Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLIV. ÉVF., 210. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK Ä Á propaganda és tájékoz>afás soron lévő feladatai (2. oldal) Időnként a Palócker is bokszol... (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) / Bonyasznapí es jubileumi ünnepség A magyar bányászok nem a nemzet eltartottal Grósz Károly beszéde A 38. bányásznap alkalmából a iőváiosban központi ünnepségen köszöntötték a bányászokat, amelyen a politikai és gazdasági élet számos vezető személyisége vett részt. Ünnepi beszédet mondott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. MTI-telefotó A 38. bányásznap alkalmából csütörtökön, a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szén- hidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az .ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányászmártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, Lukács János, a KB titkára, A Politikai Bizottság tagja; Nagy Sándor, a SZOT főtitkára; Berecz Frigyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára nyitotta meg, az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevében köszöntötte az ország bányászait. Hangsúlyozta, hogy a 38. bányásznap most egyben a bányászszakszervezet megalakulásának és lapja, a Bányamunkás megjelenésének 76. évfordulója is. Kovács László tisztelettel emlékezett a két háború közötti nagy bányász- sztrájkokra, a tatabányai csendőrsortűz áldozataira, a pilisvörösvári és a salgótarjáni éhségfelvonulásra. A megnyitó után Grósz Károly mondott ünnepi köszöntőt. A 38. magyar bányásznapon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ünnepségünk résztvevőit, a bányászat minden dolgozóját. Jó érzéssel szólok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román állampolgárokról, akik áttelepülés után bányászként keresik kenyerüket nálunk — kezdte beszédét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kormányprogram megvalósításának helyzetéről szólt. A gazdasági szerkezetváltás és a nagyobb szabadság- fokú, az alkotó energiákat valóban mozgósító gazdálkodás elképzelhetetlen a ma igen széles körben létező támogatások nagy mértékű leépítése nélkül. A hosszú ideje deklarált szándék tehát tovább nem halasztható, még akkor sem, ha ez csoport- és egyéni érdekeket sért is. Ennek a folyamatnak a nyilvánosság előtt kell zajlania, mert különben a felmerülő részérdekek a közös érdekek rovására állandóan nyomást gyakorolnak az irányításra. A Minisztertanács elszánta magát: határozottan, de észszerű fokozatossággal végig megy ezen az úton. Hároméves programot dolgozunk ki a támogatások leépítésére, és ezt folyamatosan az Országgyűlés elé terjesztjük. Az a szándékunk, hogy már jövőre 30—40 milliárd forinttal csökkentjük a költségvetési támogatást. Alapvető gazdasági-társadalmi és politikai érdekünk, hogy a radikális fordulatot a lehető legkisebb mértékű, de a piacok egyensúlyba jutását nem korlátozó infláció mellett valósítsuk meg. Ma már látható, hogy jövőre az ideihez hasonló méretű lesz az árszintnövekedés, mert adósságszolgálati terheinket figyelembe véve a piaci egyensúly másképpen nem jöhet létre. — Ha az idei esztendő gazdasági teljesítménye eléri a tervezettet, akkor reményünk szerint 1989-ben a reálfogyasztás már nem csökken, de a reálbércsökkenést — az ideinél lényegesen kisebb mértékben — nem tudjuk elkerülni. A bérek reálértékének általános növelésére az egyensúlyi követelmények által támasztott korlátok miatt nincs mód. A reálbércsökkenés, persze nem mindenkire vonatkozik. Az új gazdasági feltételek lehetővé teszik, hogy az érdemi teljesítményt nyújtóknak a reálbére növekedjen, s családjuk életszínvonala javuljon. Grósz Károly ezután idézte a pécsi bányászoknak az augusztus 23-i munkabeszüntetésekor hozzá intézett levelét, s többek között hangsúlyozta: A magyar bányászok nem a nemzet eltartottai, hanem szenvedő alanyai egy átrendeződő, sok adóssággal ter(Folytatás a 2. oldalon.) Nagygyűlés Pásztóit és Széesényben Szolidaritással Az antifasiszta világnapon, szeptember elsején kezdetét vette az őszi szolidaritási hónap rendezvénysorozata, melynek nyitóünnepségét a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében tartották. Az üzem csarnokában egybegyűlt hallgatóságot Tari Ottó, a Hazafias Népfront Pásztói Városi Bizottságának titkára köszöntötte, majd átadta a szót Harmati Sándornak, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettesének, aki ünnepi beszédet mondott. Szavai a Japán elleni pusztító atomtámadásra emlékeztettek, s hangot adtak a magyar szolidaritási mozgalom fő törekvéseinek, a szocialista országok békepolitikájának, a leszerelési javaslatoknak, s egy átfogó, nemzetközi biztonsági rendszer megteremtése támogatásának. Az atomfegyverek felszámolásának folyamatát, mint általános emberi érdeket említette, s szólt a szabadságért, a társadalmi haladásért küzdő népek iránti elkötelezettségről, a szolidaritás jelentőségéről. A magyar szolidaritási mozgalom Tevékenységéről elmondta, hogy nemzetközi fórumokon állást foglalnak a közel-keleti kérdések mielőbbi rendezése, s a világ Változás a Magyar Rádió élén Hárs Istvánt, a Magyar Rádió elnökét nyugállományba vonulása miatt, a Minisztertanács augusztus 31 -i hatállyal felmentette tisztségéből, Hajdú Istvánt — az MSZMP budapesti bizottságának volt titkárát — szeptember 1-j.ei hatállyal, a Magyar Rádió elnökévé kinevezte. Hajdú István, a Magyar Rádió új elnöke csütörtökön, a Parlamentben Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. békéért A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó Bábel L. más térségeinek depiokrati- kus fejlődését szolgáló célkitűzések mellett. A mozgalom résztvevői jelenleg az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének VII. konferenciájára készülnek. A gyáregység dolgozói a szolidaritási hónap alkalmából békeüzenetben fogalmazták meg rokonszenvüket, a nicaraguai nép helytállása, az afganisztáni vezetés által következetesen folytatott megbékélési politika iránt. A fogalmazványt a kollektíva nevében továbbítják a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz, amely eljuttatja azt a nemzeti függetlenségükért, a gazdasági felemelkedésért küzdő nemzetek kormányaihoz. A békeüzenet felolvasásával zárult a rendezvény, melyet a Tempress együttes rövid műsora tett ünnepélyessé. A mozgalom lehetősége szinte korlátlan Tegnap Szécsénybe látogatott Fodor István, az Országos Béketanács titkára, aki a városi pártbizottságon tartott rövid tájékoztató után felkereste az Ipoly Kábeldobgyártó Üzemet, és a szé- csényi téglagyárat. Délután a BRG szécsényi gyáregységének forgácsoló üzemrészében munkásszolidaritást kifejező békegyűlésre került sor. A több száz jelenlévő dolgozó társ nevében Sági Józsefné, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke köszöntötte Fodor Istvánt, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a vasasszakszervezet jelenlévő képviselőjét. Fodor István beszédében a békegyűlés alapgondolatát, a szolidaritás, kibontakozás, béke jelszó jegyében fejtette ki. Utalt arra, hogy a mai munkásszolidaritást kifejező, béke ügyét szolgáló esemény szakszervezeti akció keretében szerveződött, antiimperialista jellegét a világháború kirobbanásának napjára való emlékez- tetés adja, de a mának is szól. — A békemozgalom a társadalmi változások közepette is feltételeket teremt, objektivizálódásra késztet, mert a világ emberisége, eseményei közelebb kerültek egymáshoz. Gondolkodjunk globálisan és cselekedjünk helyi szinten — utalt többek között a békemozgalom változó tartalmára. Majd így folytatta: — A békemozgalom lehetősége szinte korlátlan, napjainkban is. A szeptember 1-jei üzenetkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a földünk minden 18. emberére jüt egy katona és minden ezerre egy orvos. Nem feledhetjük el azt sem, hogy a világvégét előidézhető erő megtizenkétszereződött. A szeptember elsejei üzenet közös gondolkodásra, cselekvésre késztet. .. A béke a békés viszonyok megteremtését is jelenti, magunkban is el kell rendezni a béke gondolatát a kisebb közösségünkért, hazánkért, a világért. Fodor István utalt arra is, hogy a szolidaritás és a béke szavak között a kibontakozás gondolata a rendező elv. Rendet tenni, fegyelmet erősíteni, stabilitást elérni, beleszólni a sorsok jobbrafordításáért, csakis békés körülmények között ’ehet. A jó irányba változó világ, a megújhodott szocialista külpolitika az alapvető pillérei a békemozga- ’omnak. Hangsúlyozta, hogy tegyünk többet a jobb, demokratikusabb, a vonzóbb szocializmusért. Ez irányba hazánknak is megnőtt a cselekvési lehetősége. A világbéke megőrzéséért a kis államokkal együtt az eddigiektől is többet tehetünk az önálló, magunk által választott úton felelősségteljes lépésekkel haladunk — fejezte be beszédét az Országos Békelanács titkára. Tanévkezdet Gserhátsurányban