Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Esztergomban, a város egyik restaurált műemlék épületében tekinthető meg a Magyar Vízügyi Múzeum, ahol a Duna történetét, a magyar vízgazdálkodás krónikáját ismerhetik meg a látogatók. Felvételünkön egy XVIII. századi metszet látható a pest-budai Duna-partról. y| célgyártelepi életünk- ben az általánostól eltérő, de ahhoz még meglehetősen tapadó tartalma volt -a mamlasz szónak. Ugyefogyott, tehetetlen, ilyenre jellemző — így definiálja az értelmező szótár. Salgótarjánban úgy hívták — főleg 1900 és 1925 között — az acélgyári kaszinó és élelmezési üzlet épületének egy kis földszinti szobácskáját, amelyben a nőtlen, főleg agglegény dolgozók fogyasztották az élelmezési üzlet vezetője által készített ebédet. Tudni kell ehhez, hogy a „rimái” üzemekben, így a salgótarjáni acélgyárban is akkor osztott munkaidő volt, délben egy óra ebédszünettel. Jól értelmezett a telepi nyelv: ide csak azok a férfiak jártak kosztolni, akiknek nem sikerült megházasodniuk, egyszóval mamlaszok voltak. Ha az élelmezési üzlet vezetője nem könyörül rajtuk, valószínűleg sokszor koplaltak volna. ☆ A mosótokét egyes családokban dörgölőlapnak, vagy röviden dörzsölőnek mondták. Hol volt akkortájt, jó emberöltőnek előtte még a mosógép, a centrifuga!? De mosnivaló akadt bőven, hiszen a családok létszáma átlagosan 5—6 főt számlált. A nagymosáshoz készülő háziasszony sok esetben maga főzte a szappant. Maga készített fahamut (erősen zsíros, olajos textilfélék előmosósához), gyűjtött esővizet, és készített minden olyat, amivel jól és köny- nyebben végezhette a nagy munkát. Komoly erőfeszítésre volt szükség, kivált a dörgölés, a kemény szálú kefével végzett súrolásnál. Ezek könnyítésére szerkesztették az előbb már említett mosótokét, azaz dörzsölőt. Fából készített, körülbelül 70x50x5 centiméTovatnnt nevek nyomában teres deszkalap volt, felülete mindkét oldalán hullámosra kiképezve. Később „modernizálták”, vékonyabbra szabták, és két oldalán ónozott hullámlemezzel borították. Használatkor a szerszám egyik végét a mosóteknő aljára, másik szélét a teknő felső széléhez támasztották, és a megfelelően előkészített ruhát erős mozdulatokkal a hullámos lapon húzogatták, dörzsölgették, miközben az anyag tisztára mosódott. A mosótőke rövidebb oldalának szélén egy lyukat fúrtak, a falra akasztották, jelezve ezzel fontosságát, megbecsülését. ☆ A friss kenyér mindig ünnepet jelentett a családokban. Az új kenyér megszegése általában a családfő joga és kötelessége volt, nálunk azonban hogy, hogy nem, mindig anyám kezdte fel a friss sütetet. A kenyér aljára késheggyel keresztet karcolt, majd magához szorítva csúcsából lekanyarított egy kisebb darabot, miközben szikraként pattogott szerte a ropogós héj sok apró darabkája. Aztán anyám nekünk, gyerekeknek nyújtotta át a leszelt kenyérvéget, a kraji- kot. Ez a krajec (kraj = perem, szél) szlovák szóból fer- dült, némi becézésképpen. Legtöbbször kikanyarítot- tuk a krajik — sokfelé serclinek hívják — puha felse- jét, kis csomókat formálva belőle, s azt az otthon éppen található finomsággal — juh- túróval, töpörtyűvel, kolbászdarabkákkal — töltöttük meg. Aztán markunkba szorítva, lehunyt szemmel, át- szellemülten falatoztunk.! Mostanában vissza-vissza- emlékezve ezekre csaknem mindig eszembe jut Garai Gábor gyönyörű versének pár sora, mintha gyermekkori emlékeimre rímelnének: „Mert szertartás volt, bár táplálkozás, / ez a mél- tóságos falatozás.” Vertich József Kocsma Az udvaron lévő kocsmából rekedt ének hallatszik, s az ablakbt*n elmosódott arcok tűnnek elő. Üveges tekintetük, hideg szemük elárulja múltjukat, jelenüket, s talán a jövőjüket is. Fizetés volt éppen az egyik szomszédos vállalatnál. — Szükség van erre a kocsmára, nagy szükség — mondja Juhász István, a balassagyarmati Madách Imre Művelődési Ház igazgatója. Megdöbbent arcomat látva hangosabban folytatja: — Nem a részegeseg miatt. Havi 20 ezer forint bérleti díjat fizet a kocsma a háznak. Ez létezésünk biztos bázisa. Az igazgatóságtól is kapunk 50 ezer forintot évente. Első ránézésre ez az összeg tűrhetőnek látszik, azonban, ha mélyen mögé nézünk, nem valami rózsás a helyzet. Ebből kell fedezni a fizetésem, a fűtést, a világítást, minden járulékos kiadást. Fel kéne újítani az épületet, bevezetni a központi fűtést. Jó lenne egy lelkes népművelő is, de nincs rá pénz. Az ember ilyen körülmények között igyekszik Asszonykórus Mátraszelén Dalos kedvű asszonyok kórusba szerveződve több mint fél évtizede énekelnek Mátraszelén. A kezdet még 1971 szeptemberére vezethető vissza, de később hosz- szú éveken át ..Csipkerózsika-álmát” aludta az öntevékeny csoport. Újjáélesztésében hervadhatatlan érdemei vannak a kórus jelenlegi vezetőjének — Szekeres Sán- dorné tanárnőnek és Vincze Gézáné szólóénekesnek. A magyar népdalok mozgalmi zeneművek mellett eredeti nógrádi bányászdalokat is műsorukra tűznek. Az asszanykórus legutóbb a hollókői ..Palóc szőttes”-en szerepelt. Legközelebb november 7-én szerepelnek Mátraszelén. Svédországi meghívás Ake Eskilsson és Túrj Lajos egy budai bárban. (A szerző felvétele) Hófehér parókában jelenik meg az énekes a budai bár pódiumán. Előad' egy Mozart-paródiát. A hangulat vidám, mindenki jól mulat. Túri Lajos, a világát járt magyar énekest kitűnő tehetséggel áldotta meg az isten, ahogy ezt mondják; erős kapcsolatot tud teremteni a közönséggel. Minden vendég úgy érzi, akár barackpálinkát ivott, akár francia konyakot, hogy az ének éppen hozzá szól, az énekes mindenkit utánoz, egy kézmozdulattal1, egy fintorral. Mindenki nevet, mindenki tapsol. Az első sorban egy magas, rokonszenves úr a poharát magasra emelve üdvözli a sikeres énekest. Ake Eskilsson svéd üzletember, aki — eredetileg fegyvergyáros — budapesti szállodaépítési elképzeléssel és az északmagyarországi Prinz Co- burg-kastély szállodaként történő hasznosításának tervével érkezett Budapestre. De amikor meghallotta Túri Lajost énekelni, teljesen az énekes hangjának a hatása alá került, ennek első jele volt, hogy követte a magyar művészt az éjszakában, bárról bárra. Mindenütt meg akarta hallgatni és meggyőződni, miként tudja babonáznii a közönséget. Túri Lajos ugyanis régi budapesti szokás szerint „pendlizik”, és négy-öt helyen lép fel egyetlen éjszakán. Mindenhol más jeliegű a közönség, de a népszerű énekes mindenütt meg tudja teremteni a kellően kellemes, vidám atmoszférát és a nélkülözhetetlen kapcsolatot a hallgatósággal. A siker frenetikus, így tehát érthető, hogy Ake Eskilsson, éppen úgy, mint fivére, Evert Eskilsson és üzlettársa, Kurt Johansson, teljesen a magyar énekes produkciójának a hatása alá kerül. Hamar megtörtént előbb a szóbeli, majd az írásbeli megállapodás js. — Vállalom Túri Lajos svédországi menedzselését — mondta Ake Eskilsson. — Szuggesztív egyéniségnek tartom. Előbb a svéd televízió egyik különösen népszerű műsorában kívánom felléptetni, majd pedig másutt, különböző városokban énekel. Túri Lajos igazi show-man, ő a magyar Sammy Davis. Valóban, mintha a magyar énekes arca gumiból lenne. — Foglalkoztat egy film terve is, amelynek a színhelye Budapest lenne, ez a gyönyörű város. Sehol sincs Európában olyan pazar panoráma, mint amilyen Budáról tárul az ember szeme élé — folytatja Ake Eskilsson. — A legszebb tereken, utpákon, és a. szép épületek előtt énekelne Túri Lajos egy-egy dalt. Szeretem Magyarországot. Több- sízör elmondtam már, a külföldieknek nem szabad csak a fővárosban és a Balaton mellett eltölteniök az időt. A Dunától keletre és északra is sok az érdekes látnivaló: természeti szépség, népművészet, enni-inni való. A magyar énekes életrajza azóta már el is jutott Svédországba, mert a menedzseléshez ez js hozzátartozik. Túri Lajos már beutazta a fél világot, járt Venezuelában, Etiópiában, Mozamhikban, Angolában, Kongóban, Máltán, Jugoszláviában, az NDK-ban, Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban. Ott, a tengerentúlon két államban, Kansasban és Okla- homában díszpolgári címet is kapott. Lehetséges, hogy Ake Eskilsson menedzseri tevékenysége révén Svédországban is elnyeri ezt a státust ... Malnár Károly a ntüvclödési ház udvarán minden fillért megfogni... Bérbe adjuk a termeket, bálokat szervezek, szinte havonta van lakodalom. Juhász Istvánnak nem veszi kedvét a pénztelenség. A színházlátogatások megszervezését nagyon fontosnak tekinti. Ennek meg is lett az eredménye, mert rendkívül sokan járnak Budapestre színházba. Közel százan rendelkeznek bérlettel a MÁV balassagyarmati körzeti üzemfőnökségen. Látogatják a József Attila Színházat, a Thália Színházat és az Erkel Színházat is. A bérletesek között akad villany- szerelő, változókezelő, mozdonyvezető és doktornő. * Kedveltek a kirándulások. Voltak Egerben és megnézték a Fővárosi Nagycirkusz előadását. A másfél napos bécsi útra is sokan jelentkeztek. Jóllehet azzal tisztában van mindenki, hogy az ilyen út inkább a bevásárlást szolgálja. A rendezvényeket böngészve olyan kurióziumokra is bukkantam, amely a régmúlt időket idézte. Ki gondolná, hogy még van érdeklődés a tánciskola iránt! A sok szép mellett azonban szembetűnnek a bajok is. Haldoklik például a klubmozgalom. Ez társadalmi jelenség, nem lehet mellette elmenni szó nélkül. Az idén nem volt egyetlen íróolvasó találkozó sem. Kiállítás ősidők óta nincs. A zsűrizés szinte megoldhatatlan feladat. Belenyugodni mégsem szabad! A kicsiny művelődési ház létén látszik kultúránk kétarcúsága, gondja-baja. Útkeresés ez a javából és még nem tudjuk merre tart. Hiába vannak lelkes szervezők, igazgatók, megoldani mindent ők sem tudnak. És jönnek még nehezebb idők, mikor az igyekvés kevés és a tenni akarás „paródiába fullad”. Ezt a paródiát kellene elkerülni. Jó jel, ha az emberek valamit becéznek. A gyarmatiak „székháziként emlegetik az intézményt. De, sajnos, sokan csak az udvarán lévő kocsmát értik alatta. Ádám Tamás Vasszilvágyi szépirodalmi antológia Az otthon szilnettje Bódi Tóth Elemér, Devecsery László Pödör György versei Az otthon sziluettje címmel „három vasszilvágyi költő” tematikus antológiája látott napvilágot az Iris Kiadó, valamint a szombathelyi művelődési és sportház gondozásában. Az antológia három vasszilvágyi születésű szerző, Bódi Tóth Elemér, Devecserj) László és Pödör György verseit tartalmazza, vallomásokat a szülőföldről. A Pós- fai János szerkesztette kötet borítóterve és a belső illusztráció Pósfai Péter munkája. Az antológiában szereplők már valamennyien rendelkeznek egy vagy több önálló kötettel. Bódi Tóth Elemér idén pontosan 25. éve él Salgótarjánban, jelenleg a NÓG- RÁD főmurtkatársa, de kapcsolata a nyugat-dunántúli régió szellemi életével is változátlanul folyamatos és töretlen. Devecsery László jelenleg Szombathelyen lakik és Kőszegen tanít a Jurisich Miklós Gimnáziumban. Pödör György Szombathelyen mérnök-tanár. Mindhárman tudatosan törekednek arra, hogy szülőfalujukkal ilyen módón is sorsközösséget vállaljanak. A ragaszkodás kölcsönös. Ezt jelzi az antológia kiadása is, a megjelenés költségeit tíz Vas megyei gazdálkodó szervezet (vállalatok, ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, intézmények) fedezte, köztük az Acsádi Szabad Föld Termelőszövetkezet, amelyhez gazdaságilag a Szombathely melletti kis falu, Vasszilvágy is tartozik. Szakmai tanfolyamok A hagyományoknak megfelelően a most folyó iskolai tanévben is megrendezi felnőtt-tanfolyamait a szé- csényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Terveik szerint — a szövetkezetek, vállalatok igényei. valamint a jelentkezők létszáma alapján — ív* és lánghegesztő traktoros és könnyű-, illetve nehézgépkezelői tanfolyamokat indítanak. Ezek elvégzése után a sikeresen vizsgázók országos érvényű bizonyítványt kapnak az adott szakmában. 150 ezer forintos alapítvány Tasnádiné Marik Klára művészettörténész 150 ezer forintos alapítványt hozott létre, melyből évente 15 ezer forintot adnak ki. Az alapítványt mind személy, mind intézmény is megkaphatja. Első alkalommal szeptember 26-án, hétfőn, a művészszakszervezet székháziában Giibela József, salgótarjáni öblösüveggyári nyugdíjas üvegfúvó veheti majd át a pénzösszeget. A nagy tapasztal atú üvegipari szakmunkás az iparművészeti főiskolán és a SZIKTI-ben egyaránt tanította a növendékeket. A díj neve: „Az üvegművészetért”. Újra rocktánckáz Szeptember elején indult útnak rocktáncház a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. E rendezvényen azoknak a fiataloknak próbálnak kedvükben járni, akik táncolni szeretnek, ám nem diszkózenére. A művelődési központban erre pénteken és szombaton este újra lehetőség volt (lesz). A színvonalas rock legjelesebb képviselőinek lemeze) — Sting, All About Eve, Peter Gabrieli, Ofraháza — várják a zenekedvelőket.
