Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
1988. OKTOBER 24.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Bombarobbanás erejével érte megyénk közvéleményét a hír, miszerint szanálják Nógrád legnagyobb létszámú, csaknem ötezer dolgozót foglalkoztató vállalatát, a Nógrádi Szénbányákat. Azt a gazdálkodó egységet, melynek 15 ezer nyugdíjasa van, s sorsa legalább 30 ezer ember életét befolyásolja. Annak a kollektíváinak a feje felett lebeg vészjóslón Damoklész kardja, amely nemcsak szűkebb pátriáink ipari üzemeinek keletkezésében és felvirágzásában, hanem az egész magyar nagyipar fejlődésében jelentős szerepet játszott. Sopron után a Nógrád megyei Verőcén nyitották meg 1768-ban hazánk második kőszénbányáját. A nagyipari bányászkodás viszont csak majd’ száz esztendő múlva, 1861-ben kezdődött meg. A szénre alapozva építették meg 1867- ben a budapest—salgótarjáni vasutat, amely a Magva Államvasutak első vonala volt. A múlt század vége felé megyénk bányászai adták a hazai széntermelés több mint 40 százalékát. A második világháború idején 200 millió pengő kár érte a szénmedencét, ám viszonylag gyorsan sikerült termelésbe állítani a régi aknákat, újakat is nyitottak. A nógrádi bányászok sikerrel vívták meg a széncsafákat, hozzájárulva az ország újjáépítéséhez, az ipar rohamos fejlődéséhez. Legtöbb bánva 1956-ban üzemelt megyénkben, szám szerint: negyvennégy. Az éves termelés 1964-ben érte el a maximumát: meghaladta a 3,8 millió tonnát. Ebben az időszakban több mint 15 ezer ember kereste kenyerét a szénbányáknál. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején, az energiaszerkezetben bekövetkezett példa nélküli változás megyénkben is egyet jelentett a szénbányászat drasztikus leépítésével. öt éven belül 29 aknát zártak be, mindössze Kányás, Mén- kes, Szorospatak és Tiri’bes maradt meg hírmondónak, s a széntermelés 70 százalékkal zuhant vissza. Az olajárrobbanást követően ismét szükség lett a viszonylag olcsó hazai szénre, a nógrádi aknákat is fejlesztették, s ennek nyomán az ■évi termelés egymillió tonna körül stabilizálódott. Fennállásának 125. évfordulóját Kiválló Vállalat kitüntetéssel ünnepelte a nagymúltú, sokat tapasztalt munkásgárda. Most, 1988-ban kénytelenek vagyunk feljegyezni: április végén kezdődött és szeptember közepén fejeződött be a Nógrádi Szénbányáknál a szanálási eljárás vizsgálati szakasza. A vállalat sorsának eldöntése egy hónapon belül várható. Ami bizonyos: a kollektíva rendezetlen anyagi terhei jelenleg meghaladják az 1,3 milliard forintot, s saját erejéből képtelen talpraállni. Milyen tényezők idézték elő a nógrádi szénbányászat látványos „mélyrepülését”? Miként kerülhetett olyan helyzetbe a vállalat, hogy a fennmaradása, a puszta léte is kérdésessé vált? Nos, a vállalat mélypontra jutásának külső és belső okai egyaránt vannak. A külső okokat vizsgálva, először is figyelembe kel) venni: vékonyak a művelés alatt álló széntelepek, fűtőértékük alacsony, s a szénmezőket vetők szabdalják. Nehezíti a bányászkodást, hogy a kányási és a mén- kesi aknák II. osztályú sújtólégveszélyes és szénporveszélyes besorolásúak. Ráadásul Kányás vízbetörésveszélyes besorolású is, az itteni széntelepek fölött vízdús homokréteg helyezkedik el. „A hazai széntermelés gazdaságosságát az alternatív energiahordozoímport ráfordításai alapján kell megítélni. Ezért a szén termelői árának átlagosan 15 százalékos differenciált emelése szükséges. Ennek megfelelően kell javaslatot tenni a/ 1989-től érvényes szénárakra. Az így kialakítandó árak, a lakossági minőségű szenek 160 forint gi- gajoule, az energetikai szenek 100 forint/gigajoule költséghatárát indokolják. Az energia kitermelésének valós költségeit az árakon keresztül érzékeltetni kell a felhasználókkal.” (A Tervgazdasági Bizottság idei határozatából! — ömlik nyakunkba az iszap — közli László Sándor, az egyik Kiváló brigád címmel elismert elővájó-a csapat vezetője. A bezárások miatt szűkebbé vált a vállalat mozgástere, másszóval: növekedett a bányászkodás kockázata. Egyetlen front „el- szerencsétlenedése” az egész Nógrádi Szénbányák terv- ,tel j es í tését meg h i ús íth at j a. Volt is erre példa szép számmal az utóbbi időben... Ide tartozik, hogy gyakran változott a kormány, energiapolitikai koncepciója. Amikor kellett a szén, akkor többlettermelésre ösztönözték az iparágat. A szénigény visszaesésekor a kormány igyekezett visszafogni a bányák termelését. Csakhogy a szénbányászat természete olyan: a több szén felszínre küldését elő kell készíteni, azaz növelni szükséges a vágathajtást. Ellenkező esetben előáll az a nem kívánatos helyzet, hogy egvszercsak nem lesz hol új frontot nyitni. Részben külső ok következményeképpen bomlott meg a bányászkodás egyensúlya a Nógrádi Szénbányáknál. — A nyolcvanötös és nyolcvanhatos hideg teleken minden erőnket a széntermelésre kellett összpontosítanunk. A vágathajitás háttérbe szorult. Azóta sem tudtuk utolérni magunkat fejitéselőkészítésben — mondja Mákos Nándor, a vállalati pártbizottság nyolc éven át volt titkára, jelenleg a kányási bányaüzem vezetője. A vállalatnál központi döntés- alapján szüntették meg az addig termelő külfejtéseket. Ez az 1986-os intézkedés, amely egyébként a gazdaságosság javítását célozta, 300 ezer tonnás kapa- citáiskiesést okozott a szénbányáknak. Pótlásukra tavaly és az idén két új külfejtést nyitottak, ezek azonban kevesebbet termelnek. Lényeges előnyük ugyanakkor, hogy nyereségesek. Ti- ribes bezárása is központi ükászra történt, ami ugyancsak a bányászat térvesztésével, egyúttal termeléscsökkenéssel járt. Az egész szénbányászatra nézve károsnak bizonyult az ágazati irányítás és a köz- gazdasági szabályozás ellentmondásossága. Ä vállalatoknak, így a Nógrádi Szénbányáknak is, megszabták, mennyit kell termelniük, előírták a gazdasági eredményt, s rögzített volt a szén eladási ára. A kollektíváknak szinte a nullával volt egyenlő a mozgásterük. — A volumenszemlélet érvényesült, szemben a kívánatos közgazdasági követelménnyel. Ez óhatatlanul elkényelmesedéshez vezetett — magyarázza Vadász Endre szanálóbiiztos. Ezen a téren lényeges változást jelenít a Tervgazdasági Bizottság idei határozata, amely megszünteti a szénbányák ellátási felelősségét, s megszabja a termelés költséghatárait. Az egyetlen szempont: gazdaságosan bányászkodni. De marad a „fék”: a kötött árrendszer... Megyénk szénbányavállalata tíz évre visszamenően nagyjából évi 400 millió forint dotációval működött. A pénzt adta az állam, a kollektíva vezetését semmi sem szorította rá a veszteség felszámolására. Sőt, magas beosztású kormányzati, emberek hangoztatták: szükség van a nógrádi szénbányászatra. — A megye vezetése is hibás a kialakult helyzetért. Pártbizottságunk rendre elfogadta, miért képtelen a vállalat végrehajtani az egyébként jó programjait. A mi instrukciónk is csak a ráfizetés mérséklésére irányult, a gazdaságosság megteremtése sohasem fogalmazódott meg részünkről — ismeri el Balázs Miklós,. a 'megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A vállalat az évtizedek során kialakult szereposztásban túlontúl sóikat vállalt magára a környezet szociális, kulturális ellátásáért, a sportolási lehetőségek megteremtéséért. Igaz, erre rá volt kényszerülve. — Ha a bánya egy-egy községben nem dotálta volna a művelődési házat és a sportkört, a fiataloknak nem maradt volna más csak a templom és a kocsma •— jegyzi meg Farkas József, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. Külső okoknál fogva, a jó szakemberek tömege hagyta el a szénbányákat. A leépítések miatt hiányzik a középgeneráció, többségben kezdő fiatalok és nyugdíj előtt állók dolgoznak az aknáknál. Minőségi utánpótlás alig van. — Elvesztette hajdani rangját a szénbányászat — így Kazinczi András vezérigazgató-helyettes. — A kiemelt bérezés ma már a múlté... (Folytatjuk!) Kolaj László Jócskán maguk mögött tudják a drégelypalánkiak a szamócaszüretet, az ültetvények azonban most is adnak teendőket. Sokan már tizedszer kapálják az idén a hosz- szú sorokat, gyomot vágnak a termő bokrok közül, lazítják, a talajt, indákról gyűjtik a palántákat. Botka Ilonának a művelődési ház vezetése adja a fő elfoglaltságot, szülei szamócaföldjére a pluszjövedelem reménye hozza. Dombai Gáborné bizton számíthat anyósa és édesanyja se- _képek- kulcsár— g itségére. Kereskedelemszervező vegyes vállalat alakul Promotrade néven rövidesen megalakul az első hazai szolgáltató vegyes vállalat, amely kereskedelemszervezéssel foglalkozik majd. Alapítói a Skála Reklám Stúdió, a Magyar Hitel Bank. valamint egy hongkongi és egy NSZK-beli cég. A 25 millió forintos alaptőkéből 49 százalékkal részesednek a magyar, s 51 százalékkal a külföldi vállalatok. A Promotrade a tervek szerint a kőbányai vásárváros 33-as pavilonjában — amelyet nemrégiben építettek — folyamatosan bemutatókat rendez a Skála— Coop külföldi partnereinek, elsősorban a távol-keleti vállalatoknak a termékeiből. Már eddig is sikert arattak a tajvani Cetra, valamint a dél-korei Kotra kereskedelmi kamarák szervezésében bemutatott árucikkek, elsősorban kéziszerszámok, barkácseszközök, játékok és sportszerek, valamint feldolgozott műanyag termékek. A Promotrade távol-keleti partnereinek — amelyeknek száma a közeljövőben az elképzelések szerint 250—300-ra gyarapszik — adatait, ezen kívül a hazai lehetséges partnerek valamennyi adatát, kereskedelmi előírásait számítógépen tartja nyilván. Az adatbank kialakítását már megkezdték, ám a közeljövőben új, nagyobb teljesítményű számítógépet helyeznek üzembe, amelyet a vegyes vállalat NSZK-beli tagja bocsát a cég rendelkezésére. Az adószakértő válaszai A balesetmentes vezetésért járó jutalom adóköteles Jövedelemadómat 1987- ben átalányban fizettem. Idei adóelőlegemet pedig a tavalyi átalány alapulvételével róttam le. Várható éves bevételem, illetve jövedelmem alapján számított adó kevesebb lesz, mint a már befizetett előleg, mivel betegségem miatt hosszabb ideig bevételkiesésem volt. Visz- szaigényelhetem-e a befizetett előlegtöbbletet? (F. М.-né, kisvállalkozó Salgótarján.). Azok az egyéni vállalkozók, akik 1987-ben átalányban adódtak, a részükre meghatározott éves átalányt adóelőlegként elkülönített számlára fizetik. Az egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtására előírt határidőben, a tárgyévet követő év február 28-ig kell nyilatkoznia arról, hogy az átalány összegét a vállalkozói adójának, vagy a magánszemélyek jövedelemadójának előlegeként vegye-e figyelembe az adóhatóság. Ha a bevallásban kiszámított adó (vállalkozói adó és személyi jövedelemadó) több mint a befizetett előleg, akkor a különbözeiét a bevallás benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni. Ha a fizetendő adó kevesebb, mint a már befizetett előleg, akkor a bevallás benyújtása- кот tett nyilatkozattal az adótöbbletet visszaigényelheti, vagy úgy nyilakozhat, hogy a következő évi adójának kiegyenlítésére kívánja fordítani. A kedves kérdezőnek tehát választási lehetősége van. Ötszázezer kilométer balesetmentes vezetésért kitüntetésben, illetve az ezzel járó pénzjutalomban részesültem. Kérdésem: ez a pénzösszeg adómentes-e? (B. J. gépkocsivezető.).' Nem minősül az adózás szempontjából kitüntetésnek a gépkocsivezetőknek a balesetmentes közlekedésért adott plakett. Ugyanis a 3 1987. (III. 10.) KM. számú rendelet 4. §-a szerint a munkáltató ezzel a plakettel a kollektív szerződés szerint jutalmat adhat. Ez tehát a munkáltatótól származó bérjellegű kifizetés, ami nem adómentes. Kérem Kovács Lászlóné salgótarjáni kérdezőt, hogy kérdésének pontosítása és rendezése céljából (áfa-visz- szatérítés) keresse meg az adófelügyelőséget. Cím: Salgótarján, Vörös Hadsereg út 1. szám. Bérleti jogviszonyunkról való lemondás ellenértéke után van-c áfa-fizetési kötelezettségünk? (kereskedelmi vállalat.). Nincs. A bérleti jogról való lemondás nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnak. Így ez az áfa-törvényen kívül esik. Tehát a jogviszonyról való lemondásért kapott ellenértéket áfa-fizetési kötelezettség nem terheli. Milyen eljárást kell folytatnunk akkor, ha az áfa-fizetési határidőhöz szükséges számlákat nem kapjuk meg? (költségvetési intézmény.). Az egységes gyakorlat biztosítása érdekében a PH. álláspontja; ha a megrendelő a számlát későn kapja kézhez, és a gazdálkodó ezért annak adatait 'a teljesítési időpontnak megfelelő adóbevallási időszakban már szerepeltetni nem tudja, akkor a számla megérkezésének időpontjában állíthatja azt be az adóbevallásba. Szeretném figyelmüket felhívni, hogy az adóhatóság ellenőrzései során e tény valódiságát ellenőrizheti. Szamócáidon — Drégelypalánkon Dombai Lajosné dús gyükérzetű növényt szed az új ülte1 vényhez. М'Й: i g? Hg Щ, v1. A „mélyrepülés'' külső okai
