Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
^-чГс V.. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 240. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. OKTÓBER 7.. PÉNTEK '' „Tűszúrásos exportkezelés'' (3. oldal) Egy bét a rádióban és a fy-ben (4—5. oldal) Mozdulj Gyarmati (7. oldal) Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848—49-es forradalom és szabadságharc többi hőséről. A vitában elsőként Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kért szót. Elmondta: nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap halasztás, amikor kézbe vehetnék a pontosított törvénytervezetet, késleltetné az általa is szükségesnek tartott január 1-jei bevezetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak ,,első olvasatnak” tekintse. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az Ország- gyűlés határozatot hozott a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében. Később egy elkülönített pénzalapot is megszavazott a törvényhozó testület erre a célra. A témával összefüggésben javasolta: az elmíaradott térségekben létesített új, munkahelyteremtő beruházások adóalanyai — legyenek azok magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek — kapjanak jelentős, 80 százalékos ad ókedvezményt. A vállalkozási nyereségadó törvénytervezetével kapcsolatban Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti és szakosztályvezetője módosító javaslatot terjesztett a képviselők elé. A vita be zárultával Villányi Miklós pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várható eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a parlament az előterjesztést most első olvasatban megtárgyalt javaslatnak tekinti, és a legközelebbi ülésszakon — az átmenetet szabályozó törvénnyel együtt — hagyja jóvá. Villányi Miklós ugyanakkor élt azzal a jogával, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. Egyetértett az adómorállal kapcsolatos észrevételekkel, de kérte, hogy ez a kérdés ne csak egy szűk pénzügyi, államigazgatási réteget foglalkoztasson, hanem váljék közüggyé. Mindenki érezze át, hogy tisztességes adófizetés nélkül nem boldogulhat az ország. A továbbiakban Villányi Miklós konkrét képviselői észrevételekre válaszolt, hangsúlyozva, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a vitát nem lehet lezárni. Ezek közé sorolta az állami tulajdon utáni osztalék ügyét, valamint a vagyonértékelés, a vagyonnövelésben való érdekeltség és az esetleges vagyonarányos elvonás lehetőségét. Az adó- mértékkel kapcsolatos vitáról szólva a pénzügyminiszter ismét hangsúlyozta: a kedvezmények figyelembevételével az átlagos adómérték 40 százalék alatti, s ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, ha pedig figyelembe vesz- szüik népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, a kritika éppen hogy az adómérték alacsony voltát illetheti! Rámutatott, hogy 13 milliárd forint értékű adót szüntetnek meg, s az áfa-visszaigénylés jövőre újabb 7 milliárd forinttal csökkenti a költség- vetés bevételét. A választ követően Stadinger István megadta a szót Kovács Andrásnak (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnökének, a napirend bizottsági előadójának. Kifejezte meggyőződését, hogy a novemberi ülésszakon sem lesz sokkal több információ a döntéshez, ezért kérte: a sokat emlegetett képviselői felelősség arra is terjedjen ki, hogy ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ezután Stadinger István — mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztását kérte — szavazásra bocsátotta a kérdést; el- fog^dja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el, (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10- en tartózkodtak a szavazástól). Az elfogadott napirendnek megfelelően, ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. Villányi Miklós bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva, bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. E nagy horderejű' lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adópolitikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövid távú számvetésre lehet vállalkozni. — Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. A működéssel voltak és vannak gondok. A bevezetésre valóban kevés volt az idő. Valóban nagy türelemre volt szükség, amikor nyomtatványokért kellett sorbaáillni, amikor a megszokott árarányok számottevően megváltoztak. A bruttósít ás i sérelmeket a munkáltatók orvosolták, vagy ahol indokolt volt — a pedagógusoknál —, ott a forrásokat a költségvetés biztosította, illetve rendelkezésre bocsátja. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a' gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldaná. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonal-csökkenést. A lakosság helyzete 1988- ban akikor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, hanem más módon csökken az életszínvonal. Az általános forgalmi adó a végső fogyasztásra — döntően lakossági fogyasztásra kerülő — termékek árában megjelenő adó. Mindig azok fizetik meg, akik az adott termékeket megvásárolják. Ezért kulcskérdés, hogy a végső fogyasztásra kerülő termékek döntő hányadának fogyasztói árában ez az adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körére korlátozódik egy nagyon magas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fagyasztást. E hatásokat el kell kerülni. A továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a menteíségek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. 4A munkabérben- az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadíjazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bér- szabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadórendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseiket. Bár még három hónap hátravan az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan, ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint — 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyijövedelemadó- fizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várható a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be; a hátrálevő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint szja-bevétel várható. Vannak, akik úgy vélik, hogy elhamarkodott volt az új adórendszer bevezetése. A jövő évi sok változás közepette az lenne a nagyobb gond — vélekedett Villányi Miklós —, ha az adóreform bevezetésére csak most, ezekkel a változásokkal együtt kerülne sor. Az viszont igaz, hogy az adórendszer előnyeinek kibontakoztatásához szükséges a reform egész folyamatának felgyorsítása, a működő rendszerek összhangjának mielőbbi teljessé tétele. Látszólagos ellentmondás van abban, hogy az új adók működésének hatásait alaposan még nem ismerve kiigazításra teszünk javaslatot. Több olyan képviselői vélemény fogalmazódott meg, hogy most ne változtassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a tervezett változtatásnak olyan elemei, amelyek az adók kezelhetőségét javítják, a torzulások technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat”. Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egyéltj működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni, a kormány ígéretének és az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi szja és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a parlamentnek kell döntenie. A beterjesztett javaslatok között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az áfa-nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá, Dr. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az áfa és az szja bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Azt tapasztalták, hogy az új adórendszer bevezetése indokolt volt. Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.), a MEDOSZ főtitkára felhívta a figyelmet,, hogy az új adórendszer társadalmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen volt, a dolgozók éles kritikával illették, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan és túlságosan progresszív, s így változatlanul sok feszültség forrása. Dr. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.), zalaszentgróti körzeti főorvos részletesen szólt az egészségügyben dolgozók helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy bérszínvonala mintegy 30—35 százalékkal elmarad más ágazatokétól. Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a Békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke szerint a személyijövedelemadó-rendszer tervezett változtatásából hiány(Folytatái a 2. oldalon.}. Villányi Miklóg pénzügyminiszter beszél.
