Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen Érkezett... KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: Nóták 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Nicolai Gedda operett­felvételeiből 11.00: Bioritmus 11.29: Rózsa Sándor 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A kutya 14.30: Egy szatmári nótafa 14.40: Hagyományápolók 15.00: Az első kapavágás óta 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Szöul ’88 17.50: Beszélni nehéz 18.02: Kuruc dallamok 19.15: Szöul ’88 19.25: Egy rádiós naplójából 21.00: Legyen a vendégünk! 22.00: Hírvilág 22.33: Halló, itt vagyok! 23.30: Régi híres énekesek műsorából PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napközben 12.10: Halló, itt Szöul! 14.30: A Rádió kívánságműsora 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék — 10 000 forintért 19.30: Táncházi muzsika 20.03: Budapest tündérváros 21.05: Afro-latin zenés turmix 22.00: Nevek ürügyén — Gershwin 23.10: Könnyű zene esti hangulatban 0.15: Halló, itt Szöul! BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Oliver Latry hang­versenye a Lahti orgonafesztiválon 10.16: Zenekari muzsika 11.03: Elisabeth Schwarzkopf operaáriákat énekel 11.30: A Beaux Arts trió játszik 12.29: Cimadoro Pygmalion 13.05: Kilátó 14.00: A lipcsei Gewandhaus zenekar játszik 15.30: Cserepek 16.20: A XVII. siklósi nem­zeti fúvószenekari fesztivál hangversenyei — III/l. rész 16.46: Lendvay Kamilló műveiből 17.32: Barokk muzsika 18.00: Operabérlet 19.05: Tanár és tanítvány 19.35: A Varsói Szimfónia Mozart-hangversenye 20.42: Budapesti művészeti hetek 21.42: A hét zeneműve 22.27: Kari Böhm vezényel MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Hétről hét­re, hétfőn este. Zenés maga­zin. Telefon: 35-510. Szerkesz­tő: G. Tóth Ferenc — El sze­retném mondani. Kiss László jegyzete (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika — Reklám). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 11.50: Képújság 11.55: Szöul ’88 14.30: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Maurice Chevalier Francia film 17.50: Reklám 18.00: Szöul 88 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A Fiatal művészek stúdiója műsorából 20.25: Szöul ’88 23.40: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók 21.05: A tagok pénze Riportműsor 21.35: Vaskor A Kalevala feliratos finn tévéfilmváltozata SALGÓTARJÁNI KÁBELTELEVÍZIÓ: 19.30: Mesefilmek 19.45: Tarján! Magazin — Képújság (Közéleti hírek. Bezárják-e a turistaházat? Üj játék: közlekedés- biztonsági vetélkedő. Nézőink új video­filmekre szavazhatnak). 20.05: Reklám 20.15: A csendőr és a csendőrlányok (francia filmvígjáték, Louis de Funes fsz.-vel) 21.40: Tarjáni magazin, Képújság (ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 3.35: Olimpiai játékok 12.00: Olimpiai játékok 15.20: A nap percei 15.30: Olimpiai játékok 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: A híradó sajtó- konferenciája 19.30: Híradó 20.05: Metszet — tévéfilm befejező része 21.30: önöké a szó 22.20: Olimpiai játékok 2. MŰSOR: 17.00: A hét eseményei magyar nyelven 17.30: Olimpiai játékok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Elődeink öröksége — kínai film (feliratos) 21.40: Híradó 22.10: Világhíradó 22.25: Érdekességek a Szovjetunióból MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és este 7-től: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol film. Kamara: Hajdúk. Színes tör­ténelmi film. — Kohász: A halálraítéltek utcája. Színes, szinkr. ausztrál filmdráma. — József Attila színházterem este 6-tól: Kék villám. Szí­nes, látványos, szinkr. ame­rikai bűnügyi film. — IMH Zagyvapálfalva: Én a vízilo­vakkal vagyok. Szink. olasz kalandvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4, há­romnegyed 6 és 8-tól: Színes, szinkr. francia filmbohózat. — Kamara: Nőrablás. (16) Színes NSZK—jugoszláv tör­ténelmi kalandfilm. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Inter­venció. Színes szovjet film. — Kisterenyei Petőfi: Fantasz­tikus labirintus. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. — Pásztó: Fél 6-tól: Zsivágó doktor I—II. Színes amerikai film. — Szécsény: 4-től: A Saolin templom szent köntö­se. Színes hongkongi—kínai kalandfilm. « órától: Miss Arizona. Színes, látványos magyar—olasz koprodukció. Karancslapujtő: A szakasz. (16) Színes, amerikai háborús filmdráma. — Jobbágyi: Szö­kevényvonat. (16) Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Nagylóc iskolamozi: Asterix Britanniában. — Ér- sekvadkert: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Fájdálniais művészet Van a képzőművészetnek egy ága, amelyet talán töb­ben művelnek, mint a fes­tészetet, vagy a szobrásza­téit, de mégsem esik róla szó az újságokban, vagy a televízió kulturális rovatai­ban. Műhelyei ennek ellené­re megtalálhatók mind az öt kontinensen. Az emberiség­nek ezt az egyik legősibb művészeti tevékenységét te­toválásnak nevezik. Az emberi bőr díszítésé­nek eredetét kutatva időben és térben nagyot kell lép­nünk. Maga a tetoválás szó a polinéziai szigetvilágból származott hozzánk, a vi­lágnak arról a részéről, ahol ma is a legelterjedtebb ez a hagyományos „öltözködés­forma”. A tetoválás ma is leginkább őshazájában, az óceániai szigetvilágban, vala­mint Üj-Zélandon őrzi for­magazdagságát, nagy él­ményt nyújtva a néprajz ku­tatóinak és turistáknak. Az Egyesült Államokban évente megrendezik a teto­válások világbajnokságát. A többnyire önjelölt művész- lelkek általában nem ren­delkeznek nagy fantáziával, Mindenekelőtt a világ nagy tengeri kikötőiben működő tetoválószalonokból kikerü­lő alkotások figyelemre mél­tóak. Ezek hivatásos grafi­kusművészekkel megraj­zoltatják a tengerészek ál­tal leginkább kedvelt mo­tívumokat, de improvizál­nak is jó pénzért. Egy való­ban bámulatosan szép, tel­jes hátat beborító japán stí­lusú tájképért 4000 dollárt is elkérnek. Múzeumi és műemléki hónap ..... egyformára ez öszves nemzet, a magyar, — ” Amikor kitalálták Ma­gyarországon a múzeumi és műemléki hónapot, más gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális környezetben éltünk. Talán erre gondolhatnak mostanában azok, akik — itfott még szakmai berkek­ben is —, fölteszik a kér­dést hogy vajon minek rendezzük meg évről évre a a múzeumi és műemléki hónap eseménysorozatát, kell-e ez a „parádé”; maga- mutogatás? Nem fölösleges terhet jelent-e múzeu­mainknak és a „szent” költségvetésnáí október hó­napja a rendezvények anyagi és szellemi föltételei­nek előteremtése? Nem hinném. Vitányi Iván Vitairat a magyar mű­velődésről című könyvében (Gondolat, 1983) ugyan máis összefüggésben hangsúlyoz­ta, de erről beszélve is ér­vényes a megállapítása: „Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem, hogy mennyi kultúra kell a pénz­hez, értsd; a meglévő for­rások ésszerű felhasználásá­hoz, gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtésé­hez”. Márpedig a meglevő erőforrások között a legfon­tosabb maga az ember, még ha oly gyakran kerül is mostanában hátrébb az el­képzelt rangsorban. Csak az ember hordozza azt a szel­lemet, ami mindenféle ki­bontakozás alapja. Az ember persze igen bonyolult lény, s éppen ezért nincs nála csodálatosabb, miként azt már az ókor óta tudjuk. S távolról sem csu­pán valamilyen szakmai tu­dással rendelkezik, hanem ugyanakkor döntő módon meghatározott egész múltja, benne a közösségi múlt, a történelmi (és minden más) hagyomány által. A hagyo­mány ismerete nélkül nem lehet igazán otthon a világ­ban a szűkebb és tágabb emberi közösségben. Mert csak úgy lehet önmagával azonos, ha egyúttal múlt­jával is az. Ez adja a ma­gyarázatát a jelennek, a mostani valamennyi aktuális problémának is akár a gaz­daságban; akár a társada­lomban. Aki tisztában van a közeli és a távolabbi múlttal, tisztában van a jelennel. Ez a fajta ismeret tehát mindenféle cselekvés előfeltétele. Ez szükséges ahhoz is, hogy — miként azt 1849-ben Nógrád Népei! című kiáltványában Re- petzky Ferencz Nógrád He­ves megyék t. h. kormány- biztosa Losoncon megfogal­mazta, s e szöveg hason­mása olvasható a szeptem­ber 29-én Szécsényben meg­nyitandó „Nógrád megye 1848—1849. évi eseményei’’ című kiállításhoz készült invitáló lapon — tehát „egy­formára ez öszves nemzet, a magyar, — éljen”. Ma is ez az időszerű kívánságaink között a legfontosabb. Egyébként, éppen ez a Kubi'nyi Ferenc Múzeumban rendezendő _ kiállítás meg­nyitása jelenti a Nógrád megyei múzeumi és műem­léki hónap ünnepélyes kez­detét is. Amiből nyilvánvaló, lesz múzeumi hónap, s van okunk az örömre a gazdag­nak ígérkező eseménysoro­zat láttán. A megyei múzeumok idén a hagyományok intenzi­vebb jelenlétére fordítják a figyelmet Nógrádban. Ennek természetesen szintén több rétege van, az egyik a most emlegetett történelmi ha­gyomány. Másik rétegéhez tartoznak az irodalmi hagyo­mányok, köztük természete­sen a Madách fmre-örökség. A költő halálának évfor­dulóján emlékezhetünk rá Csesztvén, ahol ebben az évben nagyobb hangsúlyt kap a további lírai hagyo­mány is, Balassi Bálinttól napjainkig. Az idei hónap kiemelkedő eseménye lesz október második felében a Körösi Csorna Sándor-kiál­lítás megnyitása Szécsény­ben. Napjainkban gyakran hangoztatjuk (sajnos, gyak­ran csak hangoztatjuk) a személyiség szerepét. Ez a problémakör sokféleképpen közelíthető meg. Nógrádban most adódott az a lehető­ség, hogy Körösi Csorna életútját, tevékenységét meg­jelenítse a múzeum. Életét és munkásságát példának is állíthatjuk hiszen kutatá­sai, életének konzekvens vo­nulata az értelmiségi ma­gatartás ma még hiányzó hatása kibontakoztatása szempontjából is fontos le­het, ha egyáltalán képesek leszünk fölfogni a példa üzenetét a mának. A szervezők idén október­ben a művészetek kortárs értékeire is igyekeznek föl­hívni a figyelmet. Páldául ennek jegyében nyílt meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban a ÍV. országos rajzbiennálé, a kortárs ma­gyar egyedi rajz szemléje, sajnos kevés helyi résztve­vővel. A múzeumi hónap során sor került az újabb Palócföld Könyvek bemuta­tóira, és — új próbálkozás­ként — a Palócföld című folyóirat matinéinak meg­rendezésére. A múzeumi hónap ugyan­akkor nemcsak a közönség ünnepe lehet, bár kétség­kívül ez a legfontosabb. A muzeológusok számára is lehetőséget nyújt az adott időszak kutatásainak tudo­mányos ‘ összegzésére, az újabb szakmai feladatok megbeszélésére. Ennek je­gyében kerül majd sor a történész muzeológusok észak-magyarországi ta­nácskozására, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának ülésé­re, ahol a polgári demokra­tikus gondolkodás magyar történelmi fejlődését elem­zik. Hagyományosan ebben a hónapban értékelik a Nagy Iván-pályázatot is. Egyelőre megnyugtató le­het, hogy a megyei múzeu* mok 1988-ban tovább tud­ták folytatni a középtávú tervekben foglalt tudomá­nyos és közművelődési te­vékenységüket. Saját gaz­dasági erejükre támaszkod­va, s fenntartói segítséggel folytatódott az épületek korszerűsítése is, megkez­dődött a balassagyarmati Palóc Múzeum felújítása. A pozíciókat a tudományos munka szempontjából eddig meg lehet őrizni; a vállalt régészeti néprajzi művészet- történeti, történeti, iroda­lomtörténeti feladatok szak­mai elvégzése nem ütközött akadályba. A gyűjtemények szintén tovább gyarapodtak például a régészeti, iroda­lomtörténeti és természet- tudományos muzeológiában. A múzeumokat körülvevő társadalmi közeg, intéz­ményi együttműködés, mú­zeumbaráti tevékenység stb. szintén létező erő. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy megyénk múzeumi hálózatának gond­jai elhanyagolhatóak len­nének. Leginkább — miként más kulturális szférákban — a rendelkezésre álló anya­giakkal van gond. A mű­ködés drágulása, s általá­ban az infláció hatása ezen intézményhálózatot is érinti. E szempontból is gond a szakemberek intéz­ménynél való tartása, a tu­dományos munkával kap­csolatos szervezési és kutatá­si feladatok teljesítése. Ilyen feltételek közepette kell értékelni a megyei mú­zeumok tevékenységét. Az idei múzeumi és műemléki hónap tartalmasnak ígérke­ző eseményei tehát egy­úttal arra is példát jelen­tenek, hogyan keresi és ta­lálja meg a közönséghez való közeledés lehetséges útjait ez a fontos intézmény- típus. Tóth Elemér Hollókői népdalok áradtak a budai vár történelmi leve­gőjében szombaton. A világ- örökség két helyszíne rander vúzott egymással tízezernyi hazai és külföldi vendégsereg előtt. A Művelődési Minisz­térium Vezetőképző és To­vábbképző Intézetének ötle­tével és támogatásával ren­dezték meg a patinás műem­léki környezetben a magyar világörökségek találkozóját. Ennek keretében mutatkoz­tak be megyénk képviselői is a Mátyás templom, Halász- bástya, Hilton Szálló közel­ségében. A hollókői asszonykórus hangját és viseleiét a turis­ták videokészülékei rögzítet­ték, sokan apró magnetofo­nokat kapcsoltak be a téren, ezrek kezében csattogott a fényképezőgép. Japánok, amerikaiak, olaszok és finnek, szinte az egész földJ- kerekség számos országából érkezett csoportok tapsoltak a műsornak. Mindemellett a rendező intézmény székházá­ban a hollókői népművészeti és díszítőművészeti kiállítás vonzotta a vendégeket. Kiváló kezdeményezés vált valóra a hét végén, amely messze földre vitte Palóc­ország apró településének hagyományőrző kultúráját. —kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom