Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 228. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK------------------------------------------------------------­S zűrőt Mátyás nyilatkozata a magyar—román tárgyalásokról (3. oldal) Á hiányosságok visszaütöttek (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) A szakszervezet támogatja a társasági törvény megalkotását Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottsága. A testület tagjai mellett részt vettek a mun­kában a városi, a városi jo­gú nagyközségi pártbizott­ságok titkárai. Nógrád me­gye országgyűlési képviselői, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a megye nagyobb oktatási és művelődési intézményének képviselői is. Részt vett és felszólalt a pártbizottság ülé­sén l.ukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára. A politikai közgondolko­dás fontosabb kérdéseiről, formálásának időszerű fel­adatairól szóló írásos elő­terjesztéshez Gordos János, a Nógrád megyei pártbizott­ság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. Szólt arról a szé­les körű vizsgálódásról, ta- pasztala'tok gyűjtéséről és1 elemzéséről, amely a testü­let ülését megelőzte. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban jelentős események történtek, folya­matok indultak el az or­szágban. Ez arra késztette a megyei pártbizottságot, hogy — módosítva korábbi elkép­zelését, — megvizsgálja azo­kat a kérdéseket, amelyek a párttagságot. a lakosságot foglalkoztatják a megyében. Az előterjesztés célja, hogy segítse a kibontakozás tudati feltételeinek kedvező változását. Megfogalmazza a tudatformálás legfontosabb teendőit, a pártszerveket, az alapszervezeteket és a párt­tagokat gondolkodásmód­juk. cselekvőkészségük meg­újulására ösztönözze. (Az előterjesztést a NÓGRÁD szombati számában részle­tesebben is közöljük.) A vitában szót kért Ko­vács Ferenc, a balassagyar­mati Balassi gimnázium igazgatója. Beszélt a politi­kai, társadalmi, gazdasági át­alakulást kísérő ellentmon­dásokról. az erkölcsi érték- vesztésről, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának erő­sítéséről. Mint mondotta az elméleti kérdések egyértel­mű tisztázása adhat eliga­zítást a párttagoknak. Gás­pár Antalné, a Budapesti Ei- nomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyárának varrónő­je, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja többek kö­zött a szélesedő demokratiz­mus és a nyíltság kapcsola­táról, ennek helyes értelme­zéséről és gyakorlatáról, a tudás és a kultúra nagyobb becsületéről szólt. Livó Já­nos. a Nógrádi Szénbányák ménkesi aknaüzemének gé­pészeti vezetője egyebek kö­zött a szénbányák helyzeté­ről, a gazdasági gondok ked­vezőtlen tudati hatásáról, a közgondolkodás formálásá­nak feladatairól beszélt. Így arról, hogy a párttagok el­fogadható választ várnak a változást kísérő új jelensé­gekre. Németh János, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára a párt vezető szerepének újragon­dolásáról szólva fontosnak tartotta a párt megújulását, a szemléleti és cselekvési egység megteremtését, kö­vetkezetes érvényesülését. A pártapparátus megválto­zott feladatairól elmondotta: a testületek munkájának, a területi pártszervek, az alap­szervezetek tevékenységé­nek hatékonyabb segítéséről. Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka a párttagok, a munkásőrség körében végzett politikai ne­velő munka fontosságát hangsúlyozta. Balázs Mik­lós. a Nógrád megyei párt- bizottság osztálvvezetője a gazdasági fejlődést. a fo­lyamatot kísérő gondok és a tudati tényezők kölcsönha­tását, az előrelépés anyagi, szellemi feltételeit elemezte. Kiemelte, hogy a kibontako­záshoz a tudati, a kulturá­lis feltételek megteremtése, a szellemi erők kibontakoz­tatása éppen olyan fontos, mint az anyagi feltételek szélesítése. Szót kért a tanácskozá­son Lukács János is. Elis­meréssel említette a megyei pártbizottság törekvését, hi­szen a téma. feldolgozásával a közgondolkodás formálá­sát. a politikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. A lovábbiakban a pártértekez- let óta eltelt hónapok poli­tikai, gazdasági munkájának tapasztalatairól beszélt. Hangsúlyozta, fontos, hogy a párttagok, s a lakosság is jól értse: a politikában, a közéletben semmi olyan nem történt az elmúlt időszak­ban, ami ellentétes volna a pártértekezlet állásfoglalá­sával. Igaz, a változások gyorsabban következtek be és sokszínűbbek is, mint ahogy arra számítottunk. Kitért a demokratizmus­ra, s az ezzel együttjáró nyilvánosság szélesedésé­re,'s arra, hogy az átalaku­lásban a pártnak meghatá­rozó szerepe van. Ezért fon­tos, hogy a pártmunka tar­talmában és módszereiben is megújuljon, erősödjön mozgalmi jellege, tevékeny­ségével közelebb kerüljön a mindennapi élethez, az em­berekhez. Hiszen csak így lő­het eredményesen hatni a t ársad al m i föl y a m a t ok ra. Szólt az eddig végbement változások soráról, arról többek között, hogy a poli­tika ma nem akadályozza, inkább ösztönzi a gazdasá­gi-társadalmi kibontako­zást. Kiemelte az alapszer­vezeti munka fontosságát, önállóságuk növelését, a párttagok felkészültségét, az eszmei-politikai egység erősítését. Mint mondotta, fontos, hogy a nagy társa­dalmi kérdések rendezésé­ben vállalt feladatok mel­lett jusson idő a párt folya­matos megújulására, a na­pi feladatok megoldására ;s. A megyei pártbizottság az írásos előterjesztést, a szó­beli előterjesztést, valamint a vita összefoglalóját egy­hangúlag jóváhagyta. Ezt követően a pártbizott­ság zárt ülésen folytatta munkáját, s döntött a me­gyei pártbizottság első titká­rának személyéről. Szavaz a t.s zed ő b i zot t ságo t választottak, majd Szalai László, a legutóbbi pártbi­zottsági ülésen jóváhagyott jelölőbizottság elnöke tá­jékoztatta a testületet mun­kájukról. Többek között el­mondotta, hogy sem a Po­(Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön ülést tartott a Szákszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tes­tületet a napirendi pontok megvitatása előtt Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára tájé­koztatta a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai megbeszéléséről, az ott szü­letett megállapodásokról, il­letve a toVábbra is nyitva maradt kérdésekről. Megál­lapította, hogy ez a talál­kozó az eltérő nézetek kö­zelítésében több sikerrel járt mint ahogy az előzetes jelek szerint várható volt, s ered­ményesebbnek bizonyult minden további hasonló megbeszélésnél. Ugyanak­kor bizonyos az alapvető kérdésekben változatlanul nem sikerült közelíteni a kormány és a szakszerve­zetek álláspontját. Az elnökség több tagja hangsúlyozta annak jelentő­ségét, hogy ezzel a találko­zóval elindult a párbeszéd Idén 295 lakás átadását tervezi Salgótarjánban a városi tanács, ebből 175-öt OTP-beruházásban, 87-et magánerőből, a többit pe­dig tanácsi pénzeszközök felhasználásával kívánja megépíteni. 1988-ban eddig 117 lakás készült el: az OTP beruházásában, a Dé­ryné úton telepszerű, több­szintes formában húsz, a nyugati városrészben, az I/A jelű épületben hatvan lakást adtak át. A Gorkij- lakótelepen és az Erkel úton hatlakásos, korszerű csoportos családi ház, a vá­rosközpontban pedig tető­téri lakások épültek. a kormány és a szakszerve­zetek között, amit tovább kell folytatni. A tájékoztatót követően az elnökség megtárgyalta a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot, s azzal összefüggésben a Mun­ka törvénykönyve módosítá­sára tett javaslatot. A tes­tület — az iparági-ágazati viták tapasztalatait is figye­lembe véve — úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti mozgalom támogatja a tár­sasági törvény megalkotását, azt a mozgalom érdekvédel­mi, érdekképviseleti szem­pontjából fontosnak tartja. A szakszervezetek működé­sére — mindaddig, amíg el nem készül a szakszervezeti törvény — az új vállalkozá­si formákban is a Munka törvénykönyvének szabá­lyai legyenek az irányadók, erre a társasági törvényben nem indokolt külön kitér­ni. A Munka törvényköny­Kisebb lemaradás tapasz- t aiható a korszerű csopor­tos családi ház építésében. Ennek oka, hogy a Borsod Megyei Építőipari Vállalat nem kezdte meg ez évben a Gorkij-lakótelepen a ti­zenhárom lakásos sorház kivitelezését, amit saját kockázatára vállalt. A ma­gas bekerülési költség mi­att meghiúsult a MaMnovsz- kij és a Sajgó útra terve­zett tetőtéri lakások kiala­kítása, ezért az ingatlanke­zelő vállalat — a városi ta­nács megbízásából — fel­mérést végez a kezelésében levő magastetős épületek vében foglaltakat a társasági törvény hatályba lépésével egyidejűleg természetesen az új helyzethez kell iga­zítani mind a szakszerveze­tek és a munkavállalók, mind a munkáltatók kötele­zettségeit és jogait illetően. • A testület tájékoztatót hallgatott meg az egységes vállalkozói adótörvény elő­készítésének helyzetéről. Ez­zel kapcsolatban többen is rámutattak, hogy a tervezett vállalkozási adórendszer hosszabb távon gazdasági céljaink megvalósítását szol­gálhatja. Az elnökség megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy szükségesnek tartja a heti 40 órás munkahét ál­talánossá tételét még ebben az ötéves tervidőszakban. Az elnökség végezetül köz­leményt fogadott el a kor­mány és a SZOT képviselői­nek szerdai tanácskozásáról. tetőterének beépíthetőségé­ről. A szűk anyagi lehetősé­gek miatt igen kevés bér­lakás épül a városban, így a lakásgondokon a bérhá­zak tetőterének átalakításá­val kívánnak enyhíteni. Eb­ben az évben várhatóan még további húsz lakás ké­szül el a Déryné úton, s a tervek szerint a nyugati városrészben az I B jelű, 56 lakásos tömb is megépül a NÁÉV kivitelezésében. Az ingatlankezelő vállalat pe­dig nyolc tetőtéri' lakás ki­alakítását vállalta 1988-as befejezési határidővel. Aranyos nap Szöulban A XXIV. nyári olimpiai játékokon Szöulban a csü­törtöki napon szép magyar sikereknek tapsolhatott a közönség. Martinék János, az öttusa egyéniben nyert aranyérmet, hasonlóan az öttusacsapathoz, melynek tagjai: Martinék, Mizsér, Fábián szintén a dobogó legfelső fokára állhatták. Az élete csúcsformájá­ban versenyző kötöttfogá­sú birkózó Sike András Szöulban szintén a leg­jobbnak bizonyult, így az ő nyakába is olimpiai aranyérem került. Az el­múlt napon még két ma­gyar érmest köszönthet­tünk: Komáromi Tibor a kötöttfogású birkózás 82 kg-os súlycsoportjának me­zőnyében, valamint Eger- szegi Krisztina a 100 mé­teres női hátúszásban egya­ránt második lett. A magyar olimpiai csa­pat pontjait tovább gya­rapították azok a verseny­zők, akik sportáguk dön­tőjében az 1—6. hely kö­zött végeztek. Női tőrbeíi Jánosi negyedik, Stefanek hatodik, súlyemelésben Csengeri negyedik, az öt­tusa egyéniben Mizsér szintén negyedik lett. Birkózásban olimpiai bajnok Sike András (MTI-telefotó)' Olimpiai bajnok az öttusa csapat (b-j.) Fábián Lász­ló, Mizsér Attila, Martinék János, aki az öttusa egyé­ni olimpiai bajnoka is és Dr. Török Ferenc szövet­ségi kapitány. II politikai közgondolkodás formálásáról Választ adni a változást kísérő új jelenségekre Devcsics Miklós a Nógrád megyei pártbizottság első titkára A kibővített pártbizottsági ülés résztvevői Lukács Jánost hallgatják.-kép: kulcsár­Még 84 lakást adnak át az idén Salgótarjánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom