Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON Hi lett a sorsjegyek sorsa? Hagyománnyá vált me­gyénkben, hogy a NÓGRÁD­IT ER évről évre megrende­zi a ..Nógrád-napokat”. melynek keretében azok a vásárlók, akik ötszáz forin­ton felül vásároltak, sorsje­gyet kaptak. Ezek húzása szeptember 15-én megtör­tént, s a szerencsés nyertes nevét — aki a Trabantot nyerte — a NÓGRÁD-ban közölték. Nem értjük, hogy a ki­adott sorsjegyekre máért kell ráírni nevünket és cí­münket. amikor elég lenne a sorszám ahhoz, hogy a nyertest megtalálják. Így valóban csak a szerencse döntené el, hogy ki a sze­rencsés nyertes. Az újságban leírtak sze­rint nemcsak személygépko­csit sorsoltak 200 000 fprint értékben, hanem más nyere­ményeket is lehetett kapni. Erről talán értesítést kapnak a szerencsésebbek? Jó len­ne erről is tudomást szerez­ni, mert jelen esetben azt hihetjük, hogy a kiskereske­delmi vállalat az érdekelt. Nagy Imre Balassagyarmat Patvarci út. 21. Kertbaráti gondolatok Igazán hangulatos kiállí­tás volt a salgótarjáni me­gyei kertbarátkor kiállítása, melynek érdemeiről a NÓG- RÁD már beszámolt. Pár gondolatot én is hozzáfűznék e nemes mozgalomhoz. A kiállítás megnyitása után diákok seregét láttam, amint megcsodálják a szebb­nél szebb termékeket. Egy tanárnő kérdezgette tőlük: Milyen fajta barackot lát­tok, milyen gyümölcs ez? Meglepődve tapasztaltam, hogy sajnos, sokan nem tudtak rá válaszolni. Egy fiúcsapat például tőlem kér­dezte meg, hogyan lehet ilyen óriás tököt nevelni. A diákok kíváncsisága, tana­kodása közben arra gondol­tam, milyen jó a falusi is­Cikkünk A NóGRÁD szeptember 15-én megjelent számának sportrovatában „Hol van már a tavalyi hó?” címmel megjelent írásunkra — amely a mérkőzés főrendezője sze­rint a 15 fős rendezői cso­port tagjainak személyét sér­ti — kaptunk választ: — ., Szeptember 10-én a Nagybátonyi Bányász—Ba­lassagyarmat mérkőzésről úgy a nézők, mint a játéko­sok mindenféle testi bántal­mazás nélkül távoztak. ami a hazai rendezőgárda lelki­ismeretes és emberséges munkájának volt köszönhető. A felgyülemlett indulatok továbbterjedését tehát nem a játékvezetők (a mérkőzés lefújásával), hanem a rende­koláknál, ahol akár egy pi­ci „kísérleti parcellán” ma­guk a gyerekek kertészked­hetnek. Városban erre kevés lehe­tőség van. Az via:ont meg­oldható lenne, hogy a gye­rekek iskolai foglalkozás keretében meglátogatnának egy-egy kertbarátköri ta­got, aki örömmel bemutatná a növénytermelés apró fo­gásait, s magyarázatot is adna a feltett kérdésekre. A kertbarátmozgalomnak is kell, hogy legyenek to- vábbfolytatói, hiszen a me­zőgazdasági kistermelésnek hosszú távon létjogosultsága lesz. Dudás Pál Salgótarján nyomán zők akadályozták meg. A magáról megfeledkezett szur­kolók ocsmány megjegyzé­seivel természetesen mi sem értünk egyet, de ez mind­két szurkolótáborra jellem­ző volt. Szerintem a sport­körök vezetőinek bőven van tennivalójuk saját házuk tá­ján. Ügy tudtam, hogy a be­csületesen végzett társadal­mi munkát mindenhol igény­lik. s meg is becsülik. Le­het. hogy tévedtem, amikor azt hittem, hogy ez Balas­sagyarmaton sportvonatko- zásban is így van?” Pál József főrendező (nyugd.) Bátonyterenye, Pothornyik út. 2. TELEXEN ÉRKEZETT... A ló túlsó oldalán Gyarmati kenyérgondok nyomában Független lap Litvániában Szovjet-Litvániában szer­dán megjelent az első olyan hetilap, amelyet független társadalmi szervezet ad ki. Az új orgánum címe Atgi- mimas (Üjjászületés), védnö­ke pedig a peresztrojka tá­mogatására létrejött Sajudis (Mozgalom) nevű szervezet. A lap 30 ezer példányban jelenik meg. és egy állami nyomdában nyomják. A Sajudis alapító csoport­ja annak idején a konzerva­tív erőkkel szembeni meg­újulási folymatok támogatá­sát, a glasznoszty szélesíté­sét és a környezetszennyezés elleni harcot hirdette meg a szervezet programjául. Védőszemüveg autósoknak A fővárosi Róbert Károly körúti kórház üzemegész.' ségügyi szolgálata több mint egy hónapon át vizsgálta a hivatásos autóvezetők köré­ben az új speciális védőszem­üveg hatását. A most be­fejeződött vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a Com- puDrug Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet által kifej­lesztett Mon-x márkanevű védőszemüveg valóban csök­kenti a szemre káros ha­tásokat. A kémiai szoftverek lét­rehozásával foglalkozó kis­szövetkezet a védőszemüveget eredetileg a monitorok előtt dolgozó munkatársai számá­ra alakította ki. A szemüveg lencséjét olyan különleges védőbevonattal látják el, amely a szemet erősen ter­helő ultraibolya sugárzások 99 százalékát kiszűri, csök­kenti a figyelemzavaró fény­visszaverődések mértékét, ugyanakkor a gyengé kont­rasztot erősíti. A látható fénytartományban ugyanis áteresztőképessége 90 szá­zalék fölött van, ennek eredményeként gyenge vilá­gítási körülmények között viselése fényerősítő érzetet kelt. Erre pedig nagy szük­ség van a közutakon, éppen ezért ajánlják most a gyár­tók — a szemüveglencsét gyártó MOM és a Compu- Drug, amely a különleges bevonatot viszi fel a védő­eszközre és a forgalmazó Ofotért — az autósoknak is a magyar szabadalomként bejegyzett új terméket. A Mon-x- sorozatgyártása már megkezdődött. Eddig 30 ézer darab készült el és várhatóan az idén még ugyanennyit gyártanak. El­indultak az első próbaszál­lítmányok az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába is. Ha a kül­földi próbavizsgálatok ta­pasztalatai is kedvezőek lesznek, a magyar gyártók akár többmilliós megren­delésre is számíthatnak, mert az amerikai fél jelez­te, hogy csak próbavásárlás­ként százezer védőszemüve­get rendel. Gazdaságosság, megélhe­tés, adó, piaci igények — olyan (varázs?) szavak ezek manapság, amelyeknek gyak­ran áldozatul eshet egy-egy lakóterület, csoport, vagy akár egy egész város hangu­lata, jó színvonalú ellátása, kiszolgálása is. így történt, illetve történik ez folyamatosan most .Ba­lassagyarmaton | a kenyérel­látással. Egyik olvasónk azzal a panasszal kereste fel szer­kesztőségünket, hogy az Áp­rilis 4. lakótelepen a Márka presszóval szemben lévő ma­szek tejivóból egyik napról a másikra eltűnt a kenyér, mi több a péksütemény is. Állítólag (mondta olva­sónk) a Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalat salgótarjáni központja Rendelkezett úgy, hogy a tejivó nem rendelhet- kaphat kenyeret a vállalat szécsényi sütőüzeméből. Kérte járjunk utána, igaz-e a hír? Sajnos igaz. Idézzünk a tejivó üzemeltetőjétől. — Nekünk nem volt egy fillér haszon sem a szécsé­nyi kenyéren, hisz ugyan­annyiért adtam, mint szem­ben az áfész boltjában — mondta érdeklődésünkre. — Csak mi jobb minőségű ke­nyeret árultunk. Idejártak a szomszédos iskolából a gyerekek kifliért, nagyszünetben tíz perc alatt bevásárolt szinte a fél isko­la. No és még valami, az Évről évre emelkedő for­galmat bonyolít le az Észak­magyarországi TÜZÉP 211. számú szécsényi telepe. Ál­landó vevőköréhez tartoznak a környező községek és kö- zületek is. A forgalomnöve­kedés 1980—1988. között csak­nem 50 millió forintot jelent. Ebből az áremelkedés mint­egy 20 millió, az adó 9 mil­lió forintot tesz ki, a fenn­maradó többletet pedig a kí­nálat szélesítésével érték el. A forgalomfelfutást az Építkezők Boltja megnyitá­sa nagyban elősegítette a jó vásárlási körülményekkel, s az árucikkek megfelelő kíná­latával. Az ellátás színvonalát a Tüzép-telep — Nógrádban elsőként — saját szolgálta­tással is növeli: mindenfaj­igen forgalmas főúton sem kellett átmenniük. — Nekünk nem érdekünk hogy szécsényi kenyeret kap­junk. „Csak” a lakótelepen élőknek. Ezzel az intézke­déssel, amelyről egyébként semmiféle értesítést nem kaptam, a lakók jártak rosz- szul. A tejivó egyébként egy- egy hét végén átlagosan 300 kenyeret adott el. 2 — Most, amikor minden­hol a versenyről a konkuren­ciáról beszélünk, megakadá­lyozzák, hogy a szembenlévő áfészboltnak konkurenciát csináljak, s nálam jobb ke­nyeret kapjanak a vevők — tette hozzá mosolyogva, megértő pillantásokkal fi­gyelve azokat, akik még ta­lán nem értesültek a „ke- nyértilalomról” s itt keresik a jófajta szécsényit... Másnap telefonon kértünk tájékoztatást Tatár Csabától, az NSV termelési és keres­kedelmi osztályvezetőjétől: — Valóban nem kap a ma­szek tejivó a szécsényi üzemtől kenyeret — de ok­tóber közepétől egyetlen ba­lassagyarmati bolt sem — így az osztályvezető. — Hi­szen nemrégiben korszerű­sítettük a balassagyarmati sütőüzemünket, javult a mi­nőség is (?), s a terveink szerint annak kell a várost ellátni kenyérrel. A maszek pedig, ha elmegy a szécsé­nyi üzembe, hozhat kenye­ta árut elszállít a rendelke­zésére álló tehergépkocsik­kal. Tavaly a felvásárlási láz ellenére a telep zökkenő- mentes évet zárt. Idén az építőanyag-ellátása összes­ségében kedvezőtlenebb ké­pet mutat a tavalyinál. A ha" zai gyártású termékeknél en­nek fő oka. hogy az előállí­tók elsődlegesen exportra szállítanak, de közrejátszot­tak ebben alapanyag-beszer­zési gondok, s a korlátozott importbehozatal is. A nehéz­ségek abból is adódtak, hogy a gyárak egyre inkább a gaz­daságos termékek előállítá­sára törekednek. Az igényeknek csak egy részét lehetett kielégíteni tetőfedő anyagokból és egyes rét. De nem szállítunk ne­ki, és mint mondtam, októ­ber közepétől Szécsényből másnak sem Gyarmatra. 3 Hát íme a válasz. Egy vá­ros, csak azért, mert egy vállalat egyik üzeme jobb kenyeret süt, mint a másik, nem kényszeríthető arra, hogy a rosszabbat egye. Felemlítve a város veze­tőinek a hallottakat, elég erős tiltakozást váltott ki. Az NSV most egy kicsit (vagy nagyon is) átesett a ló túlsó oldalára. Mert az alapellátásban dolgozóknak nem elsősorban, saját érdekeiknek, hanem a piac igényeinek kell eleget tenni. Igaz, könnyen döntenek abból a városból a balassa­gyarmatiak kenyérellátásá­ról, ahol tizenöt-húsz féle kenyér kapható, van ke­nyérgyár, mintaboltok — mondják a gyarmatiak. Az ottani íróasztalok mellett ül­ve talán nem tűnik olyan súlyosnak ez a probléma, olyan hihetetlennek, s uram bocsá’ nevetségesnek, mint itt Balassagyarmaton. Talán még kellene kóstol­niuk egy kicsit a gyarmati­ak „kenyerét”, bizton más volna a világnézetük. Csak abban bízónk hogy mivel nincsen olyap döntés kis hazánkban, amely nem vizs­gálható felül, ezzel is ez tör­ténik. HIavay Richard téglaféleségekből. Kevés és nem megfelelő minőségű a mátraderecskei cserép, bé­késcsabait pedig nem kapott. Ezzel szemben BRAMAC cseréppel még más telepeket is ellát. A szentendrei és váci gyárral kötött szállítá­si szerződésnek köszönhetően javult a betonáruk választé­ka. de faanyagokból és nyí­lászárókból nem volt ele­gendő. Az Építők Boltjában sem lehetett mindig kapni csempét és padlóburkolót, az olasz importcsempét pedig igen borsos áron kínálják. A TÜZÉP-telep a vásár­lók beszerzési gondjain elő­jegyzéssel kíván enyhíteni, s jelenleg, mivel ezen a kör­nyéken is kevesebben épít­keznek, forgalmának ötven százalékét más területek fe­lé bonyolítja. A szécsényi TÜZÉP-telepen: Forgalomnövekedés, kedvezőtlenebb építőanyag-ellátás ŐSZ ELEJI KETTESBEN —Képek: Kulcsár József—

Next

/
Oldalképek
Tartalom