Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
1988. SZEPTEMBER 24.. SZOMBAT NOGRAD 3 A párttagok aktívabb politizálására van szükség * Az országos pártértekezlet hónapok óta az érdeklődés középpontjában áll Nógrád megyében is. Párttagok, pártonkívüliek mondták el véleményüket már a felkészülés időszakában, ezt követően a pártértekezlet munkájából, az állásfoglalásról és most a megvalósításáról. Elismerően szólnak a pártértekezlet reális helyzetértékeléséről, őszinte, nyílt szelleméről, a széles körű demokratizmusról. A hozott döntések kedvezően befolyásolták a közvéleményt, a közhangulatot. Ám, az is igaz, hogy a közhangulat változása törékenynek bizonyult. Mindenekelőtt azért, mert az emberek jelentős része azt remélte, hogy gyorsan megváltozik az ország helyzete és ezzel saját életük is. Ám, a várt, kedvező fordulat nem következett, nem következhetett be. Sőt, egy sor szigorú intézkedés látott napvilágot. A politikai munka során itt a megyében is arra törekedtünk, hogy megóvjuk a közvéleményt a megalapozatlan reményektől, az illúzióktól. Az elmúlt hetekben tartott alapszervezeti taggyűléseken —, amelyeken a pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokat alakították ki —, egyértelműen bebizonyosodott, hogy mindezt nem sikerült elérni. A propagandamunka, az agitáció nem tudott elég érvet felsorakoztatni a szigorú realitások mellett. Az embereknek nem állt annyi információ rendelkezésükre, amelyek alapján meg tudták volna ítélni az ország helyzetét, adósságunk mértékét, a műszakitechnikai színvonal elmaradottságát, a termékszerkezet korszerűtlenségét. Ebben a helyzetben a propagandának egyetlen lehetősége van: világos tiszta érvekkel, meggyőző munkával erősíteni a bizalmat a párttagságban, a lakosságban a kibontakozás iránt. Mozgósítani hosszabb távon is a cselekvésre, hogy elérjük a kívánt változást. Nem kétséges, hogy a párttagság, a lakosság körében a legnagyobb érdeklődést és vitát nehéz gazdasági helyzetünk, gondjaink megoldásának lehetséges útjai, módjai váltják ki. Megszaporodtak ugyanis azok az intézkedések, amelyek kedvezőtlenül hatnak az emberek mindennapi életére. Szinte rendszeressé váltak az áremelések, s ez növelte a bizalmatlanságot a kormány, az irányító szervek iránt. Gyakran megfogalmazzák, hogy a döntések a valóságos helyzeten nyugodjanak, és határozottabban, következetesebben kellene megvalósítani azokat. Ily rhódon elejét lehetne venni az olyan folyamatoknak, amelyek bizonytalanságot szülnek, a dest'abilizáció irányába hatnak. De igen élénk vitát váltanak ki azok a kérdések is, amelyek most új, eddig szokatlan megközelítésben jelennek meg az emberek előtt. Ilyen többek között a magántulajdon szerepének növekedése, a szocialista és tőkés vegyes vállalatok létrehozása, vagy az állami vállalatok tőkéstulajdonba adása. Mindezek újra felvetik azokat a kérdéseket, amelyek társadalmunk jellegével függnek össze. Gyakorta megfogalmazzák, hogy valójában milyen társadalmat építünk, merre haladunk? S, gyakran kerülnek élénk viták kereszttüzébe az olyan nagyberuházások —, az eocénpfogram, a bős—nagymarosi vízi erőmű építése, a veszteséges külföldi beruházások —, amelyekről egyrészt hiányos a tájékoztatás, másrészt olyan bíráló vélemények is elhangzanak, amelyek sok korábbi felelőtlenséget is sejtetnek. Néhány sajátos megyei kérdés is, így a szénbányászat helyzete és jövője, a megye ipari üzemeinek műszaki fejlesztése, a szer• Az Írás szerkesztett változata ja Nógrád megyei pártbizottság titkára előterjesztésének, amely a testület legutóbbi ülésén hangzott pl, A politikai közgondolkodás néhány főbb kérdése, formálásának időszerű feladatai címmel. kezetátalakítás lehetősége és iránya, joggal képezi a helyi viták, feszültségek forrását. A szénbányászat megyénk gazdaságában meghatározó jelentőséggel bír évtizedek óta. A hatvanas évek derekán már átélt egy nagy megrázkódtatást. Több akna bezárására kényszerültünk, és ez több ezer ember munkáját, életét érintette kedvezőtlenül. Most a kérdés ismét napirendre került. Mi azt reméljük, hogy a bányászatot nem kell felszámolni a megyében, mert az ott dolgozó szakemberek tevékenysége nyomán olyan program kerül kidolgozásra és megvalósításra, amely révén megszüntethető a veszteség, gazdaságossá válhat a termelés. Ez ugyanis az egyetlen lehetőségünk, hiszen a veszteséget kiegyenlítő támogatásra nem számíthatunk. A politikai munkában tehát ma az egyik legfontosabb feladat az ötezer bányász és sok ezer családtag, nyugdíjas sorsának felelősségteljes rendezése, e tekintetben a bizonytalanság megszüntetése. A megye iparának műszaki színvonalát figyelembe véve, nagy feladatot jelent a termékszerkezet korszerűsítése és a folyamatos műszaki-technikai fejlesztés. A tapasztalatok iazt mutatják, hogy az üzemek jelentős része nem képes tartósan nagy jövedelemre szert tenni. Ezért saját erőforrásokra támaszkodva valószínű, hogy csak hosszan elnyúló folyamatban alakítható át a struktúra. Annak ellenére, hogy erről többször született országos és megyei döntés, az átalakítás még el sem kezdődött, vagy csak alig mozdult valamit. Szükségességét és hiányát azonban egyre jobban érezzük. A megye részaránya — 1980-ban az ország gazdaságában még 2,4 százalékos volt — folyamatosan csökken. Mostanra már nem éri el a 2 százalékot sem. S, az első félévi statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ez a folyamat nem állt meg. A megye ipari termelése 5,4 százalékkal alacsonyabb volt az év első felében, mint tavaly a hasonló időszakban. Ma Nóg- rádban az egy keresőre jutó átlagbér 1000 forinttal alacsonyabb, mint a fejlett iparágakkal, iparszerkezettel rendelkező megyékben. Mindezek hatásával több területen is számolnunk kell. Minden bizonnyal szerényebb lesz a kibontakozáshoz annyira szükséges szellemi tőke fedezete, növekszik az ingázók száma és a szakképzetlen munkaerő aránya. Jelentősen csökken a most végző fiatalok elhelyezkedési lehetősége is. Ezért a szerkezeti átalakítást, a műszaki fejlesztést halaszthatatlan kérdésnek tartjuk. Ettől függ anyagi viszonyaink, életszínvonalunk, művelődési feltételeink alakulása, s az is, hogy képesek vagyunk-e a megyében megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel eredményesen kapcsolódhatunk az országos programokhoz. A politikai intézményrendszer átalakítása, a párt tevékenységének megújulása ugyancsak fontos kérdése a véleménycseréknek, a vitáknak. Pártszervezeteink és alapszérveze- teink még nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Azt már érzékelik, hogy a jelenlegi viszonyok között a párt tevékenységén változtatni szükséges, hogy módosítani kell munkamódszerén és eszközein is. Ám arra a kérdésre, hogyan, miilyen irányba induljanak, nehezen találják a választ. Azt tapasztaljuk itt a megyében iis, hogy az újhoz való alkalmazkodás szándéka sehol sem hiányzik. Ám a pártmunkában — mint sajnos az élet más területén sem — még egyáltalán nem ment végbe a kívánt fordulat. A viták azt mutatják, hogy a pártban nincs szemléleti és cselekvési egység, a politikai kérdések megítélésében, az országban végbemenő változások értékelésében jelentős különbségek vannak. Gyakran tapasztaljuk, hogy több a vita, mint a konkrét cselekvés. Ennek ellenére változatlanul sok a tisztázatlan kérdés az emberek fejében. Az eltérő vélemények okozta feszültségek viszont, elvonják erejüket a cselekvéstől. Az igyekezetre pedig igen nagy szükség van, hiszen érzékelhető változás, a kívánt átalakulás csak ennek eredményeként következhet be. Minden bizonnyal ezekkel a jelenségekkel is összefügg, hogy míg a korábbi években Nóg- rádban alig volt kilépés a pártból, most a helyzet megváltozott. Az alapszervezetek taglétszáma ez évben 5,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a tagfelvétel mindössze 1—1,5 százalék volt. i Természetesen párttagságunkat, pártszervezeteinket ma igen élénken foglalkoztatják az alakuló új szervezetek, körök, azok programja, és az a hatás is amelyet politikai életünkre gyakorolnak. Lassan azt is felismerik, hogy a párt mellett már most is, de a jövőben még inkább más politikai erőkkel iis számolni kell. S ha a párt vissza akarja szerezni korábbi tömegbefolyását, sőt növelni akarja azt, fejlettebb vitakultúrára, a 'Párttagok aktívabb politizálótevékenységére van szükség. Párttagjaink nem zárkózhatnak «el a különböző egyesületektől, sőt azokba, amelyek elfogadják a párt vezető szerepét, a szocializmus eszméjét, beléphetnek a párt tagjai is. A bonyolult körülmények között a pluralizmushoz való elvszerű viszonyt politikai munkánk fontos részeként szükséges kezelni. Ügy látjuk, hogy ebben a helyzetiben megnő a lakóterületi pártmunka jelenttősége. Természetesen a politikai hangulatot még számos más tényező — így a világban, el- isősorbain a szocialista országokban, a Szovjetunióban végbemenő folyamatok — is befolyásolja. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit kell tennünk ebben a helyzetben? Van-e reális esély a közhangulat kedvező változására, olyan cselekvő tevékenység kibontakoztatására, amely az előrehaladást, a társadalom felemelkedését szolgálja? i Ügy gondolom, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalása tartalmazza azokat a fő irányokat, célokat, amelyek valóra váltása a politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai megújulást és átalakulást jelentheti. Nincs más lehetőségünk, bármily nehéz próbatételt is jelentenek a következő évek. Tudatformáló munkánknak tehát ma az a tétje, hogy képesek vagyunk-e a jelenlegi realitások szorító hatására tett lépéseink és a jövő megalapozása közti összefüggést felismertetni. A politikai tudatformálás legfontosabb feladataként és egyben egész munkánk fontos feltételének azt tekintjük, hogy a párton belül mielőbb tisztázódjanak a vitás, a ma még gyakorta zavart okozó kérdések. Az elméleti kérdések megismertetése éppúgy feladata a propagandamunkának, mint aiz aktuális politikai kérdések magyarázata és értelmezése. Az elmúlt években pártoktatásunk egész rendszerét átalakítottuk, megújítottuk, imég inkább a politikai célok elérésének szolgálatába állítottuk. Több olyan országos elméleti tanácskozás volt a közelmúltban, amelyek elemzését jobban meg kell ismertetnünk párttagságunkkal. Most megfelelő alkalom kínálkozik arra is, hogy a tömegpropagandá- tanfolyamokon ezt összekapcsoljuk a pártértekezlet állásfoglalásával. A párt eszmei, politikai egységének erősítése azonban nem szűkíthető le a tömegpropagandára. Az álapszervezetekben ugyanis jmegnövekedett az olyan vitás kérdések száma is, amelyekre csak a helyi politikai munka tapasztalata alapján adható meggyőző válasz. Fontos tehát a pártszervek, az alap- szervezetek ideológiai nevelő munkájának folyamatos javítása, s az is, hogy a párttagokban felkeltsük, növeljük az igényt a reális helyzetiismeretre. A párttagság gondolkodásában, cselekvSkészségében kell mindenekelőtt változást elérnünk. Ez ma a pártegység erősítésének egyik fontos eszköze. S ily módon növelhetjük a párt tekintélyét a lakosság körében. Társadalmi, gazdasági kibontakozás.; programunk megvalósítása elválaszthatatlanul összefügg a reformfolyamatok folytatásával. Szavaikban ez ma már szinte mindenütt természetes, a gyakorlatban azonban nehézkesebben megy, mint ahogy ezt elgondoltuk. A politikai intézményrendszer területén' végbemenő váiltozásakat a lakosság általában helyesléssel fogadja és támogatja. Ám az intézkedések kedvezőtlen hatását összefüggésbe hozza a reform folytatásával, újabb lépések megtételével. Ha azonban társiadiail- munik megújítását folytatni akarjuk, semmiképpen sem szabad megállni a folyamatban. Az is egyértelmű, hogy feladataink megoldása osák a szocialista demokrácia to- vábbíejlieszitésévél lehet ered'ményas. A párton bélül, társadalmi méretekben' is szélesítésre van szükség Arra törekszünk, hogy az egyének, kolléktívák javaslataikkal, kez- deményezéseiilkkel segítsék nehéz gondjaink megoldását, fieüeflős közösségek formálódjanak, és tetteikkel bizonyítsák készségüket, lehétőségieinkiet a megújülásra. Ennek azonban fontos feltétele, hogy az emberek felelős állampolgári magatartást tanúsítsanak. Politikai; tudatformáló munkánk szempontjából lényeges kérdés módszereink megújítása. Gyakorlattá kell tenni azt a követelményt, hogy minden párttag legyen részese a meggyőző munkának. Ezért megfelelő információkkal szükséges őket ellátni. A vitás kérdések tisztázása, a párt álláspontjának megértetése és elfogadtatása a mainál igényesebb vitakultúrát, érvélő eszmecserét kíván, nagyobb készséget a tofarenciákra. S ebben a folyamatban' nagy feladat hárul a tömegkommunikációra. Ma arra van szükség, hogy a nyilvánosság követelményének érvényesítése mellett, hatékonyabban' és eredményesebben szolgálja a pártegység megteremtéséit, erősítését. A NÓGRÁD, a Nógrádi Szemle, aiz üzemi lapok népszerűsítsék azokat a kezdeményezéseket, amelyek a társadalmi, gazdasági átalakulást segítik. Igaz, vannak, akik manapság csak a kritikai funkcióját kérik számon a sajtótól. Kétségitélen, hagy ez nagyon fontos feladat, ám azt is tapasztaljuk, hogy a problémák őszinte feltárása gyakran nem véd meg a gondok tovább; növekedésétől, hanem azok elmélyítését szolgálja. Ugyanis a kritikus sajtóban a párttagok egy jelentős része ma még nem szövetségest lát a hibák elleni, a tisztességles, becsületes magatartás védőimében. Ezért aztán gyakran értetlenség, elmarasztalás kíséri ezt a tevékenységet. Még mindig tartja magáit az a szemlélet, hogy- ' ha nem beszélünk valamiről, akkor talán a közvélemény nem foglalkozik a problémákkal. A gyakorlatban azonban ez nem így van. A politikai közgondolkodás formálása sokoldalú feladatat jelent. De csak így juthatunk el az eszmei egység megteremtéséhez. S ezit folyamatosan, újrateremtve valósíthatjuk meg eredményesebben és gyorsabban a társadalma, gazdasági kibontakozásit. Gordos János Hajlított elemekből szerelik a létrákhoz szükséges biz tosítókarmokat. Változatok alumíniumra A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál a legkülönfélébb termékeket állítják elő alumíniumból. Gyártmányszerkezetük folyamatosan alkalmazkodik a piac követelményeihez. Fenyvesi Tamás és Holes András elektromos hálózat transzformátorállomásait állítják össze. Világítótestek, neonberendezések elemei, álmennyezetek „szövődnek” alumíniumlapocskákból. —képek: kulcsár—
