Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 23.. PÉNTEK Választ adni a változást kísérő új jelenségekre Magyar—román tárgyalások Szűrős Mátyás nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) litikai Bizottság, som a jelölőbizottság előzetesen nem tett konkrét javaslatot egyetlen személyre sem. A megyei pártbizottság tagjainak kezdeményezésére és felelősségére bízták a döntést. Részletesen számot adott arról a háromhetes munkáról, amelynek során arra törekedtek, hogy a lehető legszélesebb körből gyűjtsenek véleményt, javaslatokat, hiszen a megyei pártbizottság első titkárának megválasztáisát érthető módon élénk érdeklődés kísérte nemcsak a párttagsóig, hanem a lakosság körében is. A munkabizottság két- két tagú csoportokban beszélgetett a pártbizottság tagjaival, közülük némelyekkel több alkalommal is találkoztak. Véleményt kértek az alsószintű ppirtiszer- vektől, a nagyobb ipari üzemek és termelőszövetkezetek vezetőitől. Konzultáltak a társadalmi és tömeg- szervezetek tisztségviselőivel. De az álapszervezeti taggyűléseken a titkári értekezletek révén is sok információhoz jutottak és megismerték mindazokat a véleményeket, amelyek folyamatosan érkeztek a megyei pártbizottságihoz. Hangsúlyozta, hogy ily módon több száz főre tehető azok száma, akikkel szót váltottak. Találkoztak szubjektív, szélsőséges véleményeikkel!, megalapozatlan hangulatkeltéssel is. A megkérdezettek többsége azonban őszintén, nagy politikai felelősséggel mondott véleményt.. A i javaslat kialakításánál természetszerűen a pártbizottság tagjainak véleményét tekintették meghatározónak. Ez pedig az volt, hogy a gazdasági, társadalmi megújulás alapvető feltétele itt a megyében is, a politikai munka tartalmának és módszereinek korszerűsítése, a személyi feltételek folyamatos javítása. Ezért olyan politikai vezetőre van szükség, aki az országos tennivalók megoldásával együtt segíti a megye előtt álló sajátos gondok és feladatok megoldását is. A tapasztalatokat a jelölő- bizottság három ülésen összegezte, két alkalommal együtt tanácskozott a végrehajtó bizottsággal. A tapasztalatok összegzésénél több név is felvetődött. Élénk vita bontakozott ki arról, hogy hány jelöltet terjesszenek a Pártbizottság elé. A jelölőbizottság — a pártbizottság tagjai döntő többségének, 'mintegy kétharmadának előzetes véleményére alapozva — úgy foglalt állást, hogy egyetlen jelöltet terjeszt a testület elé. Devcsics Miklóst, a Nógrád Megyei Tanács elnökét ajánlja a megyei pártbizottság első titkári tisztségére. A testület tagjai úgy látták, hogy a korábbi években végzett politikai munkája, eredményes tá- nácselnöki és képviselői tevékenysége alapján ismert és elismert vezetője, közéleti személyisége Nógrádnak. Felkészültsége. munkája során szerzett elméleti, gyakorlati ismereteit, gazdag helyi tapasztalatait szintén a mellette szóló érvek között említették. Szalai László beszélt azok-' ról a kritikai észrevételekről is. amelyeket Devcsics Miklós vezetési stílusával, emberi magatartásával kapcsolatosan többen is szóvá tettek. Felhívták a figyelmét a még közvetlenebb emberi kapcsolatok erősítésére, a demokratikusabb vezetési munkastílusra. A Politikai Bizottság szeptember 20-i ülésén elfogadta a jelölőbizottság tevékenységéiről tett jelentést, előzetes állásfoglalásának kialakítása során egyetértett a javaslattal. A jelölőbizottság javaslata után szót kért Csonka Tibor, Nógrád megye főügyésze, Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Kaszás Istvánná, a Mátraverebélyi Általános Iskola igazgatója, Skoda Ferenc, Nógrád megye rendőrfőkapitánya, Géczi János, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára, Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója. Valamennyien elismerően szóltak arról a munkáról, amelyet a jelölőbizottság végzett. Egyetértőén ajánlották a testületnek Devcsics Miklós első titkárrá választását, mint aki — a testületek, a pártszervek és alap- szervezetek tevékenységére alapozva munkáját — a legalkalmasabb a megye előtt álló feladatok megoldására. Kiemelték felkészültségét, gazdag politikai tapasztalatait, jártasságát az országos és helyi ügyekben. Vezetői erényei között említették szervezőkészségét, következetességét a feladatok megoldásában. Szóvá tették' azokat az észrevételeket is, amelyek munkastílusának, munkamódszerének folyamatos javítását szorgalmazták. A testület ezután — titkos szavazással — Devcsics Miklóst egyhangúlag megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárának. Lukács János elismeréssel szólt arról a széles körű, alapos munkáról, amelyet a jelölőbizottság végzett, és a demokratikus előkészítés után a megyei pártbizottság felelősségteljes döntést hozott. Mint mondotta, a személyi kérdések rendezése után most már a feladatok végrehajtására kell a figyelmet fordítani. A tettek ideje érkezett el, mert csak így lesz eredményes az az út, amelyen a megyei párt- bizottság halad. Ehhez a nehéz, felelősségteljes munkához kíván sikereket az új első titkárnak, a párttagságnak, a megye lakosságának. Devcsics Miklós felszólalásában megköszönte a testület, a párttagság bizalmát. A továbbiakban a megyei pártbizottság tagjai tájékoztatót kaptak a július 1-jiei pártbizottsági ülés óta végzett munkáról, a lezajlott fontosabb politikai eseményekről és a soron lévő tennivalókról. Befejezésül a megyei párt- bizottság jóváhagyta azt a héttagú jelölőbizottságot — Huszák Arthúr elnökletével —, amely elkezdi a munkát a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkári funkciója betöltésének előkészítésére. Szalai László vezetésével ugyancsak megerősítette a jelölőbizottságot a pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok személyi összetételének megújítására. Most az első titkár választásának előkészítése során a jelölő- bizottság sok olyan információt is gyűjtött, amelyet a testület megújítása során hasznosítani lehet. ☆ Lukács János délután Hollókőn találkozott Szécsény város és vonzáskörzete, valamint Hollókő politikai és társadalmi vezetőivel. Tájékozódott az aktuális politikai, gazdasági problémákról, tennivalókról, majd megtekintette az ENSZ által a kulturális világörökség részévé nyilvánított Hollókő ófalut. Delegációnk azzal a szándékkal vett részt a mostani tárgyalásokon, hogy lehetőség szerint előmozdítsa az álláspontok további közeledését azokban a kérdésekben, amelyekben a két főtitkár Aradon vélemény t cserélt — hangsúlyozta Szűrös Mátyás nyilatkozatában, amelyet a megérkezését követően az MTI-nek adott a romániai látogatásról. — A román partnerek 9 olyan javaslatot fogalmaztak meg, amelyeket eredendően mi terjesztettünk elő Aradon — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, megelégedéssel konstatálva, hogy a magyar felvetéseket figyelembe vették román részről. — A. mostani bukaresti megbeszéléseken öt olyan fontos elvi politikai kérdésre tértem ki, amelyekben igyekeztünk közelíteni az álláspontokat — mondotta. — így szükségesnek ítéltem a nemzetiségi deklaráció kidolgozásának megkezdégét, a főkonzulátusok visszaállítására — az érvényben lévő kormányközi szerződésből kiindulva —, a feltételek megteremtését, kulturális központok létesítésének kérdését, illetve a kulturális munkaterv kialakítását, baráti társaságok működtetését. Felvetettem a menekültek problémája rendezésének fontosságát, szorgalmazva a családegyesítési ügyek mielőbbi, illetve folyamatos rendezését, s szükségesnek tartottam a településrendezési tervvel kapcsolatos alaposabb tájékoz- zódást. E kérdésekről kemény, érdemi véleménycserét folytattam Ion Stoian KB-tit- kárral olyan témákról is, amelyekről a román fél korábban nem volt. hajlandó tárgyalni, mert — miként fogalmazták — ezek Románia kizárólagos belügyeként kezelhetőek. Ismételten kiderült, hogy a készülő nemzetiségi deklarációt a román vezetők nem különálló dokumentumként képzelik el, hanem a magyar—román kapcsolatok egészét érintőnek, amelyben részkérdésként szerepelne a nemzetiségi kérdés. Tőlünk A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a bírósági cégnyiLváintartáisról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági érdekegyeztetés intézményesítéséről!, az országos érdekegyeztető tanács létrehozásairól. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint az egyik napirendi pont előterjesztője — részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen elhangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kormánynak az a szándéka, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítésével, a döntések decentralizálásával összhangban kiépüljön a gazdasági érdekegyeztetés intézményes rendszere. Azt szeretnék, ha a különböző érdekeket, különböző nézeteket képviselő szervezetek és intézmények közös tárnem teljesen idegen ez a megoldás, bár mi arra gondoltunk, hogy olyan deklaráció legyen e kérdésről, amely alapelveiben, hozzáállásában, módszereiben tisztázza a magyar—román viszonyt ebben a kérdésben, és amely előremutató, nemzetközi jelentőségű dokumentum lenne. — Vendéglátómmal, Ion Stoiannal kölcsönösen úgy értékeltük az aradi találko- zót, hogy szükséges és helyes volt megtartani, s csak tárgyalás útján lehet a vitás kérdéseket rendezni. Az e szellemben létrejött mostani látogatás során nem kerülhettünk meg fontos elvi politikai kérdéseket. Ezért ismételten szóba hoztuk a főkonzulátusok kérdését, amelyet a főtitkári találkozó napirendjéről azért vettük le, hogy ne terheljék a találkozót. Most ismételten meg kellett állapítani, hogy a román álláspont ebben a kérdésben nem változott Arad óta, bár —, s ezt új momentumként regisztrálhattam — nem .zárják ki, hogy amennyiben a magyar—román kapcsolatok alakulása indokolja, hajlandók lesznek erről a jövőben tárgyalni. — Hasonló véleményem alakulhatott ki a település- rendezési tervvel kapcsolatban is. A román elképzelések felvázolásából kitűnt: ez a terv a falu és a város közti különbség fokozatos megszűnését szolgálja, célja- Románia gazdaságának, iparának egyenletes fejlesztése az ország egész területén. Alkalmunk volt két helységben megtekinteni agráripari központok építését. Amit Bukarest közelében és a nagyobbrészt magyar nemzetiség lakta Kovászna megyében láttunk, az tény. Nem tudjuk azonban megállapítani, hogy ez országosan jellemző-e, de valóban olyan helyen kezdték meg a központ kiépítését, amely szabad terület volt, illetve olyan házakat bontottak le, amelyek korszerűtlenek. Ugyanakkor román részről érzékeltették: talán ők is hibásak, ha nem jól tájé" gyalásaiikon nyíltan feltárnák érdekeiket, egyeztetnék álláspontjukat, s ezt követően nyilvánosságra hoznák véleményüket Ezért a Mi- nisEitertanács a másítani ülésén kezdeményezte az országos érdekegyeztető tanács létrehozását. E testület tevékenységének középpontjában az első időszakban a bérmechanizmussal kapcsolatos kérdések és a bérekre vonatkozó konkrét megállapodások állnak. Az érdekegyeztető tanács nem jogszabályalkotó intézmény. Feladata a különböző javaslatok megvitatása, az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala, továbbá az érdekegyeztetés után a megállapodások rögzítése. Az 1990-ben esedékes népszámlálással kapcsolatban Marosán György kiemelte: teljesíkörűen az alapvető fontosságú adatokat írjak össze, a részletesebb információkat pedig a népesség 20 százalékéra kiterjedő reprezentatív adatfelvétel segítségével szerzik meg. A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításának szükségességéről szólva Marosén György kifejtette: a koztatták e kérdésről a nemzetközi közvéleményt, többék között Magyarországot. — Nem módosult érdemben a román álláspont a menekültek ügyében — szögezte le a KB titkára. — A megbeszéléseken úgy fogalmaztak: a hozzánk menekült román állampolgárok problémája Magyarország ügye, azonban nem zárkóznak el attól, hogy megfelelően rendezzük a családegyesítési kéréseket. — A magyar sajtó tevékenysége is szóba került a tárgyalásokon. Kifejtettem azt a magyar véleményt, rnisizenint tömegkommunikációnk korrektségre törekszik, ha a tények figyelembevétele alapján elemzi a kérdéseket, ad tudósítást, miközben hibáik természetesen mindenütt becsúszhatnak. Nicolae Ceau- sescu úgy vélekedett, hogy nem segíti a jószomszédi viszony ápolását, ha a magyar sajtó dezinforrnál ja a hazaj és a nemzetközi közvéleményt, például Románia belső helyzetéről, vagy a magyar—román kapcsolatok történéseiről. Ez olyan követelmény — hangsúlyozta —, amelyet figyelembe kell venni a jószomszédság szempontjából. — A megbeszéléseken is kifejezésre juttattam azt a véleményemet, hogy minit külpoilitiikus értékelem a román diplomácia eredményeit. Gyakran helyezkedik olyan álláspontra, amelynek helyességét az idő igazolja. K ü lpül itilkai kérdésekben gyakran megegyeznek álláspontjaink és ez feljogosít minket arra, hogy reméljük: ezekben a magyar— román kapcsolatokat érintő fontos, de kényes kérdésekben lehetséges a közeledés. Azon kell munkálkodnunk, hogy ehhez megteremtsük a kedvező feltételeket. Ez a tárgyalás célja és feladata — mondta befejezésül Szűrös Mátyás, aki budapesti látogatásra hívta meg Ion Stoiamt. Az RKP KB titkára a meghívást elfogadta, cégnyilvántartás célja a törvényesség teljesebb megvalósulása a gazdasági életben, a vagyoni viszonyok terén pedig a tőkeáramlás biztonságának megteremtése. Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar—romén államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramjában/ foglaltakról adott áttekintést az ülésen. A tájékoztatón Várkonyi Péter kifejtette: a Koreai Munkapárt lapjában a Magyar Népköztársaság ellen kifogásolható hangvételű cikk jelent meg amiatt, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság kölcsönösen elhatározta a diplomáciai képviseletek felállítását; ezt diplomáciai úton is kifogásoltuk, mert hangnemével nem tudunk egyetérteni. A mi álláspontunk teljesen világos, és ezen nem változtat az sem, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ezt másképpen értékeli. Baráti kapcsolatokat ápolunk és kívánunk ápolni velük a jövőben is, szolidárisak vagyunk azokkal a törekvésekkel, amelyeket a KNDK kormánya tesz a két ország békés egyesítése' érdekében. Csak együtt juthatunk előbbre... Megválasztása után Devcsics Miklós rövid nyilatkozatot adott: — Sok minden megfordult a fejemben, ahogy az élénk vitát hallgattam. .. Mindenekelőtt megköszönöm a bizalmat, amelyre felelősségteljes munkával igyekszem rászolgálni. A politikai intézményrendszer megújulása során sok mindent megváltoztattunk már. Ilyen a választás is. Mit mondjak... nem kis tehertételnek van kitéve az is, akit jelölnek, választanak. Ügy gondolom azonban, hogy ez így lesz a jövőben is, erre fel kell készülnünk. — Elhangzott a vitában, hogy miért választanak meg az első titkári tisztségre. A hibáimról is szóltak, ez természetes, azért, hogy próbáljam ezeket leküzdeni. Fontosnak tartom, hogy ne csak most, hanem később is őszintén, nyíltan figyelmeztessenek ezekre, hiszen így lehet változtatni rajtuk. .. — Ügy gondolom, hogy a fő figyelmet a munka során a pártra kell fordítanunk. Ha az erőnket összefogjuk, a párttagokat, a legfontosabb célkitűzések érdekében mozgósítjuk, ha az egységet erősítjük, akkor képesek lesznek magukkal vinni az emberek többségét. Nem szabad irányt téveszteni. Azon az ütőn kell haladnunk, amelyet az országos pártértekezlet jelölt ki. Ügy gondolom, ez lehet az alapja annak is, hogy Nógrád megye megoldja feladatait, sajátos tennivalóit. Azt tartom, gondjaink mindig is voltak, most azonban a körülmények nehezebbek, amelyek közepette dolgozunk. Fontos, hogy mindannyian tudásunk, felkészültségünk szerint vegyünk részt ebben. A testületek munkájára éppúgy szükség van, mint a párttagok és a lakosság segítségére. Közülük azokéra js, akik most esetleg nem értettek egyet azzal, hogy a pártbizottság első titkárának választottak. Azt tartom: csak együtt juthatunk előbbre... Ülést tartott a Minisztertanács Karmanyszöwiuoí tájékoztató
