Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
1988. SZEPTEMBER 27., KEDD NOGRAD 3 Vitázó uelemenyek E héten befejeződnek a gyülekezési )és egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitái. Nóg- rádban a Hazafias Népfront megyei (bizottsága hatvan fórumot szervezett, s túlnyomó többségük már lezajlott. Az alábbiakban azokból a véleményekből, javaslatokból válogattunk, amelyek a viták során elhangzottak. Sok gondolat, eltérő vélemény és lérdek fogalmazódott meg a fórumokon, amelyekből kiderül: vitázni, is álláspontunkat nyíltan kifejteni tanulunk. A TERVEZET SZELLEMÉRŐL A törvénytervezetekben a hatóságok jogosítványai domborodnak ki. Kevésbé érzékelhető az állampolgárokat megillető jog, holott éppen ezt lenne hivatott a törvény szabályozni. (Tari lakossági fórum.) ☆ Az állampolgárok bizalmatlanok a két törvénytervezetet illetően, ugyanakkor ezt a bizalmatlanságot a tervezetek mondatai között is felfedezni az állam részéről. Nyilvánosan és nyitottan kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A társadalmat sokszínűbbé kell tenni. A gyülekezési jogról szóló törvénnyel az emberi szellem szabadabb lehet a szocializmus érdekében. (Ri- móct lakossági fórum.) ☆ A gyülekezési és egyesülési jogot minden állam alapvető emberi jogként ismeri el és ezeket az alkotmányban rögzíti. Ezek olyan állampolgári jogok, amelyek az államhatalmat korlátozzák, így hosz- szú távra kell érvényesnek lenniük. Ehhez kép.est mindkét törvénytervezet túlszabályozó, öszvérjellegű, nem biztos, hogy alkalmas a gyakorlat alakítására. Nincs utalás arra, lesz-e a két törvénynek végrehajtási utasítása, hiszen jelenlegi jogrendszerünkben ez a jellemző, és a törvények szellemét gyakran módosítják. (Salgótarjáni lakossági fórum.) SZABADSÁGJOGOKRÓL VAN SZÓ A gyülekezés bejelentésének kötelezettségét ellentmondásosnak tartom, mivel emberi szabadságjogról van szó. Ügy tűnik, mintha a törvényalkotók félnének a szabadságjogok gyakorlásától. A gyülekezési jog törvénytervezetének 1. § (1) bekezdésében a „biztosítja” kifejezés helyett a „tiszteletben tartja” kifejezés lenne a helyes. Ugyanis ez a jog nem valamiféle kegyes ajándék az államtól. (Pásztói fórum.) ☆ A törvény ne elismerje a gyülekezési jogot, hanem azt mondja ki, hogy a gyülekezési szabadságot mindenki állampolgári jogán gyakorolja. (Szécsényi lakossági fórum.) ☆ Nem elismerni és biztosítani kellene a két alapvető emberi jogot, hanem kimondani, hogy a Magyar Népköz- társaság ezt állampolgári jognak tekinti. (Pásztói fórum.) ☆ Ügy tűnik, ezután az érdekképviseleteket is az állam fogja felügyelni. Sajnos, mindent túlszabályozunk, és ezzel bonyolítjuk az egyébként sem egyszerű életvitelünket. (Fiatalok rétegtalálkozója Becskén.) ☆ A törvényben nagyon sok a kiskapu, különösen az engedélyező javára, így a sok tiltás miatt e törvény szinte az engedélyezés mellett is tiltani fogja a gyülekezést. (Szécsényi közjogi munka- bizottság.) ☆ A mai vita is és az, ami az országban zajlik, egy túlszabályozottal* szervezett demokrácia. Ezek a törvények megkötik az állampolgár kezét. (Balassagyarmati fiatal munkások.) A VITA SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL A társadalmi vitáknak nincs gyakorlatuk, az emberek gondolkodnak, érdemes-e szólni, hiszen úgysem történik semmi. Nem egyszer láthatjuk a tévétudósításokban, hogy az országgyűlésen a képviselők bóbiskolnak, szundítanak. Vajon ezt a két törvénytervezetet komolyan veszik-e? (Ifjúsági fórum Szorospatakon.) ☆ Társadalmunkban a vitafórumok nagy többsége nem tölti be szerepét. Vitakultúránk elmaradott, nem követte a demokratizmus fejlődését. Egyszerűen nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel úgy, ahogy erre a közéletben szükség lenne. (Tari fórum.) ☆ Feszültség mindig volt, vita is, de most szabadabbá válhat. Ezt azonban meg kell szokni, tanulni. A vitakultúra minősége tanult embereken is számonkérhe- tő. (Rimóci fórum.) ☆ Nem vagyunk hozzászokva a nyílt véleménynyilvánításhoz. A demokratizmus nem szélésedett ki idáig, mert az állampolgári jog korlátozva volt. (Mátraterenyei lakossági fórum.) ☆ Sokan és sok helyen zavarban vannak, amikor a két törvénytervezetet vitatják. Felvetődik a közvéleményben, hogy még nincs is elfogadva a két törvény, és már vannak szervezetek, amelyek úgy működnek, mintha működhetnének. (Szécsényi párttaggyűlés.) ☆ Mostanában azért foglalkoztatják a lakosságot ilyen vitákkal, hogy az igazi gondokról eltereljék a figyelmet. Ezek a törvények elsősorban az államnak jók, mivel számára nyújt'biztonsá- got. (Fiatalok Becskén.) ☆ Nem szoktunk hozzá, hogy szó szerint értelmezzünk törvényszöveget, ez a jogászok dolga. A munkások többségét az foglalkoztatja, hogy legyen munkaijuk, tisztességes és igazságos fizetésük, s abból jól éljenek. Ha így lesz, akkor nem kell ilyen gyülekezési és egyesülési kérdésekkel foglalkozni. (Balassagyarmati fiatal munkások.) i AZ ALKOTMÁNY ÉS A TÖRVÉNYEK Előbb az alkotmány módosítására kellene sort keríteni, s utána a törvények megalkotására. A jelentkező feszültségeket nem szétaprózódással, széthúzással, hanem összefogással kell megoldani. (Rimóci fórum.) ☆ Hiányzik az új alkotmány, mint e két törvénytervezet háttere. A tervezetek nem kezelnek bennünket felnőttként, pusztán csak sugallnak dolgokat, és túlszabályoznak. (Salgótarjáni fórum.) ☆ Ha a törvénytervezetet nem fogadnák el, ez nagyobb kárt okozna, mint elfogadása és bevezetése esetén a jelentkező kezdeti problémák. (Mátraterenyei fórum.) ☆ Egy törvénynek konkrét megfogalmazásokra kell törekednie, kerülni kell az általánosításokat és a homályos megfogalmazásokat. (Bá- tonyterenyei fórum.) * Ki»d»fc>tt ma, ériium ha m» 1919. ÉVI ORSZÁBOS TÖRVÉNYTÁR. 1919. fiVl III NÉPTÖRVÉNY ős egyeeillés és gjClekesée szabadságáról. * ! ScynOM tlwIvUáhot ngj gyttlsksiMuB mm batöaigi «««Uly, na p*d% tejatetti mUL Alim k«tl bajiiaotmi, hogy u ogjwClrt meg■tekúlt, ragy hogy » gyfllokoiíot megtartottak. 8. 8Aa agyeuttUt mját SITI alatt esnk Agy aunshot jogokat vagy riUal- hat kOtalmrtMgaket (jogktpea egymfllet), ha nlapmlMUyokat alkot, rmU- rtgrt rtJaaat te a bírtak« aa egymülatot, Mratmkn. aa agyaatiatak jagy- i**a tajagyrt. A htrtakg aa ogyaeflirtot, ha’ alapaaebiU) marti okija bOntotAUrakoyba Kai* VoAapaatan, «18 évi jaookr uO S-ik napján. Károlyi Mihály a A Berinkey Ütne* ».it Hum Barna a k F.-etetlU Sándor a k Garami Km» a k Járni Oemhdr dr. a k Kwt/i Zsiymond dr, a k Ran Forenm dr. a k Kan Fine« dr. e. k axal/ó Oread dr. a k Sonde Pál dr. a k. A sok megalakítható egyesület miatt a párt irányító szerepének érvényesülése háttérbe szorulhat, s ez nem jó. Csak azok az egyesületek kapjanak szabad utat, amelyek határozott programmal jelentkeznek. Erős, határozott pártprogram kell, akkor nem lesz probléma. (Ka- rancslapujtői lakossági fórum.) ☆ Az egyesülési törvénynek az a változata a helyes, amelyben a politikai pártok alapításáról és nyilvántartásba vételéről van szó. Már csak azért iis, mert valószínűleg lesznek olyan törekvések, hogy politikai pártokat alakítsanak és ez a változat adna a legkisebb feladatot a módosításra. (Szécsényi párttaggyűlés.) A GYÜLEKEZÉS BEJELENTÉSÉRŐL, TILTÁSÁRÓL Minden gyülekezést jelentsen be a szervező, létszámtól függetlenül, a tanácsra és a rendőrségre egyaránt. Döntsön a tanács, de előtte ha úgy látja, kérjen tájékoztatást a rendőrségtől. (Rimóci lakossági fórum.) ☆ A tanácsnak való kötelező bejelentések gyakorlata jelenleg is rossz, bürokratikus. A tanács mindig kéri a rendőrség engedélyét, ezért egyszerűbb a gyülekezést a rendőrségnek bejelenteni. (Salgótarjáni népfrontülés.) ☆ Ne kelljen előre bejelenteni a gyülekezést hanem csak tájékoztatni róla a hatóságot, s ebből következik, hogy ne is lehessen megtiltani. (Ipari szövetkezetek vezetői.) ☆ A rendőrségnek manapság is erőszakszervezet jellege van. Ezért a tanácshoz való bejelentés a rokonszenveseb. (Rétsági lakossági fórum.) ☆ Pontosan kellene szabályozni a bejelentés fogadását is, mert előfordulhat, hogy a tanács vagy a rendőrség előírja melyik napon, sőt melyik órában fogadja egy-egy rendezvény szervezésének bejelentését. S ha így lesz, ez tovább' szaporítja az állampolgárok ki> szolgálta tottságát. (Balassagyarmati fiatal munkások.) ☆ A tiltásról ne egy szakigazgatási szerv döntsön, hanem politikai testület, eh* hez pedig új alkotmány és közigazgatási bíróság kell. (Salgótarjáni fórum.) ☆ Nem a rendőrség feladata, hogy politikailag elbírálja a gyülekezés bejelentését. Kétségtelen, tudnia kell róla, de azt az engedélyező szerv, a tanács közölje vele. (Szécsényi póttag gyűlés.) ☆ Nincs pontosítva, ki jogosult a gyülekezés feloszlatására. A tervezet szerint ezt egy rendőrtizedes is megteheti. (Balassagyarmati fiatal munkások.) AZ EGYESÜLÉS BONYODALMAIRÓL Olyan közösség, amely tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki, nem létezik. Az egyszerűbb egyesülési formákra például kertbarátkör, nyugdíjasklub, is alkalmazni kellene törvényt, de mellőzni kellene nyilvántartási kötelezettségüket. Túl bonyolult, nehezen érthető az egyesülési törvénytervezet szövege. A túlszabályozás elrettenti az ön- szerveződő köröket az egye- süleitalapitási szándékoktól. (Salgótarjáni népfrontülés.) ☆ Túlszabályozott az egyesületek belső élete a tervezet szerint, ezeket nem kellene törvényben szabályozni, hanem legyen ez az egyesületek belső ügye. (Sai-,s gótarjáni fórum.) ☆ Társadalmi szerveknél nem helyes a vállalat alapításának engedélyezése. De ha mégis gazdálkodnának, ne küilön jogszabályok szerint adózzanak, hanem a minden gazdálkodó szervre érvényes szabályok szerint. Az egyesülési jogokról szóló törvény hosszú távra szól, ezért nem helyes elvetni benne a többpártrendszer lehetőségét. Lehetnék olyan körülmények, hogy több pártra lesz szükség. (Mátraterenyei fórum.) ☆ A társadalmi szervezetnek a bírósághoz történő bejegyzése nem jó megoldás, mert a bíróságok így is leterheltek. Fontos lenne társadalmi bíróságok felállítása, akár községekben is, akik minden vitás kérdésben gyorsan, a helyi körülményeket ismerve, érdemben tudnának dönteni. (Bó.tonyterenyei fórum.) ☆ Társadalmi szervezet alapításához az egyesülési törvény tervezete szerint legalább ezer ember szükséges. E rendelkezések értelmében egy kisvárosi szervezet létrehozása lehetetlenné válik. Ezért ezt a számtani megkötést megfontolás tárgyává kell tenni. (Balassagyarmati párttaggyűlés.) ERRE IS GONDOLNI KELL A tervezetben az állam biztonsága részletesen ki van fejtve. De ki dönti el, mi sérti a közerkölcsöt? Ide sorolható lenne például a homoszexuálisok felvonulása? (Bátonyterenyei népfrontülés.) .......☆. . A gyülekezési jogról szóló tervezet hatálya csak a közterületen és középületben tartandó rendezvényekre terjed ki. így teret enged a magánterületen és -épüleitben tartandó rendezvényekre, ahol már 300— 400 ember is összegyűlhet. (Fiatalok Becskén.) ☆ Ha egy adott közterületen egyidőben több rendezvényt terveznek, a gyülekezés megtagadható-e azzal az indokkal, hogy a közterület már foglalt? (TESZÖV elnökségi ülés.) ☆ Tisztázatlan a közegészségügy fogalma. Hiszen például ha a dohányzók akarnak jogaikért küzdeni, letiltható-e a rendezvény, hiszen a dohányzás káros az egészségre. A homályos fogalmazás miatt a helyi hatalmasságok szinte mindent letilthatnak, ezért a kizáró okokat jobban körül' kellene, írni. (Salgótarjáni fórum.). összeállította: Zscly András Az OBV Salgótarjáni Bányagépgyára kazettás szállítószalagot állított ki. Nógrádiak Gyöngyösön A mátrai szüret ’88. rendezvénysorozatának részeként, idén a mezőgazdaság országos kiállítását „új színfoltként” Gyöngyösön rendezték meg. Közvéleményünk az utóbbi években fokozódó érdeklődést tanúsít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével összefüggő kérdések iránt, az ő tevékenységüket elismerve, azt támogatva került sor az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás megrendezésére. Nógrád megyét kilenc kiállító képviselte az ötnapos bemutatón. Műanyag fröccsöntött termékek a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetből. (Bábel László felvételei) Üj termékekkel — gyógy- lekvárral, dzsemmel és ivólével — is jelentkezett a. 1 Drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet.
