Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT ■A "p I ■■ ■ w • rar» _ -jr Külügyi szóvivői tájékoztató Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek kö­zelgő nicosiai értekezletéről és a tiszteletbeli konzuli intéz­mény bevezetéséről nyilatkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek a Külügyminisztérium szóvivője pénteken a minisztérium Duna-parti épületében. Gyárfás János (1918—1988) Komoróczki Is'tván . el­mondta. hogy az el nem kö­telezett országok mozgalma külügyminisztereinek ér­tekezletét- szeptember 5—10. között Nicosiában rendezik. A szóvivő a magyar Kül­ügyminisztériumnak a ta­nácskozás részvevőihez inté­zett üdvözletét tolmácsolva rámutatott arra, hogy a 101 tagállamot tömörítő mozga­lom a nemzetközi kapcsola­tok fontos tényezője. A .szóvivő ezután a tisz­teletbeli konzuli intézmény bevezetéséről szólt. Mint mondta, a Magyar Népköz­társaság 1988 augusztus 15 i hatállyal döntött a tisztelet­beli konzuli tisztviselők in­tézményének újbóli beveze^- téséről. Ennek jogi alapját a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi Bécsi Szer­ződéshez való csatlakozásunk teremtette meg, egyes rész­leteit pedig külügymini.szte- íi rendelet szabályozza. Eszerint a Külügyminiszté­rium tiszteletbeli konzulnak elsősorban olyan személye­ket kíván kinevezni, akik­nek társadalmi állása, va­Jelentős, előrelépés történt a kambodzsai konfliktus rendezési lehetőségeiről e héten tartott első szovjet— kínai konzultáción: a két fél behatóan megismerkedett egymás álláspontjával és megállapodott a kérdés ren­dezésének elősegítésében — hangsúlyozta a szovjet^ te­levíziónak adott pekingi nyilatkozatában Igor Roga- csov szovjet külügyminisz­ter-helyettes. A Vremjában sugárzott nyilatkozatában Rogacsov arról is beszámolt, hogy kí­A Dunai duzzasztógótak címmel pénteken kétnapos környezetvédelmi konferen­cia kezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia Or­szágház utcai kongresszusi termében. A tanácskozást a Duna-kör és a World Wild­life Fund (Vízvédelmi Vi­lágalap), az International Rivers Network (Nemzetkö­zi Folyóhálózat) nemzetközi környezetvédelmi szerveze­tek szervezték, amelyek a káros környezeti hatások miatt ellenzik, nagy vízlép­csők építését. A konferenciát Szentágo- thai János akadémikus, az MTA nyugalmazott elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy felelős állampolgárként vesz részt ezen a találkozón, s arra kérte a hallgatósá­got. hogy ne érzelmi, hanem ésszerűségi alapon vegyenek részt a tanácskozás munká­jában, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer szüksé­gességének megítélésében. A maga részéről ellenkezése nem hidrológiai, hanem el­sősorban gazdasági okokból ered. Ezért is fontosnak tartja, hogy a konferencia ne engedjen teret szakmai presztízsének, vagy hitvitá­nak, hanem az optimatizációs számítások alapján álljon. Bérezik Árpád akadémikus is a tárgyszerűségen és a tudományos tényeken ala­gyoni helyzete,- feddhetetlen­sége és képzettsége megfe­lelő hátteret jelent érdeke­ink védelmére. E tisztvise­lőktől azt várja, hogy tevé­kenységükkel segítsék elő külgazdasági offenzívánk si­kerét, aktívan vegyenek részt a reális Magyarország- kép formálásában és — szükség esetén — nyújtsanak segítséget a magyar állam­polgárok és jogi személyek számára. A Külügyminiszté­rium a tiszteletbeli konzulo­kat elsősorban azokban az államokban kívánja kine­vezni, ahol nem működik magyar képviselet, illetve, ahol az ország területének nagysága azt szükségessé te­szi. Mindenekelőtt a ki­emelt ipari, kereskedelmi, tudományos, kulturális és idegenforgalmi központok­ban, a kikötőkben indokolt és célszerű a magyar érde­kek közvetlen képviselete. Tiszteletbeli konzuli funk­ciót állandó jelleggel kül­földön élő magyar, illetve ^külföldi állampolgár is be- tölthet. A tájékoztatón jelen lévő nai kollégájával ‘ Tien Ceng- pejjel folytatott eszmecseré­jén megállapodás jött létre a kambodzsai rendezés belső és külső feltételeiről. A bel­politikái vonatkozású kérdé­seket — a kínai és a szov­jet fél egyetértő véleménye szerint — magának a kam­bodzsai népnek kell megol­dania. A külső aspektusokat illetően a két fél megálla­podott abban, hogy mindent megtesz a kölcsönösen elfo­gadható megoldások felku­tatása érdekében — hangsú­lyozta Rogacsov. puló vita iránti igény ér­vényesítését szorgalmazta. Ezután angol, NSZK-beli, osztrák, svájci és magyar környezetvédő szakemberek tartottak előadásokat a nagy duzzasztóművek, vízierőmű­vek építésével kialakult ked­vezőtlen változásokról. Egye­bek között az afrikai nagy vízlépcsőkről szólva kiemel­ték, hogy a duzzasztás mi­att nagy területek kerültek víz alá, és ezért rengeteg embert kellett elűzni ottho­nából. Kifejtették azt is, hogy a mezőgazdasági ön­tözés, amely eleinte a ter­més növelésével nagy hasz­not hoz, később elszikesíti, elsivatagosítja a talajt. Kí­nai, indiai, egyiptomi és gö­rögországi vizsgálatok sze­rint a nagy tározó tavak vizének súlya, nyomása a környezetet a földrengésre is hajlamossá teheti. Megállapították, hogy a vízlépcsők környezetében megváltozik a növény- és állatvilág, s ritka fajok hal­nak ki. A tiszalöki vízlépcső hatásairól tartott beszámoló előadója egyebek között elmondotta, hogy a duzzasz­tás miatt. megemelkedő ta­lajvíz 400 hektárnyi terüle­tet mocsara sított el, s főleg Abádszalókcn —, de másutt is — sok házat le kellett bontani, vagy új alapozásra helyezni. A vízlépcső alatti Tisza-szakaszon pedig az újságírók, egyike arról ér­deklődött, hogy hazánk mi­lyen közös akciókban vett, illetve venne részt az el nem kötelezett országokkal. Komoróczki István ilyenek­ről még nem tudott számot adni. Kiemelte azonban, hogy minden olyan akció­ban részt veszünk, amely a regionális válsággócok fel­számolására, a nemzetközi béke és biztonság megszi­lárdítására irányul. Az ilyen fellépésekből eddig is részt vállaltunk. Példaként emlí­tette azt a 15 magyar tiszt­ből álló csoportot, amely részt vesz az iraki—iráni tűzszünet megfigyelésében. A jelenlévők többsége a tiszteletbeli konzuli intéz­mény bevezetésének részle­teiről tudakozódott. A szóvivő elmondta, hogy a tiszteletbeli konzulok mellé nem ren­delnek függetlenített magyar személyzetet. A konzulok kinevezése az adott ország elképzelésétől, aktivitásától függ. Ha Magyarországon működő külföldi képviselet talál olyan személyt, akit alkalmasnak ítél érdekeinek képviseletére, az engedélyt a Külügyminisztériumtól kell kérnie. A szóvivő meg­ítélése szerint a következő években a tiszteletbeli kon­zulok száma jóval meghalad­hatja az 1936. évit. Hock az utó­konferenciáról Alois Mock osztrák al- kancellár, és külügyminisz­ter pénteken felszólította Romániát, hogy tanúsítson őszintébb magatartást a semleges és az el nem kö­telezett államok záródoku­mentum-tervezetével kap­csolatban az európai bizton­sági és együttműködési utó- konferencián. A bécsi utó- konferencia plenáris ülésén felszólaló osztrák külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a szó­ban forgó tervezet egyetlen pontja nem sérti a helsinki fo­lyamatban részit vevő álla­mok szuverenitását. úgynevezett csúcsüzemi mű­ködtetése miatt lebocsátott éradásszerű víztömeg okozott partrombolásokat. Ezen a napon- még hét előadás volt A konferencia második napján, szombaton a MTESZ székházában újabb 16 előadás, valamint hét felkért hozzászólás hangzik el. ☆ A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­rium sajnálattal állapítja meg, hogy a konferencia szervezői — az előzetes meg­hívókon is szereplő ígéret ellenére — nem hívták meg a vízügyi ágazat által aján­lott szakértőket. Elzárkóztak attó}, hogy a vízlépcsőrend­szer építését támogató szak­emberek a konferencián ter­vezett 24 előadás és hét fel­kért hozzászólás közül akár egyet is tarthassanak. Min­dennek ellenére az ágazat Rakónczay Zoltán környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes részvéte­lével magas szintű képvise­lettel jelen., meg a rendez­vényen abból a célból, hogy a minisztérium tájékozott legyen a kifejtett nézetekről, és a hasznosítható felvetése­ket a kormány, majd pedig az Országgyűlés számára készülő tájékoztató során mérlegelhesse. (MTI) Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról (Folytatás az 1. oldalról.) repe, gyarapodjon a piaci szereplők száma, s a terv­szerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatókö­ré. Az új szabályozás elő­mozdítja, hogy lehetővé vál­jon az egyéni megtakarítások közösségi hasznosulása, s a jelenleginél nagyobb arány­ban áramoljon hazánkba a külföldi tőke. A jogpolitikai cél pedig az, hogy a társa­ságokban részt vevő .magyar állampolgárok, illetve a kül­földiek részére nyújtott garanciákat törvényi szintre emeljék. A törvényjavaslat szerint a cégbíróságok azt vizsgál­ják, hogy a társasági•szer­ződés — részvénytársaság­nál az alapszabály — a tör­vényes felételeknek megfe­lel-e. Emellett a 'társaság fennállása idején azt is el­lenőrzik, hogy szerveinek határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve a társasági szerződésnek, vagy az alapszabálynak. Az új szabályozás meg­szünteti az eddigi igen bo­nyolult és hosszadalmas vál- lalatafakítási és devizaható­sági engedélyezési rendszert, amely jelentősen gátolta a vegyes vállalatok létrejöttét. A törvénytervezet valameny- nyi társasági formát meg­nyitja a külföldiek előtt. Mód nyílik arra is, hogy külföldiek magyar állam­polgárokkal társuljanak. ' Pénteken Nádudvaron be­fejeződött az 1988 89-es párt­oktatási év nyitórendezvé­nye. A propaganda és tá­jékoztatás soron levő felada­tai címmel megtartott elő­adássorozat második napján elsőként Radics Katalin, az MSZMP Köizponti Bizottsá­gának osztályvezetője tartott előadásit a tudományos és kulturális élet időszerű kér­déseiről. Az állampolgárok művelt­ségének, iskolázottságának növelése — mondotta állan­dó célja kell, hogy legyen egy szocialista alapon álló pártnak. Nálunk is elodáz­hatatlan feladat a művelő­dési esélykülönbségek fel- térképezése, és az azok ki- egyenlítését szolgáló korrek­ciós mechanizmusok ki.dol- gözásia. Hosszú távra szóló — legalább tizenöt—húsz év­re előretekintő —, a valós igényekre koncentráló, de széles műveltségre alapozó­dó oktatást kell megvalósí­tanunk. Ennek érdiekében javítanunk kell az általános iskolák művelitségalapozó szerepét, fejlesztenünk az idegennyelvi képzést, és az ezredfordulóiig általánossá kell tennünk a középfokú végzettséget. A felsőoktatásban is dina­mikusan kell növelni a hall­gatók számát. Ezután Németh Miklós, az .MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott elő­adást gazdálkodásunk idő­szerű kérdéseiről, gazdaság-’ fejlesztési stratégiánkról. Mint mondotta: a gazda­ság erőforrás- és pénzhiá­nyos állapotában egymásnak sokszor ellentmondó célokat és prioritásokat kell össze­egyeztetnünk. Alapvető po­litikai és gazdasági érde­künk — a tálponmaradás, hogy hazánk továbbra is tel­jesítse nemzetközi fizetési kötelezettségeit, pontosan törlessze adósságát. Ugyan­akkor, s a műszaki fejlesz­tés egyre intenzívebb bázi­Életének 71. évében, au­gusztus 30-án, elhunyt Gyár­fás János, a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend kitüntetettje, a Borsodnádas- di Lemezgyár nyugalmazott igazgatója. Temetése szep­tember 4-én, 15 órakor lesz a borsodnádasdi temetőben. ☆ Eredeti foglalkozása le­meznyíró \és a borsodnádas­di gyárban ebben 1a munka­körben dolgozott 1933-tól 1946'ig, amikor megválasz­tották üzemi párttitkárnak. Egy évig töltötte választott tisztségét, s utána a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei A Varsói Szerződés Egye­sített Fegyveres Erői kikép­zési tervének megfelelően a vezetés és az gyüttműködés tökéletesítése céljából a Ma­gyar Néphadsereg alegysé­gei és a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével október 15—20. között közös harcászati gya­korlatra kerül sor hazánk területén, a Balatontól észak­ra lévő katonai gyakorlóte­reken. sán, elodázhatatlan a gazda­sági szerkezetváltás megin­dítása, amihez ugyancsak pénzre van szükség. Azzal - a kérdéssel kapcso­latban, hogy a szorító kö­rülmények között is képesek leszünk-e , gazdasági felada­taink megoldására, a Köz­ponti Bizottság titkára meg­állapította: bár a helyzet akut problémáktól terhes, válságról mégsem beszélhe­tünk, mert a párt-, az álla­mi és a kormányzati veze­tés nem veszítette el cselek­vési készségét. Napjaink egyik legfonto­sabb feladata, hangoztatta ezután Németh Miklós, az adósságállomány növekedé­si mértékének fokozatos csökkentése, s az, hogy az 1990/91-es évek fordulójára megállítsuk a. növekedést, mert máskülönben nem ala­kíthatunk ki racionális gaz­daságpolitikai vonalvezetést. A Központi Bizottság tit­kára kiemelte: Nagy fordulatnak tekint­hető, hogy konvertibilis el­számolású áruforgalmi mér­legünk egyenlege július vé­géig a-múlt év azonos idő­szakához képest 400 millió dollárral javult, s mintegy 40 millió dollár aktívum jelentkezett. Ma reálisnak látszik, hogy ez az aktívum az év végére eléri a 250 millió dollárt. Gondjaink között szólt Né­meth Miklós arról is, hogy alábecsültük a világútlevél valutáris hatásait, emiatt az idén — a tavalyihoz képest — várhatóan— mintegy 150 millió dollárral rosszabb lesz az idegenforgalmi mérlegünk. Az állami költségvetés hi­ányának kérdését érintve Né­meth Miklós megállapította, hogy az az idei esztendőre előirányzott 10,4 milliárd fo­rintnál, a szigorító intézke­dések ellenére is nagyobb lesz, mintegy 15—18 milliárd forint között alakul majd a költségvetés deficitje. A vállalati támogatások kérdéskörét stabilizációs prog­ramunk legsarkalatosabb té­pártbizottság osztályveze­tője volt. Két év múlva egy­éves központi pártiskolára küldték, s annak elvégzése után Nógrád megyébe he­lyezték, ahol 1950. augusz­tusában a Magyar Dolgo­zók Pártjának megyei tit­kára lett. Egy évig állt Gyárfás Já- jos a párt élén a megyében, utána visszakerült a Bor­sod megyei pártapparátusba, ahol 1957 áprilisáig dolgo­zott. Ezután pedig hosszú évekig — egészen nyugdí­jazásáig — ő volt a Bor­sodnádasdi Lemezgyár igaz­gatója. A kommunista párt tagjai sorába a felszabadu­láskor, 1945'ben lépett be. Erről hazánk — a stock­holmi dokumentum értői­mében — diplomáciai úton tájékoztatta az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatban részt vevő ál­lamokat, ezzel egyidejűleg katonai megfigyelőket hí­vott meg, mivel a gyakorla­ton résztvevők létszáma —• egyes mozzanatokban -- el­éri a 17 ezer főt. telének nevezte a szónok. Mint hangsúlyozta, két-há- rom éven belül olyan áru- és pénzviszonyokat kell ki­alakítanunk, amelyek köze­pette minden vállalat a pia­con mérettetik meg, s nem az alatt az „üvegbűra” alatt, amelyet a még most kétszáz milliárd forintnyi állami tá­mogatás jelent. Sokan úgy vélik és szóvá is teszik, hogy még nem ér­zékelhető a fordulat. Ezzel összefüggésben Németh Mik­lós emlékeztetett arra, hogy a felhalmozódott nehézségek ismeretében, s a felelőssége tudatában a vezetés nem ígért, s nem is ígérhetett lát­ványos fordulatot. A gazdaságpolitikában már a jövő évben lényeges válto­zásokat kell végrehajtani, mert a szigorítás elemeit egyoldalúan érvényesítő gaz­daságpolitika tartalékai ki­merültek — mondta ezután a Központi Bizottság titkára, majd — a tulajdonviszonyok kérdését is érintve — aryól szólt, hogy meg kell terem­tenünk a vegyes gazdaság for­marendszerét. Ezután, a közeljövőről szól­va, a gazdasági fejlődés né­hány korlátjára és követel­ményére hívta fel a figyel­met a Központi Bizottság titkára. Kiemelte: nem in­díthatunk el kezelhetetlen inflációs folyamatokat, jövő­re semmiféleképpen sem működhet az ideinél maga­sabb inflációs rátával a gaz­daság. Olyai) programot kell kialakítani, amelyhez a nem­zetközi pénzügyi szervezetek és a kereskedelmi bankok támogatását is megnyerhet­jük. Végezetül megállapította, hogy gazdaságpolitikánkat nem övezi általános egyetér­tés. Hiba is volna teljes tá­mogatást igényelni, mert az vagy végeláthatatlan egyez­kedéshez vezetne, vagy csak formális lenne az egyetértés. Most az a feladat, hogy meg­szerezzük a társadalom cse­lekvésre képes többségének támogatását. 1 Rogacsov pekingi nyilatkozata Nemzetközi környezetvédelmi konferencia a dunai vízlépcsőkről A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai Befejeződött a nádudvari tanácskozás Közös hadgyakorlat hazánkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom