Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

MAI AJÁN KOSSUTH RADIO: 8.28: Eco-mix 8.56: Paco de Lucia és A1 Di Meola gitározik 9.20: Nótamuzsika 9.47: Álommanó. Tarbay Ede gyermek­versei zenével 10.05: íróvá avatnak. Radnóti Miklós indu­lása 10.50: Sárospataki diákdalok 11.03: Rimszkij-Korszakov: II. szimfónia (Antar) 11.37: A „tegnap” magyar zeneszerzői 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidő­ben 1А.Ю: A magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjság 15.40: Hamarosan halljuk őket 10.05: Észkerék 17.00: Ütközőpontok — a zaj­védelemben 17.30: Dokumentumműsor Lengyel Gyuláról, a KMP alapító tagjáról 18.02: Gergely Agnes: Riport­napló Északról. Koczkás Sándor könyvszemléje 19.30: A Rádiószínház bemu­tatója. Petőfi 20.04: Magyar művészek operafelvételeiből 20.40: Ami a hírekből kima­radt ... 21.10: Táncházi muzsika Erdélyből 21.40: Egy igazgató névjegye 22.00: Hírvilág 22.30: Évszázadok mester­művei PETŐFI RÁDIÓ: I. 05: Idősebbek hullámhosz­szán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben 12.30: Nóták 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: A Rock Gyermekei slágerlistája 14.30: Közvetítés a Békéscsa­ba—Sakaryaspor (KEK) labdarúgó-mérkőzésről 15.25: Szórakoztató e dzsessz- muzsika 15.55: Ü. Dózsa—Akrames UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés 16.50: Hangszerszólók 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 18.55: Videoton—Tatabánya bajnoki labdarúgó­mérkőzés 19.05: Az élő népdal 19.15: Countryvilág 19.55: Kereshetjük-e Kínában őseinket? 20.05: Valami történt. josep Heller regénye rádióra alkalmazva 20.24: Sport 21.25: Albumajánlat 22.24: Pszichodrill. Béres Atti­la rádiókomédiája (1987) 23.10: A dzsessz története 23.50: Do-re-mi BARTÓK RÁDIÓ: 9.0.8: a pécsi vasutas-kon- certfúvószenekar fel­vételeiből 9.27: Híres előadóművészek lemezeiből II. 06: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló 11.52: Zenekari muzsika 13.05: Szonda 13.35: Suppé operettjeiből 14.01: Az MRT énekkara énekel 14.27: Magnóról magnóra 15.07: Labirintus 15.22: Gyermek és madár.- Kis hangverseny fiata­loknak 15.37: Fanfármuzsika 15.55: Üj lemezeinkből 16.45: Rásonyi * Leila hegedül, Spányi Miklós csemba­lózik, zongorázik 17.45: Szimfonikus táncok 18.02: Muzsikáról versben, prózában 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Iskolarádió 19.35: Szimfonikus zene 21.18: A kamarazene kedvelői­nek 22.20: Toples 23.00: AIDS—HILFE LATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett... MISKOLCI STÜDIO: 1.26—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: ön­állóság útján a Salgótarjáni öblösüveggyár — Betakarítási körkép Heves megyéből.) Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00—18.15: Eszak- magyarországi krónika — Rek­lám. — 18.20: Ablak az or­szágra. Fodor László jegyzete. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: Tévétorna nyugdíjasok­nak Képújság Abrahám gyermekei XIII,1. rész Az Országházból jelent­jük . . . : Képújság Hírek Az Országházból jelent­jük . .. RT V-közönségszolgál at Gyökereink. Magyar film Reklám Tévétorna Cim-cim Esti mese Álljunk meg egy szóra! Reklám Hangszóró mellett Halmozottan hátrányosan 9.25 9.30: 9.55: 12.00 15.55 1C.00: 17.05: 17.10 18.15 18.30 18.35 18.50 19.10: 19.25 19.30: 20.30 20.35: 21.15 21.20: Híradó Reklám Muzsikál a mozi Reklám Jiri Menzel-sorozat. Hóvirágünnep 22.45: Híradó 2. 2. MŰSOR: 17.00: Képújság 17.05: Sport 17.50: Nachrichten 17.55: Pannon krónika 18.55: Bizánc ezer esztendeje 19.25: Celtic Glasgow—Bp. Honvéd. Bajnokcsapatok Európa Kupája labdprú- gó-mérkőzés 21.15: A Fiatal Művészek Stú­diója műsorából: Magányügyek. Riportfilm 21.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Tv-sorozat 10.55: Vitaműsor 14.55: Sport 16.50: Útirajzi filmek 17.10: A nap percei 17.20: Művelődési sorozat 17.50: Az eredményesség keresése 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: Lytton naplója — angol tv-sorozat 20.50: Afrika — angol doku­mentumfilm 21.50: Sport 2. MŰSOR: 16.35: Orosz nyelvtanfolyam 16.55: Sport 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Szoknya, csakhogy zöld — tévéfilm 21.15: Egy kis muzsika 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Publicisztikai műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hannah és nővérei. Színes, szinkr. amerikai filmvigjáték. — Kamara: Hótreál (16). Szí­nes magyar film. — Fél 4-től: öt láda aranyrög. Színes, szinkr. francia kalandfilm. Há­romnegyed 6-tól: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol film. — Kamara: Sír az út előttem. II. Magyar dokumentumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Híd a Kwai folyón. I—II. Szí­nes, látványos, szinkr. angol történelmi film. — Bátonyte­renyei Petőfi: Broadway, Danny Rose. Szinkr. amerikai film. — Irodalmi hősök a filmvásznon: A Pál utcai fi­úk. — Pásztó: Fél 6-tól: Vágyrajárók. Színes, szinkr. francia filmbohózat. Fél 8- tól: A nőstényfarkas kísérte- te (16). Színes, szinkr. lengyel film. Táj Baranya megye dél­nyugati szögletében — ez talán az Ormánság legpon­tosabb helymegjelölése. In­nen. erről a kisfalvas Nóg- rádra sok vonatkozásban emlékeztető vidékről (rész­ben a Dráva mentéről) hal­lottunk új hangokat is fel­felvető s nagyon jó belső arányokat tartó riportot szombaton reggel a Kossu­thon. ,Az Ormánság gyönyörű, régi magyar táj, rendkívül gazdag természeti szépségek­ben, az viszont igaz, hogy a gazdálkodó ember számára sok nehézséget és buktatót rejt..mondta a Szentlőrin­ci Állami Gazdaság fiatal igazgatója Joó József akit alább még érdemes lesz egy mondat erejéig felidézni ép­pen az újabb, s talán még nem is egészen pontosan tu­datosult, ellentmondások miatt... Végeredményben vala­mennyi tájról elmondható mindaz a szép és jó. mind­az a' felkutatott és még ku­tatás alatt álló érték, ami az Ormánságról. Ugyan melyik magyar táj ne lenne gyö­nyörű és régi, melyik lehet­ne csúnya és új? Legfel­jebb az aránytalan ,.fejlő­dés” az, ami egyes részeket előnyösen-hátrányosan meg­különböztet egymástól. S hogy ebben a különböző­ségben — a halmozottan hátrányosok oldaláról néz­ve —, mi a meghatározó? Kovács Jenő riportja a tények egymáshoz illesztésé­vel. az utóbbi harminc­negyven év történésével ki­következtethető, de végered­ményben meg nem fogal­mazott (ez még továbbra is várat magára) választ kere­kített, Más szóval gondolko­dásra kényszerítetten a hall­gató megállapíthatta; az Or­mánság jó része, amiként sok más tájegysége is hazánk­nak. évtizedeken át az elnép­telenedés útját járta'járja ma is jobbára. Miközben ma már nem ritka jelenség, hogy a nyug­díjba pöfögő traktorosok egy­szerű utánpótlása is gondot okozhat. Egy táj. amelynek népe (Ormánság) 11 ezer! tájszó nyelvkincsét ismerte, odaromlott az évtizedek alatt, hogy lehetnek (van­nak) helyek, ahol mindösz- sze hét ember él az ősi ma­gyar faluban. A városias Sellye, ahova a tanultabb fiatalja (s van-e más ma már mint tanultabb?) törekedett eddig — mára telített. Pécs sem tudja ma már a téeszbe lépés elől elszö­kő parasztot bányásznak fel­venni, akit aztán, mert bá­nyász nem lehetett visszahoz­ni. A pár holdas kisbirtoko­sok átnyergelésével maradt, aki maradt, ma viszont ma­radhatnak nagy táblák akár parlagon is! Vérző szívvel nézhet a lokálpatrióta (a kutató, az állami gazdasági igazgató a nyugdíjas tanár, a kényszergazdálkodó gátőr) Vajszlóra és környékére, Piskire, Zalátára, Adorjánra, Skóróra vagy Monoskorra, ahol az ott még helyben élő (helyben ragadó inkább) 11 lakos, mindegyike ismer 11 ezer ormánsági tájszót, mi­közben e sorok írója mind­össze vagy nyolc-tíz ezret használ. A Dráva menti Révfaluban heten élnek... Az elmondott, de még igazán fel nem ismert el­lentmondás is az. hogy a fia­talok visszaáramlása, föld­felvállalása éppúgy társa­dalmi kényszer lesz, amint elődjeik elvándorlása. Nem puszta jóakarat kérdése... (T. Pataki) Szálljon fel énekünk... A zenei világnapon Díszhangverseny Szécsénvben A Nógrád Megyei Tanács VB művelődési osztálya, a Kórusok Országos Tanácsa Nógrád megyei szervezete, Szécsény Város Tanácsa, a zenei világnap alkalmából díszhangversenyt rendezett Szécsényben. A műsor, mely­nek a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ adott otthont, több volt mint tisztelgés a zene előtt, s több mint a műfaj élményányagá- nak közvetítése. A megjelentek tisztelegtek azok előtt, akik szép és ne­mes feladatra, a zenekultú­ra, a zenei élményanyag köz­vetítésére vállalkoznak. Ün­nep volt ez a nap a házi­gazdáknak, az Erkel Ferenc vegyes karnak, amely meg­alakulásának 15. évforduló­ját ünnepelte. Az elmúlt másfél évtized alatt a szé- csényiek megyénk zenei életében jelentős helyet fog­laltak el. A kórus 1983-ban megkapta a Szocialista kul­túráért kitüntetést, 1987-ben a Kofa vándorserlegét. Há­rom alkalommal ezüst minő­sítést értek el. A jubileum alkalmából a 17 alapító tag a kórusmozgalomban kifej­tett 15 éves eredményes munkájáért emlékérmet ka­pott, a csoportot nívódíjjal tüntették ki. A kórus műsorából ki­emelkedett Pitoni Boldog, aki énekel című művének szép tol/hácsolása. A balassagyarmati városi és szövetkezeti vegyes kar. Ember Csaba vezényletével a tőle megszokott magas színvonalú műsort adott. Kedves és kellemes szín­foltja volt a hangversenynek a salgótarjáni fúvósötös mű­sora. Méltán aratott nagy közönségsikert a balassa­gyarmati kamaraegyüttes és Torják Vilmos által vezetett nagybátonyi kamarazenekar. Csak dicsérni lehet a ren­dezők, szervezők ötleteit, mi­szerint a hangverseny a nagybátonyi kamarazenekar és a balassagyarmati vegyes kar közös műsorával ért vé­get. Ez méltó befejezése volt a díszhangversenynek. — szenográdi — Értékellek a Vakációakciót Vakációakció néven játé­kot hirdetett a nyár elején a balassagyarmati úttörőel­nökség, a városi Vöröske­reszt, a könyvtár, a műve­lődési központ, az MHSZ, a rendőrség, valamint a tanács sportfelügyelősége közre­működésével, A játék lényege a különböző intézmények programjain való részvétel volt, amelyet pecséttel kel­lett igazolniuk a vakáció­naplóban. A játékban részt vevők tárgyjutalmat, bel-, illetve külföldi táborozást nyertek. összesen tizenöt úttörő utazhat nyáron besztercebá­nyai, zánkai és csillebérci táborozásra. Az úttörőelnök­ség ötven ajándékcsomagót is kisorsolt. A játékot, amely már népszerű lett, a gyere­kek körében, jövő nyáron folytatják. ' ősz a játszótéren —kép: kulcsár— Múltidéző Opaszek Emberöltőnél is régebben, használatos volt egy felvi­déki eredetű ruhadarab, amely miatt sok munkatár­sukat megcsipkedték az acél­gyáriak. A felvidékiek opa- szoknak mondták, Salgótar­jánban opaszek néven emle­gették. Ez a ruhadarab a húszas évekre az acélgyári telepről már teljesen eltűnt, de a derék szakik még hosz- szú ideig használták má­sok bosszantására az elneve­zést. Az opaszek széles, már- már mellényszerű bőröv volt, zsebes, hajtásos kiegé­szítőkkel, csatokkal, és ki­zárólag bocskort viseltek hozzá. Régi fényképeken lát­hatunk ilyen viseletekben szlovák férfiakat, amint a gyárkapuban felvételre vá­rakoznak. Az üzembeliek, a hajdan ilyen öltözékben Salgótar­jánba érkezetteket, vagy ezek leszármazottad az ugratások, viták alkalmával gyakran emígyen némították el: „Te csak ne szólj, egy szót se! Amikor idejöttél, Somosnál dobtad el az opaszekodat!” Vagyis az idegennek iga­zából „hallgass” a neve. V. J. Erdélyért! A magyar—román barátságért! ífKtvagasai Nem könnyű ma olyan kiállításra vállalkozni, me­lyet a salgótarjáni Balassi Bálint megyei könyvtár szervezett Erdélyért! A ma­gyar—román barátságért! címmel. Nem könnyű, mert a higgadt, átgondolt írások,- műsorok, kiállítások mellett, napjainkban feltűnnek fel­színes törekvések is. Se sze­ri, se száma az olyan mun­káknak, melyek a divatot követve születnek. Gyorsan szeretném leszögezni, ez a kiállítás nem ilyen! Az emberi jogok nemzet­közi törvényének 27. cikké­vel való indítás nem tűnik szerencsésnek, túlmagyará- zásnak hat. Talán helyesebb lett volna azzal a nyílt le­véllel kezdeni, melyet Biha­ri László, az Ifjúmunkás cí­mű lap volt főszerkesztője Grós2 Károlyhoz írt. A levél szerzője 1971 őszén drámai körülmények között érkezett feleségével és három gyer­mekével Magyarországra. Le­írja, hogy egy folyamat ..eredményeként” született meg a „buldózerterv”, és Magyarország sem vétlen az erdélyi magyarok sorsának ilyen alakulásáért. A demokráciát nélkülöző népeket könnyen lehet ma­nipulálni. Kifejti, hogy egy nép sohasem lehet rossz. Mondandójához Petru Groza egyik szép gondolatát hívja segítségül: „Ha ez a két te­hetséges nép összefog, itt a Duna mentén valóságos cso­dákat fog művelni és példát mutat a világnak árról, mi­re képes két nép barátságos összefogása.” Végül levele zárásaként egy felhívást tesz közzé: „1988. év szeptember 1-jén világszerte szervezzé­tek meg az erdélyi testvé­reitekkel való szolidaritást. Éltessétek a magyar—román barátságot és tiltakozzatok a román hatóságok falurom­boló és asszimilációs politi­kája ellen!” Ezeket a gon­dolatokat felvállalta a könyvtár, ezért rendezte meg a kiállítást, helyet biztosí­tott a dokumentumoknak. A kiállítás újságkivágások sokaságát tartalmazza, lát­ványban igazából nem nyújt sokat. Ezt azonban kárpó­tolja a gondolatiság. Ellen- pontozva jelennek meg a ro­mán és a magyar újságok. Természetesen valamennyi itt közzétett román lap ma­gyarul íródott. így egymás mellé helyezve a cikkek megdöbbentő hatást érnek el. Olyan árnyaltan fejezi ki a dolog leglényegét az Utunk című folyóirat fejléce, hogy a felismerés a felfedezés ere­jével hat. Az egyik 1988. április 1-jén jelent meg Ko­lozsvár-Napocán, míg a má­sikon április 8-a és Cluj- Napoca szerepel. Üjra talál­kozva a Korunkkal, Utunk- kal és az Előrével az ember szomorúságot érez. Jó látni viszont a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Népsza­badság és a Magyarország szélsőségektől mentes elem­ző cikkeit. A kiállított könyvek kö­zött látható a nagy vihart kavart Erdély története cí­mű háromkötetes mű mel­lett Kós Károly, Kányádi Sándor, Bodor Ádám, Ba­logh Edgár munkái is. A legújabb sikerkönyvek listá­ját Nemeskürty István Édes Erdély és Végh Antal De mi lesz a harangokkal? című kötetei zárják. összességében a kiállítás átgondolt, mondandóval te­lített. Továbbgondolásra ösz­tönöz. Adám Tamás ERDÉLYÉRH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom