Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
2 1988. OKTÓBER 1.. SZÓMBA NÖGRÄD NSZK-lapok az MSZMP IB üléséről Magyarország gyorsítani akarja a reformok végrehajtását A nyugatnémet napilapok — az Országgyűlés NSZK- ban is fontosnak tartott október 5-i ülésszaka előtt — részletesen beszámolnak az MSZMP KB üléséről. A Stuttgarter Zeitung „Magyarország gyorsítani óhajtja a reformok végrehajtását” című tudósítása szerint a KB mostani ülését is mélyreható viták jellemezték a reformok ütemének kérdésében. Némelyek tartanak attól, hogy a szerintük túl gyors változások megzavarhatják az embereket. A határozott haladás hívei világossá tették: a demokrácia kiteljesedésének folyamata, a társadalmi kérdésekről folytatott vita már eddig is mozgósító erejűnek bizonyult a súlyos gazdasági gondok miatt is nyomott közhangulatban. A lap'értelmezése szerint ebben szerepe van annak is, hogy a Vietnami távirat Kínába Bár a két ország között problémákkal terhes a viszony, igen meleg hangú táviratot küldött a hanoi Vietnami—Kínai Baráti Társaság a kínai partnerszervezetének. A kínai nemzeti ünnep alkalmából küldött üdvözletét a vietnami lapok szó szerint ismertetik. A távirat — 1978 óta először használva az „elvtárs” szót — megállapítja, hogy Kína nagy eredményeket ért el a nép szorgalmával és alkotó szellemével. Emlékeztet a vietnami és a kínai nép hagyományos barátságára, együttműködésükre a forradalmi harcokban és a szocialista építőmunkában. A vietnami sajtó egyébként 1986 közepe óta felhagyott a korábbi élesen Kína- ellenes propagandával. A baráti társaság is ekkor újította' fel működését. máskéntgondolkodók-ellen- zékieket bevonják a demokratikus döntéshozatal rendszerébe. A Die Welt is azt tartja figyelemre méltónak, hogy Magyarországon létrejön a vélemények sokszínűsége. Az újság Major László KB-szó- vivő és Andics Jenő KB- osztályvezető szavait idézve ad képet a magyarországi demokrácia megteremtésének hosszú és ellentmondásos folyamatáról, a mozgásban lévő belpolitikáról. A párt, kiváltképp helyi szervezetei még csak most tanulják, .hogy miként élhetnek együtt az új önálló társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, s a KB-ban is van bizonytalanság a hozzájuk fűződő viszony tekintetében. A párt számít politikai küzdelmekre is, de mégis az a törekvése, hogy kifejeződjenek a különböző érdekek — írja a lap. Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön találkozott Diego Cordovez ecuadori és Rodrigo Madrig al Nieto costa ricai külügyminiszterrel. Latin-amerikai partnereivel áttekintették kétoldalú kapcsolataink helyzetét, a nemzetközi kérdések között külön figyelmet szenteltek a közép-amerikai térség témakörének. Külügyminiszterünk megbeszéléseket folytatott Csői Kvang Szu dél-koreai külügyminiszterrel, valamint a Koreai NDK külügyminiszterének első helyettesével. A Pénteken reggel, a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken külön cikket szentel a magyar tömegtájékoztatásban tapasztalható pezsgésnek. Az újságíróktól — állapítja meg — a Magyar Népköztársaságban mindig is elvárták a politikai elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség most is megvan, de jelenleg a szerkesztőségek egyre inkább maguk alakítják ki a lapok irányvonalát. Ennek okát a tekintélyes frankfurti lap részben a szerkesztőségi nemzedékváltásban látja. Hasonlóképpen lényeges tényező, hogy Grósz Károly vezetése alatt új értelmet nyert a kormány- szóvivő feladata is. A magyar újságírók a döntéshozókhoz és a hivataliban lévőkhöz intézett, némelykor kihívó kérdéseikkel maguk is lendítik előre a reform- politikát — állapítja meg az újság. (MTI) találkozón a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit tekintették át, és megvitatták a koreai félsziget helyzetével összefüggő kérdéseket is. Várko- ny; Péter megerősítette, hogy magyar részről támogatjuk mindazokat a javas-1 latokat, amelyek a koreai félszigeten uralkodó feszültség csökkentését, illetve felszámolását célozzák, és amelyek a koreai nép érdekeit szem előtt tartva járulnak hozzá a probléma megoldásához szükséges feltételek megteremtéséhez. (MTI) magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére vontak fel. (MTI) Békés negyei téeszek levele a TÖT-koz (Folytatás az 1. oldalról.) két rendre a mezőgazdaság belső problémájaként tüntetik fel. Az írás egyebek között szóvá teszi az érdekképviselet meggyengülését és azt, hogy a kormányzat nemhogy a mezőgazdaság érdekeit, hanem az objektív természeti, biológiai sajátosságait sem veszi figyelembe, például a tartalékképzésnél és a hitelezésnél. Mindezek alapján a Békés megyei szövetkezetek úgy látják, hogy a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozataival szöges ellentétben álló folyamatok mennek végbe. Tisztázatlannak tartják az agrártermelés jövőjét és tűrhetetlennek azt, hogy a tagság jövedelemszínvonala leszakad az országos átlagtól, és romlik a háztáji gazdálkodás jövedelmezősége is. Olykor visszamenőleges hatályú jogszabályok korlátozzák a szövetkezetek döntési lehetőségeit, és az utóbbi időszak árintézkedései, valamint az adórendszer egyaránt negatív hatással sújtja a gazdálkodókat. A Békés megyei termelőszövetkezeti gazdák — a levél szerint — szükségesnek tartják egy, az MSZMP országos értekezletéhez hasonló, rendkívüli kongresszus összehívását. És azt, hogy ezen az ország nyilvánossága előtt tárgyalják meg a fölvetett kérdéseket. Koktél a kínai nagykövetségen Zhu Anikang, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken koktélt rendezett a nagykövetségen. ahol megjelent számos párt- és állami vezető. Várkonyi Péter találkozásai az EHS2-ben Zászlólevonás Mecfvegyev sajtótájékoztatója az SZKP KB üléséről Mindössze egy órán át tartott az SZKP KB pénteki ülése, amely a pártapparátus átszervezéséről és káderkérdésekről hozott döntéseket — közölte Vagyim Medve- gyév, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára az ülés utáni nemzetközi sajtóértekezletén.. — Ez a tény, valamint az egyhangúlag hozott döntések is kifejezik, hogy — ellentétben a plé- num előtt lábra kapott találgatásokkal — a párt vezetése egységes — mutatott iá Medvegyev. Az ülésen hozott határozatok — Medvegyev értékelése szerint — komoly előrelépést jelentenek a párt 19. országos értekezletén hozott határozatok megvalósítása felé, s a nyugati sajtószervek állításaival ellentétben nem következett be hanyatlás a pártkonferencia után a KB munkájában. Az ülésen először Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szólalt fel, aki bejelentette: Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke azzal a kéréssel fordult a КВ-hoz, hogy fogadja el felmentési és nyugdíjazási kérelmét. Gorbacsov meleg szavakkal -méltatta Gromiko érdemeit, és jókívánságait fejezte ki az idős politikusnak. A Központi Bizottság teljesítette Gromiko kérését. A KB ezután határozott a központi pártapparátus átszervezéséről. Létrehozta a Központi Bizottság hat bizottságát. Mint Vagyim Medvegyev kifejtette: a KB osztályait, egész struktúráját alapvetően ezeknek a bizottságoknak rendelik alá és jelentősen, mintegy felére csökkentik a КВ-apparátus létszámát, valamint a megmaradó osztályok számát. A hat új bizottságot részben korábbi osztályok összevonása útján hozták létre, de sok osztályt — főleg a népgazdaság különböző ágazatait irányítókat — megszüntettek, hatáskörüket és teendőiket tanácsi szerveknek adták át — mondta Medvegyev. A КВ-ülés megbízta a Politikai Bizottságot: tegyen gyakorlati lépéseket annak érdekében, hogy a pártszervek megváltozott feladataival összhangban a KB-ap- parátus és a helyi pártszervek megfelelő átalakuláson, módszerbeli megújuláson menjenek keresztül. A lényeg: ennek a folyamatnak nem szabad mechanikusan végbemennie, hanem valóban a pártszervek jobb munkáját kell eredményeznie — hangsúlyozta Medvegyev. Egy kérdésre válaszolva Medvegyev sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Gromiko nyugdíjba vonulásával megüresedő posztjára Mihail Gorbacso- vot javasolták. A legfelsőbb tanács soron kívüli ülésszakát szombatra hívták össze. Ugyanígy kitért annak megválaszolása elől is, hogy Viktor Csebrikov, az újonnan létrehozott jogpolitikai bizottság elnöke megőrzi-e tisztségét az állambiztonsági bizottság (KGB) élén. Mivel kormánymegbízatásról van szó, abban a KB nem illetékes, és nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel — mondta Medvegyev, egyúttal azt is bejelentve, hogy hétfőn soron kívüli ülést tart asz OS2SZSZK Legfelsőbb Tanácsa. Egy kérdésre válaszolva közölte: az ülésen nem volt vita Jegor Ligacsov személyével, illetve az agrárpolitikai bizottság élére történő megválasztásával kapcsolatban. Ligacsov számára a mostani megbízatás semmiképpen nem jelent ismeretlen munkaterületet, hiszen korábban is foglalkozott már a mezőgazdaság problémáival — mutatott rá Medvegyev. Egy másik kérdésre reagálva megerősítette: a Politikai Bizottság ülésein hagyományosan a KB főtitkára elnököl, távollétében pedig az elnöki teendők ellátására felkérik valamelyik PB-tagot. A КВ-titkári üléseken —, amint erről Ligacsov egy évvel ezelőtt maga nyilatkozott a Le Monde című francia lapnak — eddig valóban Ligacsov elnökölt — mondta immár múltidőt használva Medvegyev. Hozzátette: tanulmányozásra szorul a titkárság munkájának átszervezése, korszerűsítése, ez azonban a pénteki plénum napirendjén nem szerepelt. Közölte azt is, hogy a pénteki КВ-ülést megelőzően a Politikai Bizottság az alkotmány módosításáról és az új választási törvényről tárgy alt. Novemberben — mondta Medvegyev — a legfelsőbb tanács is megtárgyalja és várhatóan elfogadja az ezekről szóló tervezeteketVégezetül megállapította: a péntek; plénum törvény- szerű és szükséges lépés volt a 19. pártértekezlet határozatainak megvalósítása felé. Az ülésen világosan megnyilvánult a pártvezetés politikai egysége, összeforrott ság a — hangoztatta Vagyim Medvegyev. Á hét két kérdése 1. NÉPSZERŰ LESZ-E RAKOWSKI? » „Kaszkadőri feladat ma az ország kormányrúdjához állni” — nyilatkozta kedden Mieczyslaw Rakowski, Lengyel- ország kedden megválasztott új miniszterelnöke, akit már a nyolcvanas évek elején is „válságpolitikusként” ismert meg a közvélemény. Most, a nehezen megfékezett sztrájkhullám után rendkívül feszült a helyzet, bár a problémák nyilván nem olyan súlyosak, mint 1981-ben voltak. Akkor egyenesen „öngyilkossági kísérletnek” tartották Rakowski barátai azt, hogy felelős beosztást, miniszterelnök-helyettesi tisztséget vállalt Jaruzelski kormányában. Most is nagyon nehéz feladatokkal kell szembenéznie az új kabinetnek. Nem véletlen, hogy Rakowski elődje, Zbigniew Messner széles mosoly kíséretében vált meg hivatalától, s búcsúbeszédében is megjegyezte: „a kormány megy, a problémák maradnak”. A lengyel társadalom még ma is megosztott, s minden felelős vezető tudja, hogy a régi módon már nem lehet az országot vezetni, régi eszközökkel semmiképp sem lehet érvényre juttatni a minduntalan hangoztatott reformtörekvéseket. * A lengyel vezetés ezért szeretne megnyerni magának minden olyan politikai erőt, amely képes arra, hogy hozzájáruljon a gazdasági-társadalmi problémák enyhítéséhez, megoldásához. Lengyelorfezágban ma már mindenki arra számít, hogy az új kormány az előzőnél sokkal szélesebb társadalmi bázisra épít majd. Biztató jel, hogy megkezdődött a párbeszéd Kiszczak tábornok belügyminiszter és Walesa, a szolidaritás egykori vezetője között, s már nem tartják kizártnak azt, hogy valamilyen formában engedélyezik majd a szolidaritás működését. Ettől a véleménytől persze némiképp eltér a legális szakszervezet által megfogalmazott álláspont, miszerint „nincs visszatérés az 198í-es formációhoz”. Szeretne részt vállaln; a kormányzásból több más politikai erő, például a parasztpárt és a kisiparosokat és értelmiségeket tömörítő demokrata párt is. Nagy kérdés, persze az, hogy ezek a pártok képesek lesznek-e mozgósítani a társadalom szélesebb rétegeit is a kevéssé népszerű, de valószínűleg elkerülhetetlen intézkedések támogatására. Az új. kormányfő hivatalba lépésekor beszédet mondott Jaruzelski, a LEMP KB első titkára is. „Az ellenzék részvételével fneghirdetett politika csak azokat lephette meg, akik nem vették komolyan az 1981-ben megkezdett megegyezési irányvonalat” — mondotta Jaruzelski, de nyomatékosan leszögezte, hogy a lengyel vezetés nem hátrál meg, ha „kisebb csoportok nyomást akarnak gyakorolni rá”. 2. MIT TARTALMAZ A KÖZÖS PIACCAL KÖTÖTT EGYEZMÉNYÜNK? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánk ismét felhívta magára a világsajtó figyelmét, amikor Brüsszelben aláírták Magyarország és a Közös Piac kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét. Világhfrügynökségek elsősorban azt emelték ki, hogy a Közös Piac most először kötött átfogó megállapodást egy szocialista országgal, új szakaszt nyitva ezzel a kelet-európai .országokkal folytatott kapcsolatokban. Románia és az EGK között létezett ugyan megállapodás, de az csak ipari termékekre vonatkozott, s az egyezmény kiszélesítéséről szóló újabb tárgyalások holtpontra jutottak. Az EGK közben egy sor más szocialista országgal is megbeszéléseket folytat, s a legnagyobb esélye Csehszlovákiának van arra, hogy rövid időn belül megállapodás jön létre. Brüsszel nyitott Latin-Amerika felé ;s: bejelentették, hogy kapcsolatot hoznak létre Kubával is. Willy De Clercq, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért és kereskedelempolitikáért felelős tagja elismerte: „három évtized után épp ideje volt annak, hogy az EGK normali- zálja kapcsolatait” Willy De Clercq mindamellett hozzáfűzte, hogy „sem egy kereskedelmi egyezmény, sem egy közös nyilatkozat nem hozhat csodát, nem változtathatja meg az alapvető gazdasági feltételeket”. A nyugat-európai gazdasági integráció fokozatosan bővítette együttműködését, a Közös Piacon kívüli országokkal: először azokkal a nyugat-európai országokkal valósította meg a nyitást, amelyek nem tagjai az EGK-nak, most pediig a KGST-tagállamai vannak soron. Jelenleg a Közös Fiac áruforgalmának még csak mintegy hét százalékát teszi ki a KGST-'tagOTSzágokkal folytatott kereskedelem, amit épp a volumen kicsiny volta miatt viszonylag könnyen lehet bővíteni. Ugyanakkor tisztán látják azt, hogy a gazdasági kapcsolatok jelentősebb kiszélesítése aligha valósítható meg egyhamar, s ahogy Brüsszelben fogalmaztak, a szocialista országok iránt; nyitást „középtávú beruházásnak” tekintik. Magyar részről is leszögezték, hogy ez az egyezmény inkább csak lehetőséget teremt a kapcsolatok bővítésére, s önmagában nem teszi lehetővé a forgalom ugrásszerű bővítését. Az egyezmény ugyan rögzíti, hogy 1995-ig, illetve egyes termékek esetében már 1992-ig feloldják a mennyiségi korlátozásokat. Ez nem jelent preferenciát, viszont biztosítja azt, hogy Magyarország egyenlő jogokat élvezhet a kereskedelemben. Emellett a kereskedelmen kívül ösztönzik a vállalatok közötti együttműködést, vegyes vállalatok létrehozását is, ami a magyar gazdaság számára nagy lehetőséget, de egyúttal természetesen nagy kihívást és kemény versenyt is jelent. B. Walkó György Külügyminisztérium i megbeszélések Heinz-Dieter Winter a Német Demokratikus köztársaság külügyminiszter- helyettese Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes meghívására szeptember 28. és 30. között látogatást tett Budapesten. A megbeszéléseken áttekintették a fejlődő országok és az el nem kötelezettek mozgalmának helyzetét, az afrikai. az ázsiai térség, a regionális válsággócok időszerű kérdéseit. • Az NDK külügyminiszter- helyettesét fogadta Horn Gyula külügyminisztériumi' államtitkár. (MTI)
