Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

1988. OKTÓBER 25., KEDD NOGRAD A Nógrádi Szénbányák szanálását közvetlenül az idézte elő, hogy a kollektí­va a múlt esztendőt 251 mil­lió forint veszteséggel és 167 millió forint érdekeltségi alaphiánnyal zárta, s fize­tésképtelenné vált. Miután a vállalat és legfőbb hite­lezői között az egyeztetés sikertelen maradt, a pénz­ügyminiszter kénytelen volt elrendelni az eljárás lefoly­tatását.. Helybeli szakemberek lép- ten-nyomon hangoztatják: az állami támogatás csak­nem felére csökkentése az oka a jelenlegi súlyos hely­zetnek. Nem vitás, ameny- nyiben a vállalat tavaly is megkapta volna a szokásos dotációt, jóval kedvezőbben alakul a mérlege. Ugyan­akkor az a külső vélemény is igaz: ha a nógrádi szén­bányászok teljesítették vol­na a múlt évi tervüket, nem kerül sor a szanálásra. Egy szó, mint száz: a munkásgárda nem tudott megfelelni a magasabb gaz­dasági követelményeknek. Azt okvetlenül látni kell: a fizetésképtelenség bejelen­tése egy bő tíz éve tartó fo- л lyamat betetőzése. Mivel előző cikkünkben mar rá­mutattunk a visszaesés kül­ső okaira, megpróbáljuk ösz- szegezni: miért felelős a vállalat? Nos, „színes” a paletta... Induljunk ki abból a kül­ső tényezőből, hogy a kol­lektíva mindig megkapta a széntermelés veszteségét ellensúlyozó dotációt, sem­mi nem szorította rá a gaz­dálkodás ésszerűsítésére. Eb­ben a kényelmes állapotban csak arra kellett ügyelni, hogy a ráfizetés alatta ma­radjon a támogatásnak. Mi­vel tavaly a dotáció foltja nem fedte le a gazdálko­dásban keletkezett lyukat, egyszeriben elővillant a mez­telen valóság. — A „nullszaldós vál­lalati eredmény” koncep­ciójának többéves gyakor­lata felborult, s felszínre en­gedte a lappangó tendenci­ákat — mondja Vadász End­re szanálóbiztos. A vállalat vezetőinek ter­mészetszerűen más az ál­láspontjuk. Szerintük igen­is gondot fordítottak a gaz­dálkodásra, a költségek mér­séklésére, hiszen az előre megállapított dotációval kel­lett veszteségmentesen ki­termelni az előirányzott szénmennyiséget. Ezzel szem­ben egyre kevesebb pénz ju­tott a vállalatnak fejlesztés­re. Az eszközállomány iís azért olyan magas, mert pénzügyi okok miatt nem tudtak selejtezni. Az el­avult gépi berendezéseket sűrűn kell javítani, s az ak­nák azért kénytelenek meg­tartani a sok ócskaságot, mert újakra nem telik. Mitagadás, van benne igazság. Ám az is megcáfol­hatatlan, hogy a meglévő gépeket sem használják ki megfelelően. Ez is oka a fronti és a vágathajtási tel­jesítmények tervhez viszo­nyított elmaradásának. A múlt évben a korábbi esz­tendőhöz képest 30 száza­lékkal csökkent a szénter­melés. s a fejtések előké­szítésében egyenesen tragi­kus helyzet alakult ki. Egy­szerűen nincs olyan feltárt szénmező, ahol új frontot lehetne indítani. Különösen Kányáson bom­lott meg erőteljesen a bá­nyaművelés egyensúlya. Hol­ott itt azért is időben kel­lene kihajtani a vágatokat, hogy elvégezhessék a szük­séges elővíztelenítését. Kü­lönben „elszerencsétlene- dik” a termelés... Növékvő eszközállomány, csökkenő termelés, s a vég­eredmény: a vállalatnál az egy tonnára jutó fel nem osz­tott költség kétszerese az iparági átlagnak. A túlsá­gosan magas készletszint fenntartása csak tovább te­tézi a anyagi terheket, mi­vel tavaly a forgóeszközök­nek csak a 22 százalékát fi­nanszírozta saját forrásból „A biztonságos jövő alap­ját képező kutatási, feltá­rási tevékenység nem megnyugtató. . . Lemara­dás mutatkozik a kiszol­gáló munkafolyamatok gé­pesítésében. . . A javító tmk-bázis technikai fel­szereltsége elmarad a követelményektől. . . A szénen kívüli tevékenység fejlesztésében nincs érde­mi előrelépés. . . Nincs megfelelő előrelépés az üzem- és munkaszerve­zésben. . . A vállalat párt- és gazdaságvezetése ese­tenként nem eléggé konk­rétan fogalmazza meg a hatékony gazdálkodást, a termelést szolgáló célkitű­zéseket. . . A dolgozók tá­jékoztatása nem mindig kellően gyors és megfele­lő. . . A vezetés, a közép- vezetés káderutánpótlásá­nak biztosítása nem meg­felelő. . (A megyei párt vb. 1978. április 5-i állásfoglalásá­ból.) a bánya, a többire hitelt kellett felvennie. Az aknáknál a kitermelt szén minőségével is komoly gondok vannak. Ebből kö­vetkezően a reméltnél ki­sebb az árbevétel. Pedig a nógrádi szénbányászkodás egyrészt úgy válhatna gaz­daságosabbá, ha emelkedne a drágábban eladható la­kossági szén termelésének aránya. A másik járható út: növeinij a szénen kívüli te­vékenység árbevételét és nyereségét. — Pártbizottságunk az utóbbi tíz évben több al­kalommal hozott ilyen ha­tározatot. A végrehajtás mindmáig várat magára — jelenti ki Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetője. A Nógrádi Szénbányák évi mintegy 1,5 milliárd forint árbevétele nagyjából fele részben származik szénér­tékesítésből és ipari terme­lésből. Utóbbival szemben egyértelműen az a követel­mény, hogy nyereséget hoz­zon, mérsékelje a szénbá- nyászkodás veszteségét. A szénen kívüli tevékenység árbevételének növekedése viszont megtorpant, s a kí­vánatos évi százmilliós ered­ménytől is jócskán elma­rad. Az ok: nem sikerült megfelelő húzóágazatot ki­alakítani, nem eléggé piac- orientált a termelés. A vállalat úgy akarta nö­velni a lakossági szén ará­nyát, hogy felfuttatja Ká- nyás bányászkodását és mo­sómű üzembe helyezésével javítja a minőséget. Nos, megépült a szénmosó, ámbár nem sok köszönet van ben­ne. a kányásj bánya re- kontstrukciója azonban im­már két évet késik. — Meggyőződésem, idő­ben léptünk a szerkezet­váltás érdekében. De elkeli ismernem, nem egészen ta­láltuk meg az elképzelések megvalósításához elenged­hetetlen politikai eszközö­ket — gyakorol önkritikát Mákos Nándor, a vállalat pártbizottságának volt tit­kára. A kányási lejtősakna ki­hajtása geológiai okok mi­att csúszott. A váratlan ese­ményekre minden bizony­nyal jobban felkészülhettek volna a szakemberek, ha fúrólyukakkal alaposabban megkutatják a föld mélyét. A program csúszása miatt elmaradt a termelés várt felfutása, sőt kevesebb sze­net ad jelenleg a bánya, mint korábban, A szállítási útvonal nem rövidült, ma­radtak a tetemes fuvarozási költségek. A szénmosónál az örökös meghibásodás okoz gondot. A darabos szenet a meddő­től elválasztó technológiai berendezések kifogástalanul működnek, a tíz milliméter alatti frakcióhoz tartozó egyik-másik gép viszont rendre felmondja a szolgá­latot. Az ebbe a tartomány­ba tartozó szén mosásától azonban nem szabad eláll­ni, mert ez adja a kányási széntermelés egyharmadát. — Mi azért vagyunk hi­básak, mert megbíztunk a szakcégben. Mentségünkre szolgáljon, nem volt ez irá­nyú tapasztalatunk — ma­gyarázza Kazinczi András vezérigazgató-helyettes. További változtatásokkal és persze, többletkiadásokkal vélhetően biztonságosabbá tehető majd a szénmosó üzemelése. Ám az addig ke­letkező termelésikiesés és az ebből származó árbevétel el­maradása viszont érzékenyen érinti majd a vállalat pénz­tárcáját. Ha jól betekintünk a ku­lisszák mögé, rá kell döb­bennünk: kevés sikeres kezdeményezést könyvelhe­tett el az utóbbi időben a Nógrádi Szénbányák. Ez óhatatlanul felveti a vezetők felelősségét. Igaz, az irányító posztokon lévők is többség­ben vagy fiatalok, vagy nyugdíj, előtt állók. Éppen azok a 40 év körüliek hiá­nyoznak, akik már kellő ta­pasztalattal bírnak és még akarnak is produkálni. Min­dent egybevetve: az oda nem való vezetők nem ke­vés kárt .okoznak a válla­latnak. — Nem került volna ide az üzem, a vállalat, ha a vezetők következetesebben és határozottabban fellépnek a munkaszervezés javítása, a munkafegyelem erősítése ér­dekében — teszi szóvá Szá­lai Gyula, kányási 36*os front szakvezetője. — Rög- tönzünk, mert hiányzanak baj esetére a többaltematí- vás termelési tervek. De mi, egyszerű dolgozók sem csip­kedjük magunkat eléggé. Egyeseket elnézve, eszembe jut: mintha saját zsebük ellenségei volnának... (Folytatjuk!) Kolaj László A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén Nyilvánosságot — a nyilvánosságnak! A pártnyilvánosság helyzetét és fejlesztésének fel­adatait tűzi napirendre mai ülésén az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. A testület elé kerülő írásos és szóbeli előterjesztések széles körű pártvita alapján készültek el: a mintegy 50 helyszínen megtartott fórumon több mint fél­ezren vettek részt, mondtak véleményt, javaslatot. Alábbi összeállításunkban a vitákon elhangzott főbb gondolatokból adunk közre néhányat. „A megye párttagsága az elmúlt időszakban lezajlott vitákon — az országos párt­értekezlet állásfoglalásával, a politikai intézményrend­szer reformjával szoros ösz- szefüggésben — kifejezésre juttatta igényét a pártmun­ka nyilvánosságának fej­lesztésére, a gyorsabb, pon­tosabb. rendszeresebb tájé­koztatásra. A párttagok ki­fogásolták, hogy nincsenek megfelelően bevonva a párt- testületek döntéseinek ki­alakításába, nem érzik elég demokratikusnak az előmun­kálatokat. Többet akarnak tudni a testületi vitákról, a felvetett javaslatok sorsáról, közvetlenebbül akarnak tá­jékozódni a különböző szin­tű döntésekről, hogy azokat meggyőzően tudják képvi­selni.” (A végrehajtó bizottság előterjesztéséből) „Új alapokra kell helyez­ni a nyilvánosságot, társa­dalmi méretekben már van változás, ezt a városi és a megyei testületeknél is jobban kellene érzékelni.” (Megyei kórház) „Néhányan nem értették, miért indokolt a párton be­lüli ríyilvárióáságról 'Külön is beszélni, s miért nemcsak a társadalmiról? A vita többször át is csúszott a szélesebb, társadalmi értel­mezésre. Véleménykülönb­ség volt abban: a (párton belüli) nyilvánosságinak min­den ügyre és teljes mélység­re kell-e vonatkoznia, vagy lehetnek, illetve legyenek korlátái?” (BRG, Salgótarján) „Az elhallgatás nélküli tájékoztatás még nem de­mokrácia, de feltétele an­nak, — elsősorban a döntés- előkészítéseket kell komo­lyan venni; csak érdemi vi­tákban jöhet létre közmeg­egyezés; hatékony végrehaj­tás és ellenőrzés.” (Megyei tanács, művelődési osztály) „Olyan aggodalmuknak is hangot adtak, hogy a politi­kai kultúránk jelenlegi hely­zete, de méginkább a gaz­dasági problémák nem ked­veznek a nyilvánosságban rejlő demokratikus lehető­ségek kihasználásának... In­kább gyengíti, mint erősíti a politikai hatalmat.” (Karancslapujtő) „A megyei szintű döntés­re érett kérdésekről, el­képzelésekről, várható in­tézkedésekről írásban kel­lene tájékoztatni és idejé­ben a pártbizottságokat. Tö­rekedni kellene arra, hogy ezt az információt az alap- szervezetekhez minél köze­lebb lévő ’ pártbizottságok kapják meg.” (Nógrádi Szénbányák) „Egyetértés alakult ki abban, hogy elemi erővel tört fel a nyilvánosság irán­ti igény. A nyilvánosság azonban veszélyes, ha ez egyoldalú.” (SZMT pártcsoportja) „A tömegtájékoztatással kapcsolatban elmondták, hogy bizonyos eseményekről na­gyon egyoldalú a tájékozta­tás, főleg a negatívumokat emelik ki. A propagandis­ták sok esetben kellően nem felkészültek, nem tudják, hogy mit mondjanak az em­bereknél?.” (Kisterenye) „A pártmunka nyilvános­ságának, a nyílt, őszinte be­szédnek a hiánya kedvezőt­lenül hatott a pártdemokrá­ciára, a tömegkapcsolatök alakulására, elszürkültté tette az alapszervezeti éle­tet. Kevés információjuk van a választott testületek munkájáról, a döntéseket utólag ismerik meg, az elő­készítésbe és ellenőrzésbe érdemben nem kapcsolód­hatnak be.” (Pásztó, Kun Béla Általános Iskola) „A tagság vélemény- nyilvánítását követően min­den esetben fontosnak tart­ják, hogy kapjanak vissza­jelzést.” (Romhány, ÉKGY) „Különösen erős kritika érte a megyei dolgokról a tájékoztatást. Az a néhány interjú, mely megjelenik a NÓGRÁD-ban, nem tudja megoldani a párttagok, de a közvélemény tájékoztatását sem.' Szinte a megyei fel­adatokról semmit nem tud­nak. Felvetették valami szervezett tájékoztatás meg­valósítását.” (Nagybátonyi gépüzem) „Az előzetes beszélgetése­ken erőteljes igény merült fel a megyei pártbizottság alapszervezeti tájékoztató­jának megjelentetése iránt. Az osztályok által szerkesz­tett kiadvány ismertetné a testület döntéseit, az aktuá­lis információkat, feladato­kat, választ adna a pártta­gokat foglalkoztató helyi kérdésekre.” (A végrehajtó bizottság előterjesztéséből) ,Az alapszervezeti tájé­koztató megjelentetését fö­löslegesnek tartjuk... Költsé­ges, időigényes, körülmé­nyes lenne a terítés... van megyei pántlap!” (Oktatási igazgatóság) „Feltétlenül gyakoribbá és élénkebbé kell tenni a leg­fontosabb és időszerű kér­dések nyílt fórumokon’ va­ló megvitatását és tisztázá­sát. Mit és miként képvisel­jenek a. párttagok? Ebben fejleszteni kell a sajtp és a televízió szerepét.” (Vámőrség) „A személyes szóbeli tá­jékoztatásnak helyi viszony­latban sokkal nagyobb je­lentőséget kell kapni.” (Bátonytercnye) „A helyi tömegkommuni­kációs eszközöktől azt vár­ják, hogy arról írjanak, amik az embereket foglal­koztatják, s ezekről őszin­tén... 1 (Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat) „A párttagság ismerni akarja a vezető testületek döntését, munkáját, az ülé­sek vitáját... Az informá­ciós munka ne legyen kam­pány !” (Országos Bányagépgyártó (Vállalat) „A személyi feltételek ki­alakításánál jobban kellene ügyelni az elkötelezett, elv­hű párttagok arányára, akik szívügyüknek tartják a szo­cializmus építésének fel­adatait...” (Zsunypuszta) „A jövőben kerülni kell az alulról felmenő informá­ciók kozmetikázását, még akkor is, ha az kisebb cso­port, vagy réteg, esetleg egy-egy személy vélemé­nye.” (Salgótarjáni Kohászati Üzemek) „B,,, elvtárs nyugdíjas, a községi alapszervezet tagja, egyértelműen úgy látja, hogy a régebbi időszakban működő instruktora rendszer volt az egyedüli jól bevált forma a párton belüli belső tájékoztatási rendszerben. Javasolja ennek visszaállítá­sát, valamint mindenféle, a párt álláspontjától eltérő nézetek sürgős likvidálását, a proletárdiktatúra eszköz- mndszeréraek megerősíté­sét.” (Diósjenő) „A nyilvánossággal érhe­tő el, hogy a jelenlegi fó­rumrendszer merevsége megszűnjön, hogy a dönté­sek a párttagság bevonásá­val érdemi testületi viták­ban szülessenek.” (Pásztó) „Növelni szükséges a tes­tületi ülések nyilvánosságát, nyitottságát, a tájékoztatás érdemibbé tételét, a hozott döntések lakossági kontroll­ja érdekében'. A pb-üléseken — az állandó meghívotta­kon kívül — lehetővé kell tenni az alapszervezeti tit­károk, vezető propagandis­ták, érdeklődő párttagok, a helyi és az üzemi sajtó kép­viselőinek a részvételét.” (Salgótarjáni városi pártbizottság) „A NÓGRÁD e napirend­ről átfogóan tájékoztassa a közvéleményt.. (Á végrehajtó bizottság előterjesztéséből) Vesevédők Teng ízbe A salgótarjáni Salgó Cipőipari Saőveikeae*- bea speciális munka- védelmi cikkek gyártá­sával Is foglalkoznak. A különféle kesztyűk, és bórköíéuyek mellett a napokban négy «ki­ütvén vesevédői készí­tettek, melyet » Ten- C Ízben dolgosé mBuká­sok használnak. —RT— t i 2. Hlért felelős о vállalat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom