Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV, ÉVF., 211. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT K . Kritikus számvetésre, rugalmas alkalmazkodásra van szükség (3. oldaö Van-e pénze Szilárd bácsinak? (4. oldal) Alsótoldon csend van délben is (5. oldal) ló szerencsét! T isztelettel köszöntjük bányászainkat szakmájuk országos ünnepén! Az idén harmincnyolcadik alkalommal tisztel­günk a bányásztársadalom előtt és fejezzük ki nagyra­becsülésünket az iparág százezres dolgozótömegével szemben. Hagyományainknak megfelelően tehát kegyelettel emlékezünk az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz mártírjaira, akik az elnyomás vészterhes éveiben életüket sem kímélve har­coltak egy szebb, boldogabb világért. Hálával gondolunk a nehéz sorsú bányósznemzedékekre, akiknek legjobbjai példát mutattak forradalmiságból, , rounkásszolidaritásból, a szocializ­mus ügye iránti elkötelezettségből, üdvözöljük a dicső elődök mai utódait, akik méltók az örökséghez, s akik számára két­szeres ünnep a 38. bányásznap, hiszen szinte napra egybeesik a bányászszakszervezet megalakulásának 75. évfordulójával. A bányászat ősrégi mesterség, egyidős az emberiséggel. Az emberi civilizáció legtöbb eszköze a föld kincseiből származik, a szén eljuttatta a fényt, a meleget az otthonokba. Bányásznak lenni többet jelent, mint egy szakmához tartozni. Odalent, több száz méterre a föld felszíne alatt megkülönböztetett tar­talma van a felelősségnek, a fegyelemnek, az egymásrautalt­ságnak. Odalent, a fénytelen világban manapság, a gépek korszakában is nehéz, bátorságot, példás helytállást követel a munka. Odalent, a mélység birodalmában igazán férfi a férfi és társa embernek az ember. Szocialista társadalmunk megbecsüli a bányászokat. Elegen­dő utalnunk az átlagosnál jobb kereseti lehetőségre, a hűség- jutalomra, a bányászlakás-épitési akcióra, a korkedvezményes nyugdíjra. Ám gondoktól terhes népgazdaságunk ma fokozot­tabb követelményeket támaszt az iparággal szemben, mint ko­rábban. Államháztartásunk egyensúlyának megteremtése meg­követeli a gazdasági szerkezetváltást, a széles körben meglévő támogatások nagy mértékű leépítését. Vonatkozik ez a me­gyénket különösen érdeklő és érintő szénbányászatra is, mely­nek a további léte forog kockán. A nógrádi szénbányászkodás múltja elismerésre méltó. Bá­nyászaink két évvel ezelőtt ünnepelték a vállalat jogelődjé­nek, a Szent István Kőszénbányának a 125 évvel ezelőtti meg­alapítását, amely a bányászkodás kezdetét jelentette szűkebb pátriánkban. A Pest-Salgótarján—Losonc közötti vasútvonal megépítése gyors fejlődést eredményezett, s a század végi évi másfél millió tonnás termelés az ország széntermelésének több mint egyharmadát jelentette. A nógrádi bányászok az ’ elmúlt egy és negyed században több mint 170 millió tonna szenet adtak az országnak. A hat­vanas évek végén volt a legkiterebélyesedettebb a bányászko­dás, hiszen a kollektíva négymillió tonna szenet küldött fel­színre évente. Az egész magyar szénbányászatot megrázó visz- szafejlesztés megyénket sújtotta leginkább, hiszen az aknák száma közel egytizedére, a termelés az egynegyedére csökkent. Jelenleg ismét nehéz helyzetben van a medence szénbányá­szata. Nem kevesebb, mint 1,2 milliárd forint adósság terheli a vállalatot, önerőből képtelen talpraállni. Az áprilisban megkez­dett szanálási eljárás még ma sem fejeződött be a Nógrádi Szénbányáknál, a működőképesség megteremtését, a pénzügyi segítséget nyújtó megállapodás egyelőre várat magára. A vál­lalat vezetése által készített és többször módosított kibontako­zási program olyan szigorú intézkedéseket tartalmaz, melyek következetes végrehajtása 1990*re biztosítaná a veszteség meg­szüntetését. Mert a nógrádi szénbányászkodásnak csak akkor lehet jö­vője, ha gazdaságossá válik. Ehhez többek között jelentősen kell növelni a termelés hatékonyságát és minden téren muszáj ésszerűbben gazdálkodni. Azokra a területekre tevődik majd át a bányászkodás, ahol az önköltség nem haladja meg a terv- gazdasági bizottság által meghatározott értéket. Mindössze két akna, Kányós és Ménkes marad a jelenlegi néggyel szem­ben, s az eszközöket és az embereket erre a két bányára cso­portosítják át. Növekszik a nyereséget hozó külfejtések szerepe. Általános érvényű igény a gépek teljesebb kihasználása, s mérséklik a nem termelő létszámot. A bányászkodás ráfizetésének felszámolása példa nélküli feladat megyénkben, ám a fennmaradásra nincs más lehetőség. Amennyiben a munkásgárda nem tud eleget tenni a követel­ménynek, úgy önmagát „írja le”. Mert a kormány nem enged, nem engedhet a stabilizációs programjából, melynek része a szénbányavállalatok támogatásának megszüntetése. Mindemel­lett szó nincs a hazai szénbányászat elsorvasztásáról, hiszen Grósz Károly pártfőtitkár és kormányfő a budapesti bányász­napi ünnepségen kijelentette: ,, .. . a kormányzat törődik a bá­nyászok és a bányászat jövőjével.” Ennek a gondoskodásnak a materiális jele a múlt évivel megegyező nettó értékű hűségjutalom. Megyénk s-zénbónyászai összességében több mint 52 millió forintot tehettek zsebre. Az 1950-es rendelet szerint, a hűségjutalom jár a bányászoknak. Miként azzal is csak egyetérthetünk, amit Grósz Károly Így fo­galmazott meg: „A magyar bányászok nem a nemzet eltartott­jai...” Továbbá: ,,A népgazdaság és a magyar bányászat ér­dekei egybeesnek. .." Ez az egybeesés pedig nem lehet más, mint népgazdaságunk stabilitásának megteremtése. E gondolatok jegyében köszöntjük ismételten az ország és Nógrád bányászait! Megyénknek és népgazdaságunk­nak egyaránt szüksége van a gazdaságosan termelő Nógrádi Szénbányákra, s a szénbányászoknak is szükségük van a vállalatra. Az érdekek tehát összhangban vannak egymással. Ennek az összhangnak a megteremtéséhez kívánunk minden nógrádi bányásznak: jó szerencsét! Kolaj László Fiitöberesek a Volkswagennél Törwenyjauaslat a gazdasági társasagokról Valamennyi társasági forma megnyílik a külföldiek előtt Sajtótájékoztató a Parlamentben A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról tá­jékoztatták a sajtó képvi­selőit pénteken a Parlament­ben. A Minisztertanács sajtó­irodája szervezte tájékozta­tón Sárközy Tamás, a Mi­nisztertanács parlamenti tit­kárságának vezetője az im­már hatodízben átdolgozott tervezetről elmondotta: a törvényjavaslatot a legutób­bi ülésén elfogadta a kor­mány, s hétfőn benyújtják az Országgyűlés elnökéhez. A továbbiakban a tervezetet megvitatják az Országgyűlés bizottságai, majd október 5-én kerül a parlament plé­numa elé. A gazdasági tár­saságokról szóló törvény várhatóan 1989. január 1- jén lép hatályba. A javas­lattal egyidőben terjesztik az Országgyűlés elé a kül­földi beruházásokról szóló törvényt, s elképzelhető, hogy — a gazdálkodó szer­vezeteket érintő — átalaku­lási törvény is készül. Ha igen. akkor az utóbbi javas­A magyar termelőszövetke­zetek munkájának elismeré­seként a Mexikói Nemzeti Élelmezésügyi Intézet nem­zetközi díját adta át pénte­ken a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szék­házában Jose Enrique Gama Munoz, az intézet elnöke. A díjat Eleki János, a TOT fő­titkára vette át. ☆ A mexikói szakmai szer­vezet díját évente Jtélik oda latát az év végéig megvi­tatja a parlament. Sárközy Tamás hangsú­lyozta: a gazdasági társasá­gokról szóló törvény nem tekinthető csodaszernek, de nem is jelentéktelen lépés a szocialista piacgazdaság szervezeti kereteinek meg­teremtése felé. Rámutatott: ez a magas szintű jogsza­bály — a hazai gyakorlat­ban először — nem keret- törvény, vagyis nem kap­csolódik hozzá végrehajtási rendelkezés. Kitért árra is, hogy a természetes szemé­lyek alakította társaságoknál az alkalmazottak száma legfeljebb 500 lehet. Ezzel azt kívánja elérni a kor­mány, hogy ne jöhessen lét­re nagyobb magánvállalat Pulai Miklós, a Gazdaság- irányítási Konzultatív Bi­zottság elnökhelyettese, mi­niszterhelyettes felhívta a figyelmet: fontos, hogy mi­lyen közgazdasági feltételek között fejti ki hatását az új törvény. A jogszabály elő kívánja mozdítani a gazda­sági verseny kibontakozását, olyan külföldi személynek vagy intézménynek, amely az élelmiszer-termelésben nemzetközi mércével mérve, hosszabb időn át kimagasló eredményt ér el, és példa­ként szolgálhat más orszá­gok gazdasága számára. Mint a mexikói intézet elnöke a díj átadásakor elmondotta: a magyar szövetkezeti mozga­lom munkáját Mexikóban is jól ismerik, véleménye sze­rint világszerte nagyra érté­kelik; tapasztalataikra a fej­éppen ezért versenysemle­ges, nem a szervezeti for­mát, a társaságban részt­vevők szektorális különbsé­gét veszi szabályozása alap­jául, hanem a tevékenységi elvet. A törvény hatásának ered­ményeként várhatóan meg­szűnik a vállalati kategori­zálás, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív korlátozás, és egységes hi­telfeltételeket érvényesíte­nek a különböző összetételű társaságok számára. Valódi hatását csak megújuló köz- gazdasági feltételrendszer­ben fejtheti ki a javaslat, így segítheti a tőkeáram­lást, a tulajdonosi szemlé­let erősödését. Az újságírók kérdéseire válaszolva a tájékoztatón elmondták: a törvény gaz­daságpolitikai alapcélja az, hogy megteremtődjön a tő­keáramlás szervezeti kerete, növekedjen a dinamikus társasvállalkozásoknak a gazdaságban betöltött sze­(Folytatás a 2. oldalon) lődő országokban is igen nagy szükség van. Eleki János, a TOT főtit­kára a díj átvétele után hangsúlyozta: a magyar ter­melőszövetkezetek nem az egyedül járható utat példáz­zák, ám készek vagyunk ta­pasztalatainkat megosztani külföldi partnereinkkel. A két ország mezőgazdasági szakembereinek együttműkö­dése hozzájárulhat a gyümöl­csözően alakuló mexikói— magyar kapcsolatok fejlesz­téséhez. (MTI) Az első fél évben 250 mil­lió forint termelési értéket ért el a Fűtőber bátonytere- nyei gyára, s ez 95 száza­lékos tervteljesítésnek felel meg. Ebben a fél évben a tervezettől eltérő termék­összetétellel dolgozott a gyár. A munkaigényesebb exporttermékek mennyisége lényegesen növekedett. A portecnikai területen, az NDK részére porlevá­lasztókat gyártottak, az NSZK-ba pedig speciális kástartályokat és tartókon- zolokait szállítottak, összesen 16 millió forint értékben. Ez a termelési érték 6 százalé­ka. -Igv a portechnikai ter­mékek gyártása, valamint aiz NSZK-ba irányuló szállítás a gyárnak új piacokat je­lent. A második fél év elején is folytatódott a nagyobb ará­nyú exportgyártás. A Fű­tőber teljesen újszerű pró­bálkozása volt az első fél. év végén, hogy a Bátonyte- renyén készült termékeket a Volkswagen gyár braun- schweigi gyárában saját sze­relőcsoportjuk szerelte fel. Ez a kísérlet ragyogóan si­került. A megrendelő felső­fokon nyilatkozott mind a termékek, mind a szerelés minőségéről és nagyobb vo­lumenű, hosszabb együtt­működést helyezett kilátás­ba. A gyár az első fél évben is és a második fél évben még inkább, a kapacitását meghaladó rendelésállo­mánnyal rendelkezik, ezért munkaellátottsági gondjai nincsenek. Néhány igen lé­nyeges területen anyagellá­tási nehézségek vannak, ez elsősorban importanyagra vonatkozik. A fél év végén jelentős külső kooperációt indítot­tak, több, elsősorban me­gyén belüli vállalattal. En­nek realizálása a második fél évben várható. A Fűtő­ber bátonyterenyei gyárá­nak költségvetése az év vé­gére várhatóan a tervezett szinten alakul. Elismerés a magyar termelöszöueVkeieteknek Hiányos a tankönyvellátás Első napok az iskolákban Ezekben a napokban ugrásszerűen megnőtt a salgótarjáni l’écskő Üzletház papír-írószer osztályának forgalma. Is­kolás gyerekek és szülők serege vásárolják naponta a kü­lönféle füzeteket, iskolai felszereléseket, amelyekből jó az ellátás a kereskedelmi egységben. —RT— Kisebb akadályokkal, de egyébként aránylag simán kezdődött a tanév. Alábbi rövid összeállításunkban me­gyénk néhány iskolájának tanévkezdéséről számolunk be. A bátonyterenyei 209. Szá­mú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben 284 el­sős kezdte meg tanulmánya­it. Technikumi jelleggel 32- en, speciális szakiskola jel­leggel 11-en tanulnak. Érett­ségizettek részére az idén először indítottak másfél­éves ruhakészítő tanfolyamot. A szakmunkásképzőben az első osztályosok szüleinek már augusztus 31-én szülői értekezletet tartottak. És ami nem rajtuk múlik: né- * hány fajta tankönyv még hi­ányzik, 90 százalékos az el­látottságuk. A salgótarjáni Bolyai Já­nos Gimnáziumban amolyan „görcsoldó” jeleggel augusz­tus 30-án az iskola KISZ- bizottságának a szervezés­ben játékos-szórakoztató-is- mertető fogadást tartottak a 95 első osztályos részére. A szép hagyomány mellett saj­nos egy negatív hagyomápy- ról is szólni kell: tankönyv­ellátottságuk tanévkezdéskor 80—90 százalékos volt. So­vány vigasz, hogy novembe­rig folyamatosan érkeznek a tankönyvek. A balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolában 147 első osztályost fogadtak, akik 4 osztályban kezdik meg tanul­mányaikat, köztük ének-zene speciális tagozaton. Szep­tember 4-én, vasárnap ösz- szevont szülői értekezletet tartanak az első osztályosok szüleinek. Az iskola már most megpróbálja ráhangolni ta­nulóit arra az átállásra, amit 1989 januárjában az új ok­tatási-nevelési centrumba va­ló költözés jelent. Tankönyv­ellátottságuk 80 százalékos. A salgótarjáni 211-es Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet 620 első osztályosa úgynevezett „A” és „B” he­tes rendszerben vágott neki a tanévnek. Tankönyvellá­tottságuk szintén hiányos. A Petőfi Sándor Általános Iskolában, vagy ahogy a me­gyeszékhelyen jobban isme­rik, az „acélgyári iskolában” időre végeztek a nagy nyári belső munkálatokkal, így felfrissített, csinosított osz­tálytermek várták a tanuló­kat. Az iskola felújítása — külső pucolás — ugyan no­vember végéig tart, de ez nem zavarja majd a tanítás menetét. Az iskolában har­madik osztályosok részére né­met nyelvi tagozat indult, mintegy kiegészítve az okta­tási intézmény sporttagozatos jellegét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom