Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

MAI AJÁNLATUNK

NÓGRÁDI TÁJAKON..

telexen Érkezett...

KOSSUTH RÁDIÓ:

8.20: Mit üzen a Rádió?

9.00: Nóták 9.40: Ki kopog?

10.05: Nyitnikék 10.35: Nicolai Gedda operettfelvételeiből 11.00: Bioritmus 11.29: Rózsa Sándor 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A kutya 14.30: Egy szatmári nótafa 14.40: Hagyományápolók 15.00: Az első kapavágás óta 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Szöul ’88 17.50: Beszélni nehéz 18.02: Kuruc dallamok 19.15: Szöul ’88 19.25: Egy rádiós naplójából 21.00: Legyen a vendégünk! 22.00: Hírvilág 22.33: Halló, itt vagyok!

23.30: Régi híres énekesek műsorából PETŐFI RÁDIÓ:

8.05: Napközben 12.10: Halló, itt Szöul!

14.30: A Rádió kívánságműsora 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék — 10 000 forintért 19.30: Táncházi muzsika 20.03: Budapest tündérváros 21.05: Afro-latin zenés turmix 22.00: Nevek ürügyén — Gershwin

23.10: Könnyű zene esti hangulatban

0.15: Halló, itt Szöul!

BARTÓK RÁDIÓ:

9.06: Oliver Latry hangversenye a Lahti orgonafesztiválon 10.16: Zenekari muzsika 11.03: Elisabeth Schwarzkopf operaáriákat énekel 11.30: A Beaux Arts trió játszik 12.29: Cimadoro Pygmalion 13.05: Kilátó

14.00: A lipcsei Gewandhaus zenekar játszik 15.30: Cserepek 16.20: A XVII. siklósi nemzeti fúvószenekari fesztivál hangversenyei — III/l. rész 16.46: Lendvay Kamilló műveiből

17.32: Barokk muzsika 18.00: Operabérlet 19.05: Tanár és tanítvány 19.35: A Varsói Szimfónia Mozart-hangversenye 20.42: Budapesti művészeti hetek

21.42: A hét zeneműve 22.27: Kari Böhm vezényel MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc — El szeretném mondani. Kiss László jegyzete (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika — Reklám). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

1. MŰSOR:

11.50: Képújság 11.55: Szöul ’88 14.30: Képújság 16.55: Hírek

17.00: Maurice Chevalier Francia film 17.50: Reklám 18.00: Szöul 88 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó

20.00: Reklám 20.05: A Fiatal művészek stúdiója műsorából 20.25: Szöul ’88 23.40: Híradó 2.

2. MŰSOR:

20.00: Körzeti tévéstúdiók 21.05: A tagok pénze Riportműsor 21.35: Vaskor

A Kalevala feliratos finn tévéfilmváltozata SALGÓTARJÁNI KÁBELTELEVÍZIÓ:

19.30: Mesefilmek 19.45: Tarján! Magazin — Képújság (Közéleti hírek. Bezárják-e a turistaházat? Üj játék: közlekedés- biztonsági vetélkedő. Nézőink új videofilmekre szavazhatnak). 20.05: Reklám 20.15: A csendőr és a csendőrlányok (francia filmvígjáték, Louis de Funes fsz.-vel) 21.40: Tarjáni magazin, Képújság (ism.) BESZTERCEBÁNYA:

1. MŰSOR:

3.35: Olimpiai játékok 12.00: Olimpiai játékok 15.20: A nap percei 15.30: Olimpiai játékok 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: A híradó sajtó- konferenciája 19.30: Híradó

20.05: Metszet — tévéfilm befejező része 21.30: önöké a szó 22.20: Olimpiai játékok

2. MŰSOR:

17.00: A hét eseményei magyar nyelven 17.30: Olimpiai játékok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó

20.00: Elődeink öröksége — kínai film (feliratos)

21.40: Híradó 22.10: Világhíradó 22.25: Érdekességek a Szovjetunióból MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Fél 4 és este 7-től: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol film. Kamara: Hajdúk. Színes történelmi film. — Kohász: A halálraítéltek utcája. Színes, szinkr. ausztrál filmdráma. — József Attila színházterem este 6-tól: Kék villám. Színes, látványos, szinkr. amerikai bűnügyi film. — IMH Zagyvapálfalva: Én a vízilovakkal vagyok. Szink. olasz kalandvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Színes, szinkr. francia filmbohózat.

— Kamara: Nőrablás. (16)

Színes NSZK—jugoszláv történelmi kalandfilm. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Intervenció. Színes szovjet film. — Kisterenyei Petőfi: Fantasztikus labirintus. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm.

— Pásztó: Fél 6-tól: Zsivágó

doktor I—II. Színes amerikai film. — Szécsény: 4-től: A

Saolin templom szent köntöse. Színes hongkongi—kínai kalandfilm. « órától: Miss

Arizona. Színes, látványos magyar—olasz koprodukció. Karancslapujtő: A szakasz.

(16) Színes, amerikai háborús filmdráma. — Jobbágyi: Szökevényvonat. (16) Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Nagylóc iskolamozi: Asterix Britanniában. — Ér- sekvadkert: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték.

Fájdálniais művészet

Van a képzőművészetnek egy ága, amelyet talán többen művelnek, mint a festészetet, vagy a szobrászatéit, de mégsem esik róla szó az újságokban, vagy a televízió kulturális rovataiban. Műhelyei ennek ellenére megtalálhatók mind az öt kontinensen. Az emberiségnek ezt az egyik legősibb művészeti tevékenységét tetoválásnak nevezik.

Az emberi bőr díszítésének eredetét kutatva időben és térben nagyot kell lépnünk. Maga a tetoválás szó a polinéziai szigetvilágból származott hozzánk, a világnak arról a részéről, ahol ma is a legelterjedtebb ez a hagyományos „öltözködésforma”. A tetoválás ma is leginkább őshazájában, az óceániai szigetvilágban, valamint Üj-Zélandon őrzi formagazdagságát, nagy élményt nyújtva a néprajz kutatóinak és turistáknak.

Az Egyesült Államokban évente megrendezik a tetoválások világbajnokságát. A többnyire önjelölt művész- lelkek általában nem rendelkeznek nagy fantáziával, Mindenekelőtt a világ nagy tengeri kikötőiben működő tetoválószalonokból kikerülő alkotások figyelemre méltóak. Ezek hivatásos grafikusművészekkel megrajzoltatják a tengerészek által leginkább kedvelt motívumokat, de improvizálnak is jó pénzért. Egy valóban bámulatosan szép, teljes hátat beborító japán stílusú tájképért 4000 dollárt is elkérnek.

Múzeumi és műemléki hónap

..... egyformára ez öszves nemzet, a magyar, — ”

Amikor kitalálták Magyarországon a múzeumi és műemléki hónapot, más gazdasági, társadalmi és kulturális környezetben éltünk. Talán erre gondolhatnak mostanában azok, akik — itfott még szakmai berkekben is —, fölteszik a kérdést hogy vajon minek rendezzük meg évről évre a a múzeumi és műemléki hónap eseménysorozatát, kell-e ez a „parádé”; maga- mutogatás? Nem fölösleges terhet jelent-e múzeumainknak és a „szent” költségvetésnáí október hónapja a rendezvények anyagi és szellemi föltételeinek előteremtése?

Nem hinném. Vitányi Iván Vitairat a magyar művelődésről című könyvében (Gondolat, 1983) ugyan máis összefüggésben hangsúlyozta, de erről beszélve is érvényes a megállapítása: „Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem, hogy mennyi kultúra kell a pénzhez, értsd; a meglévő források ésszerű felhasználásához, gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtéséhez”. Márpedig a meglevő erőforrások között a legfontosabb maga az ember, még ha oly gyakran kerül is mostanában hátrébb az elképzelt rangsorban. Csak az ember hordozza azt a szellemet, ami mindenféle kibontakozás alapja.

Az ember persze igen bonyolult lény, s éppen ezért nincs nála csodálatosabb, miként azt már az ókor óta tudjuk. S távolról sem csupán valamilyen szakmai tudással rendelkezik, hanem ugyanakkor döntő módon meghatározott egész múltja, benne a közösségi múlt, a történelmi (és minden más) hagyomány által. A hagyomány ismerete nélkül nem lehet igazán otthon a világban a szűkebb és tágabb emberi közösségben. Mert

csak úgy lehet önmagával azonos, ha egyúttal múltjával is az. Ez adja a magyarázatát a jelennek, a mostani valamennyi aktuális problémának is akár a gazdaságban; akár a társadalomban. Aki tisztában van a közeli és a távolabbi múlttal, tisztában van a jelennel. Ez a fajta ismeret tehát mindenféle cselekvés előfeltétele. Ez szükséges ahhoz is, hogy — miként azt 1849-ben Nógrád Népei! című kiáltványában Re- petzky Ferencz Nógrád Heves megyék t. h. kormány- biztosa Losoncon megfogalmazta, s e szöveg hasonmása olvasható a szeptember 29-én Szécsényben megnyitandó „Nógrád megye 1848—1849. évi eseményei’’ című kiállításhoz készült invitáló lapon — tehát „egyformára ez öszves nemzet, a magyar, — éljen”. Ma is ez az időszerű kívánságaink között a legfontosabb.

Egyébként, éppen ez a Kubi'nyi Ferenc Múzeumban rendezendő _ kiállítás megnyitása jelenti a Nógrád megyei múzeumi és műemléki hónap ünnepélyes kezdetét is. Amiből nyilvánvaló, lesz múzeumi hónap, s van okunk az örömre a gazdagnak ígérkező eseménysorozat láttán.

A megyei múzeumok idén a hagyományok intenzivebb jelenlétére fordítják a figyelmet Nógrádban. Ennek természetesen szintén több rétege van, az egyik a most emlegetett történelmi hagyomány. Másik rétegéhez tartoznak az irodalmi hagyományok, köztük természetesen a Madách fmre-örökség. A költő halálának évfordulóján emlékezhetünk rá Csesztvén, ahol ebben az évben nagyobb hangsúlyt kap a további lírai hagyomány is, Balassi Bálinttól napjainkig. Az idei hónap kiemelkedő eseménye lesz október második felében a

Körösi Csorna Sándor-kiállítás megnyitása Szécsényben. Napjainkban gyakran hangoztatjuk (sajnos, gyakran csak hangoztatjuk) a személyiség szerepét. Ez a problémakör sokféleképpen közelíthető meg. Nógrádban most adódott az a lehetőség, hogy Körösi Csorna életútját, tevékenységét megjelenítse a múzeum. Életét és munkásságát példának is állíthatjuk hiszen kutatásai, életének konzekvens vonulata az értelmiségi magatartás ma még hiányzó hatása kibontakoztatása szempontjából is fontos lehet, ha egyáltalán képesek leszünk fölfogni a példa üzenetét a mának.

A szervezők idén októberben a művészetek kortárs értékeire is igyekeznek fölhívni a figyelmet. Páldául ennek jegyében nyílt meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban a ÍV. országos rajzbiennálé, a kortárs magyar egyedi rajz szemléje, sajnos kevés helyi résztvevővel. A múzeumi hónap során sor került az újabb Palócföld Könyvek bemutatóira, és — új próbálkozásként — a Palócföld című folyóirat matinéinak megrendezésére.

A múzeumi hónap ugyanakkor nemcsak a közönség ünnepe lehet, bár kétségkívül ez a legfontosabb. A muzeológusok számára is lehetőséget nyújt az adott időszak kutatásainak tudományos ‘ összegzésére, az újabb szakmai feladatok megbeszélésére. Ennek jegyében kerül majd sor a történész muzeológusok

észak-magyarországi tanácskozására, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának ülésére, ahol a polgári demokratikus gondolkodás magyar történelmi fejlődését elemzik. Hagyományosan ebben a hónapban értékelik a Nagy Iván-pályázatot is.

Egyelőre megnyugtató lehet, hogy a megyei múzeu* mok 1988-ban tovább tudták folytatni a középtávú tervekben foglalt tudományos és közművelődési tevékenységüket. Saját gazdasági erejükre támaszkodva, s fenntartói segítséggel folytatódott az épületek korszerűsítése is, megkezdődött a balassagyarmati Palóc Múzeum felújítása. A pozíciókat a tudományos munka szempontjából eddig meg lehet őrizni; a vállalt régészeti néprajzi művészet- történeti, történeti, irodalomtörténeti feladatok szakmai elvégzése nem ütközött akadályba. A gyűjtemények szintén tovább gyarapodtak például a régészeti, irodalomtörténeti és természet- tudományos muzeológiában. A múzeumokat körülvevő társadalmi közeg, intézményi együttműködés, múzeumbaráti tevékenység stb. szintén létező erő.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy megyénk múzeumi hálózatának gondjai elhanyagolhatóak lennének. Leginkább — miként más kulturális szférákban — a rendelkezésre álló anyagiakkal van gond. A működés drágulása, s általában az infláció hatása ezen intézményhálózatot is érinti. E szempontból is gond a szakemberek intézménynél való tartása, a tudományos munkával kapcsolatos szervezési és kutatási feladatok teljesítése.

Ilyen feltételek közepette kell értékelni a megyei múzeumok tevékenységét. Az idei múzeumi és műemléki hónap tartalmasnak ígérkező eseményei tehát egyúttal arra is példát jelentenek, hogyan keresi és találja meg a közönséghez való közeledés lehetséges útjait ez a fontos intézmény- típus.

Tóth Elemér

Hollókői népdalok áradtak a budai vár történelmi levegőjében szombaton. A világ- örökség két helyszíne rander vúzott egymással tízezernyi hazai és külföldi vendégsereg előtt. A Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézetének ötletével és támogatásával rendezték meg a patinás műemléki környezetben a magyar világörökségek találkozóját. Ennek keretében mutatkoztak be megyénk képviselői is a Mátyás templom, Halász- bástya, Hilton Szálló közelségében.

A hollókői asszonykórus hangját és viseleiét a turisták videokészülékei rögzítették, sokan apró magnetofonokat kapcsoltak be a téren, ezrek kezében csattogott a fényképezőgép. Japánok, amerikaiak, olaszok és finnek, szinte az egész földJ- kerekség számos országából érkezett csoportok tapsoltak a műsornak. Mindemellett a rendező intézmény székházában a hollókői népművészeti és díszítőművészeti kiállítás vonzotta a vendégeket.

Kiváló kezdeményezés vált valóra a hét végén, amely messze földre vitte Palócország apró településének hagyományőrző kultúráját.

—kulcsár—