Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT. .. Egész napos program Tárta szombaton a Ke- merovo-lakótelepen élő felnőtteket és gyerme­keket. Immár harmadik éve megrendezésre ke­rülő programsoroza­ton több száz gyerek vett részt, akik részére különféle ügyességi, így sakk- és BMX-ver- senyt rendeztek. A nap folyamán az MHSZ és a munkásőrség tartott be­mutatót. A rendezők kirakodóvásárt és cse- re-bere akciót szervez­tek a megunt játékok­ból és könyvekből. Ké­pünkön aszfaltrajz­verseny közben az is­kolások. —RT— Gyűjtik a vadkörtét Zöldség- gyümölcs-, vala­mint terményboltot nyiitott alig több mint fél éve Mát- raszele központjában a kis- terenyei áfész. Márciusban 200 000 forint értékű árut adott el Szabó Gusztávné boltvezető. Mostanában havi 170—200 000 forintot for­galmaz. Különösen terményből és tápból fogy jelentős meny- nyiség. Tápból, búzából, ár­pából bőséges az ellátás, ám kevés a kukorica. Mos­tanában zajlik a vadkörte és a csipkebogyó felvásár­lása is. 2007-BEN MÁR CSAK NÉGYNAPOS LESZ A MUNKAHÉT várható eseményei Hétfő: A VII. ötéves terv időarányos teljesítéséről és a Balassagyarmati NEB mimikájáról Lesz szó Szé- csényben a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Kedd: Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bi­zottsága az országos KISZ-értekezlet s á nemzetiségi kongresszusok előkészítéséről hallgat meg tájékoz­tatót. A sziráki Kastély Szállóban az elnöki klub tart foglalkozást. Csütörtökön: A Nógrád Megyei Tanács tart ülést, napirendjén a lakásépítés, és lakásgazdálkodás ta- paszrtalataí, valamint az OTP megyei igazgatóságának lakásépítő tevékenységéről szóló tájékoztató is sze­repel. A megyei KISZ-bizottság kibővített ülésén az országos értekezletre való felkészülés feladatait be­szélik meg. Bátonyterenyén ezen a napon a fegyve­res erők napja alkalmából koszorúzási ünnepség lesz. Szombat: Tömegsportnap a megye több településén Fussuk együtt az olimpiai mérföldet — címmel, a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya valamint a NÖGRÁD szerkesztőségének közös szervezésében. Igény az előzetes tájékoztatásra Ellenőrzések kizárólag munkanapokon A Balassagyarmati Váro­si Tanács hatósági osztályán az elmúlt időszakban meg­növekedett az építtetők igé­nye az előzetes tájékozta­tásra az építéssel, tervezés­sel és kivitelezéssel kapcso­latban. A benyújtott építésienge- dély-kérelmek többsége ma­gánszemélyektől származik, s ez a szám éves szinten megegyezik a korábbiakkal, 1987-ben 275 engedélyt ad­tak ki, még 1988. első hat hónapjában százhuszon­egyet. Érdekes téndencia, hogy az utóbbi másfél év­ben növekedett a lakásbőví­tésre, tetőtér-beépítésre vo­natkozó kérelmek száma. Ez a változás valószínűleg szoros összefüggésben Van a telek- és az építőanyag- árak emelkedésével. Azok akik mégis új ház építésébe kezdenek, ''egyre többször a nagyobb, több generáció el­helyezésére alkalmas házak kivitelezését tervezik, vál­lalják. Az engedélyezés mellett másik jelentős feladatuk az építésrendészeti tevékeny­ség, amelyben számszerűleg csökkenést mutatnak a ki­szabott bírságok. Ám ez a csökkenés valószínűleg ösz- szefüggésben van azzal, hogy a ellenőrzések kizárólag mun­kanapokon történnek. Amíg 1987-ben 228 ezer 174 fo­rintnyi bírságot szabtak ki, addig 1988. első fél évé­ben 41 ezer 139 forint ér­tékben. A számok, ha az arányokat vizsgáljuk min­denképpen jelentős csökke­nést mutatnak, s úgy tűnik, a már több év óta tapasz­talható emelkedés megállt. A legtöbb szabálytalan épít­kezés a nyírjesi területen van. Pénzjutalom es kulonaij a legjobbaknak Négyfordulós forgalombiz­tonsági és munkavédelmi ve­télkedősorozat döntőjét tar­tották a hét végén Salgótar­jánban, a Nógrád Volánnál. A mintegy félszáz szocialis­ta brigád autóbusz-, vala­mint tehergépjármű-vezetői neveztek be a vetélkedőre. A három selejtező után tíz kollektíva jutott a döntőbe, ahol elméleti és gyakorlati ismereteikről adtak számot. Az autóbuszvezetők közül Szentesi Gyute és Csizmár Miklós a tehergépjármű- vezetők közül Tárcsái Imre és Tóth István lett az első. A legjobbak öt­ezer forint pénzjutalmat és a Nógrád Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács külön- díját kapták. A szoftver kiszámítja a költség-előirányzatokat A Boothroyd Dewhurst Inc. amerikai cég (Wakefield, Rhode Island) 5000 dollárért kínál egy szoftvercsomagot, amely kiszámítja még . ki nem fejlesztett termékek árát. A most elkészített első program fémek nyersanyag- és feldolgozási költségeit számítja ki. Előkészületben van egy „alkatrészköltsége­ket felbecsülő program” to­vábbi építőelemek költségei­nek becslésszerű megállapí­tására. A program úgy működik, mint egy „többféle választást lehetővé tevő teszt”. A vála­szok behatárolják a „szak­értői rendszer” számára ki­számítandó értékeket. A szoftver a költség-előirányzat mellett meghatározza a ter­mék hulladékának várható mennyiségét, valamint az előállítási eljárás időtarta­mát. A bernj egyeltem Sza­badidő- és Turizmuskutató Intézetének (FIF) egy fel­mérése tanúsítja: biztató je­lek vannak arra, hogy egy dolgozó 2007-ben a hétnek csak négy napján, naponta nyolc és fél, kilenc órát fog dolgozni. A FIF 41 svájci pártot, szociális partnert és szabadidő-szervező szerve­zetet kérdezett meg: mi a véleménye az 1987. és 2007. közötti szabadidő- és szabad­időpolitika . lehetséges ala­kulásáról? A vállalkozók képviselői illetve a szak- szervezetek különbözőkép­pen vélekedtek. Szlovák gasztronómiai napok: szeptember 26—október 2. Besztercebányai ízek és zenei rímek Használt ruhák, köny-vek és háztartási tárgyak soka­ságát kínálták a salgótarjáni bolhapiacon szombaton. A kellemes időjárás ellenére sem volt nagy az érdek- dő- és vásárlókedv, a sok apró „portékából” nem sok talált új gazdára. —RT— Az utolsó „tétel" az USA-ba A Nógrád Megyei Vendég­látó Vállalat és a Beszterce­bányai Vendéglátó Vállalat között létrejött megállapo­dás értelmében, minden év­ben, — kölcsönösen, Besz­tercebányán és Salgótarján­ban — megrendezik a két város nevével fémjelzett gasztronómiái napokat. Idén szeptember 26-a és október 2-a között hozzánk látogat­nak el a besztercebányai vendéglátók, a rendezvénynek immár hagyományosan a megyeszékhely Beszterce ét­terme ad helyet. Az 1970 óta megrendezés­re kerülő szlovák gasztronó­miai napok rangját az idén a „beharangozó” meghívó és a külön erre az alkalomra készült kétnyelvű étlap to­vább emeli. Ezeket a majd­nem az „előétel” fontosságá­val bíró kellékeket a megye vendéglátó vállalatának sa­ját dekorációs részlege állí­totta elő. Szintén az ő ke­zük munkáját dicséri a Besz­terce étterem „népviseletbe” öltöztetése is. Egyébként a kétnyelvű étlapon szereplő finomságok egyeztetését szá­mozás biztosítja, így minden­ki a saját nyelvén és szájíze szerint rendelt ételt fogyaszt­hatja. Az ételek felsorolására nem vállalkozunk, hiszen ez szintén az a kategória, ami­re azt mondják, hogy „mindezt látni (és kóstolni...) kell”. A hideg és meleg elő­ételek, valamint a főételek, többféle leves és tészta — valamennyi szlovák jellegű — ízes láncolatát csehszlovák italok teszik teljessé. Ugyancsak a gasztronómiai napok elválaszthatatlan ré­sze lesz ezúttal is a szlovák zenészek szereplése, akik népi ruhába „bújva” szolgál­tatják majd a hangulatkeltő zenei rímeket; Ezúttál á fel­szolgáló személyzetet is az északi szomszédunk biztosít­ja. Természetesen a konyhá­ban is ők viszik a prímet, ők forgatják a fakanalat. A 17 fős besztercebányai küldöttség egy héten át lesz üde színfoltja a Beszterce étteremnek. Ezután szakmai értékelésre kerül sor, melyet a vendéglátó vállalatok ve­zetői irányítanak majd. Az elmúlt évek szlovák gasztronómiai napok tapasz­talataiból kiindulva, ezen a héten is az átlagosnál na­gyobb érdeklődésre lehet számítani Salgótarján köz­kedvelt éttermében, amely pénteken és szombaton most is hajnalig tart nyitva. A Salgótarjáni Ruhagyár a napokban elküldte azt a 7 ezer darab ruhát, ami utol­só tétele volt egy amerikai partnerrel kötött szerződés­ben szereplő mennyiségnek. A ruhagyár augusztus else­jétől tett eleget a körülbelül Ha jól átgondoljuk az unalom különféle hatásait, be kell látnunk, hogy köte­lességeinket gyakrabban tel­jesítjük unalomból, mint ér­dekből. (La Rochefoucauld) 30 ezer darabos exportjá­nak. A kifogástalan teljesítés lehetővé teszi, hogy novem­berre és decemberre újabb exportról kössön szerződést a magyar és az amerikai partner. Azt mondják: művész, ta­nulmányozd a természetet! De nem könnyű belőle mindazt ami általános és szép úgy kibányászni, hogy közben sértetlen maradjon. (Goethe) AFORIZMÁK „A gyermeki hálátlanság olyan mintha a száj meg­harapná a kezet amiért táplálékot ad neki.” (W. Shakespeare) öreg palóc ház Kazáron. Állapota — finoman szólva — roggyant. Lakóit bizonyo­san nem veti fel a pénz. Fa­la fehérre emlékeztet. A te­tőn poltári cserép. Apró ab­lakok. Két helyiség. Hárman lakják. A ház százéves. Egyik lakója kilencvenkilenc. Be- recz György a becsületes ne­ve. Három héttel a II. In- ternacionálé előtt látta meg a napvilágot Verpeléten 1889. július 22-én. Otthon van az öreg. Hol is lenne? Betegeskedik. Ma­gatehetetlen. A nyáron járt utoljára az udvaron. Konok ember az öreg juhász. Nem veszi be a gyógyszert, fittyet hány az idő múlásának. Egyoldalú küzdelem. Mond­hatni szélmalomharc. Ul az ágyon és magában beszél1. A külvilággal csak gesztikulálva érintkezik. Ha- lovány villanykörte lóg egy szál dróton. Az öreg fekete ruhát, fehér inget, barna bársonysapkát visel. Arca beesett, ezer ránc barázdál­ta. — Bizony hálni jár belé a lélek, — jegyzi meg kezét kötényébe törölve leánya. Etuskának hívja mindenki, rejtélyes módon, mert Berecz Anna névre keresztelték. 0 és élettársa — Stefán Mihály — gondozza az öreget. Korán árvaságra jutott — még a múlt században. Édesanyja testvére nevelte. Nagy úr volt a szegénység. Soha nem járt iskolába. Már gyermekkorában pásztornak szegődött — terelgette a csordát, hajtotta a kondát 76 éves koráig. Akkor ment nyugdíjba 500 forinttal. Csend üli meg a konyhát. Csak két macska pajkosko­dik az asztál alatt. Meg­unván ezt, tejet lefetyelnek. — Édesapám hetedhét ha­tárban híres pásztor volt — szövi a beszélgetés fonalát háztartásbeli leánya. — Az állatorvos is elismerte a tu­dását. — Gyuri bácsi! Hol tanul­ta az állatok gyógyítását? — Rég múltam én már 16 éves — somolygott az öreg a bajusza alatt. — Akkortájt Verpeléten már kevés volt a jószág. Az emberek jobbára a szőlőből éltek — magyarázza Etuska. — Szerencsére a kazári bíró felfogadott bennünket. A fa­luban ingyen pásztorlakást kaptunk. Azóta már lebonr tották. Felkerekedett hát élete párjával — született Zagyva Ilonával — és nyolc gyer­mekével, hogy Palócföldön új életet kezdjen. Hű „bará­tai” is elkísérték: karikás ostora, a tülök, sőt egy ka­tonakürt is. Akik hajnalanta hallották megfújni, váltiig esküsznek: hogy igencsak hamisan szólt. Az a lényeg, hogy az állatok értették a nyelvét... Negyven évvel ezelőtt Ka­záron még 2-300 sertést is tartottak. Havonta 6 forint dukált egy disznóért. Reg­gel hatkor kihajtotta a kon-' dát a legelőre, este 7-re ha­rangoztak, amikor jóllakot- tan, röfögve hazahajtotta őket. Kedvelt legelője volt a Korpás. Miként a régi pász­torok, ő is csinált magának kunyhót gallyból, vesszőből miegymásból. Tűző nap és kiadós bőrig áztató eső elől itt talált menedékre. Az unalom nem volt útitársa, holott olvasni nem tudott. A fafaragáshoz nem értett. Ám az állatok mindig adtak el­foglaltságot, s fantáziáját is szabadjára engedhette. A régi mondás mindig ott mo­toszkált a fejében: — Rossz pásztor elől el­hajtják a disznót. Elbujdosott volna, ha ilyen szégyen éri. De vele volt két hűséges négylábúja is: Bogár, a puli, Tücsök, a komondor éberen terelgette a kondát, ha tilosba téved­tek, vagy távolra kalandoz­tak. A pásztorbotot 76 évesen sarokba vágta. Viharvert ar­cán nehéz évtizedek tükrö­ződtek. Életében bizony jó­val kevesebb volt az öröm mint az üröm. A későbbi évekről lebbenti fel a fátylat leánya: — Nehezére esett már a kóborlás az állatokkal. Szü­letésétől rövidebb volt a jobb lába. De más baj is érte. Édesanyánk elveszítette az egyik szemét. Szeptem­ber délelőtt fát vágott az udvaron. A fejszéből kiper­dült egy fémszilánk... Később is kapott pofont az élettől. Etuska férjhez ment. Az öreg pásztor egyik fiához költözött,- nem messze Ka­zártól. öt évig éltek egy fe­dél alatt. Egy szeptember délután azután menye ki­tette a szűrét, egy doboz ru­hával az árokparton találta magát. — Nekem van négy gyer­mekem. Menjen ahová akar! — kapta útravalóul. Egy gyereke sem akarta befogadni, Etuskáék akkor már Litkén dolgoztak á kö­zös gazdaság tehenészetében. Kocsival oda zötykölődött. — Befogadtam — véleke­dik a leánya —, amiért a férjem agyba-főbe vert. Be­csülettel felnevelt bennünket. Nálam fedélre talál — kia­báltam. A verésnek maradandó testi fogyatékosság lett a vége. — Régen meghalt a fér­jem, de soha nem bocsátók meg neki — mondja dacosan. Nyolc éve mentek vissza Kazárra. Akkor vették a kis házat. A konyhában ko­ra szeptember végi délután is félhomály uralkodik. Annyira azért nincs sötét, hogy a falvédőn ne tudnám elolvasni a feliratot: „Egyetértés, szeretet Vezéreljen tégedet.” — r. i. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom