Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-27 / 231. szám

NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 27., KEDD EGK—magyar megállapodás a kereskedelemről, a gazdasági együttműködésről I Nelel és a Nyugat közötti nézeteltérésekben Első ízben mutatkozik enyhülés Reagan felszólalása az ENSZ-közgyűlésén A Magyar Népköztársaság kormánya és az Európai Gazdasági Közösség képvi­selői hétfőn Brüsszelben alá­írták a kereskedelemről, va­lamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. Magyar részről az egyezményt Mar­jai József miniszterelnöki helyettes, kereskedelmi mir niszter, az Európai Gazda­ságii Közösség részéről Theo- dorosz Pangalosz görök kül­ügyi társminiszter az Európai Közösségek Tanácsának el­nöke és Willy de Clercq, az Európai Közösségek Bizott­ságának tagja írta alá. Az aláírással véget értek a két fél között 1987. júniusa óta folyó hivatalos tárgyalások. A tíz évre szóló megállapo­dás a megerősítési eljárá­sok befejezése után lép ha­tályba — várhatóan még ebben az évben. A megállapodás nyomán vegyes bizottságot hoznak létre, amely évente ülése­zik azzal a céllal, hogy át­tekintse a megállapodás működését és javaslatokat tegyen a feleknek az áru­csere-forgalom növelésére, valamint a gazdasági kap­csolatok további elmélyíté­sére. A most aláírt megállapo­dás véglegesen érvényre juttatja az Általános Vám­tarifa- és Kereskedelmi A BTA bolgár hírügynök­ség és a Magyar Távirati Iroda hét végén közzétett híradásaiból: ismeretes, hogy hazánk szófiai nagykövetsé­gén tartózkodik romániai állampolgárságú magyarok egy 12 fős csoportja. Az er­délyi magyar menekültek­ből álló csoport tagjai „ki­fejezésre juttatták azt a kí­vánságukat, hogy Magyar- országon éljenek”. A szocialista országok kontaktusaiban egyedülál­ló esetről az MTI munka­társa Budapesten a Kül­ügyminisztérium szóvivő­jétől kért tájékoztatást. Az érdeklődésre Komoróczki István elmondta: egyelőre nem tud bővebb felvilágosí­tást adni a Külügyminisz­térium további lépéseiről. Dr. Nagy Boldizsár, az ELTE nemzetközi jogi tan­székének adjunktusa a probléma jogi hátteréről- be­szélt az MTI munkatársá­nak : — Bár hasonló eset már előfordult a nemzetközi gyakorlatban,' nincsen olyan tételes jogi szabály, amely (Folytatás az 1. oldalról) senek az egyéni és társas vállalkozók. A szervezet azt is hátrányosnak tartja, hogy eltöröljék a társadalombiz­tosítási járulék fizetésénél a felső határként megszabott 240 ezer forintot. Jelenleg ez a legmagasabb összeg, ami­nek a 40 százalékát a kis­iparosok járulékként befize­tik. A szervezet ügy ítéli meg, hogy az állami költség- vetés bevételeit nem ilyen intézkedésekkel kell növel­ni. A KIOSZ állásfoglalását Fischer Pál azzal magyaráz­ta, hogy az intézkedés be­vezetése tovább növeli a kisiparosok bizonytalanságát és bizalmatlanságát. Veszé­lyezteti az egyéni és társas vállalkozók érdekeltségét, s valószínűleg árfelhajtó ha­tást is kivált. Egyezmény (GATT) alapján élvezett jogainkat, azaz elő­írja az Európai Gazdaságii Közösség tagállamaiban ma még érvényesülő, hátrányo­san megkülönböztető meny- nyiiségi korlátozások határ­időre történő megszünteté­sét. Ezen túlmenően a meg­állapodás kiterjed a gazda­sági együttműködés területei­re is. Az Általános Vámtarifar és Kereskedelmi Egyezmény szabályain alapuló kétoldalú megállapodás előirányozza a GATT-tal össze nem egyeztethető, vagyis diszkri­minatív mennyiségi korláto­zások fokozatos, de határ­időhöz kötött felszámolását. Ennek értelmében a kor­látozások egy részét a meg­állapodás hatályba lépésé­től számított egy éven be­lül, nagy többségét pedig 1992. december 31*ig fel kell számolni. 1992 folyamán a vegyes bizottság megvizs­gálja hogy az akkor még érvényben lévő korlátozások milyen intézkedésekkel szün­tethetők meg. 1995. decem­ber 31-ig azonban minden diszkriminatív mennyiségi korlátozást véglegesen el kell törölni. A megállapodás hatékony lehetőségeket biztosít a fe­leknek óvintézkedésekre az esetleges „piaczavarások” megszüntetése érdekében. Az ilyenkor három ország ma­gatartását meghatározná. A szocialista országok egymás közötti kapcsolatában pedig nem ismert a menekült fo­galom, s az európai jog­rendszerek sem ismerik a diplomáciai menedékjog fo­galmát. — Minden állam elzárkó­zik az elől, hogy nagykövet­ségét ilyen célokra „igénybe vegyék”, sőt, mindent meg­tesznek azért, hogy ne kö­vetkezzenek be ilyen nem- kívánatos esetek. A mosta­ni alkalommal a román ál­lampolgárok azt hihették, azzal, hogy ők a szófiai ma­gyar nagykövetségen ma­radnak, már magyar terü­leten tartózkodnak. Ez nem igaz, hiszen az természete­sen bolgár területen lévő magyar külképviselet, amely a nemzetközi jogban meg­határozott védettséget él­vez. — Végül is a nemzetközi jog nem ismer erre az eset­re kétségbevonhatatlanul egyértelmű szabályt, ezért diplomáciai úton kell a prob­lémát megoldani. Az emelkedő közterhek a kisiparosok számára lehetet­lenné tesznek fontos beruhá­zásokat, s így a kisipar ver­senyképessége nem növek­szik. A tervezett intézkedés következménye lehet az is, hogy a vállalkozók nem ke­resnek társat vagy alkal­mazottat, s ez tovább nehe­zíti a foglalkoztatási gondok megoldását. A KIOSZ szeretné, ha a kormány a kisvállalkozók sajátosságainak megfelelő szabályozást vezetne be. Ezért javasolta, hogy a biz­tosítás kötelező jellegének a megtartása mellett az ön­kéntességi elemeknek is jusson nagyobb szerep. Ez tenné lehetővé azt, hogy a kisiparosok gyarapítsák az állami bevételt, kevesebb le­gyen a hátralékuk, s színvo­nalasabb a szolgáltatásuk. (MTI) erre vonatkozó előírások megfelelnek a GATT szabá­lyainak és többek között előirányozzák hogy a vitás kérdéseket a felek először kétoldalú keretben kíséreljék meg rendezni. A megállapodás előirá­nyozza, hogy a felek meg­vizsgálják a mezőgazdasági kereskedelem és a vámok terén kölcsönösen nyújtható könnyítéseket. A megállapodás rendel­kezik a gyakorlati üzleti te­vékenységet elősegítő felté­telek kölcsönös biztosításá­ról. Az áru csere - forgalmi sza­bályozáson kívül a megálla­podás kiterjed a gazdasági együttműködés minél több területen — ipar, mezőgaz­daság, energetika, szállítás; tudományos kutatás, turiz­mus, környezetvédelem — történő előmozdítására is. A megállapodás érintet­lenül hagyja az Európai Gazdasági Közösséggel kö­tött, a textil-, juh-, sertés­hús-, sajt- és bőrtermékekre vonatkozó megállapodá­sainkat és egyezségeinket és nem terjed kj az Európai Szén- és Acélközösség il­letékességébe tartozó termé­kekre. Ez utóbbiakat ille­tően kétoldalú megállapodást kell kötni, hogy a most alá­írt megállapodás rendelkezé­seit ezekre is alkalmazzák. Indiába látogat Mihail Gorbacsov küszö­bönálló indiai látogatásá­ról is szó volt azon a talál­kozón, amely Lev Zajkov és Triloki Nath Kául között zajlott le Moszkvában. Az SZKP KB PB tagja, a KB tit­kára, a párt moszkvai bi­zottságának első titkára hét­főn fogadta India moszkvai nagykövetét. Az MTI moszkvai irodá­jának értesülése szerint Mi­hail Gorbacsov látogatása novemberben válna esedé­kessé, s ebből az alkalomból átadnák neki a béketevé­kenységéért régebben oda­ítélt Nemzetközi Indira Gandhi-békedíjat. Zajkov és a nagykövet találkozóján a főtitkár közelgő látogatá­sát Olyan eseménynek nevez­ték, amely további ösztön­zést ad a kétoldalú kapcso­latok fejlődésének. A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának katonai kollé­giumában Jurij Csurbanov- nak, a belügyminiszter egy­kori helyettesének és nyolc bűntársának a perében hét­főn megkezdte vallomástéte­lét a fővádlott. Csurbanov elismerte a hivatali hata­lommal való visszaélés vád­ját, de rágalomnak minősí­tette a vádpontok egy jelen­tős részét, köztük azt, rend­kívül nagy összegű megvesz­tegetési pénzeket fogadott el. Változatlanul nagy az ér­deklődés a per iránt a Szovjetunióban és külföldön egyaránt, hiszen a volt bel­ügyminiszter-helyettes ügyé­vel bepillantás nyerhető egy olyan korszak társadalmi- politikai mechanizmusába, amely belső összefonódásai­val a korrupciós üggek tu­catjait szülte. A vádlottak ügyében az „Első ízben mutatkozik enyhülés a Kelet és a Nyu­gat közötti nézeteltérések­ben” — jelentette ki Rea­gan amerikai elnök az Egye­sült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ülésszakán hétfőn elmondott beszédé­ben. Az amerikai elnök he­tedik alkalommal szólalt fel a világszervezet közgyű­lésén, s ezúttal — eltérően az elnöksége kezdetén el­foglalt állásponttól — hosz- szan méltatta azt a szere­pet, amelyet az ENSZ a vi­tás nemzetközi kérdések rendezésében tölt be. Reagan -elnöksége nyolc évének külpolitikai összeg­zését adta meg, ‘alapvetően az amerikai kormányzat po­litikájának tulajdonítva a nemzetközi életben bekövet­kezett kedvező változásokat. „A Kelet és a Nyugat kö­zötti nézetkülönbségek alap- vetőek, fontos erkölcsi kér­désekre vonatkoznak, az egyének értékére, arra, hogy vajon a kormányok el­lenőrizzék a népet, vagy a nép ellenőrizze a kormányo­kat. Most azonban a nézet- eltérések enyhülnek — egé­szen odáig menően, hogy nemcsak megkezdődött a csapatkivonás Afganisztán­ból, hanem Keleten nyíltan beszélnek a reformokról, a sajtó, a gyülekezés, a val­lásgyakorlás nagyobb sza­badságáról. Az alapvető né­zetkülönbségek továbbra is megmaradnak. De ha nem­csak beszélnek a reformról, hanem azok valósággá vál­nak, akkor nemcsak a szov­jet—amerikai kapcsolatok terén nyílik meg az új kor­szak lehetősége, hanem ál­talában a világbéke új kor­szaka előtt is.” — mondotta egyebek között beszédében az amerikai elnök.» Az amerikai elnök hosz- szan méltatta a szovjet— amerikai kapcsolatokban bekövetkezett kedvező fej­leményéket, a közepes ható­távolságú nukleáris esizkö- zök felszámolásánál megkö­tött szerződést, a hadászati fegyverek csökkentéséről és az egyéb leszerelési kérdé­sekről folytatott tárgyalá­sokat, kijelentve: aiz első genfi csúcstalálkozón „Gor­bacsov úrral olyan új vi­szony létrehozását kezdtük meg, amely nem csupán a leszerelés kérdésében meg­mutatkozó kölcsönös elköte­lezettségre alapúi, hanem ötszáz oldalas ügyirat fel­olvasása négy napot vett igénybe, várhatón a tárgya­lás két-három hónapig is elhúzódhat. Csurbanov a hétfői tár­gyaláson igyekezett azt a benyomás^ kelteni, hogy ár­tatlanul vádolják a korrup­ciós pénzek elfogadásával, hiszen ő „valójában nem is tudta, mit tartalmaznak azok a neki juttatott boríté­kok, táskák, csomagok”. Azt az esetet amikor Umarov, az Üzbegisztáni KP KB admi­nisztrációs ügyekkel foglal­kozó osztályának vezetője egy táskát adott át neki egy szállodában, így mondta el: „Szállodai szobámba bejött Umarov egy táskával a ke­zében és azt mondta — ez ajándék Rasidovtól (az Üz- bég KP KB volt első titká­ra). Amikor elment, kinyitot­tam a táskát és 100 vagy 130 ezer rubelt találtam benne.” geiink szélesebb körére”. „Ami Géniben kezdődött, már meghozta az első ered­ményéket” — hangoztatta Reagan, de hoizzáfűzte: „A történelem óvatosságra int, s a kudarc veszélye még nem tűnt el, ezért fo­kozott erőfeszítésekre van szükség. Az amerikai elnök a legsürgetőbb feladatnak mi­nősítette az emberi jogok biztosítását minden téren, ezúttal azonban ezt a té­máit általánosabban kezelte, mint korábban, nem igye­kezett azt leszűkíteni a szo­cialista országokra, bár ezt a lehetőséget is felhasznál­ta arra, hogy Kubát az em­beri jogok megsértésévé!] vádolja meg. A regionális válságokkal foglalkozva kijelentette: a legtöbb válság megoldásé­ban élőre hala d ás mutatko­zik, kivételnek minősítette azonban a nicaraiguai prob­lémáit, s aláhúzta, hogy to­vábbra is támogatást akar szerezni a nicaraguai ellen- fór, radálmároknak. A leszerelési kérdésekről szólva az amerikai elnök azt mondotta^ hogy előreha­ladás van a hadászati fegy­verek csökkentéséről folyta­tott szovjet—amerikai tár­gyalásokon. A szerződést „aligha lehet néhány hóna­pon belül megkötni, de an­nak megvalósulása egy éven belül határozottan lehetsé­ges, sőt több a lehetőséginél, bár határidőt nem lehet er­re kitűzni”. Ugyancsak hasz­nosnak minősítette a nuk­leáris kísérletekről folyó szovjet—amerikaj tárgyalá­sokat, de megismételte, hogy azok sikere „,a techno­lógiai előrehaladástól, ezen bélül a világűrbe telepített védelmi rendszerek fejlődé­sétől” is függ. Reagan hosszasan szólt a vegyi fegyverek eltiltásáról, sürgetve, hogy haladéktala­nul tartsanak nemzetközi konferenciát egy olyan új, ellenőrizhető és az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amely haté­konyan gátolná meg a ve­Csurbanov állítása szerint vissza akarta adni a pénzt, de aki hozta, az már elment, magának az első titkárnak pedig „kényelmetlen lett vol­na visszavinni”. „Mivel azt mondták, hogy ajándék, én is úgy vettem, mint ajándé­kot” — mondotta. A* nyaralójában állami pénzen épített borospincéről azt állította, hogy , becsap­ták, hiszen mindenki azt ál­lította, az ilyen építkezések megengedettek. Hétfőn befejeződött Üzbe­gisztán öt területi belügyi vezetőjének a meghallgatása is. A vádlottak részben el­ismerték bűnösségüket a korrupciós pénzek elfogadá-. sában. Egyedüli Petr Beggl- man, Üzbegisztán volt bel­ügyminiszter-helyettese val­lotta magát bűnösnek min­den ellene felhozott vád­pontban. (MTI) Ugyancsak sürgette a nem­zetközi összefogást a nuk­leáris, lilletve a más, magas technológiát képviselő fegy­verek elterjedésének meg­akadályozására. Az amerikai elnök szerint a világszervezetnek közre kell működnie a nemzetközi terrorizmus elleni küzde­lemben, ,a kábítószerek ter­jedése elleni harcban és az AIDS betegség megszünte­tésére irányuló kutatások összehangolásában. Az ame­rikai elnök, aki minden elődjénél többször szólalt fél aiz ENSZ-közgyűlésének ülésszakain, beszéde végén búcsút vett a világszervezet tagjaitól — elnöki megbíza­tása a jövő év elején lejár. A közgyűlés múlt héten megnyílt 43. ülésszakán hétfőn kezdődött meg az ál­talános politikai vita, a ha­gyományoknak megfelelő­en Bnazília küldöttének fel­szólalásával. Roberto de Ab- reu Sodre külügyminiszter ugyancsak a világpolitiká­ban bekövetkezett kedvező változásokat, az ENSZ sze­repének megnövekedését méltatta, de felhívta a fi­gyelmet arra, hölgy „egyes országok a nemzetközi jog fölé akarják hélyezinii saját törvényeiket, politikai és gazdasági téren egyaránt”. Egyebek között ezt a maga­tartást tette felelőssé azért, hogy nem sikerült megálla­podásra jutni az ENSZ- közigyűlés tavalyi rendkívü­li ülésszakán a leszerelés kérdéseiben. Közép-Amerika problémá­járól szólva sürgette, hogy az érdekelitek tegyenek meg mindent a rendezési terv végrehajtására. A brazil külügyminiszter felhívta, a figyelmet arra, hogy a fej­lődő országok helyzete nem javult, sőt tovább romlott és — az Egyesült Államok megnevezése nélkül — bí­rálta a kereskedelmi korlá­tozások és megtorló szank­ciók alkalmazását. Washing­ton több korlátozó rendel­kezést vezetett be Brazília ellein, állítólagos ^tisztesség­telen” kereskedelmi akció miatt. Lemondott Setinc Franc Setinc, a JKSZ KB Elnökségének szlovéniai tag' ja hétfőn a jugoszláviai nemzetiségi villongások miatt lemondott tisztségéről. A Tanjug hírügynökséghez el­juttatott levelében a tekinr télyes politikus figyélmez- tette az ország közvélemé­nyét azokra az „esztelensé- gekre, amelyek szemláto" mást a szakadék felé sodor­ják Jugoszláviát, s amelyök megszüntetéséért keveset tesznek”. Nyugtalanít a , .Fegyvert akarunk!” — jelszó, nyugtalanítanak az ehhez hasonló jelszavak, amelyek lángba borulással fenyegetik Koszovót és egész Jugoszláviát — olvasható a levélben. Setinc, mint írja’, nem ítéli el a népgyűléseken részt vevő embereket, mert többségüket jószándék ve­zérli. Lyuk a jogszabályban Romániai magyar menekültek hazánk szófiai nagykövetségén Gorbacsov A KIOSZ országos vezetőségének állásfoglalása (MTI) mélyreható nézetkülönbsé­gy.j fegyverek alkalmazását. Az általános politikai vita megnyitásán és Reagan el­nök beszédén jelen volt az ülésteremben Eduard Seyard- nadze szovjet külügyminiszter — ő kedden szólal fel a vitában. Ugyancsak jelen volt a megnyitó ülésén Várkonyi Péter külügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője. Vár­konyi Péter október első napjaiban szólal fel a közgyűlés ülésszakán. (MTI) ft táskában egy vagyon Vallomások a Csurbanav-perben

Next

/
Oldalképek
Tartalom