Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

1988. OKTÓBER 22.. SZOMBAT 3 NÓGRÁD A megújulás és a pá rt a I a pszervezetek Kerekasztal-beszélgetés a NÓGRÁD szerkesztőségében Sikeres társadalmi, gazdasági kibontakozás aligha képzel• hetö el a politikai intézményrendszer korszerűsítése nélkül. A most zajló reformfolyamat fontos kérdése: a munka tar­talmában, módszereiben, létszámában, szervezeti felépítésé­ben hogyan újul meg a párt. Erről szervezett kerekasztal- beszélgetést a közelmúltban a NÓGRÁD szerkesztősége. A véleménycserén Bodor József, a közvetlen megyei irányítás alatt álló mátraterenyei nagyközségi pártbizottság titkára, Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Ozsvárt László, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemi pártbizott­ságának titkára. Plachy Péter, a Nógxád megyei pártbizott­ság oszályvezetője, Varga József, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára és Zsédely Lajos, a Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet pártalapszerveze- tének titkára vettek részt. A szerkesztőséget Vincze Istvánné képviselte. NÓGRÁD: Mennyire isme­rik, értik az országos párt­értekezlet állásfoglalását Nógrád megye hatszáznál több pártalapszervezetében dolgozó kommunisták? Mennyire érzik belőle a meg­újulás szükségességét és az eltelt hónapok hoztak-e va­lami változást? Zsédely Lajos: Azt tapasz­taltam, hogy a párttagok is­merik az állásfoglalást, de figyelmük talán nem a leg­fontosabb kérdésekre össz­pontosul. Ná^yobb jelentősé­get tulajdonítottak a szemé­lyi kérdéseknek, mint a gazdaság, az ország jövőjét érintő változásoknak. Plachy Péter: A párttagok döntő többsége ismeri a párt­értekezlet állásfoglalását. Ugyanakkor mégsincs az a lendület a munkában, ami elvárható, s a gondolkodás­ban sem következett be gyö­keres változás. A párttagok joggal mondják; nem érez­nek fordulatot. Ugyanakkor ezt a fordulatot a pártalap- szervezeteknek, maguknak a párttagoknak kell végrehajta­niuk. A szándék megvan erre, a megyei pártbizottságtól egé­szen az alapszervezete'kig, feladatterveket fogalmaztak meg a pártértekezlet állás- foglalásából adódó helyi tennivalókra. Szervezeti vál­tozások is történtek. Elkez­dődött az irányító testületek folyamatos megújítása, öt­venhat pártbizottság, pártve­zetőség megszűnésével, negy­venhat egvtestületes pártbi­zottság jött létre. A megyei párbizottság vizsgálja annak a lehetőségeit, hogy kétlép­csős irányítási rendszerre térjen át. A cél az, hogy felkészültebben, a bürokra­tikus módszerektől megsza­badulva, közvetlenül kapcso­lódva az alapszervezetekhez, hatékonyabban végezzük munkánkat. Ozsvárt László: Sokszínűbb lett a politikai élet, de eb­ben a sokszínűségben, az alapszervezetekben ideoló­giai bizonytalanságot is ta­pasztalok. .. Nyíltabb, tájé­koztatásra, felelős politizá­lásra van tehát szükség mindenképpen. Ehhez igyek­szünk mégteremteni a felté­teleket szervezeti változások­kal is. Nálunk is egytestüle- tes pártbizottság alakult. Va" lamennyi alapszervezet de­legált egy-két tagot a testü­letbe. Ebben senki sem be­folyásolta őket. Mindössze néhány hónap telt el, de azt tapasztaljuk, az alap- szel'vezetek felelősséggel él­tek a lehetőséggel. Bodor József: Azt hiszem, a pártértekezlet állásfoglalá­sát nem csak a párttagok, a lakosság széles köre is meg­ismerte. Ezt én azért tartom fontosnak, mert megvalósítá­sán velük együtt kell mun­kálkodnunk. Még nehezen indul az önálló munka a pártszervezetekben. Vál­tozás azért történt. Egytes- tületes pártbizottság alakult, alapszervezeti tisztségvise­lők cseréjére került sor ná­lunk Mátraterenyén is. Ezek hatását azonban ma még nem látják, tapasztalják az emberek. Juscsák György: A párt­értekezleten a nagy, koncep­cionális kérdések fogalma­zódtak meg egyértelműen, amelyek személyi változá­sokkal jártak. Az teljesen egyértelmű, hogy a kimoz­dulás alapja a gazdaság. A gazdasági kibontakozás azon­ban csak akkor mehet vég­be, ha a politikai intéz­ményrendszerben is olyan változás következik be, amely lehetővé teszj a gaz­daság hatékonyabb működé­sét. Az elmúlt hónapokban — ennek megfelelően — sok minden történt, ami előtt most mégis érthetetlenül állnak a párttagok is. Meg- foghatatlanok számunkra a különböző szerveződések, az egyesületek, s az is, hogyan viszonyuljon mindezekhez a párt. S, közben a pártnak önmagának is meg kell újulnia, munkastílusában, munkamódszerében, úgy, hogy képes legyen az egész társadalmat mozgósítani. Az alapszervezetek, a párt­tagság felkészültsége, mun­kája ma meglehetősen dif­ferenciált. Azt tapasztaltam, hogy egy részük képes az önálló politizálásra, az- új- befogadására. Másik részük lassan, nehezen fogadja el a változást, mert nem is igazán érti a lényegét és egészen mostanáig más mód­szerrel dolgozott. Igaznak tartom, hogy az önállósá­got, önálló, felelős munka során lehet megtanulni. De sem az alapszervezeteket, sem az embereket nem lehet magukra hagyni ebben a folyamatban. NÖGRÄD: Változik tehát a politikai intézményrend­szer, s ezzel együtt korsze­rűsödik a párt-, a politikai munka stílusa, módszere. Ügy tűnik azonban, mintha a gazdaság nehezebben moz­dulna a kelleténél. Emiatt az emberek jó része türel­metlen, romlik a hangu­lat. .. Bodor József: A gazdasági változások kevésbé látványo­sak. A szerkezetváltás nem a kívánt ütemű és a sze­rény mozgást is szociális bizonytalanság kíséri. A bi­zalom fogyóban van. Fontos, hogy a párt, a párttagok vál" ialják, kezdeményezőkészsé­gükkel, tetteikkel segítsék a helyi kibontakozást. Ha végiggondolom, a piaci me­chanizmus ma még sok za­vart, bizonytalanságot okoz. A Ganz-MÁVAG szanálása a mátraterenyei, egyébként jó gyárat is nehéz helyzetbe hozta. Túl az első meglepe­tésen, a jövő kimunkálásá­nál többféle, lehetőséggel is számolnak a szakemberek. Ozsvárt László: Elfogadom, hogy a gazdasági szabályo­zók gyors változása gondot okoz. Ugyanakkor azt ér­zem, hogy ezzel időnként a felelősséget igyekszünk el­hárítani magunkról. Mert a belső tartalékok feltárása, a műszaki fejlesztés, a mi­nőség javítása, a munka- szervezés, a munkafegyelem nem a piaci mechanizmus kérdése. Én azt gondolom, hogy megfelelő munkameg­osztást kell kialakítani az üzemekben, miért felel a párt, s mi a dolga a gazda­sági vezetésnek. Plachy Péter: Természe­tesen egyetértek azzal, hogy a gazdaságban is komoly Plachy Péter, Varga József, Bobál Gyula, Zsédely Lajos, Juscsák György, Bodor József, Istvánné. Ozsvárt László és Vincze — Rigó Tibor felv. — szándékok, törekvések ész­lelhetők. Csakhogy azt sze­retnénk Nógrádban is. hogy a stabilizálás, a kibontako­zás élén a pártszervezetek, a párttagok álljanak. Ám, a párttagok egy része ma még nem igazán érti ezt, s ebből adódik, hogy nem is teszi meg mindazt, amit egyéb­ként megtehetne. Pedig el­fogadták a kibontakozási programot, s ezzel együtt azt is, hogy nemcsak elő­nyös változásokat jelent majd. Most mégis a tettek helyett sok helyen várnak, hogy jobbra forduljon a helyzet... Juscsák György: A dönté­seket, amelyeket a pártérte­kezlet hozott, nem elég csak elfogadni. Vállalni kell azo­kat a mindennapi munkában is. Kétségtelen,, hogy a gaz­daságot súlyos gondok nyo­masztják. Ä vállalatok ke­resik a kibontakozás lehe­tőségeit. Ügy gondolom azon­ban, a gyorsabb előrelépés, az eredményesebb gazdálko­dás elengedhetetlen feltéte­le a felelős vállalkozás, a vállalatok önállósága, az anyagi érdekeltségi rendszer széles körű, hatékony al­kalmazása. A vállalati ön­állóság nem politikai kinyi­latkoztatás kérdése, hanem önálló, független gazdálkodás az eszközökkel, az anyagi javakkal. S, azt gondolom, hogy a stabilizációs időszak­ban erre csak szerény lehe­tőség kínálkozik. Ezért szá­momra a gazdaság és a po­litika kapcsolata nem csupán elméleti kérdés. Az a véle­ményem: a gazdaság akkor tud előbbre jutni, ha a po­litika megteremti az ehhez szükséges feltételeket. NÖGRÄD: A helyi tenni­valók „megemelik” az alap­szervezetek munkáját. Fon­tos, hogy jól ismerjék a valóságot, gyorsan és jól reagáljanak változásaira, ön­állóan politizáló szervezetek legyenek. Zsédely Lajos: Ahogy a jövőben a gazdálkodósban a felelősen vállalkozó vállalat­nak kell kulcsszerepet kap­nia, a politikai életben az alapszervezeteké a főszerep. Az önálló munka feltételei azonban ma még nem min­denütt adottak. Biztos lesz­nek rövidlátó, helytelen döntéseink, intézkedéseink. Ám, ahhoz, hogy felelős po­litikai gazdái legyünk a te­rületnek, ahol dolgozunk, tanulnunk kell, gyakorlati tapasztalatokat kell szerez­nünk, Plachy Péter: Ma az alap­szervezetek, a korábbitól eltérő politikai környezet­ben dolgoznak. Az irányító szervek legfontosabb fel­adatát éppen azért abban látom, hogy az önállóságra hivatkozva, ne hagyják ma­gára egyiket sem. A káder­hatáskörök leadása az alap- szervezetekhez, fontos lépés ebben. A helyi feladatok kimunkálásához, a döntések­hez pedig megfelelő infor­mációkkal kell segíteni őket. Meggyőződésem ugyanis: előrehaladásunk azon mú­lik, hogy az alapszervezetek képesek lesznek-e felvállal­ni a valóságot, az időbeni, határozott döntéseket, a po­litikai harcot megvalósítá­sukért. Bodor József: Olyan hely­zetbe kell hozni az alap­szervezeteket, hogy képesek legyenek erre! Ehhez élőbb, elevenebb, emberközelibb pártmunka szükséges. Jó lehetőséget kínál erre a la­kóterületi pártalapszerveze- tek erősítése. Ehhez termé­szetesen felkészült tisztség- viselők, propagandisták szük­ségesek. S, azt sem tartom eretnekségnek, hogy meg­fordítsuk a korábbi folya­matot: az üzemekből, intéz­ményekből erősítsük a lakó- területi alapskérvezetéket, ahol erre szükség van. A Mátraíeferíye térségében le­zajlott szervezeti és szemé­lyi változások során is ezt tettük. Ozsvárt László: A hatás­körök leadását az alapszer­vezetekhez mi is elkezdtük, ítéljék meg helyben a mun­kájukat ... Juscsák György: Az alap­szervezeti önállóságnak nincs alternatívája és hatara sem lehet. Erről a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésén is élénk vita folyt. Voltak, akik azt erősítették, jó poli­tika szükséges ahhoz, hogy önállóan dolgozó jó alap- szervezeteink legyenek. Én azokkal értek egyet, akik azt vallják: nem lehet jó a politika, ha nincs jó alap- szervezet; munka. Elképzel­hetőnek tartom azt is, hogy az alapszervezetek egyfajta önszerveződés útján — élet­kor, foglalkozás stb. — épüljenek ki, dolgozzanak. A lényeg, hogy a párttagok ott tevékenykedjenek, ahol jól érzik magukat, ahol ak­tívan politizálhatnak. Az ilyen pártszervezetekben is­merjék meg a pártmunkát azok a fiatalok is, akikből később esetleg pártmunká­sok, tisztségviselők lehetnek. Én is aft tartom, önálló­ság akkor érvényesül az alapszervezetben, ha önálló­an dönthetnek minden olyan kérdésben, amelyek valami­lyen módon érintik őket. Varga József: Sokirányú tennivaló jelentkezik, amely- lyel segíthetjük az alapszer­vezeteket, hogy megfelelje­nek a követelményeknek. Ilyennek tartom a személyi feltételek javítását is. A kisebb községekben, ahol nincs meg a lehetősége an­nak, hogy a munkahelyi szervezettséget kövessük, a lakóterületen dolgoznak a párttagok. Velük együtt ju­tottunk erre a gyakorlatra, mert szükségesnek tartották a pártszervezetek jelenlétét a lakóhelyen. Elemezzük an­nak a szervezeti rendszer­nek a tapasztalatait is, ame­lyet fél éve hoztunk létre. Nógrádban, a községben nem volt meg a feltétele az ön­álló pártbizottság működé­sének. Ezért a berkenyéi, a Nógrád községi és a terme­lőszövetkezeti alapszervezet most egységes szervezetként dolgoznak. Legalább ilyen fontos, hogy ellássuk az alapszer­vezeteket megfelelő infor­mációval, , s egyben most, a Központi Bizottság ülése után tettük. Emellett ösz­tönözzünk is az önálló mun­kára, az önálló gondolkodás­ra. Nem lehet mindenben központi útmutatást adni. NÓGRÁD: A párt szerve­zeti, cselekvési egysége azon is múlik, hogyan erősödnek új tagokkal az alapszervezetek. Ugyanakkor a pártépítő munkának komoly gondjai vannak Nógrád megye párt- alapszervezeíeiben is... Bodor József: Olyannyira, hogy a mátraterenyei terü­leten dolgozó pártalapszerve- zetek egyetlen új tagot sem vettek fel az idén. Az ország nehéz helyzete, a térség gondjai éppúgy „magyaráz­zák” ezt, mint a politika iránti bizalom csökkenése, meg a nem igazán vonzó alapszervezeti munka. Mi tagadás, a Ganz-MÁVAG helyi gyárában dolgozó em­bereket sokkal inkább fog­lalkoztatta további sorsuk alakulása, mint a tagfelvé­teli munka. A Páva Ruha­gyárban is erőteljes létszám- csökkenés volt, s ez elsősor­ban a fiatalokat érintette. Korábban KISZ-bizattság is dolgozott ott, ma viszont egyetlen alapszervezetre fut­ja a fiatalokból. Ezen a helyzeten nyitottabb, moz­galmasabb, politizál óbb párt- élettel, a párttagok felelős magatartásával változtatha­tunk. .. Varga József: A párt­építésben most találjuk ma­gunkat szembe azokkal a gondokkal, amelyek a po­litikai munkában mór ko­rábban jelentkeztek. Az idei év döbbentett rá ben­nünket arra is, hogy vi­szonylag magas azok szá­ma, akik kikerültek a párt­ból. A tagkönyvcsere ter­mészetesen bizonyos öntisz­tulással járt. Ennél azon­ban többről van szó. La­zult a pórt tömegkapcsola­ta és a pártszervezeteknél egyfajta befelé fordulás ta­pasztalható. Egységesebb, erőteljesebb, szélesebb bá­zison nyugvó párton kell munkálkodnunk. Nehezen ugyan, de elju­tottunk ahhoz a felismerés­hez, hogy az emberek már nem követnek mechanikusan bennünket. Meg kell győz­ni őket arról, mit jelent a párttagság az egyénnek, a közösségnek. Nem állítom, hogy mi Rétsógon kifogás­talanul dolgozunk. Az idén húsz új tagot vettünk fel a pártba. Az azonban igaz, hogy az alapszervezetek­ben ma még nem gyakorlat a széleskörűen megalapo­zott tagnevelő munka. Zsédely Lajos: A szécsényi termelőszövetkezet eszten­dők óta kiegyensúlyozottan dolgozik. Olyan gazdasági- politikai ügyeink sincse­nek, amelyek az embere­ket zavarják. Mégis 1985 óta csökken a párttagok száma. S az idén egyetlen tagot sem vettünk fel. Úgy gondolom, hogy a helyi és az országos gondok egya­ránt befolyásolják az em­bereket. Mi a közelmúlt­ban pártvezetőségi ülésen elemeztük a tapasztalato­kat és a tennivalókat. Ab­ban maradtunk, javítani kell az alapszervezeti mun­kát. erősíteni mozgalmi jel­legét, nagyobb lehetőséget kínálva a helyi politizálás­ra. Juscsák György: Élő, ele­ven politikai munka kell ahhoz, hogy a párt vonzó legyen az emberek számára, képes legyen önmagát fenn­tartani, új erőkkel gyara­pítani. Tudatosítanunk kell: a párttagság felelősséggel jár, amit vállalni kell az ország sorsáért. Én különö­sen fontosnak tartom, hogy milyen befolyást gyakorol a párt a fiatalokra, a kö­vetkező nemzedékre. S itt bizony gondokat látok. A KISZ megújulási törekvései bizonytalanul haladnak, ne­velő munkájuk nem elég ha­tékony. Fontosnak tartom, hogy a párt az életre, a va­lós gondokra reagáljon, s ne ideológiai frázisokkal közeledjen a fiatalokhoz. Ozsvárt László: Az ered­ményes pártépítő munkát a párt tömegbefolyása ala­pozza. Fontosnak tartom ezért az alapszervezetek és a párttagok munkájának megítélését, szavaik és tet­teik egységét, valamint azt, hogy az általános szólamok helyett őszintén beszéljünk az emberekkel, munkánk­ról, gondjainkról és arról is. hogy mit várunk tőlük... Plachy Péter: A szerény tagépító munka okait ke­resve sok mindenről esett szó. Azt tartom, hogy az igazi ok a társadalom, a párt nehéz helyzetében ke­resendő... Korábban, amikor még a statisztikai szemlélet bűvöletében éltünk azért bíráltuk a városi szerveket, hogy túllépték, az „engedé­lyezett” kereteket. Most a megyében egy százalékkal nőtt az alapszervezeti tagok száma, a korábbi három he­lyett. Ez azt jelenti, hogy szeptember végéig mintegy kétszázhúszan léptek a párt­ba a korábbi 6—700 he­lyett. Ez elviselhető lenne, ha nem nőtt volna gyor­sabban a kilépők száma. A pártszervezetekből ezer­kettőszázötvenen kerültek ki. Ez bizony nemcsak ön­tisztulás kérdése, hanem bi­zalomvesztést is takar. Azt gondolom, tudatosabb nevelő munkát kell végez­nünk mindenekelőtt a munkások, az értelmiségiek, a fiatalok körében. S eb­ben a pártalapszervezetek, a párttagok mellett többet vá­runk a párt ifjúsági szer­vezetétől, a KISZ-től is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom