Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
2 NOGRAD 1988. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Elemi erővel tör fel a nagyobb demokrácia iránti igény Országos szakszervezeti ifjúsági konferencia Olyan partra uan szükség, amely nem ragaszkodik a dogmákhoz Kommunista fórum Székesfehérvárott — Berecz János felszólalása A tanácskozás szekcióülésekkel folytatódott. A szakszervezeti ifjúság helyzetét elemző munkacsoportban szinte valamennyi olyan kérdés szóba került, ami a fiatalok életkörülményeit befolyásolja. A küldöttek többsége kifejezte azt a kívánságát, hogy a lakáshoz jutás legyen alapvető emberi jog, s mint ilyen, kerüljön be az alkotmányba. A SZOT-tól azt kérték, hogy dolgozzon ki átfogó lakáspolitikai koncepciót, és ezt juttassa el a kormányhoz. Élesen és sokan foglalkoztak a vitában a munkanélküliséggel. A munkához való jog a küldöttek szerint nemcsak szocialista- vívmány, hanem alapvető emberi jog. A szakszervezeti ifjúsági mozgalom helyzetével foglalkozó munkacsoportban a legélénkebb vitát az ifjúsági tagozatok jövőjének kérdése váltotta ki. Többen elmondták, hogy erősödik a bizalmi válság a fiatalok körében a szakszervezetékkel szemben is. Ez a folyamat még visszafordítható, de ehhez arra van szükség, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki ifjúság- politikájukat, s az abban megfogalmazottakat következetesen képviseljék. A küldöttek a szekcióülésen elhangzottak összegezéseként 27 ellenszavazattal és 6 tartózkodással állásfoglalást fogadtak el a fiatalok élet- és munkakörülményeit alapvetően meghatározó kérdésekről és a szakszervezeti mozgalom megújulási törekvéseiről. Ezt az állás- foglalásukat eljuttatják a Ismeretes, hogy a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa legutóbbi ülésén nyílt levelet fogalmazott meg a Minisztertanácsnak. E levél megszületésének hátteréről tájékozódott az MTI munkatársa a rétegtanácsnál. A rétegtanács tisztségviselői elmondották: az egyetemi és főiskolai tanács már az 1980-as évek eleje óta részt vett a felsőoktatási reform különböző tervezeteinek, programjainak kidolgozásában, legutóbb a felső- oktatás helyzetét elemző és a továbblépés módozatait is körvonalazó cselekvési program kimunkálásában. Ezeket a dokumentumokat az idén először, kormányzati jóváhagyás előtt, a veszprémi felsőoktatási alágazati ifjúsági parlament is megvitatta. Itt hangzott el egyebek között az, hogy a művelődési kormányzat a felsőoktatás tartalmi és strukturális korszerűsítésének meggyorsítását egy rövid távú cselékvési program bevezetésével tartja megvalósíthatónak. Ez a hároméves intézkedési terv sem vállalkozik azonban az évtizedek óta felhalmozódott feszültségek feloldására, csupán a sürgető gondok enyhítésére, az anyagi, tárgyi és személyi feltételek fokozatos javítására. Azóta a kormány jóváhagyta a felsőoktatás fejlesztésének cselekvési programját és létrehozta a fejlesztési alapját. Ugyanakkor együtt az egyetemisták, a főiskolások, a fiatal oktatók, KISZ-esek és KISZ-en kívüliek egyaránt úgy érzik:nem történt érdemi változás. A felsőoktatásra tavaly 8 milSZOT-hoz és megismertetik a szakszervezetek decemberi országos értekezletének résztvevőivel. A szekcióüléseken megválasztották az országos szakszervezeti értekezletre 40 küldöttjüket. Megbízták a küldötteket, hogy a most elfogadott állásfoglalás szellemében képviseljék majd az ifjúság érdekeit. Egymillió-háromszázezer szervezett fiatal dolgozó és tanuló képviseletében 310 küldött tanácskozott szombaton a SZOT központi iskolájában a szakszervezeti ifjúsági munka megújításáról, a fiatalok élet- és munkakörülményeiről. A fiatalok országos szakszervezeti konferenciáját Dávóti Istvánná, a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsának titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a fiatal tagság mindig szerves része volt a szakszervezeti mozgalomnak, bár ezt a szakszervezetek jobbára csak dokumentumaikban deklarálták, és nem stratégiájukban juttatták kifejezésre. A fiatalok a szakszervezeti munka megújításától érdekeik határozott képviseletét, védelmét igénylik, s azt, hogy a szakszervezetek egyenjogú tagjaként szólhassanak bele sorsuk alakításába. A fiatalok nem egyszerűen olyan szakszervezetet akarnak, amely gondoskodik róluk, hanem olyan mozgalmat, amelyben a többi korosztállyal összefogva, egységben az összes dolgozóval küzdenek távlati és napi érdekeik érvényesítéséért. Az országos tanácskozást liárd forint költségvetési támogatás jutott; további 3,5 milliard forintot pedig az egyetemek, főiskolák teremtettek elő, s ez csak az intézmények korlátozott működéséhez volt elegendő. Az idén viszont a költségvetésből — többletforrásként — mindössze 150 millió forintot fordítanak a felsőoktatás kiemelt fejlesztésére. A felsőoktatás átfogó reformját, kiemelt fejlesztését az egyre szaporodó egyetemi demonstrációk is sürgetik. Ez a folyamat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem menzabojkottjával kezdődött tavaly decemberben. Mások szemében ez, és az ezt követő más megmozdulások elhanyagolhatónak tűnhetnek a felsőoktatás gondjainak egészéhez képest, mégis: ezek sem csupán egy elszigetelt reformintézkedés kicsikarását szolgálták. Jelzései voltak annak, hogy a felsőoktatásban is nő az elégedetlenség, a türelmetlenség, a feszültség és a bizalmatlanság. A felsőoktatásban tanuló és dolgozó fiatalok átgondolt és megvalósítható szakmai-politikai koncepciót igényelnek, s támogatják a felsőoktatás teljesítményelven alapuló, szelektív fejlesztésének kormányprogramját. Következetes végrehajtását annál i.s inkább sürgetik, mert a kormány nemrégiben elfogadott ifjúságpolitikai feladattervéből is és az előzetes költségve- tésá tárgyalásokból is arra lehet következtetni, hogy a felsőoktatás kiemelt fejleszmegelőző vitákról szólva, elmondta, hogy a fiatalok véleménye szerint az ifjúsági tagozatok, mint az érdekeik képviseletére hívatott szervezetek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ma már sokan e tagozatok létjogosultságát is megkérdzőjelezik, mert jog- és hatáskörük olyan korlátozott, hogy az már önmagában is kétségessé teszi érdemi fellépésüket. A szakszervezeti ifjúsági munka megújítására a vitákban többféle javaslat is megfogalmazódott. Ezek a jelenlegi szervezeti keretek között a tagozatok fenn tárását ól, de teljes önállóságuk biztosításától kezdve az önálló szak- szervezeti ifjúsági szervezet létrehozásáig sokféle alternatívát megjelöltek. Ezt követően Csikós Pál, a SZOT titkára szólt a szak- szervezetek decemberi országos értekezletét megelőző tagsági vita tapasztalatairól. Elmondta, hogy a társadalom minden rétegében elemi erővel tör fel a nagyobb demokrácia iránti igény. A szakszervezeti mozgalomnak is meg kell újulnia. A szakszervezetek alapvető feladata az érdekérvényesítés és az érdekvédelem. A vitákban olyan vélemények js elhangzottak, hogy a szakszervezetek ezentúl ne rangsorolják az érdekeket, hanem minden érdeket továbbítsanak a megfelelő döntési helyre. A szervezett dolgozók fontosnak tartják, hogy a szakszervezetek minden lényeges kérdésben önálló koncepciót alakítsanak ki. tése továbbra is várat magára. , Az ifjúságpolitikai feladatterv a legsürgetőbb tennivalók sorában kimondja, hogy folyamatosan növelni kell a felsőoktatásra fordított pénzeszközök reálértékét, s a felsőoktatást a fej- jesztéséről szóló cselékvési program alapján kiemelten kell fejleszteni. Szól arról is, hogy meg kell teremteni az új képzési formák elíerjesz- tésénék feltételeit. A feladatterv más témaköröket felölelő fejezeteiben szerepel az idegennyelvij kultúra elterjesztésére, a tehetséges fiatal szakemberek külföldi szakmai továbbképzési lehetős égéinek kiszél esítésére, valamint a nép; kollégiumok hagyományainak és formáinak felújítására vonatkozó javaslatok kidolgozása. Ezek azonban csak részben érintik a felsőoktatást. A rétegtanács — széles körű véleménycserére alapozva — mindezt kevésnek ítéli. Éppen ezért a felsőoktatást átfogó és kiemelt fejlesztését szorgalmazó tevékenységét nem tekinti lezártnak a nyílt levél megfogalmazásával. Üjabb szakmai javaslat sort dolgozott ki az átfogó reform érdekében, valamint a felsőoktatási KISZ-szervezet később elfogadandó politikai programtervezetében is megjelöli a felsőoktatással, a tudományos kutatással és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket. Törekvéseinek érvényre juttatásához a november végén Kecskeméten megtartandó újabb felsőoktatási ifjúsági parlament támogatását is kéri majd. A Fejér megyei párttagságot foglalkoztató kérdések megvitatására kommunista fórumot rendeztek szombaton Székesfehérvárott 823 alapszervezet küldöttednek, valamint a megyei pártbizottság, a városi pártbizottságok, tömegíszervezetek, nagyvállalatok képviselőinek a részvételével. A Videoton oktatási központban összehívott eszmecsere munkájában részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bánts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára vitaindító előadásában hangsúlyozta, a fórum összehívásának az volt a célja, hogy a 25 ezernél több kommunistát képviselő küldöttek közösen vitassák meg az országos pártértekezlet óta felvetődött kérdéseket, s azt, hogy az alapszervezetek saját munkájuk korszerűsítésével, átalakításával miként tudnak hozzájárulni a pánt megújulási törekvéseinek megvalósításához. A pártdemokrácia kiteljesítésének eszközeként működő vitafórumot — mondotta — minden áttétel nélküli kapcsolatnak szánták a megye alapszervezetei és a megyei pártbizottság között, s lehetőséget teremtettek vele a közvetlen véleménycserére. Hasonló tanácskozást a jövőben rendszeresen összehívnak, majd évente legalább egy alkalommal, arra ugyanis szükség van. A megyei pártbizottság első titkára, a továbbiakban arról szólt, hogy az országos pártértekezlet idején, s közvetlenül utána bizakodó volt a hangulat a megyében. Néhány hónapja azonban romlik, mindinkább ellent mondásoss á, indul atossái, feszültségektől terhessé válik még a párton belül is. A megyei pártbizottság első titkára beszélt arról' is, hogy a párt megújulásának fontos feltétele a testületiek (Folytatás az 1. oldalról.) nulni, hanem inkább bevonulni, annál is inkább, mert a politikában nincsenek légüres terek — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. Így van ez például a népfrontmozgalom esetében is, és a jövőben a pártvezetésnek gyakrabba n kell találkozni, eszmecserét folytatni a népfrontban dolgozó párttag aktivistákkal. A politikában zajló változások nem hagyják érintetlenül a népfrontot sem, nyitni, megújulni kel]., a mozgalomnak is, akár úgy is, hogy új erők kerülnek a vezetésbe. Ezután Devcsics Miklós a tanácsi gazdálkodás főbb irányairól szólt, s arról, hogy a gazdaság fellendítése érdekében változásokra van szükség a vállalatirányításban is. A tájékoztatót követően I.etovai Ildikó a népfrontmunka megújulásának főbb területeit taglalta a megyei tanácskozáson. Elmondta, hogy a mozgalom a reform támogatása mellett voksolt, és annak megvalósításában rendkívül fontos a párton- kívüliek szerepe is. A népfrontnak meg kell teremteni az érdemi véleménynyilvánítás fórumait, ahol • az egyének és csoportok különmunkájának megújítása. Fejérben a pártdemokrácia szélesedését, kiteljesedését jelzi, hogy a pártbizottságok titkárait a legtöbb helyen a küldöttek, illetve ösz- szevont taggyűléseken maga a párttagság választotta meg. Jelenleg a testületek többsége alkalmas az időszak köve tel menyei nek megfelelő (tevékenységre, de a munka további javítása érdekében tfolyik a pártbizottság! ve- izetők, tagok munkájának véleményezése. A megyei .első titkár arra biztatta a fórumon is az alapszervezeteket, hogy saját területükön is végezzék el az értékelést, minősítsék személyre szólóan a vezetőség tevékenységét. Fejérben már gyakorlattá vált a kettős jelölés, s a jelöltek,, küldöttek nyilvános bemutatása a döntéshozatal előtt. A vitaindító előadás után ötv.enen kértek, s idő hiiás- nyában huszonnégyen kaptak szót. Délután felszólalt Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Bevezetésként hangsúlyozta, a kommunista fórum összehívása nem egy esetleges pártértekezletet helyettesíthető „pót- csélekvés” volt, hanem hasznos, a közvetlen véleménycserére és vitára lehetőséget teremtő eszmecsere. Hasznos volt azért, mert fontos, hogy napjainkban a ipart is gyakrabban hallassa szavát. Az alkotó, szenvedélyes vitáikra nagy szükség van. De közben figyelni kell arra, ne kopjon meg az egymás iránt érzett felelősség, a belső szolidaritás. A fórumon, és másutt is felvetették, hogy nagyon fontos, hogy a párt minél előbb visszaszerezze az elmúlt években iránta megrendült bizalmat. Azt azonban — hangsúlyozta Berecz János —, csak akkor tudja visszaszerezni, ha van böző véleményei megjelenhessenek, hiszen egyetértés csak vitában alakítható ki. A népfront fórumai nyitott terepek legyenek t- mondta —, ahol mindenki félelem nélkül fejtheti ki véleményét, és felelősen kritizálhat. Nem az egyedüli fórum vagyunk, ahol az emberek elmondhatják véleményüket — vetette fel a megyei népfrontbizottság titkára —, ezért is kell 180 népfront- bizottságunk tisztségviselőivel közvetlenül szót váltani mai és jövőbeni tennivalóinkról, hogy ne kerüljünk a politikai súlytalanság állapotába. A főbb feladatokat továbbra is a népfrontkongresz- szus határozatának végrehajtása adja a, mozgalom aktivistáinak, és minden településen az alulról építkezés szellemében és érdekében újból át kell tekinteni a helyzetet, lankadatlan figyelemre van szükség a népfrontban a közjogi területen mostanában sűrűsödő fela. datok végrehajtásánál: a törvénytervezetek társadalmi vitáinak megszervezésénél. Ezután Devcsics Miklós a megyei tanácskozás résztvevőinek kérdéseire válaszolt, majd dr. Baranyi cselékvési programja és cselekszik is. A továbbiakban arról sízólt, hogy fel kell gyorsítani a reformfolyamatokat mind a gazdaságban, mind a párton belül. A továbbiakban arról beszélt Berecz János, hogy a párt megújulásában nagy szerepük van az alapszervezeteknek, annál is inkább mert a politikai munkának a lakóterületeken is mind nagyobb jelentősége lesz. Napjainkban sok kínlódással, vívódással keresi a párt a megújulás útját, s az, hogy ezt minden pártszervezet a maga igényei szerint végzi el, jó dolog. A kommunista fórumon felszólalók többsége arra kereshet választ, miként tudnak megújulni, megnövekedett feladatuknak eleget tenni, a párt politikáját segíteni az alapszervezatek. Ahhoz, hogy igazán, aktívan politizáló egységekké váljanak, meg kell tanulniuk az önállósággal élni. De ugyanakkor elvárják azt is, hogy érezzék a párt számít rájuk, segít megteremteni megújulásuk feltételeit. Olyan pártra van szükség — hangsúlyozták a felszólalók —, amely önálló platformmal rendelkezik, nem ragaszkodik a dogmákhoz, vállalja a tévedés lehetőségét, azt be is meri vallani, s egyenrangú partnerként kezeli a párttagságát és a tömegszer- vezeteket. A fórumon a székesfehérvári párttagok egy csoportja levelet adott át az elnökségnek, amelyben kérték, hívják össze soron kívül a székesfehérvári városi párt- értekezletet. Úgy ítélték ugyanis meg, hogy az országos pártértekezlet óta kívánatos és lehetséges változások Székesfehérvárott nem következtek be. Az eszmecsere során 214-en csatlakoztak aláírásukkal a javaslathoz, amelyet a városi pártbizottság testületé vitat majd meg. László, diósjenői népfrontelnök a Magyar Faluszövetség megalakításának kezdeményezésére tett javaslatot a fórumon, amit a jelenlévők kiadós tapssal fogadták. Hozzászólásában kezdeményezését az egyesületalakítások korában akként indo" kolta, hogy a falu magára maradt, s a népfrontnak az is feldata, hogy akár egyesület létrehozásával elősegítse a falvak szövetségét. A tanácskozáson Dobos László, a HNF Országos Ta- nácsa Titkárságának osztályvezetője ismertette a gyülekezési és egyesülési törvénytervezet társadalmi vitáinak tapasztalatait, majd részletesen- szóit azokról a teendőkről, amelyek a népfrontra hárulnak a választási törvény tervezett módosításával kapcsolatos társadalmi viták megszervezésében. Kiemelte az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok Választásáról szóló törvény módosításának tervezetéből azokat a rendelkezéseket, amelyek a népfront jogosultságait rögzítik, és amelyekre a jelölések előkészítésénél különös figyelmet kell szentelni. Tájékoztatóját követően az osztályvezető válaszolt a felvetődő kérdésekre. Л menzabojkottól a nyílt levélig A felsőoktatásban sem elegendők a részintézkedések „Nyitott teropok legyenek a népfront fórumai"
