Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK Bányásznapi és jubileumi ünnepség A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai Tanácskozás Nádudvaron A .propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai cím­mel országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Nádudva­ron, az Ady Endre Művelődési Központban. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és pro- pagi'.ndaosztályának szervezésében rendezett kétnapos esz- ír.ecsere az 1988 89-es pártoktatási év előkészítését szolgálja. (Folytatás az 1. oldalról.) helt, bizonytalan gazdaság­nak. Az, aki naponta leszáll, számtalan veszéllyel dacol­va, nem lehet felelős sem a hazai gazdasági, sem a világ­piaci környezetért. Ezeknek az embereknek az erőfeszí­téseit, áldozatvállalását leki­csinyelni nem egyszerűen hiba, hanem hűn. Ugyanakkor valóban jogo­san kérik ki maguknak egyik­másik sajtótermékben meg­jelenő, vagy elhangzó ripor­tok, kommentárok hangne­mét, élobjektivitását és szak­szerűtlenségét. Az igazság kedvéért hozzáteszem: a kri­tika nem az egész tömegtá­jékoztatásra vonatkozik, de megengedhetetlennek tar­tom, még ha az egyébként szintén rosszul fizetett új­ságírókról is van szó, hogy bárki csupán hiányos isme­retek birtokában szentenciá­kat mondjon a bányászokról, a bányák jövőjéről. A kormányzat stabilizációs programjának keretében a bányászattal kapcsolatos lé­péseink — bár egyik-másik váratlan volt és tűzoltó- munkának tűnhetett — kon­cepcióvá állnak össze. Ez azt,is jelenti: a kormányzat törődik a bányászok és a bányászat jövőjével. Semmi­képpen nem érdekünk ugyanis a bányászkodás drasztikus csökkentése, és energiafelhasználásunkban a hazai termelés 50 száza­lékos arányát sem indokolt alacsonyabbra engedni. Nem egyszer jogos rosz- szaillásként fogalmazódik meg. velünk szemben, hogy halogatunk döntéseket, té­továzunk, bizonytalanko­dunk. A késedelemnek gyak­ran a megnyugtató és kö­rültekintő, sokirányú vizs­gálódás az oka. A kapko­dások, a látszatdöntések, a pótcselekvések ideje lejárt. A döntésekért ped'ig nem­csak a pillanatnyi érdeket, hanem a jövő követelményét is figyelembe kell venni. Ezzel 'nem vitatjuk a bá­nyászat szükségességét. Nemzeti vagyonunk jelentős része a bányászat, amely az önök munkája révén válik valamennyiünk számára használható értékké, és szolgálja gyarapodásunkat. ■ IJiztos vagyok benne tehát, hogy a bányászatnak van jövője, és nem elsorvasztás­ra ítélhető válságágazat. Meggyőződésem: egyetlen szakmában sem jogos úgy­nevezett kiemelt jövedelmek követelése. Viszont a mun­ka értékén történő és szigo­rúan teljesítményalapú megfizetésére mindenki jog­gal formál igényt. Ha idő­vel eljutunk e felismerés megvalósításához, feltétele­zem, hogy a bányászok fi­zetése akkor is a legmaga­sabb kategóriákba fog esni, anélkül, hogy bármiféle ki- emeltségről szó lenne. A bérek szakma szerinti kü­lönbözősége nem kegy, vagy szubjektív elhatározás kér­dése, hanem a gazdasági törvényszerűség következ­ménye kell hogy legyen. Aktivaértekezletet tartot­tak csütörtökön a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. A vaskohászat szerkezetát­alakításával kapcsolatos vi­ták, fórumok megállapításai­ról, az iparág helyzetét érin­tő döntésekről tájékoztatták a résztvevőket. Jelen volt Borsod megye és Miskolc vá­ros több politikai vezetője is. Bevezetőben Drótos László, a vállalat vezérigazgatója is­mertette a kohászatra, s ezen beiül a Lenin Kohászati Művekre vonatkozó szerke­Végül a hűségjutalomról, ami az utolsó cseppet je­lentette az István-akna dol­gozóinak poharában. A kor­mány illetékesei megvizs­gálták ezt a kérdésit. Ennek alapján azt mondhatom, hogy a hűségjutalom kifize­tésének helytelen rendjéért nem a központi szervek fe­lelősek. A gazdaságilag és politikailag hibás értélme- zésért helyben kell keresni a felelősöket. A vállalat veze­tői nem jól gazdálkodtak az elosztható pénzeszközökkel. Ezek következményét a kor­mány nem vállalja. Kor­rektebb lett volna, ha ezt a dolgozóknak is időben el­mondják. A hűségjutalom ugyanis nem adható, hanem jár! Az ügynek természe­tesen a kormány száméira is akadtak tanulságai. Ami ál­talánosítható és országos jel­legű gond, azt elemezni fog­juk, és igyekszünk megol­dást találni rá. Ejtsünk egy-két szót a módszerről is. Én rendkívül kulturáltnak, politikailag érettnek tartom a pécsi bá­nyászok sérelmeinek meg­fogalmazását. Ahogyan azonban nyoma,tékot adtak neki — azaz: nem vették fel a munkát — azzal már vi­tatkozni szeretnék. Jogos üzeneteket akkor is el le­het juttatni ehhez a párt­hoz és kormányhoz,. ha azo­kat munka közben állítják össze. A termelés ellentét­párja a terméketlenség. Két­lem, hogy történelmünk ilyen sorsdöntő pillanatai­ban a munka hiányával kel­lene nyoma,tékot adni a munkából fakadó jogos kö­veteléseknek. Ezt azért is hangsúlyozni szeretném, mert vannak, akik azt hi­szik, hogy ilyen módsze­rekkel jogtalan előnyökhöz juthatnak. A fenyegetések, nem hiszem, hogy ered­ményhez fognak vezetni. — A megújuló párt- és állami vezetésnek van el­képzelése, világosan meg­határozta a társadalom és a párttagság előtt álló felada­tokat. Van ereje céljainak végrehajtását megszervezni. A vezetés képes a demok­ratikus és alkotó légkör po­litikai feltételeit megterem­teni. Még akkor is, ha san­da politikai szándékokból felerősödött a vezetésre irá­nyuló nyomás, ha egyesek a reform jelszava alatt, az anarchiát bátorítják, vagy olcsó népszerűséghajhászás- ból a demagógia lovát sar- kantyúzzák. Arra viszont nem képes, hogy az üzemi demokrácia helyi funkció- zavaraiért viselje a felelős­séget. Az ország párt- és ál­lami vezetői nem képesek arra, hogy a 10 millió ál­lampolgár, vagy a 800 ezres párttagság helyett gondol­kodjanak, cselekedjenek. — Ami az elmúlt időszak gazdasági gyakorlatát ille­ti, szándékunkban áll, hogy megvonjuk mérlegét. De nem a minden áron való bűnbakkeresés szándékával, hanem azért, hogy a társa­dalom és a vezetés még re­zetátalakítási koncepciót, majd Szűcs Erika, a Borsod megyei pártbizottság titkára és Básti János, a szakszerve­zetek megyei tanácsának ve­zető titkára adott tájékozta­tást a megyei pártbizottság ez irányú állásfoglalásáról, illetve az SZMT ezzel kap­csolatos álláspontjáról. Az ezt követő vitában tizenket- ten fejtették ki véleményü­ket. A tanácskozás összefoglaló­jaként Dobozy Zsolt, a válla­lat pártbizottságának titká­ra rámutatott, hogy a kohá­áliisabban lássa: milyen hely­zetben vagyunk, s miért van szükség a gyökeres for­dulatra, s mi lehet a to­vábblépés iránya. — Társadalmi-gazdasági kibontakozásunk sikere önöktől, a magyar bányá­szoktól is jelentős mérték­ben függ. A népgazdaság és a bányászat érdekei egy­beesnek. ☆ Grósz Károly beszéde után a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az ágazati-szak­mai szakszervezetek nevében Nagy Sándor, a SZOT főtit­kára köszöntötte a bányászo­kat és a megalakulásának 75. évfordulóját ünneplő bá­nyászszakszervezetet, annak valamennyi aktivistáját és az ünnepség résztvevőit. Utalt arra, hogy a megemlékezé­sekre olyan körülmények kö­zött kerül sor, amikor nehéz gazdasági helyzetben van az ország, s ennek jeleit, kö­vetkezményeit nap mint nap érzékelik a bányászok csak­úgy, mint más dolgozók. E jelek olykor korábban nem tapasztalt feszültségekkel járnak. Ilyen volt az egy héttel ezelőtti István-aknai egynapos munkabeszüntetés is. Ennek okait, tanulságait azóta számos fórum és sajtó- orgánum kereste, elemezte. Ez helyes dolog — mondot­ta —, hiszen minden fontos figyelmeztető jelből tanulni kell. De feltehetően még hasznosabb lett volna, ha az illetékes vezetők ugyanezt az energiát még az esemé­nyek előtt a rendezendő problémák megoldására for­dították volna. Komolyabban kellett volna figyelembe ven­ni azokat az előzetes jeleket és jelzéseket, amelyek a szakszervezetektől, s így ter­mészetesen a bányászszak­szervezettől is érkeztek az adórendszer működésével, an­nak a teljesítményekre és a nettójövedelmekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Rámutatott: az országnak és a bányászoknak is érdeke, hogy levonják ebből a szük­séges következtetéseket. Ezek a problémák azonban nem jelenthetik azt, hogy a bányá­szat egészével gondok len­nének és emiatt válságága­zattá kellene nyilvánítani a bányászatot. Nem jelentheti azt sem, hogy a veszteséges területeken dolgozóknak tel­jes egészében maguknak kel­lene megfizetniük az elkerül­hetetlen átrendeződés szám­láját. A gazdasági szerkeze­tet nem ők hívták életre, az alkalmazott technológiát nem ők választották meg, a sza­bályozórendszert nem' ők ala­kították, tehát a következ­ményeket sem egyedül ne­kik kell viselniük. Ezután Berecz Frigyes ál­lami, Nagy Sándor szakszer­vezeti kitüntetéseket, Lajer László, a bányászszakszerve­zet titkára pedig bányász­művészeti nívódíjakat adott át. Az ünnepség Kovács László zárszavával, majd a bányászhimnusz hangjaival ért véget. (MTI) szat szerkezetátalakítását szolgáló radikális műszaki koncepciót a vállalat politi­kai-gazdasági vezetése támo­gatja, sőt szükségesnek tart­ja, hogy első szakaszának végrehajtását haladéktalanul kezdjék meg. Az aktíva — hangoztatta a továbbiakban Dobozy Zsolt — arra kéri a megye poli­tikai vezetőit és az Ipari Mi­nisztériumot, hogy a szakmai viták mielőbbi lezárása után ne támogassa a szerkezet- átalakítás megkezdésének ha­logatását. A nyitó plenáris ülésen a tanácskozás résztvevőit a házigazda Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke, Sza­bó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke köszöntötte. Ezután Andics Jenő, az MSZMP agitációs és propa­gandaosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Majd Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartotta meg előadását. A politikai in­tézményrendszer _ reformjá­nak, a párt megújulásának eszmei, politikai, szervezeti kérdései címmel. Bevezetőben aláhúzta a Központi Bizottság 1987. jú­liusi határozatának, a kor­mány stabilizációs program­jának, a pártértekezlet ha­tározatának változatlan időszerűségét. Kiemelte az állampolgári felelősségérzet jelentőségét. Elmondta: — Mi most törvénykezés­sel építkezünk, hogy az ál­lampolgárok jogai- intézmé­nyesen biztosítottak legye­nek, azokat érvényesíthes­sék. Ugyanakkor az állam- polgári felelősségtudat még nem érte el azt a szintet, amit ez a törvénykezés szükségessé tesz és megkö­vetel. Úgy gondolom, hogy pártunknak —, s ezen belül a pártpropagandának — so­kat lehet és kell is tennie azért, hogy ez az állampol­gári felelősségtudat kiala­kuljon, erősödjék. Az állam- polgári felelősség középpont­jába a munka hatékonysá­ga, az anyagi termelés fo­lyamatának támogatása kell, hogy álljon. A továbbiakban az ideo­lógiai felfegyverkezés fon­tosságáról szólt. Nehéz helyzetben, amikor az embereket foglalkoztatja a jövő, különösen szükségét érzik az ideológiai útmuta­tásnak — mondotta. Ezen a téren nincs vákuum. Ám, ha Ülést tartott csütörtökön az Országgyűlés adóügyi ad hoc bizottsága. A testület megtárgyalta a Pénzügymi­nisztérium javaslatát a ma­gánszemélyek jövedelem- adójáról, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvé­nyek módosítására. Békési László arról tájé­koztatta a bizottság tagjait, hogy a két adótörvény mó­dosítása csupán azt jelenti, hogy a meglévő joghézago­kat pótolják, a személyijö- vedelemadó-törvényt össz­hangba hozzák az idén el­készülő egységes nyareség- adó-rendszerrel. Arról is szólt, hogy sok kritika éri az adórendszert, a legtöbben azt kifogásolják, hogy az fékezi a teljesítményeket. A miniszterhelyettes véle­ménye szerint nem az adó­rendszernek, hanem az idén alkalmazott bérszabályozás­nak a legnagyobb a teljesít­mény-visszatartó hatása, mert a vállalatok csak igen szűk körben tudják növel­ni a dolgozók jövedelmét, s így jelentős mértékben rom­lott az ösztönzés. Erre azonban csak akkor ezekre a kérdésekre nem mi válaszolunk, akkor más esz­mék, nézetek törnek elő. A továbbiakban a szocia­lizmussal kapcsolatos ideoló­giai kérdésekről szólt. Em­lékeztetett arra, hogy koráb­ban gyakran túlszaladtunk a szocializmus jelzőjével, lelke­sedésünk néha elméleti vak­sággal járt együtt. Most nagy és nehéz feladat, hogy meg­találjuk, miként legyünk na­gyon keményen realisták, de ugyanakkor az érzelmeinktől se fosszuk meg magunkat. A továbbiakban a tulaj­don viszony okról beszélt. Megállapította, hogy a vál­lalkozásokat, a kezdeménye-, zéseket hiba volna kapita­lista megnyilvánulásnak te­kinteni, hiszen azoknak ép­pen a szocializmusban kell kiteljesedniük. Egyebek kö­zött ezt szolgálja majd a társasági törvény, amelynek célja jobb feltételeket, vál­tozatos formákat teremteni a termelőerők fejlesztéséhez. Berecz János foglalkozott a párt tevékenységének idő­szerű kérdéseivel is. Elmond­ta: — Társadalmi fejlődé­sünk kulcskérdése, hogy ko­molyan vegyük az országos pártértekezlet állásfoglalá­sát, amelynek lényege: for- dulat-reform-megújulás. Most az a döntő, hogyan tudunk élni ezekkel a kulcsszavak­kal, illetve hogyan tudjuk megvalósítani a mögöttük lévő programokat. Nagy súllyal szólt arról, hogyan lehet még ütőképe­sebbé tenni a párt tevékeny­ségét. Kiemelte: a párt po­litikájának alakítása az egész tagság ügye. Végezetül szólt a pártegy­ség erősítésének szükségessé­géről, kiemelve, hogy a párt harci szövetség, amelynek alapja az öntudatos egység, a közös törekvés. Ezt segíti, hogy a Politikai Bizottság a fő kérdésekben egységesen foglal állást — mondotta Berecz János. nyílik lehetőség ha sikerül a költségvetés terheit csök­kenteni. Jelenleg azonban igen lassan halad a támo­gatások leépítése. A kor­mány ugyan rendelkezik egy kétéves programmal, amelyben a költségvetési tá­mogatások 60 milliárd fo­rintos csökkentését vették tervbe, de ennek megvaló­sításában még kevés ered­ményt értek el. Emellett szükségessé válik a közkia­dások csökkentése, az igaz­gatás, a védelem költségei­nek visszafogása. Felül kell v!zsgálni az egészben vagy részben állami pénzből fo­lyó beruházásokat is. Mi­vel jövőre a költségvetés kiadásait számottevően nem sikerül csökkenteni, ezért arra sem vállalkozhat a pénzügyi kormányzat, hogy a lakosság adóterhelését visszafogja. Az idén az át­lagos adóterhelés 11,5 szá­zalék, várhatóan jövőre is ezzel a szinttel kell számol­ni. A pénzügyi kormányzat — az áremelkedés mértékének figyelembevételével — tervbe vette az adórendszer kulcsainak csökkentését, il­Ezután Andics Jenő tartot­ta meg előadását „Politikai nyilvánosság, pártnyilvános­ság, pártoktatás” címmel. Be­vezetőben utalt arra, hogy a politikai és a pártnyilvános­ság feltételeit folyamatosan kell megteremteni. E terüle­ten már tapasztalható hala­dás, a közvélemény részletes tájékoztatást kap a Közpon­ti Bizottság üléseiről, a Po­litikai Bizottság tanácskozá­sairól. Szólt egy új, hosszabb táv­ra érvényes tájékoztatási, illetve sajtótörvény megalko­tásának szükségességéről. Enélkül ugyanis a politikai vitában nem tisztázhatók olyan fogalmak, mint a szó­lás- és sajtószabadság. Ezek az alkotmány reformjának is kulcselemei, ezért ezzel összefüggésben lehet csak az új sajtótörvényt megalkotni. — Nem képzelhető el olyan szocialista társadalmi nyilvá­nosság, amely nem ad hite­les képet a politikai élet tör­ténéseiről — jegyezte meg. Ezzel _ együtt felvetette az újságírók felelősségét is a társadalom előtt. Andics Jenő előadásában bészélt néhány szokatlan je­lenségről, amely napjaink­ban a tömegtájékoztatásban tapasztalható, így például az információ elsőbbségéért foly­tatott versenyről. Kitért a párt és a sajtó viszonyára is. Elmondta, hogy a párt saját sajtóját kívánja irányítani, s ez közvetlen politikai irá­nyítást jelent. El kell érni, hogy számos fontos politikai kérdéssel a pártsajtó foglal­kozzék elsőként. A széle­sebb nyilvánosság lehet az egyik eszköze annak, hogy a párt a tevékenységét a tár­sadalom ellenőrzése mellett folytassa. Végezetül a nyilvánosság alapvető elemeként fogal­mazta meg azt, hogy a sajtó munkatársait beavassák a gondokba, ellássák őket a hiteles tájékoztatáshoz szük­séges információkkal. A propaganda és tájékoz­tatás soron lévő feladatai címmel Nádudvaron rende­zett tanácskozás pénteken plenáris üléssel folytatódik, majd szekcióülésekkel feje­ződik be. (MTI) letve a sávok módosítását. Erről az Országgyűlés de­cemberi ülésszakán születik majd döntés. A miniszter- helyettes szólt a költségve­tés válható hiányáról is. Elmondotta, hogy ez a je­lenlegi számítások szerint 27—«8 milliárd forint körül fog alakulni a tervezett 10,4 milliárd forinttal szemben. A vártnál nagyobb hiányban szerepet játszik, hogy a sze- mélyijövedelemadó-bevétel a számított 58 milliárd fo­rintnál kevesebb, 50—52 milliárd, forint lesz. Kisebb az óliamhaztartás bevétele a vártnál a láthatatlan jö­vedelmektől. Az ad hoc bizottság a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvényben javasolt változ­tatásokat is megvitatta. A bizottság támogatta azt a kormányjavaslatot, amely a .‘bérlakások cseréjénél is ked­vezményt biztosít. A bi­zottság egyetértett azzal is, hogy a jövőben az egyé­ni vállalkozók választhat­nak: a személyijövedelem- adó-iendszeren belül, vagy a vállalkozási adórendszer szerint adóznak-e a vállal­kozási jé v edelmükből. Aktívaértekezlet a LKM-ben Állásfoglalás a szerkezetátalakítás halogatása ellen ftz adóügyi ad hoc bizottság ülése A kormányzat nem vállalhatja a lakosság adóterhelésének visszafogását

Next

/
Oldalképek
Tartalom