Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 245. SZÁM ÁRA: 1,80 FT *988. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK ' Á megújulás igénye (S. oldal) Hiss Arizona (4. oldal) Á fogyasztók érdekvédelméért (5. oldal) *\ zeru alkalmazkodai Néhány éve még sikeres ágazatnak számított a me zőgazdaság, manapság viszont mind többen vonják két ségbe eredményeit. A fizetőképes világpiacon agrártúl termelés van, a termékek nem áraikkal, hanem támo­gatásaikkal versenyeznek; itthon pedig az egyre nyíló agrárolló nehezíti a termelők helyzetét. A következ­mény szinte természetes: a gazdaságoknak több mint harmada pénzügyi gondokkal küszködik, az eredményeit tekintve élenjáró harmad pedig korlátozott lehetőségeire panaszkodik. Kétségtelen, a hazai gyakorlatot tekintve új helyzetbe került a mezőgazdaság. Három évtizede a kezdetleges technikával, a kialakulatlan technológiákkal küszködtek, az alacsony hozamok, a kicsi bevételek a mezőgazdaság­ban dolgozók megélhetését sem garantálták. A nyolc­vanas évek elejére viszont az egész élelmiszer-gazdaság a magyar népgazdaság sikeres ágazatává vált, a ter­melés abszolút és fajlagos mutatói révén a nemzetközi élmezőnybe került. Közismert, hogy termékeinek har­madát exportálja- a mintegy 800 ezer dolgozó tizenöt- millió ember élelmét termeli meg. A folyamatot kétféleképpen ítélhetjük meg. Jelentős eredmény az élelmiszer-gazdasági export, hiszen a múlt évben például 670 millió dollár volt a külkereskedelmi aktívuma. Mindezt az élelmiszerekkel telített világ­piacon érték el, miközben az árak csökkentek. A gaz­daságpolitika ösztönzi is az élelmiszer-gazdasági export növelését, 1990-ben 900 millió dollárra kellene emelni az ágazat külkereskedelmi aktívumát. Mások viszont ezzel éppen ellentétesen érvelnek. Az árak egyes termékeknél 60—80 százalékkal csökkentek, tehát a stagnáló exporthoz is több árut kell termelni és eladni. Nyilvánvaló, hogy romló a gazdasági haté­konyság- támogatni kell az exportot, s emiatt a kétkedés, az elmarasztalás sem ritka. El kell ismerni, hogy az élelmiszerexport leggazda- ságtalanabb részének elhagyásával az agrárkivitel és az egész népgazdasági export hatékonysága javulna. De az is igaz, hogy ma sem tudjuk mibe kerülne az elma­radó devizabevételek pótlása, milyen népgazdasági ká­rokat okozna helyettesítése. Látszólag tehát a mennyiségi csökkentés exportgazdaságossági előnyöket kínál, de amíg nincs elfogadható mérce az ipari és az agrártermékek gazdaságosságának összehasonlítására, egyértelmű döntés sem hozható. Persze téves lenne csak tőlünk független külső viszo­nyokban keresni a hibát. A közgazdasági vizsgálatok azt mutatják, hogy a világpiacon nem egy-egy ágazat az alulértékelt. Ágazaton belül a veszteséges termelés visszaszorításával, vagy fölszámolásával is új forrásokat lehet föltárni. Nagyok a különbségek a gazdaságok ter­melési mutatói között is. Csak egy példa: az egy hek­tárra jutó hústermelés a termelőszövetkezetek átlagában 367 kilogramm, az állami gazdaságokban száz kilo­grammal több; egyes gazdaságok pedig a hétszáz kilo­grammot is elérik. Nyilvánvaló, hogy a hozamok növe­lése költségcsökkentő és a gazdaságosságot javító té­nyező lehet. Az export szempontjából veszteséges ter­melés felszámolására viszont csak akkor lehet vállalkoz­ni, ha egyértelműen tisztázott a veszteséges export fo­galma; s ha válaszolunk arra a kérdésre is, mi legyen a visszafejlesztés következtében felszabaduló munkaerő­vel, földdel, tőkével. Jelenleg erre nincs részleteiben kidolgozott és elfoga­dott válasz, s ez nehezíti a mezőgazdaság piaci alkal­mazkodását is- Az is zavarja a gazdasági vezetők köz­gazdaság! gondolkodását, hogy a nyíló agrárolló miatt bonyolult támogatási rendszernek kellett életben tar­tania a gazdaságokat. Évtizedeken át fennmaradt, sőt terebélyesedett az állami támogatások rendszere, ez meg­nehezítette a gazdasági tisztánlátást, a ráfordítások, a hozamok, a jövedelmezőség és az exportképesség meg­ítélését. A támogatások a termeléspolitika jellemzőivé váltak, emiatt az ágazatok között torz jövedelmezőségi arányok alakultak ki. A központi szabályozás megkísérelte a mezőgazdasági fejlődés kiegyenlítését, s éppen a legjobbaktól vont el több jövedelmet azért, hogy a gyengébbeket, a kevésbé hatékonyakat fönntartsa. Ez a magatartás pedig konzer­válta az ellentmondásokat, s a meglévő viszonyokat tar­totta életben akkor is, amikor már a megújulás volt a jelszó. A vállalati alkalmazkodás is leegyszerűsödött: a ter­melés kényszerűen igazodott az évszázados természeti viszonyokhoz és a gyakran, szinte követhetetlenül vál­tozó közgazdasági szabályozáshoz. Voltaképpen háttér­ben maradt a valós piaci viszonyokra épülő, a komplex érdekeltséget megteremtő gazdálkodás. V. F. J. Új cseh és szlovák kormány Közvetlen delegálás az alsóbb pártszervektöl Kettős jelölés a megyei pártbizottság titkári tisztségére Az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága együk titká­ri tisztsége hónapokkal ez­előtt haláleset miatt meg­üresedett. A párt megyei vezető testületé jelölőbizott­ságot választott a poszt be­töltésének előkészítésére, egy másik bizottságot pedig a megyei pártbizottság sze­mélyi összetételének meg­újítására. A két jelölőbizottság teg­napi együttes ülésén össze­gezte a tapasztalatokat. Hú­szak Artúr, az egyik bizott­ság elnöke, a többi között elmondta, hogy szinte kivé­tel nélkül valamennyi párt­bizottsági taggal véleményt Látszólag megtört a Ma­gyar Nemzeti Bank mono­polhelyzete, legalábbis a két éve megszületett kétszintű bankrendszer kialakításával. A jegybank kereskedelmi, hitelpolitikai tevékenységét ma már megközelítőleg 20 „második vonalas” pénzinté­zet látja el, s ez lényeges változás a korábbi évekhez képest. A bankreform hatásairól, szükségességéről, a monetá­ris irányzat felerősödésének várható következményeiről tartott előadást Salgótarján­ban, a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola helyi intézeté­ben dr. Kis Pál, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank nyugalmazott elnök-vezér- igazgatójá, a műszaki-köz­cseréltek az új titkár szemé­lyéről, emellett szót váltot­tak pártszervezetek és -szer­vek képviselőivel, gazdasá­gi vezetőkkel. A jelölésnél olyan személyek kerülték számításba, akik jól értik és képviselik a párt politiká­ját, sokoldalúan képzettek, műszaki-közgazdasági szem­léletűek és fiatalok. Fontos szempont volt, hogy önálló munkakörben eredményes tevékenységi álljon mögöt­tük, jártasak legyenek a mozgalmi munkában. Több rátermett, fiatal, ma is vezető beosztásban dol­gozó került szóba. A kettős jelölés mellett döntöttek, s gazdasági hónap szerdai, ki­emelt rendezvényén. A Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezete által meghívott előadó elsőként az 1987. évet megelőző időszakról beszélt, azaz az egyszintű bankrendszer működési mechanizmusáról. E korszak — pénzügyi szempontból — legjelentősebb ismérve az volt, hogy a külföldi hitel és a belföldi fejlesztés között nem volt kapcsolat. A jegy­bankot a költségvetési poli­tika kiszolgálása jellemezte — mondotta a szakember. A gazdaság pénzszükségle­tének szabályozása gyökeres átalakuláshoz vezetett a ta­valy megteremtett kétszin­tű bankrendszer segítségé. javasolják a pénteken össze­ülő megyei pártbizottság­nak: Füssy Józsefet, a pász­tói városi párthizottság el­ső titkárát és Balázs Mik­lóst, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályve­zetőjét jelölje a megyei párt- bizottság titkárának. Szálai László, a másik je­lölőbizottság elnöke,, arról szólt, hogy a megyei pártbi­zottságba öt alsóbb pártszerv közvetlenül delegál új ta­got. Emellett a pártbizottság ülésén további öt személy kooptálását indítványozzák, de ezzel nem zárul le a megújulás személyi feltéte­leinek biztosítása. vei. Amíg a jegybankot ko­rábban a korlátlan likviditás jellemezte," addig az újon­nan létesült pénzintézetek­nek létérdeke, hogy a forga­tott pénz mielőbb, minél na­gyobb hatékonysággal meg­térüljön. Ily módon a fis­kális politika fokozatos tér­vesztése kezdődött meg, a monetáris politika javára, azaz megindult a piaci elven működő gazdálkodás, a terv­utasításos rendszer helyett. A változás azonban koránt­sem egyértelmű, hordoz fe­szültségeket is. Az előadó ennek okait a következők­ben foglalta össze. Vegyes profilú bankokat akartunk, ennek ellenére erősen kasz­(Folytatás a 2. oldalon.) A CSKP KB javaslatának megfelelően szerdán megala­kult az új cseh és az új szlo­vák kormány. A cseh kor­mány elnöke Frantisek Pitra, a CSKP /eddigi KB-titkára . lett. A cseh kormánynak négy új tagja van. Bohumil Urban helyett Miroslav Tomant vá­lasztották első miniszterel­nök-helyettesnek, valamint a Cseh Tervezési és Tudomá­nyos-Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének. Karel Júliust a közoktatási, ifjúsá­gi és testnevelési tárca élén Jana Synkova váltotta fel. Az új erdőgazdálkodási, víz­gazdálkodási és fafeldolgo­zási miniszter Frantisek Ka­lina helyett Jaroslav Boucek lett. A cseh kormány tárca­nélküli minisztere Vladimir Simek helyett Erich Sykora. A szlovák kormány élére Ivan Knotek, az SZLKP KB- titkára került. A kabinetnek két új tagja van. Ivan Steis lett az építésügyi miniszter Dusán Miklanek helyett, az egészségügyi és szociális- ügyi tárca élén Anton Mol­nár váltotta,fel Éva Tökölyo- vát. Emlékezetes, hogy a CSKP KB kedden véget ért kétna­pos tanácskozásán fontos sze­mélyi változtatásokra tettek javaslatot a szövetségi és a köztársasági kormányokban. Uubomir Strougal lemondá­sa miatt Ladislav Adamec cseh miniszterelnököt jelöl­ték a szövetségi kormány élére. Adamec utódjául Fran­tisek Pitra КВ-titkárt java-- solták. Peter Colotka szlovák miniszterelnök helyére, aki szintén lemondott, Ivan Kno- teket, a Szlovák KP KB tit­kárát jelölték. Zsugorodik a nemzőt! „torta" Rendkívüli tanóra a bankreformról Whitehead Varsóban Prága után Budapest a következő állomás John Whitehead, az Egye­sült Államok külügyminisz­terének első helyettese szer­dán kelet-európai kőrútjá­nak újabb állomására, Var­sóba érkezett. Háromnapos lengyelor­szági tartózkodása alatt az amerikai politikus tárgyal Wojciech Jaruzelski vei, a LEMP KB első titkárával, az államtanács elnökével. Mieczyslaw Rakowszki kor­mányfővel és Tadeusz Ole- chowski külügyminiszterrel. Szerda délután Whitehead Gdanskba utazott, ahol meg­koszorúzza a második vi­lágháború hőseinek emlék­művét. A kikötővárosban magánmegbeszélésre kerül sor Whitehead és Lech Wa­lesa. a betiltott Szolidaritás elnöke között. Whitehead pénteken a lengyel fővárosból Prágába, majd onnan Budapestre utazik. Vetés jó időben Kitűnő magágyba vetik az őszi búzát az őrhalmi ter­melőszövetkezetben. Az időjárás is kedvez az erő- és munkagépeknek, így a munkálkodó szakemberek napi 12—14 /órát is az időszerű teendők ellátásával tölte­nek, hogy mielőbb elvégezzék a gabonavetést. Ké­pünkön Matus János traktoros, Mucs László gépko­csivezető, és Oláh Jenő, Oláh Emil Nógrádgárdony határában dolgoznak. —kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom