója annak, hogy az asszony az elmúlt év nyarán környezetével, életársával, s talán még önmagával is elhitette: gyermekáldás elébe néz. Ennek megfelelően viselkedett, öltözködött, s a vélt terhességgel még a Margit kórházban is eltöltött három napot. SZÜLTEM — MONDTA AZ APÄNAK... Karácsony közeledtével kérte volt férjét, hogy az ünnepekre engedje el a kislányt. A férfi megtagadta a kérést, az amúgyis rendezetlen körülmények között élő asszony erre nyakába vette a várost, céltalanul bolyongott az utcákon, pályaudvarokon aludt. Az emlékezetes napon, december 23-án, éppen a Halló bár előtt vezetett el az útja, amikor megpillantotta az őrizetlenül hagyott babakocsit, benne a pingvin- mintás takaróval bebugyolált gyereket. A hirtelen jött ötlettől vezéreltetve — gyors terepszemle után — megragadta a gyerekkocsit, és sietős léptekkel eltolta. A Lenin körút egy félreeső kapualjában kikapta a csecsemőt a kocsiból, taxit fogott, s apja III. kerületi lakásához vitette magát. „Megí:; sültem a gyermeket, most j övök a Margitból” — állított be édesapjához, akinél ess vargásai során gyakran mé gfordult. A i ;orábbi „terhesség” okán a; : élettárs, a rokonság elhitte az asszony szavait, aki egv ébként hamarosan iratokró 1 is „gondoskodott”. A III. 1 területi anyakönyvi hivatalié I másolatot kért a korábbal > örökbe fogadott lánya ar lyakönyvi kivonatáról, majc 1 a papírt — meglehetősen' primitív módszerekkel — meghamisította. Az ellopo tt kislány ettől fogva — az élettárs neve után —, 1 nint Szabó Erzsébet kezde t t „új életet”. A saj 1 ótájékoztatón a BRFK mu nkatársai elmondták azt is > hogy az álanya jól bánt , , gyermekével”. A kicsi szépt? n fejlődött, most is jó égés. ségben van, immár igazi c saládja körében. A házkut б tás alkalmával előkerültek azok a holmik is — a kézén lábas rugdalózó, a takaró —, amelyeket a kisgyermek eltűnésekor viselt. Ezeke' t az egyértelmű tárgyi bizony '. 'tékákat azonr ban hamarosa i ) orvosszakér tői vizsgálat et% észíti ki. Páll Lászlóm é jelenleg a BRFK őrizetébe m várja a vizsgálat lezár; i. sát; „családi állapot megváltoztatása” vétség miatt, folyik ellene eljáró'. CSAK VÉTSÉG Valóban egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható Páll Lászlóné? Erről kérdezte dr. Békés Imrét, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetőjét az MTI munkatársa. — Büntető Törvénykönyvünk szerint az, aki más családi jogállását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész —, s ebben az esetben ez utóbbiról van szó —, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel büntethető. Abban' az esetben lehetne másként megítélni a bűncselekményt, ha az illető asszony például a gyermek egészségét, testi épségét sértette volna. — A gyermek eltűnése után vita volt a büntetőjogászok között, hogy ez egy másik bűncselekmény-e, mégpedig a személyi szabadságtól megfosztás. (А ВТК egyébként ezt is hasonló büntetéssel fenyegeti.) E bűn- cselekménynek azonban vannak minősített esetei, például, ha aljas indokból követik el, a sértettet sanyargatják, illetve neki jelentős érdeksérelmet okoznak. A vita akörül folyt, vajon a gyermeknek van-e személyi szabadsága, vagy sem. — Véleményem szerint a csecsemő szabadságát lényegében a szülő gyakorolja. Amikor szüleitől elveszik a gyermeket — minthogy az akaratuk ellenére történt —, az a személyi szabadság megsértésének minősül. De —, mint említettem — ennek maximális büntetése is egy év. A minősítésnek ebben az esetben azért nincs jelentősége, mert nem beszélhetünk jelentős érdeksérelemről. JOGHÉiZAG — Az esetből az a következtetés vonható le, hogy .itt nem esik egybe a törvény tényleges szövege és a társadalmi erkölcsi elvárás. A hatályos törvény nem szabályozza az ilyen bűn- cselekményeket. mert szerencsére ez idáig rendkívül ritkán fordultak elő ilyen esetek. Ám, ez a mostani ráirányította a figyelmet arra, hogy Büntető Törvény- könyvünket egy új paragrafussal kell kiegészíteni, amely lényegesen súlyosabb büntetést helyez kilátásba. (MTI)