Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . . TELEXEN ÉRKEZETT... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.30: Engelbert Humperdinck slágereiből 8.50: A denevér. Részletek Johann Strauss operettjéből 8.30: A külpolitikai rovat műsora 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: Nóták 11.27: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond regénye 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra Zenés irodalmi magazin 16.20: Tűnődés a tünetekről 17.00: Bartók: Tíz könnyű zongoradarab 17.30: Szöul ’88 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Szöul ’88 19.25f: Ultimátum. Rózsa Péter dokumentumműsora 20.07: Krisztinavárosi madrigál. IX/3. rész Huszár Klára önéletrajzi regénye folytatásokban 20.38: Világablak 21.08: Fél óra népzene 21.38: Hegedűvirtuózok felvételeiből 22.00: Hírvilág 22.30: Régi híres énekesek műsorából 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek PETŐFI RADIO: 8.05: Archívumunkból 8.20: A Szabó család 9.05: Napközben 12.10: Halló, itt Szöul! 15.30: A Modern Hungária együttes új nagylemezéről 15.45: Törvénykönyv 16.00: Hozott anyagból . . . avagy így rádiózunk mi 17.05: Újdonságainkból Magyar könnyűzenei felvételek 17.30: Mint(a)film 18.30: Slágerlista 19.20: Operettkedvelőknek 20.15: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Valami történt. Joseph Heller regénye 21.27: Fiatalok popzenei felvételeiből 22.00: A Kattogó Kabaré különkiadása 23.10: Az U2 együttes nagylemeze. VI/4. rész 23.47: Régi muzsika 0.15: Halló, itt Szöul! BARTÓK RADIO: : Zenekari muzsika Hangszerkettősök XX. századi operákból Zenekari muzsika Rádiószínház Századunk fúvósműveiből Két szimfonikus költemény Üj operalemezeinkből Nyitnikék Kisiskolások műsora Kamarazene In limba materna A Magyar Rádió román nyelvő nemzetiségi műsora Szegedről Rádióhangversenyekről A berlini rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a berlini filharmónia hangverseny- termében Geraint Evans operafelvételeiből Vajdasági Írás Napjaink zenéjé 9.08: 10.29: 11.25: 12.01: 13.03: 14.00: 14.30: 15.05: 17.00: 17.30: 18.30: 19.05: 19.35: 21.12: 21.30: 22.08: MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatósok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szerkesztő : Szegedi Erzsébet. (Közben: 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. — Reklám.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Reklám 9.25: Szöul ’88 14.00: Reklám 14.05: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hazai tükör 17.30: Hírek 17.35: Horgász a pácban. — Francia filmvígjáték. 19.05: Esti mese (FF) 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tévétoma 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.i0: Reklám 20.15: Szomszédok Teleregény — 37. fejezet 20.45: Reklám 20.50: Fórum a gazdaságról, a politikáról 22.00: Van öt perce? Mozart: Varázsfuvola — nyitány 22.10: Fejezetek az első világháborúból (XIII/5. rész) 22.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság 17.10: Správy — hírek szlovák nyelven 17.i5: Magyar évszázadok 17.35: Gershwin-hangverseny a postojnai cseppkőbarlangban 18.40: A rövidfilmsúdiók műhelyéből 19.30: Nas ekran 20.00: Képújság 20.05: Szöul ’88 23.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 4.15: Olimpiai játékok 16.20: A nap percei 16.30: Olimpiai játékok 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 15.30: Híradó 20.05: Történet az életből 20.25: Publicisztikai magazin 21.10: Dalok a képernyőről 21.30: Olimpiai játékok 2. MŰSOR: 17.20: A tüzekről 1987-beft 17.40: Kiküldött munkatársaink jelentik 18.00: Olimpiai játékok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Olimpiai játékok 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Nukleus nulla — olasz tv-film, 2. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Du. fél 4 és este 7-től: Kémek a sasfészekben. I—II. Színes, szinkr. látványos angol filmváltozat. — Kamara: A másik ember I—II. Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Miss Arizona. Színes, látványos magyar-olasz koprodukció. — Kamara: Hattyúdal. Magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Szökevény vonat (16). Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Pásztó: Fél 6-tól: A szakasz (16). Színes amerikai háborús filmdráma. Általános iskolásoknak: Légy jó mindhalálig. Mesemozi: Nőnek a kiskecske szarvai. — Video: Tex és a mélység ura. Színes olasz kalandfilm. — Szé- csény: Este 6-tól: Vágyra- járók. Színes, szinkr. francia filmbohózat. — Középiskolásoknak: Rokonok. — Jobbágyi: Hannah és nővérei. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Nagylóc: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Néptánc Felfrissül a palóc együttes A balassagyarmati Boty- tyán János ' Honvédkolilégi- um. az ipari szakmunkásképző intézet és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ palóc néptáncegyüttese felújításra szorul, mivel az elmúlt iskolaévben végzettek tették ki az együttes nagyobb részét. Jelenleg folyamatosan folyik a válogatás. Tv-sztrájk Franciaországban Kedd éjféltől beszüntették a munkát az Antenne 2 francia állami televízió újságírói, műszakijai és adminisztratív munkaerői. Teljes bérrendezést követelő sztrájkjuk napok alatt átterjedhet az FR3 állami televízióra és az állami rádió különböző csatornáira is. A szocialista párti kormány az állami rádió és televízió évek óta legkomolyabb válságával került szembe. Az Antenne 2 műsorvezetője éjfél után 20 perccel bejelentette, hogy sztrájk miatt megszűntetik a szöuli olimpia versenyeinek éjszakai adását. Szerdán napközben csak a törvény által előírt minimumot, a déli és esti híradót sugározzák, utána pedig a 20.30-ra ígért főműsort. Az állami rádióknál és televíziós csatornáknál évek óta halmozódó elégedetlenség két hete tört a felszínre, amikor az A2 visszahívta egykori sztár-műsorvezetőjét. Christine Ockrentet az esti híradó vezetésére, havi 120 ezer frankos fizetéssel. Tiltakozásul tüstént felmondott a belpolitikai rovat öt éven át volt vezetője, majd az egész tájékoztatási részleg főszerkesztője. Mindketten évek óta hasztalan próbáltak érdemleges bérrendezést kiharcolni az újságírógárdának. Az igazgatóság a szűkös pénzügyi keretekre hivatkozva nem emelt. A magán-tévécsatornákkal folyó öldöklő versengésben viszont az A2 kitűzte, hogy mindenáron meg kell szerezni az első helyet az esti híradók nézettségi versenyében, ezért adták Ockrentnek a vezető politikai munkatársak fizetésének öt-hatszorosát. Ennek a fizetésnek a hallatán a forrongó elégedetlenség azonnali sztrájkmozgalomban tört ki. Több éve húzódó sérelmek követelnek azonnali megoldást. Catherine Tasca, a tömegtájékoztatásért felelős mellérendelt miniszter hazarendelte Amerikából Claude Contamine-t, az A2 elnökét, de a sztrájkot nem tudták elhárítani. Szerdán délelőtt megkezdődtek a tárgyalások az A2 igazgatósága és a munkatársak szakszervezetei között. FILMJEGYZET Szárnyas fejvadász A sci-fi műkedvelő közönsége valószínűleg gondterhelt ábrázattal szédül ki a moziból, miután megnézte az amerikai gyártmányú Szárnyas fejvadász című filmet. Akik azonban nem a Csillagok háborúja és a késői Mad Max folytatások emlőin nevelkedtek sci-fi értővé, hamar rájöhetnek, hogy a műfaj egyik alap- filmjét láthatták. A figyelmes nézőnek persze már a rendező, Ridley Scott neve is ígéretes, hiszen ő készítette a ma már klasszikus darabnak számító A nyolcadik utas: a halál című néhány éve látott, szintén sci-fi filmet is. Az 1981- ben leforgatott Szárnyas fejvadásznak nagyjából hasonló fogadtatásban volt része: vagyis teljes szakmai és üzleti siker. Igaz, míg az előző, a sci-fi és a horror furcsa keveréke, addig az utóbbiban Scott már hozzámixelte a krimit is. „Ez a film negyven évvel ezután • játszódik, de negyven évvel ezelőtti stílusban” — mondja Scott, és ezt csak megerősíthetjük. Már a történet is: a negyvenes évekbeli detektívregé- nyekből jól ismert Philip Marlowe-i nyomozó könnyed lezserséggel és gyűrött Co- lombo-ballonban üldözőbe vesz négy szökött androidot, miközben beleszeret egy gyönyörű női ötödikbe. Ennek és a szörnyűségesen bestiális androidíikvidálások hatására megundorodik mindattól, amiben él, és az új lehetőségek felé veszi útját. Közben persze történik egy és más, amelyek közül a négy android törekvései a legfigyelemreméltóbbak, ök ugyanis olyan műemberek, akik teljesen azonosak az igaziakkal, kivéve, hogy rö- videbb életűek, és nincsenek gyermekkori emlékeik. Erőben, intelligenciában, ügyességben, szépségben meghaladják az igazi embert, de igazi emberi életet akarnak élni, múltat is akarnak maguknak nevezni. Felkeresik alkotójukat, aki azonban nem segít. Deckard a nyomukban van, és sorra végez velük, míg végül az androi- dok magányos vezére párbajra hívja. De hát mi is történik ebben a krimiben, aminek a hátterét egy óriási, jövőbeni metropolis nyújtja, a vakító neonok és a bűzlő mocsok kontrasztjaival. Deckard nem egy hétköznapi, véres kezű gyilkos, s az androi- dok is többek puszta áldozatoknál. A köpnyebb megértés érdekében idézzünk fel magunkban más sci-fiket. Például Orwel 1984-ét, vagy a mozikban most is műsoron lévő Brazil című angol filmet, és végül Huxley Szép új világát, Ray Bradbury Marsbéli krónikák című írását. Bármily furcsa, a Szárnyas fejvadász ezekkel egy sorba tartozik. Az állandóan zuhogó eső, a szomorú arcú emberek tömegei, és mindaz, amitől ez a film árasztja magából a jövő „szép” új világának nyomasztó hangulatát, jelzi a rendező optimistának egyáltalán nem nevezhető jövőképét. Az ultramodern technikai és a csodaberendezések környezetében szinte anakronisztikussá válnak az igazi emberek. Ugyanis ők hozták mindezt létre, de már azok uralkodnak rajtuk. Persze a Harrison Ford által nagyszerűen alakított Deckard, amikor megunja az egészet, légisiklójába ül, és a zöld mezők, erdők felé röpül el ebből a- sötétedő világból; mellette azonban már egy android nő ül, aki ugyan gyönyörű és majdnem emberebb az embernél. Nekünk viszont, akiknek 2019- ben is itt kell lennünk, valószínűleg nem jut mind- annyiunknak ilyen sikló. Nincs hát mit tenni: hosz- szú távon kell berendezkednünk a maradásra. Bodnár Mihály Balogh Károly akvarellje Sztregova* a feledhetetlen emlékű hely Nem a megszokott írói fordulat ’követése és értékelő túlzás, hanem tényt rögzítő megállapítás az, hogy páratlan értékű dokumentummal gyarapodott a nógrádi múzeumokban őrzött Madách-relikviák sora. E dokumentum —, bár ez a szó inkább megfakult, megsárgult, tudományos tanulmányozásra való, régi iratot idéz emlékezetünkbe — valójában egy ragyogó színekkel megfestett, hangulatos, az érzelmek sokaságát kiváltó akvarell: Balogh Károly sztregovai látképe. E kép nemcsak témájával (helyszínével), hanem az alkotó személyével is szorosan kapcsolódik Madách Imréhez. A téma, a hely: „Sztregovai E névnek fogalommá kell válnia minden Kerantikuskiállílás H Fodor Istvánná amatőr keramikus kiállítása látható a szé" esenyi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban, amelyet az érdeklődők október közepéig tekinthetnek meg. —RT— magyar szívben. Sztregova Madách szülőfaluja, Az ember tragédiája keletkezésének helye, Madách nvugvó- helye egyúttal. Sztregova szép fekvésű, kedves falu, barátságos, tornyos kastélyával, amely — castellum olim — ma már nagyrészben romba dőlve, komoran áll kormos, várszerű falával a falu közepén” — olvassuk az 1934-ben kiadott, mindmáig legjobb Madách-életrajzban, Balogh Károly munkájában. Balogh Károly (1879—1944) — e néven a legifjabb — a nógrádi Balogh család leszármazottja, nem azonos a képet alkotó személlyel, hanem annak fia. Író, klasz- szika-filológus, műfordító, 1943-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Legsikerültebb munkát: Madách-tanulmánvai, amelyek megírásához apja sztregovai emlékiratait használta fel, akinek közvetlen élményei voltak Madách otthonáról. A kép készítője: Balogh Károly (1848—1920), Madách Imre nővérének, Máriának második házasságában született fia. Miután szüleit 1849-ben tragikus körülmények között elvesztette, az árva gyerek nagybátyja sztregovai otthonában nevelkedett, annak hasonló korú fiával, Aladárral együtt. Szigorúan beosztott, fegyelmezett rendben folyt a fiúk nevelése, a nagymama Maj- thényi Anna felügyelete alatt és a költő irányításával. A különböző tudományok mellett nyelveket tanultak, de a versírás és rajzolás, festegetés is a „tananyaghoz” • tartozott, természetes részévé válva műveltségüknek. Felsőbb iskoláit Balogh Károly Vácon és Pozsonyban végezte, ügyvédi tanulmányai után a pécsi kir. tábla elnökeként működött, bírói hivatásának élt. Szabad óráit erdőn-hegyen tett sétáinak, kedves virágtanulmányainak, hangulatos ak- varelljei készítésének szentelte. Már ifjúkorában is az volt szíve vágya, hogy festőművész legyen, bizonyára a példaképként tisztelt nagybátyja, Madách Imre hasonló kedvtelése is ösztönözte erre. A művész alapos ismerete és értő szeretete sugárzik a gyakori utazások, a táj, a természet ihlette képein. Képei közül dokumentatív jellegük miatt is kiemelkednek a nógrádi tájábrázolások. Sztregovát a számára oly kedves, feledhetetlen emlékű helyet 1870 körül festette meg, egy mindössze 130x210 mm-es, bűbájosán intim akvarellen. A kép természeti környezetében mutatja a kis falut, a völgyben, a távolba vesző hegyek alatt még áll —, s a festő ecsetjének köszönhetően —, eredeti állapotában látni a Madáchok mindkét kastélyát. Az eddig csak könyvekből és kiállítási másolatokból ismert kép Balogh Károly leszármazottjaitól 1988 augusztusában került a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum irodalmi gyűjteményébe. Balogh Károly akvarelljét, mint ritka, féltve őrzött műkincset, Csesztvén a Madách irodalmi napon (október 8- án) és a salgótarjáni. múzeumban a „hónap műtárgya” sorozatunk keretében (szeptemberben) láthatják. Dr. Kovács Anna muzeológus
