Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF., 235. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1968. OKTÓBER 1., SZOMBAT Á bérreform útvesztői (3. oldal) Tragédia Csúcsén (4. oldal) Megszületett a 10. arany (7. oldal) Zene — a lélek öröme Fennállásának három évtizedes jubileumát ün­nepli a bátonyterenyei ze­neiskola, ahol kezdetben mindössze öt pedagógus oktatta a zongora, hegedű és cselló hangszeres Játé­kot. Azóta háromezer nö­vendéket avattak be a mu­zsikálás örömébe, s felké­szült művész tanáraik tizen­öt tanszakon oktatnak. Di­ákjaik közül sokan válasz­tották hivatásul a zenét, a professzionista muzsikus- képzés mellett mégis a művészeti nevelés hatásá­ra büszkék, az itt tanuló diákok fogékonnyá váltak a klasszikus zene befoga­dására, érzelmeikben, kul­túrájukban gazdagabbá let­tek. Képriportunkban az intézmény életét elevenít­jük fel. —kulcsár— Szűcs Pál alapította az intézményt, zeneszer­zőként és -kritikusként is ismert Veres Paula hegedűjátékát V. Szeberényi Ilo­na korrepetálja hangverseny előtt Békés megyei téeszek levele a TOT-fioz A Békés megyei mező- gazdasági szövetkezetek el­nöksége nevében Győrfi Ká­roly, a megyei mgtsz-ek szövetségének titkára levelet intézett a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa el­nökségéhez, amelyet eljuttat­tak az MTI szerkesztőségé­be is. Az írásban szó van arról, hogy az elmúlt idő­szakban a megyében több helyen is tanácskoztak a szö­vetkezeti vezetők, véleményt nyilvánítva a mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről és az ér­dekképviselet munkájáról. A tapasztalatokat az elnökség rendkívüli ülésén tárgyalta meg és ezen hozott határo­zatot arra, hogy a tanács­kozáson elhangzottakat to­vábbítsák- az országos ta­nácshoz. A megyei szövetkezeti moz­galom gazdaságai válságos helyzetbe kerültek, ennek oka az aszály mellett az ag­rárolló tűrhetetlen megnyílá­sa, az állami beavatkozás és elvonás fokozódása, vala­mint az a kiszolgáltatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a keres­kedelemmel a feldolgozókkal és a bankokkal szemben. ,A közvéleményben — az álla­mi szervek és a sajtó köz­reműködésével —, amint az írás fogalmaz: torz kép ala­kult ki a mezőgazdaságról és a szövetkezeti mozgalom­ról. A termelésben is mu­tatkozó növekvő feszültsége­(Folytatás e- Z. oldalon.) Mátyás Éva, az ütőhangszerek 'titkaiba ‘ad be- Csercsics Ж vett zeneművészeti szakközépisko- pillantást Csányi Szabolcsnak iába készül, tehetséges növendék Venter László igazgató a fafúvósokat dédelgeti II vízellátásban végső megoldást a dunai kapcsolat hozhat Devcsics Miklós beszéde a vizslást vízmű avatásán A nemzetiszínű szalag át­vágása után egyetlen moz­dulat, s az utcai nyomós- kútból bőven zúdul alá az egészséges ivóvíz. A jelképes aktust néhány perccel ké­sőbb mérföldkőnek nevezte Vizslás életében Sándor Ti­bor tanácselnök. Nincs eb­ben semmi túlzás, hiszen az ünneplőbe öltözött falubeli­ek előtt azt is felidézte: nitrátos volt a falu kútjai- nak vize, a csecsemők ás­ványvizet kaphattak. „Az álom mára valóság lett”: a tizenöt évvel ezelőtti első próbálkozást most sikeres vállalkozás követte. A tanácstagok szervező- munkája nyomán az elmúlt évben megalakult a vízmű­társulat, tegnap pedig sor kerülhetett az ünnepélyes avatásra is. Az sem csekély­ség, hogy Sándor Tibor így minősítette a kivitelező Salgótarjáni Építő- és Kar­bantartó Kisszövetkezet mun­káját: tervszerűen, költség- kereten belül, határidőre készült el az igen magas műszaki színvonalú beruhá­zással. A vállalkozás résztvevői, s a község lakói előtt a mű­velődési házban Devcsics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mindenekelőtt arról szólt: a közműves vízellátással javult a kollektíva helyzete, s ez­zel mérhetjük munkánkat, törekvéseink helyességét is. Kifejtette, hogy Nógrád me­gyében a víz nagy kincs, s a megyei tanács legutóbbi ülésén is éppen fezért keres­te a megoldást: hogyan le­hetne meggyorsítani az egészséges ivóvízzel való el­látást. Valamennyi községet a vezetékes hálózatba csak az ezredforduló után lehet bekapcsolni. Az okok között nemcsak az szerepel, hogy a megye igen szegény vízben, hanem az a hetvenes évek közepé­ig tartott nézet is, miszerint a megoldást helyi vízbázis­ra kell alapozni. A kudar­cok időveszteséggel jártak. Ismét a megyei tanács ülé­sére utalva Devcsics Miklós elmondta: a térségi, össze­kötött rendszerek sem jelen­tenek elegendő víztartalékot, végső megoldást csak az lítette az első titkár a kis­nyugdíjasok gondjait, a fia­talok lakáshelyzetét. A po­litika megújítása és a gaz­daság hatékonyabbá tétele összefüggéseinek felvillantá­sa után ünnepi beszédét Devcsics TVP'.-lós így fejezte be: „Hitünk szerint ezeket is meg tudjuk oldani.” A közmű megvalósításáról Nyerges Páli, a NOMBER igazgatója tettjelentést dr. Tavaszi Ferencnek, a víz­műtársulat elnökének, majd Kovács László, az építő- és karbantartó kisszövetkezet elnöke jutalmakat adott át a kivitelezésben élenjáró dolgozóknak. Vizslás lakossá­ga kulturális műsorral ünne­pelte szeptember 30-at, ami­kor a mindennapok része lett az életet könnyítő egészséges ivóvíz. —k— A megyei pártbizottság első titkára idézte az ünnep­ségen, hogy a VII. ötéves terv ideje alatt tizenöt tele­pülésre jut el az egészséges ivóvíz, s ez minden eddigi­nél több. Ennek ismeretében különösen meg kell becsülni az eredményt, amelyhez a községeken belüli létesítmé­nyek révén az anyagiak egynegyedét vállaló lakosság is jelentősen hozzájárul. Er­ről az útról a megye vezeté­se nem akar letérni még annak a ténynek az ismere­tében sem, hogy a megyei tanács költségvetése 34 szá­zalékkal csökkent. — A vízrendszer, az isko­la- és az egészségügy fej­lesztéséről nem mondhatunk le — folytatta az első titkár. — A tanácsok jól akarják szolgálni a lakosságot, s en­nek érdekében minden erőt mozgósítani kell. Politikai folyamatok elem­zése után Devcsics Miklós erre számos példát is hozott. Harmincezer ember jut gáz­hoz, iskolák épülnek, a sal­gótarjáni kórház 200 millió forintot fordíthat műszer- vásárlásra. Ezzel együtt meg­lévő problémákkal is szembe kell nézni, s ezek között em­egész rendszer létrehozása, a dunai kapcsolat megterem­tése hozhat. Az ünnepélyes átadás pillanata: Devcsics Miklós me­gyei első titkár átvágja a nemzetiszínű szalagot. N --- ЬР --­Az Elnöki Tanács ülése A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesítésé­ről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűző­dő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben el­követett államelleni bűn- cselekmények, vagy az ellen- forradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtat­ták át, és a szabadságvesz­tést végrehajtották. A ke­gyelem nem terjed ' ki arra, akit hazaárulás vagy kém­kedés miatt, illetve, aki az államellenes. bűncselek­ménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy köz­veszély okozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegye­lem nem terjed ki, az igaz­ságügy-miniszter felülvizs­gálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határo­zott új községek alakításá­ról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös ta­nácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezésé­ről. A határozat végrehajtá­sáról — amelynek időpont­ja 1989- január 1. — az il­letékes megyei, tanács végre­hajtó bizottsága gondosko­dik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határo­zott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. И Fogyasztók liogród Megyei Tanácsa: A javítások kilencven százaléka alkatrészhiány miatt késik A tartós fogyasztási cik­kek alkatrészellátásának helyzetéről és az ezzel kap­csolatos tapasztalatokról tár­gyaltak a Hazafias Nép­front megyei bizottsága mel­lett működő fogyasztók me­gyei tanácsa pénteki össz- jövetelén Salgótarjánban. Alexi Józsefné, a Nóg­rád Megyei Szolgáltaitóipari Vállalat főkönyvelője tájé­koztatójában elmondta, hogy a javítóvállalat munkáját is korlátozza az alkaitrész- hiány. Esetenként rapszódi- kus az ellátás: hosszú ideig hiánycikk volt például a Junoszty televízióhoz való képcső, majd nagy mennyi­ség érkezett. Igen nagy arányú a meg­hibásodás a Dácia személy­gépkocsiknál. az igényelt al­katrészmennyiségnek csu­pán a kis hányadát kapják meg. A Trabantoknál és a Wartburgoknál valamivel jobb a helyzet. A beszerzési nehézségek miatt a közel­jövőben ' jelentős javulás nem várható az alkatrész- ellátásban a vállalatnál. Mucs Gyula, a szolgálta- tóipari vállalat Elektron Leányvállalatának szolgál­tatásvezetője kiegészítőjé­ben a leggyakrabban meg- hibásodó gépek, készülékek között említette a fagyasz­tószekrényeket. az auto­mata mosógépeket, és ' a csehszlovák gyártmányú ETA porszívót. Mint el­mondta a kisebb háztartási gépek közül igen nehéz az Aroma kávéőrlő motorjá­nak. s az NDK-gyártmányú háztartási gépek alkatré­szeinek a pótlása. Egyes híradástechnikai cikkeknél, például a .japán magnók­nál és egy-két színes tévé­nél is hasonló a helyzet. — Az aíkatrészellátási gondok az érdektelenség­ből is fakadnak — fogal­mazott dr. Institórisz And­rás. a NÓGRÁDKER igaz­gatója. — De előidézi ezt a forgóalaphiány, valamint az is. hogy a nagykereskedel­mi vállalatok saját bolthá­lózatukat részesítik előny­ben az elosztásnál. Az utánpótlás folyamatos­sá tételét nagyban javítaná a termelővállalatok érde­keltségének emelése, a szer­ződéses fegyelem betartása, az alkatrész-értékesítés kon­centrálása. valamint a kon­kurencia erősítése. Póka György, a megvei tanács kereskedelmi felügye­lőségének vezetője hozzá­szólásában többek között el­mondta, hogy a szervizeknél a javítások 90 százaléka alkatrészhiány miatt húzó­dik el. A fogyasztói tanács tag­jai észrevételeikkel egé­szítették ki az elhangzotta­kat. Javasolták, hogy a szer­vizek előre tájékoztassák ügyfeleiket a javítások dí­jairól. mivel ezek nem egy esetben olyan magasak, hogy azon £gy új készülé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom