Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

2 NOGRAD 1988. OKTOBER 10., HÉTFŐ H6t végi összefoglal«» Titográdi tüntetés A vezetők érdekeinek összefonódása melegágya a visszaéléseknek lförosi partértekezlet Szegeden Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktatási központjában szombaton tartották meg a városi pártértekezletet. Előzetesen nemcsak a pártértekezlet állásfoglalás­tervezetét bocsátották vitára, hanem a helyi lapok: a Dél-Magyarország és a Csongrád Megyei Hírlap a párttagságnak és a város egész lakosságának tájé­koztatására nyilvánosságra hozta az alapszervezetek­ben már közvetlenül megválasztott 21 pártbizottsági tag és a jelölőbizottság által pártbizottsági tagságra javasolt további 52 személy névsorát. így bárki ide­jében tehetett újabb személyi javaslatot, kifejthette esetleges ellenvéleményét. A jugoszláv közvélemény figyelme a hét végén Crna Gora székvárosára, Titográd- ra összpontosult, ahol va­sárnap délelőtti értesülés szerint minden tiltakozó megmozdulást betiltottak. A titográdi „Dakics” épí­tőipari gépgyár 2000 dolgo­zója és a városi egyetemi hallgatók pénteken délután Crna Gora tagköztársaság képviselőháza elé vonultak, ahol a munkabérek emelé­sét. az egyetemisták életkö­rülményeinek megjavítását, majd pedig a Crna Gora-i köztársasági és pártelnökség azonnali lemondását köve­telték. Az esti órákra a tö­meg 20 ezer fősre növeke­dett, szónokai közölték, hogy addig nem mennek haza, amíg követeléseiket nem teljesítik. A tagköztársaság több párt- és állami veze­tője. majd pedig Marko Or- landics, a JKSZ KB elnök­ség és Radovan Radonjícs, a JKSZ KB Crna Gora-i tagja is beszédet intézett hozzájuk. Kifejtették, hogy a lehetőségek adta kereteken belül intézkedéseket foga­natosítanak anyagi helyzetük javítására. A tüntetők nem tágítottak. Jelentős részük egész éjsza­ka a képviselőház előtt és a környező utcákban ma­radt, s még virradat előtt megkísérelték áttörni az épület köré vont rendőrkor­„Pinochetnek le kell mon­dania'’ — szögezte le szom­baton egy santiagói szállo­dában tartott sajtóértekez­letén Jósé Sanfuentes, a be­tiltott Chilei Kommunista Párt vezetőségének tagja. A kommunista vezető megállapította, hogy az ok­tóber 5'iki szavazás kime­netele nem csak Pinochet személyes vereségét jelenti, hanem rendszerének eluta­sítását is. Figyelmeztetett arra. hogy Pinochet sem­miképpen sem hajlandó fel­adni a hatalmat és külön­féle manőverekkel az ellen­zéki mozgalom megosztásá­ra, saját uralmának tartó­sítására törekszik akár erő­szakkal is. Mindez szüksé­gessé teszi, hogy a chilei nép megőrizze maximális éberségét — hangsúlyozta a kommunista vezető. Az ..Egyesített Baloldal” nevű pártkoalíció politi­kai bizottsága szombaton nyilatkozatot tett közzé, ugyancsak a 72 éves diktá­tor azonnali lemondását követelve. A Chilében dolgozó kül­(Folytatás az 1. oldalról.) entáini fogja a KISZ meg­újulásáról folyó vitát. A KISZ megújítására vo­natkozó döntést —, ha ezt a novemberi országos érte­kezlet is támogatja — az 1989 tavaszán megrendezen­dő XII. kongresszusnak kell meghoznia. A KISZ jövője szempontjából az újonnan kidolgozott és megvitatott politikai platformnak a sze­repe lesz meghatározó és ehhez kell a fiatalok szá­mára vonzó szervezeti struktúrát teremteni. Olyan szervezeti felépítésre van szükség, amely kellően ru­galmas, és így önmagát al­kalmassá teszi a folyamatos megújításra. A testület vé­leménye szerint az ifjúsági szövetségnek úgy kell átala­kulnia, hogy közben min­dent megőrizzen abból a meglévő mozgalmi hagyo­mányból, amely segítheti az dönt. A próbálkozás kudarc­cal végződött. Reggel 6 óra­kor Bozsina Ivanovics, a tagköztársaság elnökségének elnöke kérte a megmozdulás résztvevőit, hogy oszoljanak szét. de kifütyülték. Egyre több szocializmusellenes jelszó hangzott el. Mivel a tüntetők többszöri felszólításra sem voltak haj­landók szétszéledni a kive­zényelt rendőri erők gumi­botokkal a közeli parkba, majd onnét a peremkerüle­tekbe szorították vissza őket. 23 embert őrizetbe vettek. Többségüket a nap folyamán szabadlábra helyezték, de egy kisebb csoportot válto­zatlanul őrizetben tartanak és bírósági eljárást indíta­nak ellenük. Szombaton a reggeli órák­ban összeült a Crna Gora-i köztársasági kormány és el­határozta, hogy benyújtja lemondását a köztársasági képviselőháznak. (Még nem tudni, hogy a lemondást a ház elfogadja-e). A kormány azzal indokolta lépését, hogy felelősnek érzi magát a tár­sadalmi-gazdasági helyzet megromlásáért. A délelőtt folyamán Stipe Suvar elnökletével rendkívüli ülést tartott a JKSZ KB el­nöksége. Egyöntetűen és igen erélyesen állást foglalt a Crna Gora-i vezetés mel­lett, amelyet teljes támoga­tásáról biztosított. Hangsú­földi tudósítók küldöttséget menesztettek a rendőrség főparancsnokához, tiltako­zásul amiatt, hogy az utób­bi két napban a biztonsági erők 22 újságírót vertek össze. Az újságírók bántalma­zásának hírére az amerikai és az argentin nagykövet­ség felszólította a chilei ha­tóságokat, hogy vessenek vé­get a tudósítókkal szembeni rendőri brutalitásnak. Iván Gonzalez rendőrtábornok, a tudósítók küldöttségével tar­tott találkozó után az új­ságírók bántalmazását „el­szigetelt esetnek” minősí­tette és azt mondotta, hogy „a rend helyreállítása után hasonló dolgok nem fordul­nak elő”. A chilei rendőrség szom­baton azt közölte, hogy szavazás utáni két nap alatt a fővárosban 118 sze­mélyt vettek őrizetbe, a tüntetők és a karhatalmi erők közötti összecsapások­ban — adataik szerint — két ember életét vesztette, húszán pedig megsebesül­tek. (MTI) új szervezet mielőbbi haté­kony működését. Az ifjúsági szövetség a meg­újulási folyamatában maga elé kitűzött célokat csak széles összefogással, a megújuló MSZMP-vel stratégiai szö­vetségben érheti el. A KISZ az MSZMP-vel való együtt­működésében igényli a Párt segítségét és kritikáját, de ugyanakkor élni kíván a pártot érintő , kritika lehe­tőségeivel is. Az ülés végén Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára tájékoztatta a KISZ Köz­ponti Bizottságát arról, hogy a közelmúltban megalakult érdekegyeztető tanács mun­kájában a KISZ KB kép­viselője is részt vesz, meg­figyelői joggal. Végezetül a testület sze­mélyi kérdésben döntött. Králikné Cser Erzsébetet, a KISZ KB titkárát e tiszt­ségéből — más fontos be­osztása miatt — felmentette. lyozta, hogy a tagköztársa­ság elnöksége helyesen járt el, amikor kellő eréllyel fel­lépett a politikai intézmény- rendszer megbénítására törő, antiszociálist?, erők ellen. A Crna Gora-i köztársa­sági és pártelnökség rend­kívüli együttes ülésén ele­mezte a tüntetések tapaszta­latait és részvevőinek „me­morandumát”, amely egye­bek között sürgette e két testület azonnali lemondá­sát. Az ötórás tanácskozást a jugoszláv rádió, és tv-állo- mások egyenes adásban köz­vetítették, tartalmát pedig az alábbi közlemény össze­gezte: „A Crna Gora-i leg­magasabb szintű állami és pártvezetés jogosnak ismeri el a titográdi tiltakozó gyű­lés részevevőinek a gazda­sági és politikai válság meg­oldását sürgető követeléseit. Ugyanakkor a leghatározot­tabban elutasítja a tüntetők egy részének a politikai rendszer intézményeinek megbénítására irányuló kí­sérleteit és azt, hogy szándé­kukat illegális úton, egyes vezetők, sőt a vezető állami és pártszervek leváltásával érjék el.” A Politika című belgrádi napilap vasárnapi számában kiemelt helyen közölte, hogv „Crna Gorában rend­kívüli intézkedések vannak érvényben és Titográdban ma nem lesz csoportosulás”. (MTI) Sok az áldozat Újabb összecsapások Algériában Legalább 200 ember vesz­tette életét és több százan sebesültek meg kedden a zavargások kirobbanása óta Algériában — jelentették vasárnap délben kórházi és rendőrségi forrásokra hi­vatkozva a hírügynökségek. Az algériai belügyminisz­ter szombat este rádióbe' szédben fordult az ország lakosságához. El Hadi He- diri szerint az iskolák le­rombolása, az üzletek ki­fosztása és a járművek fel- gyújtása nem megoldás az ország problémáira. Hadiri közölte azt is, hogy az ál­lam a nyugalom helyreál­lítása érdekében semmilyen eszköztől sem riad vissza. Egyben bejelentette. hogy Algíron kívül több városra is átterjedtek a zavargá­sok : összecsapások voltak az ország nyugati részén Oranban, Annaba városé" ban, a keleti országrészben és Algírtól délre. Dzselfá- ban is. A hadsereg szombati kommünikéje is megerősíti, hogy a rendet minden kö­rülmények között helyre­állítják. Az igazságügymi­nisztérium közlése szerint különbíróságokat állítanak fel a rendbontók elítélésére. A kijárási tilalmat két órával meghosszabbították. Ennek ellenére szombaton este militáns iszlám cso­portok vonultak az algé­riai főváros utcáira. A ka­tonaság fegyvert használt a felvonulók ellen. Vasárnap­ra virradóra Algír három részén voltak összecsapá­sok a tüntetők és a rend- fentartó erők között. (MTI) A város mintegy 16 500 párttagjának képviseletében 270 szavazati jogú küldött és csaknem félszáz meghí­vott foglalt helyet a tanács­kozóteremben. Az ügyrendi kérdéseket illetően szavazás­sal úgy döntötték, hogy a pártértekezlet egynapos lesz és közvetlenül választja meg a pártbizottság titkárait. Bejelentették, hogy a ta­nácskozás teljes anyagát több ezer példányban kiad­ják és eljuttatják az alap­szervezetekhez. Ezután Székely Sándor, a városi pártbizottság első tit­kára szóbeli kiegészítést fű­zött a küldöttekhez előzete­sen írásban eljuttatott ál­lásfoglalás-tervezethez. Eb­ben hangsúlyozta: ezen a tanácskozáson a megújulást szolgáló javaslatokra, a párt tekintélyének visszaszerzé­sére és sok más témára vo­natkozó kérdésre kell vá­laszt adni. Utalt arra, hogy Szegeden — csakúgy, mint országosan — sok a feszült­ség a gazdasági, politikai és kulturális életben egyaránt. Jelentős problémának je­lölte meg, hogy az ifjúságra csekély és csökkenő a párt befolyása. A fiatalság je­lentős rétegei nem ismerik eszményeinket, más ideálok után kutatnak — hangoztat­ta. — Ezért fokozni kell a velük való törődést gazdasá­gi és politikai területen egy­aránt, nagy türelmet és meg­értést tanúsítva abban az irányban, amiben az ifjúság új és más, hogy ismét meg­nyerjük bizalmát. Rámutatott arra, hogy a megújulás nem csupán ki­nyilatkoztatás, hanem kész­ség, képesség és tett dolga. Mindhárom csak demokra­tikus légkörben lehetséges, a demokrácia lényege pedig a magas fokú tolerancia, a mások gondolataiba való be­leélés, közös dolgaink együt­tes megoldása. Szólt arról., hogy a költ­ségvetés, a fejlesztés rang­sorolásában, a tanács, és az őket érintő kérdésekben a társadalmi szervezetek szá­mára meg kell teremteni az önálló döntés lehetőségét, s az ezt akadályozó jogszabá­lyokat meg kell változtatni. Kiemelte: a döntések megalapozásához a párttag­ság és a lakosság véleményé­nek folyamatos figyelemmel kísérésére van szükség. A pártnak minden esetben meg kell ismertetnie szán­dékait és lehetőségeit a tö­megekkel. Ehhez a párt igényli a sajtó elkötelezett és partneri munkáját. A pártélet nagyobb nyilvános­sága érdekében lehetőséget kell teremteni arra, hogy az egyes párttanácskozásokon jelen lehessen az érdeklődő „karzat” is. Mint mondotta: ki kell lépni az olykor ma­gunkra kényszerített „ille­galitásból”. Jövő márciusban, amikor a Szovjetunióban — a nyári időszámítás kezdetekor — országszerte egy órával elő­reállítják a mutatókat, Észt­országban minden mutató a helyén marad. Aztán majd ősszel, akkor már együtt az Élesen bírálta azokat a helyi vezetőket, akik beosz­tásukat, pozíciójukat anyagi előnyök szerzésére használták fel. Elmondta, hogy erköl­csi elmarasztalás ért több helyi vezetőt a lakásügyek intézése, lakásvásárlási ked­vezmények odaítélése, állami lakásingatlanok és különfé­le árucikkek kedvezményes megvásárlása miatt. Ezek a vezetők nem csupán saját erkölcsiségüket kérdőjelez­ték meg — hangsúlyozta —, hanem súlyos károkat okoz­tak a párt tekintélyének. Ezért feltétlenül meg kell válnunk a pártot . lejárató vezetőktől. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a párt partneri magatartást, segítőkészséget kínál a társadalmi önszer­veződés során Szegeden is megalakult, illetve megszü­lető egyesületeknek, klubok­nak, mozgalmaknak. Nem elzárkózás, hanem együtt­működés a szándéka minden olyan szervezettel, amely a társadalmi haladást, a hu­manista értékek megőrzését tűzi zászlajára. Ugyanakkor nem maradhat kétség abban az irányban, hogy a megen­gedett kereteken túllépő cse­lekvések határozott ellenlé­pésekre számíthatnak. Székely Sándor hangsú­lyozta: az ideológiai kérdé­sekben a jövőben a párt fo­kozottan kíván támaszkodni a szegedi szellemi műhelyek­re, az egyetemeken, a főis­kolákon és a másutt dolgozó értelmiségiekre. A párt belső eleiének korszerűsítéséről szólva leszögezte: elenged­hetetlen a bürokratikus je­lenségek megszüntetése, a la­kóterületi, az alapszervezeti pártmunka élőbbé tétele. Arra törekszünk — mon­dotta befejezésül —, hogy a tisztségviselők ne legye­nek a párt örökös és e pá­lyára kényszerített szemé­lyiségei. Adassék meg ne­kik a szakmájukhoz való visszatérés tisztes és méltó­sággal teli lehetősége. A szóbeli kiegészítés el­hangzása után megkezdődött a vita. A vitában felszólalók a pártmunka időszerű felada­taival foglalkozva hangsú­lyozták: a kislétszámú új gazdálkodó, önelszámoló,4 esetleg külföldi tőkével mű­ködő gazdálkodó szerveze­tekben a megváltozott kö­rülményekhez igazodni ké­pes, jól képzett politikai ak­tivisták jelenlétére lesz szükség. Sürgették a lakó­területi pártszervezetek meg­erősítését. Kifejtették a tanácskozá­son: egységes szellemű politi­kai munkatársakra van szükség a pártapparátusban, nem „íródeákokra”. Bírálták a párt központi vezetését a még meglévő bürokratikus vonások miatt, mert — mint ország óráival, a mutatókat hatvan perccel visszatekerik. Észtország 1989-ben átáll a saját földrajzi fekvésének megfelelő zónaidő használa­tára. Ennek gondolatát a balti köztársaság tudósai már két mondották — gyakran még a jelentésekről is jelentése­ket kell írni. Többen is el­mondották: egyetértenek az alapszervezetek önállóságá­nak növelésével, ugyanakkor nem tartják nélkülözhetőnek az olyan felsőbb ellenőrzést, amely vizsgálja, segíti az ön­állóságból adódó feladatok megvalósulását. Számosán adtak hangot annak, hogy a vezetők érdekeinek összefo­nódását egyik melegágyának tekintik a párt tekintélyét romboló, jogilag ugyan el nem marasztalható visszaélé­seknek. Ennek elkerülését segítené, ha a vezető, vá­lasztott párttestületekbe ke­vesebb elsőszámú gazdasági vezetőt, és több, a termelés­ben közvetlenül résztvevő dolgozót választanának. Az egyik egyetemi hallgató kül­dött szóvá tette, hogy a párt­tag hallgatók az oktatókkal egy alapszervezetbe tartoz­zanak — ne úgy, mint jelen­leg, külöri hallgatói pártszer­vezetbe — s így közösen munkálkodhassanak az okta­tás megújítását szolgáló ja­vaslatok kimunkálásán. Szó volt a tanácskozáson napja­ink szinte minden más gondjáról, a személyi jöve­delemadó teljesítményvisz- szafogó hatásáról, az oktatás problémáiról, a képzés, az átképzés feladatairól, a ta­nács népképviseleti és ön- kormányzati jellegének erő­sítéséről, a családalapítás, a pályakezdők, a nyugdíjasok gondjairól. A szakszervezetek megújí­tásának törekvéséről szólva elhangzott, hogy Csongrád megyében e hónap végén küldöttértekezletet tartanak. Ezen nemcsak új tisztségvi­selőket kívánnak választani, hanem megvizsgálják a je­lenlegi merev ágazati szak- szervezeti forma átalakításá­nak lehetőségét. Alulról fel­felé építve kívánják létre­hozni a szakszervezetek me­gyei vezető testületéit. Az esti órákba nyúló vitá­ban harmincegyen szólaltak: fel. A felszólalásokban el­hangzottakhoz ötvenhármán fűztek nyomban rövid, leg­feljebb egyperces kiegészí­tést. Ezt követően Székely Sándor válaszolt az elhang­zottakra, összegezte a javas­latokat. Elmondta: a párt­értekezlet teljesítette a maga elé tűzött feladatot, hogy mérleget készít, áttekinti helyzetét, az állásfoglalás­tervezethez javaslatokat tesz, törekszik elősegíteni azt a fordulatot, amely a megúju* lás irányába vezet. Kiemel­te: a tanácskozás bizonyság arra, hogy a Szegeden meg­lévő szellemi energia „be­fogható” társadalmunk fej­lődésébe, a városnak egy olyan útra terelésébe, amely a jövőbe mutat, s amely egy­úttal sok tekintetben újat tartalmaz. Ezután a szerkesztőbizott­ság vezetője bejelentette: kü­lön csoportosították azokat a feladatokat, amelyeket az új szegedi pártbizottság ré­szére, illetvei azokat, ame­lyeket a felsőbb pártszerve­zetekhez továbbítanak. A pártértekezlet zárt ülése után titkos szavazással ai városi pártbizottság első tit­kárának ismét Székely Sán­dort választották meg. A hat jelölt közül válasz­tották meg a három titkárt: Fraknóy Gábort, Oláh Mik­lóst és Schmidt Józsefet. évvel ezelőtt felvetették, de akkor a sok ellenérv, vala­mint a hatóságok ágálása levétette napirendről a kér­dést, amelyet most, alapos vizsgálat után ismét elővet­tek. I baloldal követelése: Pinochet mondjon le! Szocializmust, de másképp! w Zónaidö Észtországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom