Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO 8.20: Társalgó 9.44: A Dunánál 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót... 10.25: Dvorzsák: Dumky-trió 11.00: Népdalcsokor 11.31: Egy portugál apáca levelei V/5. befejező rész 12.45: Világhírlap I, 3.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiósszínház Fotográfiák 15.26: A víg özvegy 16.05: Bizet: Gyermekjátékok szvit 16.20: A Nyitnikék postája 17.00: Tudósok a közéletben — 1. ré?& 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család ]9.15: A Rádiószínház bemutatója 20.27: Lakáshelyzetek öregek és fiatalok 20.57: Hajdú Erzsébet népdalfelvételeiből 21.17: Évfordulók nyomában 22.00: Hírvilág 22.30: Bruno Walter vezényli a New York-i Filharmonikus Zenekart PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben I2.i0: Trombitaparádé 12.25: Környezetünk védelmében 12.30: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Most hazabeszélünk Az Akár hi-fi. akár nem című műsor különkiadása 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Rólunk van szó! 20.05: Nótaest 20.44: Valami történt XV/12. rész 21.23: Slágerről slágerre 22.00: Neveletlenek 23.10: A dzsessz története 23.50: Koós János és Sárosi Katalin énekel MISKOLCI stüdiö: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli ( körkép. Hírek, tudósítások, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János — Válaszolunk hallgatóink leveleire. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka Felvételre ajánljuk! 9.50: Mi-tu-ház 10.05: Ki hallott már ilyet? NDK-tévéfilm II. 20: Mozgató Ц.30: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Három nap tévéműsora 16.50: Ütravaló 17.35: Kalendárium 1988. 18.20: Reklám 18.30: Tévétorna 18.35: Nils Holgersson csodálatos utazása a vad- ludakkal 19.00: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek XII/3. rész 20.55: Reklám 21.00: Stúdió ?88 21.45: Az őszinte szó kevés Dokumentumfilm 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Stiri — Hírek romáp nyelven 18.10: Radír. IV/2. rész 18.30: Kalandozások a zene- történetben XVI/4. rész 19.10: özvegyek. XII/2. 20.00: Képújság 20.05: Janus 20.45: A drezdai múzeum kincseiből 21.00: Híradó 2. 21.15: Betűreklám 21.20: A vészcsengő 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.25: Tv-játék 10.20: Dokumentumműsor 11.00: Sportvisszhangok 12.10: Vetélkedő. (Ism.) 12.50: Tévébörze 16.00: objektív — magazin 16.30: Ipari tanulóknak 17.00: A nap percei 17.10: Tévéenciklopédia 17.40: Publicisztikai műsor 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — tudományos magazin 19.30: Híradó 20*00: Tizenkettőtől háromig. Amerikai film 21.30: önöké a szó. .. 22.20: Koncert 2. MŰSOR: 16.00: Angol nyelvtanfolyam ч 16.30: Kelet-szlovákiai magazin 16.55: Utazó kamera 17.25: Állatok a lakásban 17.35: Az aranykapu 18.25: Fiatalok magazinja 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Tuti dolog. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Irodalmi hősök a filmvásznon: fél 3401: Édes Anna. — Kohász: Bocsáss meg. (16) Színes szovjet film. — Tarján vendéglő: Élni -,és meghalni. Szinkr. amerikai bűnügyi film. — Múzeumi Mozgó: Piknik a sziklánál. Ausztrál film. — Kamara: Senki földje. Színes svájci film. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: A dzsungel könyve. Színes amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6-tól: Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája I—II. (16) Színes magyar filmvígjáték. — Iskolamozi: János vitéz. — Madách Kamara: Emberrablás magyar módra. Színes magyar filmszatíra. — Bátony- terenyei Petőfi: A menyasz- szony gyönyörű volt. (16) Színes magyar—olasz koprodukció. — Kisterenyei Petőfi : Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol kémfilm. — Bátonyte- renyei Bányász: Harc Rómá-' érti I—II. Színes, szinkr. NSZK—román kalandfiJm. — Irodalmi hősök a filmvásznon: Altaláűos Iskolásoknak: Árvácska. — Pásztó: Fél 6- tól: Hanussen. Színes, mar gyár—NSZK-beli koprodukció. Fél 8-tól: Rázós futam. Színes, szinkr. új-zélandi kalandfilm. — Rétság: A kobra. (16) Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. Megújult a népművelők megyei szervezetének vezetősége Megyénkben megközelítőleg 100 népművelő dolgozik. Ebből jelenleg 45-en tagjai a Magyar Népművelők Egyesülete Nógrád megyei területi szervezetének. A minap került sor Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központban az éves közgyűléseikre, melyen 25-en vettek részt. Az összejövetelen megjelent Földiák András, a Magyar Népművelők Egyesületének a titkára is. Dr. Kecskeméthy* Gyuláné, a szervezet elnöke számolt be az utolsó közgyűlés óta végzett munkáról, majd Győrf- fy Sarolta, az egyesület titkára ismertette az utóbbi hónapok eseményeit, változásait. Kilenc új taggal gyarapodott a létszám. Többen javasolták, hogy a jelenlegi tagdíj összegét duplázzák meg, azaz emeljék fel 200 forintra. A közgyűlésen új tisztség- viselőket választottak. Az elnök posztjára másik 3 jelöltet javasoltak a régi mellett, míg a titkául beosztásban 12 név került szóba. Abban mindenki egyetértett, hogy a gazdasági vezető továbbra is a régi legyen. Végül a titkos szavazás eredményeként dr. Kecskeméthy Gyulánét, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatóját 20 szavazattal megerősítették elnöki funkciójában, titkárrá Girasek Károly szabadfoglalkozású népművelőt 11 szavazattal választották. Üj elnökségi tag lett Győrffy Sarolta, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ igazgatóhelyettese, Gergely Gáspár, a palotáshalmi Mihályi! Ernő Művelődési Ház vezetője, és Rigó Zoltán, a \ balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ népművelője. A gazdaságii vezető Győri Éva maradt továbbra is. Az ellenőrző bizottságba delegálták Végh Józsefet, Varga Gyulát és Tóthné Csábi Viktóriát. Az országos elnökség tagja hagyományosan a mindenkori elnök. A közgyűlés résztvevői befejezésképpen a közelgő országos értekezletre 9 küldöttet választottak meg. ■ ■ ■ telexen Érkezett. Zojkaszalonja A magyar művészeti élet újra egy Mihail Bulgakov- művel gazdagodott. Félix László rendező tévéjátékot készített az orosz-szovjet író Zojka szalonja című vígjátékából. Miért éppen ezt a darabot választotta Félix, arról ma már aligha érdemes meditálni. Tudjuk, Bulgakovnak nem a legkiforrottább, nem a legmeggyőzőbb alkotása a „Zojka”, annyira azonban korántsem sikerületlen, hogy ne adassák meg néki a szélesebb körű megismertetés. Különben is a legtöbb nagy formátumú, művészileg, tartalmilag kiérlelt Bul- gakov-írás már valamilyen formában eljutott a nagyközönséghez. Színház, sőt színházak mutatták be a Bíborszigetet, a Képmutatók cselszövését (Möllere), a Mester és Margarita című regény adaptációját, ezek megjelentek a televízióban is, ahol láthattuk a Puskin utolsó napjai feldolgozását, s filmszalagra került a Menekülés. Egyedül a Sztálin által nagyra tartott A Turbin család végnapjai című dráma előadására nem emlékszem, ami sokkal inkább emlékezetem fogyatékosságára vall — gondolom —, mintsem arra, hogy ezt elfelejtették volna a színházak vagy a televízió bemutatni. A fenti sorból logikusan következik: előbb-utóbb a Zojka szalonjára is sor kerül, s lám, immáron megtörtént. A „munkaruha-varroda” remek üzleti forgalommal büszkélkedhet, mert kiterjedt az üzleti kapcsolata, remek a hírneve. A varrodaszalonban pompás hölgyek, a szakma kiválóságai dolgoznak, élükön a tulajdonosnővel, a középkorú, de még mindig vonzó Zojká- val. Moszkvában vagyunk, a huszas évek közepén. Ekkorra Szovjet-Oroszország már megvívta élethalálharcát a fegyveres belső és külső ellenféllel, normalizálódik az élet. Persze még sok minden hiányzik ahhoz, hogy emberinek nevezhessük; például lakás és élelem sincs elég. Azt pedig a történelemből Ismerjük, hogy még 1926- ban is több százezren haltak éhen. Ilyen körülmények között nem csekélység fenntartani, magánkézben egy „munkaruha-varrodát”. Minthogy azonban ez álca, valójában nyilvános házról van szó, és hát emberek, pontosabban ‘ férfiak vagyunk mind, akár úri kék vér, akár proletár piros folyik az ereinkben. Nem is lenne semmi baj, kisebb szurkálódások, epésebb megjegyzések közepette még békésen megférnének egymás mellett a régi és az új uralkodóosztály jellegzetes típusai, s az osztoszkodás, a sorrendiség a lányok számára sem jelentene áthidalhatatlan nehézséget. Csakhát az a bökkenő, hogy — mint lenni szokott — az efféle műintézetekben is megjelenik a szerelem, és ott, ahol ezt pénzre „játsz- szák”, az érzelem a lehető legrosszabb tanácsadó. A szerelmes kínai megöli a szobalány egyik gazdag hódolóját, s a már korábban gyanakvó hatósági emberek előtt lelepleződik ez g moszkvai „dolce vita”. Közben valamennyi képmutató, legyen fehér vagy vörös az illető. Bulgakov igazságosan mérlegel: nem csak a pénz- hajhász kéjsóvárságot, a handabandázó ügyeskedést — és így tovább — ítéli el, hanem a frázisokat puffog- tató elvtársakat is. Számos mondata tudatja velünk, miért nem szívlelhették őt az új rend akarnokjai, a nagy és kis Sztálinok. 1940 tavaszán le is csapott rá a KGB akkortájt könyörtelenül őrlő, felmorzsoló gépezete. Az író — és minden gondolkodó ember, hiszen a gondolkodás önállóságot feltételez — óriási veszélyt jelent minden totalitárius hatalomra. Ahogyan Amerikában mondták: a legjobb indián a halott indián, nos, ez úgy vonatkozik diktatúrákban az ész, az értelem, a humánum embereire. Bulgakov szatirikus vígjátékot írt, gyilkossággal. Ez is mutatja, külön utakon jár. Kissé vázlatszerű színdarabját Félix László elég szórakoztatóan ültette át a képernyőre. Beleillettek a képi környezetbe az eredeti híradqbejátszások is. A színészekről — Béres Ilonáról, Haumann Pétefről, Vajda Lászlóról, Rudolf Péterről, Kozák Andrásról, Har- sányi Gáborról, Borbás Gabiről és társaikról — elismeréssel szólhatunk. Az ő munkájuk is benne van, hogy közelebb jutott a teljességhez a meglévő Bulgakov- képünk. Sulyok László Kísérleti növényház Bábolnán Közép-Európában egyedülálló növényházat építtetett Bábolnán az iparszerű kukoricatermelő közös vállalat. A 200 négyzetméter alapterületű üvegházat a fő rendszernövény, a kukorica, és más szántóföldi kultúrák alakítatta ki az IKR az osztrák Voith céggel. A nevelőtérből, klímafülkékből és energiatakarékos technológiai egységékből álló növényházban a növekedési, fejlődési folyamatok valamennyi optimális feltétele megteremthető. A mesterséges feltételek között a szántóföldi kísérleteknél biztonságosabban és gyorsabban jutnak eredményhez. A növényházat előre megírt program alapján számítógép segítségével működtetik. Az azonos mérési és értékelési normákkal lehetőség nyílik a közös vállalat, valamint a hazai és a nemzetközi eredmények összehasonlítására is. A klímaszobákban a növények hőtűrő képességét míniusz 5 és plusz 40 fok, páraigényüket pedig 50 és 90 százalék között tudják változtatni. A növények megvilágításának értéke 2000 luxig terjed ki. A legoptimálisabb termelési feltételek megteremtése révén az évenkénti vegetációs ciklusok száma megtöbbszörözhető. Megyénk műemlékei Az oskolamcster háza Pásztón A mátraaljai város kedvező földrajzi fekvése mi- \ att ősidők óta lakott hely volt, s a honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokaként fontos gazdasági és szellemi központ lett. Pásztón a bencés apátságot még a XII. század elején alapították. Ennek épületeit foglalták el ugyanezen századnak a végén a ciszterciek.' A település fejlődése felgyorsult, s a XIII. század végén már vásártartási joggal rendelkezik. Egyik földesura, a híres „pokoljáró” Tar Lőrinc Zsigmond király leghűségesebb emberei közé tartozott; az uralkodó az ő kívánságára adományozott 1407 áprilisában a budai polgárokkal egyenlő jogokat — a városi ranggal együtt — Pásztó lakosainak. A mezőváros iskolája, egyben az iskolamester háza a gótikus plébániatemplomtól délre, attól néhány méterre található. A tanítóról először egy 1428-ban kelt oklevél tesz említést. Eredeti, gótikus házát az 1978— 79-ben végzett régészeti és falkutatások tárták fel. A 16,5 méter hosszú, 5,80 méter széles, háromosztatú épület a Mátra vidékén szokásos módon, kerek, görgetett patakkövekből készült. Jelentőségét az adja, hogy a XV—XVI. század, tehát a késő középkor lakóházairól nem rendelkezünk kellően széles körű ismeretekkel, s a megtalált és helyre- álliítött „oskola mesterház” pedig éppen erre vonatkozóan nyújt sokoldalú információkat. Az épület helyreállítási terveit H. Vladár Ágnes készítette — a tudományos dokumentáció és az analógiák alapján. A gabonatartó vermekből sorra előkerültek a háztartási eszközök is, ami a szakembereket arra indította, hogy a házban — részben a rekonstruált berendezések segítségével — a késő középkori életet is bemutas-- sák. A kiállítást dr. Csilléry Klára rendezte. (Bábel László felv.) x
