Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... ( TELEXEN ÉRKEZETT... NEB-vizsgálat nyomában dobp amit lehet verni...” Településközpont Nagyorosziban A titansaß természetrajzáról Egy filmes ankét közérdekű gondolatai ' Divat lett manapság szi­dalmazni a szolgáltatásban, a pult másik oldalán dolgo­zókat. Hiszen, ha nincs az elromlott tévéhez alkatrész, csakis a szerelő lehet a hi­bás — legalábbis így látjuk mi vevők-ügyfelek. Ha nem lehet kapni Lada- fékbetétet, csakis a kdteske- dő a vétkes. Ha csak 200 fo­rintos felvágott van a hűtő­pultban, akkor is a fehér kö­penyesek kapják a vásárlói letölást, s esetleg még a pa­naszkönyv is előkerül. Hol itt a haszon? A Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság nemré­giben vizsgálatot végzett, „Az áruellátás alakulása az új intézkedések hatására” címmel. A vizsgálat jegyzőkönyvé­ben figyeltem fel egy aprócs­ka adatra. A balassagyarma­ti Ipoly Áruházzal szemben lévő, 127-es ÁBC-ben a NEB-esek próbavásárlást vé­geztek. S láss csodát, egysze­rű vevő: a kereskedő ponto­san kettő forinttal számolt kevesebbet, mint kellett vol­na. Apróság mondják most sokan. Lehet, ám amikor ne­künk kettő forinttal többet számolnak, akkor a keres­kedő már nem téved, ha­nem csal. Ugyanez a jegyzőkönyv hangsúlyosan kezelte azt, hogy a kis- és nagykereske­delmi vállalatok kapcsolata nem a legkedvezőbb. A jegyzőkönyv tanulsága szerint a boltok a megren­delt. árunak, gyakran csak egészen kis hányadát kapják meg. — Általában 30 százaléka a megrendelt árunak az, ami nem érkezik meg — mondja Dudás Péter, az említett ABC üzletvezető-helyettese, amikor a vizsgálat nyomán felkeresem. A raktárban ép­pen több karton konyak át­árazását végzik a bolt dol­gozói. Ahogy mondják, a szabadáras termékek árai közt szinte már lehetetlen kiigazodni. — Nemrégen a tévében láttam, hogy egy ilyen cím­Az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjának meg­valósításáért sokait tesznek a rétsági Vöröskereszt-szer­vezet tagjai. Széles körű szervezőmunkájuk eredmé­nyeként jól sikerült szűré­seket bonyölítoitt le a nagy­község környékén a szűrő­busz. Nagy hangsúlyt he­lyeznek a családvédelemmel kapcsolatos feladatokra: 71 ke előállítási költsége har­minc fillér — mondja az üz­letvezető-helyettes, s egy Star narancsjuice-os flakont vesz ki a kartonból. Rajta az új ár: 25,20. A régi kere­ken 25 forint volt. — Hát akkor, hol itt a haszon? — kérdezi kicsit ingerülten. Elmondja még, hogy pél­dául a városban működő húsipari üzemmel sincsenek teljesen megelégedve (fino­man fogalmaz). Tőkehúst, belsőséget szinte alig-alig kapnak. Mindezek ellenére is közel havi nyolcmililiós forgalmat könyvelhetnek el! — Ezt az árut, amit a rak­tárban háromórás munkával árazunk át, fél óra alatt le­pakoltuk. Minket köteleznek arra, hogy a helyes ár le­gyen feltüntetve, a terme­lőket viszont senki nem kényszeríti erre — teszi hozzá Dudás Péter. — De a kereskedelem egy dob, amit lehet verni. Viszont egyre kevesebben csinálják ennyi pénzért... A teljesség kedvéért: egy frissen végzett kereskedő úgy 3 ezer forintos fizetés­sel szabadul fel. Ezért gyak­ran naponta több órát uta­zik, (mert sok vidéki dol­gozik náluk). Hát csoda, hogy nagy az elvándorlás?! Egy ETZ, egyenlő két Simsonnal A megrendelések hiányos teljesítése azonban úgy lát­szik — s itt ismét a már említett jegyzőkönyvre hi­vatkozom — általános, szin­te valamennyi kereskedelmi ágban. Hiszen legalább ilyen, vagy még nagyobb problé­mák merültek fel a kis- és a nagykereskedelem kap­csolatában a járműalkatrész- boltoknál is. — Legtöbbször autóval megyünk áruért, s amit tud­nak adni, azonnal elhoz­zuk — magyarázza Szűcs István, a balassagyarmati járműalkatrész-bolt vezető­je. Legutóbbi megrendelé­sükben egyébként csaknem csalódat patronálnak, s részt vesznek a házi szo­ciális gondozásban is. Az idősek klubjaiban egészségnevelő ■ fórumokat tartottak előadásokkal, kö­tetlen beszélgetésiekkel. Üj kezdeményezésük a virág- maggyűitési akció, amely- lyel a Tiszta, virágos főút mozgalom sikeréhez kíván­nak hozzájárulni. nyolcvantételnyi Wartburg- alkatrész szerepelt. Harmin­cat meg is kaptak! Ugyan­akkor Ladához is vagy het- venféle „szerkezetet” ren­deltek, kilenc került az üz­letbe belőle. — Tudni kell, hogy az Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat szállítja a Lada-, Trabant- és a Wartburg-al­katrészeket. A MOBIL bu­daörsi egysége a Polski Eiaitok részeit, a Dácia- és a Skoda-alkatrészeket. A mis­kolci MOBIL-egység pedig a kétkerekű járművekhez szükségeseket. A MOBIL-lal sem kielé­gítő a helyzet. A budaörsi egység rendszeresen csak a megrendelés 35—40 százalé­kát teljesíti, s azt sem a kí­vánt mennyiségben, minő­ségben. Hiába rendel példá­ul az üzlet gyári alkatrészt, hiszen a vevők ezt keresik — joggal, mert a maszek gyártmányok élettartama ki­sebb, mint a gyáriaké — a nagyker csak maszekot ad. — Az alkatrészek mellett a járműellótáis is rossz. Eb­ben az évben, a kereskedel­mi napokon volt először Jáwa, Babetta kismotor. Korábban ajánlottak Kár­páttá típusút, de azt csak Szabolcs-Szatmórban és Haj- dú-Biharban tudják javíta­ni. No, és az árukapcsolás sem titok. Kapok például két segéd-motorkerékpárt, ha elhozok egy MZ-t — pa­naszkodik Szűcs István. A maszeknál van És még egy érdekesség: a maszek járműboltokban minden állami boltban hi­ánycikknek számító áru fel­lelhető. Pedig ők is csak a nagykornál tudják beszerez­ni. ' Mint említettem, az ada­tok többsége a Balassagyar­mati NEB „Az áruellátás alakulása az új intézkedé­sek hatására” című vizsgá­latából valók. Addig azon­ban, amíg a helyzet köz- megelégedésre változik, még jó pár új intézkedésre szük­ség lesz. Hlavay Richárd Fogyatkozó homokpartok A Nemzetközi Földrajzi Unió tanulmánya szerint a világtengerek legtöbb ho- mckpartja egyre keske­nyebbé válik. A homokkal borított tengerpartoknak 70 százaléka évenként legalább 10 centiméterrel keskanye- dik, s ezen belül egyihar- maduk évenként több mint egy méterrel hátrál. A ho­mokpartoknak csupán az egytizede növekszik a ten­ger irányába, míg 20 szá­zalékuknak a szélessége vál­tozatlan marad. Több tényező is okozhat­ja a homokpartok vissza­szorulását, s ezek a ténye­zők az időtől és helytől füg­gően más-más mértékben érvényesülnek. Némelyik ausztrál kutató szerint a homokpartok lassú eltűnése többé nem magyarázható azzal, hogy a tengerszint ál­talánosságban emelkedik. Ellenben nyilvánvalóvá vált, hogy a homokpadok visz- szaszorulása némelykor az emberi tevékenységgel függ össze. Például ahol duz­zasztógátakat építenek vagy a folyókat szabályozzák, ott csökken a folyók által a tengerbe szállított homok- mennyiség. Ez különösen vi­lágosan megmutatkozott a Nílus deltájában, hiszen az asszuáni gát elkészülte óta a homokpad évi 40 méter­rel szorult vissza. „Az egész népet'nem le­het egyszerre lecsukni. Leg­alább a felének mindig szabadon kell maradnia!” Így oktatja Bacsó Péter, Ti­tánra, Titánja, avagy A dub­lőrök éjszakája című leg­újabb filmjében az öreg és már beteg Főtitán a szű- kebb udvartartását. Meg­szívlelendő tanács minden diktátornak, ha hosszú és viszonylag zavartalan főti- táni életet akar élni. A film kapcsán kibonta­kozó közelmúltbeli beszélge­tés során természetesen a diktatúrák, illetve a „ti- tánság” természetrajzának más kérdései is napirendre kerültek. Jó ürügyet szol­gáltatott erre az érdekes alapötletre épülő, bár kissé az elkapkodás nyomait ma­gán viselő film; s a megyei moziüzemi vállalat meghí­vását elfogadó Bacsó Péter rendező további érdekes gondolatai a salgótarjáni vetítést követő ankéton. Egyebek között ami már az ötvenes években felmerült benne: mi történhetett Sztá­lin állítólagos létező és „dolgozó” hasonmásaival a generalisszimusz halála után. Ugyanakkor köztudomá­sú, hogy némely uralkodók hasonmások segítségével leplezték betegségüket, vagy a veszélyesebb szituációk­ban ők helyettesítették. Ez az apróság is mutatja, hogy a diktatúrák főszereplője általában egy ember, aki­nek személye idővel isten­ként magasodik a többiek feje fölé, szentté és sérthe­tetlenné válik. A diktátorkultúrának a kiépítésére, és működteté­sére létrejön egy egész in­tézményrendszer, amely a személye köré szövődő le­gendát, csodás történések kiépítését és tévedhetetlen­ségét szolgálja ki, bármi áron, s mint Bacsó Péter említi egy helyütt: ez olyan sokba kerül, hogy ezekben az országokban az élelmet többnyire a félelem helyet­tesíti. A diktatúrákban ugyanis nincs kérdés és nincs fele­let. Csak egyvalami létezik és az semmi más, mint amit a diktatúra akar. „Ha aka­rom visszafelé folynak a folyók! Ezek a rohadt fo­lyók! Ha úgy akarom, ak­kor cikcakkban, ahogyan Titánia érdekei megköve­telik!” Természetesen a Főtitán a népe nevében nyi-| latkozik a nép helyett, és a nép nevében közli saját kí­vánságait. Ősi diktátorszo­kás az is, mint, ahogyan a dinasztikus uralkodásra va­ló törekvés. A csalód bevo­nása a hatalomba, és így akár családi vállalkozássá alakulhat egy egész ország irányítása. A halálig tartó uralkodásról és a hatalom örökléséről nem is beszélve. „Ha én egyszer dühbe gurulok, akkor reszketni fog itt mindenki! Mert állam­tanácsok jönnek, államtaná­csok mennek, de Titánia örök!” Figyelemre méltó kérdés az is, ami a beszél­getésben úgy vetődött fel, hogy az ember azt hinné itt Európában a diktatúrák ko­ra lejárt. Legfeljebb né­hány dél-amerikai és afri­kai ország divatos államfor­mája, ahol pár száz gép- pisztolyos is képes magá­hoz ragadni a vezetést, hi­szen a nép nem sokat törő­dik azzal, hogy most éppen ki tartja őket szegénység­ben. Igaz ugyan, hogy ezek a nyílt, meztelen diktatúrák a saját mivoltjukban jelennek meg és nem az úgynevezett civilizált társadalmak bur­kolt, ideologizált elnyomá­sának köntösében — ami azért lényeges különbség. Utóbbi esetben az emberek nem is tudják pontosan, hogy mitől féljenek, így hát félnek a fűtől, a fától, de legfőképpen egymástól. A félelem fontos, mert bénító­an hat minden kezdemé­nyezésre, és csírájában öli meg a gondolatokat. Nem ijesztgetni kell, hanem a félelmet elültetni a lélek­ben. Az ijedt ember reak­ciói kiszámíthatatlanok, a félő a múltját is odaadja, mint a filmben a régi köny­veket és iratokat felgyújtó szomorú arcú autós. Félelmet legegyszerűbben a legtermészetesebb jogok kétségbevonásával lehet kelteni. A gondolkodás, a lélegzet, a lakóhely és a nyelv korlátozása mellett mindazzal, ami az ember szabadság- és biztonságér­zetét nyújtja. A bizonyta­lanság tartósan növeli a fé­lelemérzetet. Jobb mint az erőszakoskodás, sőt a töme­ges erőszak már a diktarú- ra végének a kezdete. A jól kiépített diktatúra persze még a diktátor halá­la után is képes tartósan működni. Az emberek ref­lexei még sokáig úgy mű­ködnek, mint Pavlov kutyá­jáé: a piros fényre behúzza fülét, farkát, és várja az orrba vágást. „A rendszer még működik! .Jó lenne vi­gyázni !” Még működik? — dnár — Pásztóit a városi könyvtár sokat segít a diákoknak a tananyagot kibővítő ismeretek megszerzésében. Felvé­telen: 2. osztályos gimnazisták készülnek fel bioló­giaórára. — bp — A magyar írók levele a világ írószövetségeihez A Magyar írók Szövetsé­gének elnöksége levelet küld a világ összes írószövetsé­géhez és -szervezetéhez, til­takozva a romániai telepü­lésrendezés ellen. Az elnök­ség levele — amelyet eljut­tattak az MTI-hez — a töb­bi között rögzíti: a romá­niai elképzelésekkel kap­csolatos megdöbbenés és a mindenfelől felhangzó til­takozás oka az, hogy ez a terv több száz éves építmé­nyeket, sőt műemlékeket, ősi temetőket és templomo­kat akar a földdel egyenlő­vé tenni azon a címen, hogy a falvak s temetők helyén a kormány szántóföldekhez jusson. Ez az elképesztő terv Ro­mánia lakosságának minden nemzetiségét érinti, magu­kat a román földművelőket is. nemcsak az ott lakó ma­gyar, német, szerb, horvát és ukrán kisebbséget. Ám a nem román lakosságot sú­lyosabban, sőt tragikusan fogja érinteni. mert népi identitását, hagyományait, nyelvét, eddigi homogén együttélésének kultúráját veszélyezteti, vagyis nem­zeti megmaradásának jövő­jét fenyegeti. A levél a továbbiakban rámutat: a falupusztítás tu­lajdonképpeni célja, hogy a legnagyobb európai kisebb­ség, a két és fél milliós ro­mániai magyarság, valamint a harmadmilliónyi német lakosság megsemmisüljön, beolvasztódjék a román et­nikumba. Az írószövetség elnöksé­gének üzenete ismerteti a romániai nemzetiségek hely­zetét nehezítő korábbi in­tézkedéseket. Majd utal ar­ra, hogy az ENSZ tagálla­mainak csaknem a fele ki­sebb lélekszámú, mint az erdélyi (romániai) magyar­ság. Ősi földjén élve, ha ezt a két- és félmilliónyi népet a történelem megfosztotta is államalkotó jogától. állha­tatosan meg akar maradni szülőföldjén, s magyar akar maradni. „Szentül hisszük: a világ közvéleményének tiltón fel kell emelnie szavát, hogy ez az országnyi nép megőriz­hesse anyanyelvét, hagyo­mányait, szokásait, ősi kul­túráját. tehát teljes identi­tásét. Mert a buldózeres fa­lupusztítás csak annak egyik, talán legutolsó esz­köze, hogy Transzszilvániá- ban elnémuljon a magyar szó.” Ezért kérik nőtársaikat, hogy írásban és szóban te­gyenek meg mindent a ro­mániai falupusztítás. a ma­gyar és a német népcsoport megsemmisítése ellen — zá­rul a levél. Üj kezdeményezés: a virágmaggyüjtés

Next

/
Oldalképek
Tartalom