Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

1988. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Gorbacsov Szibériában Nem a lustákhoz kell igazítani a reformot Fontos külpolitikai javaslatok SizihÁria pr n TáíVfll-KpLpt. npk il\Tpn irón.vii lpnpsipik.pt A Szovietunió í3220dik 3 a SZOT és a TDDSZ képviselőinek megbeszélése Szibéria és a Tával-Kelet meghódítása országos fel­adat — mondta belpolitikai kérdésekről szólva Mihail Gorbacsov. — Az ország nem lehet meg anélkül1, amit ez a térség ad. A tér­ség viszont nem képes fej­lődni az egész ország segít­sége nélkül. A hétfőtől péntekig tartó szibériai utazás tanulságait összegezve, a főtitkár meg­állapította: a vidék dolgo­zói megértik az átalakítás jelentőségét, tudják, hogy az nem halad előre, ha nem veszi kj mindenki a maga részét az új feladatok meg­oldásából. Emlékeztetett rá, hogy a beszélgetések so­rán sok igazságos kritikai megjegyzést hallott, köztük nem egyet a központi szer­veknek címezve. A legfon­tosabb azonban mindenütt az volt, hogy az emberek elfogadják az átalakítás po­litikáját. Gorbacsov óvott az el­hamarkodott következteté­sektől, amelyek az átalakí­tást fenyegető veszélyekről szólnak. Vannak, akik nem érzik át a problémák ösz- szetettségét, s azt sürgetik, hogy oldjunk meg mindent egy csapásra. Ez a megkö­zelítés nem komoly politika és veszélyezteti az ügyet — tette hozzá, majd megje­gyezte: — Nincs igazuk azoknak sem, akiket meg- rémísztenek a megélénkülő politikai folyamatok, s mar­ináé a szocializmust látják fenyegetve. A gazdasági reform egé­szét érintve Gorbacsov megengedhetetlennek ne­vezte, hogy a reformot azoknak a tehetetlen és lus­ta embereknek a hangulatá­hoz igazítsák, akik nem hajlandók változtatni ma­gatartásukon. Elmar asz tal­ta néhány olyan minisztéri­um gyakorlatát, amelyek to­vábbra is a jól dolgozók rovására támogatják a vesz­teséges vállalatokat. Hétpontos külpolitikai ja­vaslatot ismertetett Mihail Gorbacsov pénteken Krasz- nojarsxkban azon az aktí­vaértekezleten, amelyen a határterület párt-, tanácsi és gazdasági vezetői, a te­rület lakosságának képvi­selői vettek részt. Az SZKP KB főtitkára beszédben te­kintette át ötnapos szibériai látogatásának tapasztalata­it, részletesen foglalkozott külpolitikai kérdésekkel is. A főtitkári beszédben elő­terjesztett hét indítvány célja az ázsiai—csendes-óce­áni térség biztonságának erősítése. 1. Megértve az ázsiai és csendes-óceáni államok ag- ; dalmát, a Szovjetunió e térségben — folytatva bizo­nyos ideje tartó gyakorla­tát —, a jövőben sem nö­veli semmilyen - nukleáris fegyver mennyiségét, s fel­hívja az Egyesült Államo­kat és a többi nukleáris ha­talmat, hogy ők se tegye­Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter csütörtökön, londoni látogatásán kije­lentette, hogy bizonyos fel­tételek teljesültével1 kész találkozni bármely palesz­tin vezetővel. Feltételeit az alábbiakban jelölte meg: az illető valóban a palesz­tin népet képviselje, uta­sítsa el a terrorizmust és ismerje el Izraelt. Egy újságíró megkérdez­nek ilyen irányú lépéseket. 2. A Szovjetunió konzul­tációra hívja a térség va­lamennyi alapvető haditen­gerészeti hatalmát. E kon­zultáción a haditengerészeti erők növelésének megállítá­sáról lenne szó. 3. A Szovjetunió javasol­ja, hogy sokoldalú alapon vitassák meg a katonai szembenállás szintjének csökkentését azokban a tér­ségekben, amelyekben közel esnek egymáshoz a Szov­jetunió, a Kínai Népköztár­saság, Japán, a KNDK és Dél-Korea partjai. A cél az, hogy befagyasszák, majd arányosan csökkentsék a haditengerészeti és légierő­ket, korlátozzák tevékeny­ségüket. 4. Ha az Egyesült Álla­mok megkezdi a Fülöp-szi- geteken levő katonai tá­maszpontjainak felszámo­lását, a Szovjetunió kész, a Vietnami Szocialista Köz­társaság kormányával egyeztetve, lemondani a Camramh-öbölben levő, ha­dit lottáj ám ak an y á gi - mű ­szaki ellátására használt pontról. 5. A térség tengeri és lé­gi közlekedésének biztonsá­ga érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy közösen dolgozzanak ki intézkedése­ket a nyílt tengeri és légi incidensek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgo­zásakor hasznosíthatnák a meglevő szovjet—amerikai és szovjet—angol kétoldalú, továbbá az amerikai—szov­jet—japán háromoldalú szerződés tapasztalatait. 6. A Szovjetunió javasol­ja, hogy legkésőbb 1990-ben tartsanak nemzetközi kon­ferenciát az Indiai-óceán békeövezetté változtatásá­ról. Ennek előkészítő mun­kálatai az ENSZ-ben gya­korlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasol­ja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vi­tassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításá­nak kérdéseit. A szovjet főtitkár beszé­dében a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló (ABM) szerződés kapcsán külön kitért az amerikai fél által gyakran emlegetett krasznojarszki rádióloká­ciós rendszer kérdésére. (Amerikai részről e rend­szer léte miatt többször szerződésszegéssel vádolták a Szovjetuniót, noha Moszk­va lehetővé tette szakértők számára, hogy a helyszínen győződjenek meg a vádak alaptalanságáról.) — A Szovjetunió azt ja­vasolja — mondta Mihail Gorbacsov — hogy a krasz­nojarszki rádiólokációs rend­szerre alapozva hozzák lét­re a világűr békés célú hasz­nosítását célzó nemzetközi együttműködés központját. A főtitkár azt is javasolta, hogy ezt a központot kap­csolják be egy világméretű űrkutatási szervezetbe. te, hogy Jasszer Arafattal, a Pal es z tin ad Felszafoadítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnökével is tár­gyalóasztalhoz ülne-e felté­telei teljesülése esetén. Si­mon Per-esz erre így vála­szolt: nem hiszem, hogy Arafat elfogadná ezeket a feltételeket. Izraeli katonák csütörtö­kön tüzet nyitottak tünte­tőkre a megszállt területek A Szovjetunió aggódik a Gröndlandon és Nagy-Bri- tanniában épülő rádióloká­ciós rendszerek miatt. Ezek­ről szakértők azt mondják, hogy megsértik az ABM- szerződést. — A Szovjetunió azt várja — tette hozzá Mi­hail Gorbacsov —, hogy az új kezdeményezésre Was­hingtonban megfelelő in­tézkedésekkel reagálnak. A Szovjetunió Ázsia-po- litikája egész külpolitikájá­hoz hasonlóan a szabad vá­lasztás és a békés együtt­élés elvének tiszteletben tar­tására épül — mondta Mi­hail Gorbacsov. A Szovjet­unió aggódik hosszú keleti határainak biztonsága mi­att. de annak megteremtését nem a fegyverkezési ver­seny útján, hanem politikai, gazdasági eszközökkel ke­resi. Olyan légkört akar te­remteni, amely véget vet az ellenségeskedésnek, a gya­nakvásnak és a bizalmat­lanságnak. Két évvel ezelőtti vlagyi- vosztoki beszédét felidézve a főtitkár úgy vélekedett, hogy az eltelt időben hatal­mas ázsiai—csendes-óceáni térségben egészséges, két­ségtelenül pozitív és sokat ígérő folyamatok bontakoz­tak ki. A Szovjetunió a térség problémái kapcsán keresi az érintkezési pontokat az Egye­sült Államokkal. A Szov­jetunió arra törekszik, hogy a térség ügyeiben az Egye­sült Államok is teljes mér­tékben részt vegyen, de az egyenjogúság alapján, nem pedig a történelmi témájú disszertációk lapjaira való nagyhatalmi modorban és az erő alkalmazásával. A szovjet vezető beszédé­nek külpolitikai részében kitért a regionális válságok problémájára is. Mint meg­állapította. az Afganisztán körüli helyzet rendezéséről aláírt genfi megállapodások kedvezően hatottak a regio­nális válságokból kivezető utak keresésére. Kambodzsa, Vietnam, Laosz, Indonézia és néhány más ASEAN-ország erőfe­szítéseinek eredményeként lényeges haladás történt a kambodzsai kérdés megol­dásában. Gorbacsov fontos eseménynek nevezte a kö­zelmúltbeli nem hivatalos djakartai találkozót, s hozzá­tette, hogy hazája továbbra is kész az együttműködésre a kambodzsai kérdés mielőb­bi rendezése érdekében. Eb­ben — mint rámutatott — fontos szerepet játszhatná­nak Kína és Vietnam köz­vetlen tárgyalásai. Gorbacsov azt a reményét is hangoztatta, hogy véget lehet vetni a közel-keleti válságnak is. A regionális kérdésekkel foglalkozva vé­gül kitért a Koreai-félsziget problémájára. A helyzet ott továbbra is feszült — mon­dotta — bár kezdenek ki­rajzolódni egy Észak- és Dél-Korea közötti párbe­széd körvonalai. (MTI) — a Gáza-övezet és Cisz- jcrdánia — különböző tele­pülésein. Legalább tizenegy palesztin tüntető megsebe­sült. Az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön beje­lentette, hogy az előző na­pon egy izraeli katonatiszt rálőtt Gáza városéban egy arab fiúra, aki állítólag benzinespalackot dobott gép­kocsijára. A fiú belehalt sé­rülésébe. Grósz Károly fogadta Cornelio Sommarugát Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Cor­nelio Sommarugát, a Vörös- kereszt nemzetközi bizott­ságának elnökét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Han­tos János, a Magyar Vörös- kereszt országos vezetősé­gének főtitkára, a szervezet végrehajtó bizottságának el­nöke. A Parlamentben pénteken Marosán György kormány- szóvivő sajtótájékoztatót tartott a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésé­ről. A szakmai kérdésekre a beruházásért felelős gaz­dasági és környezetvédelmi szakemberek válaszoltak. Marosán György elöljá­róban emlékeztetett arra, hogy a parlament őszi ülés­szaka néhány hét múlva több fontos törvényjavas­latot, illetve jelentést tár­gyal, és ezek között szere­pel a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter­nek a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszerről szóló je­lentése is. Az írásos tájé­koztatót a képviselők már megkapták, vitáját a parla­menti bizottságok a követ­kező napokban kezdik meg. Ma már világosan lát­szik: helytelen volt az a tá­jékoztatási politika, ponto­sabban „nemtájékoztatási” politika, amely ezt a beru­házást kísérte — 'mondta a szóvivő. Ennek következ­ménye, hogy a közvélemény Bős—Nagymaros ügyében mind a mai napig bizony­talan, tájékozatlan és sok esetben bizalmatlan. Ezen a helyzeten sajnos, az utóbbi idők nyíltabb tájékoztatá­sa sem tudott alapvetően változtatni, bár a sajtó so­kat tett azért, hogy az em­berek jobban megismer­kedjenek a beruházással összefüggő kérdésekkel. Ugyanakkor egyre gyakrab­ban uralkodik el a publi­kációkban az indulat. A fel­forrósodott légkörben gyakran nem kap kellő hangsúlyt az elfogulatlan tájékoztatás, a racionális érvelés. Ebben a helyzetben a kormányt és a sajtót is nagy felelősség terheli, hogy a társadalom megismer­kedhessen az előtte álló va­lódi döntési lehetőségek­kel. A beruházás jövőjét il­letően Marosán György kijelentette: a kormányt nem vezetik presztízscélok, nem törekszik mindenáron az erőmű tervének meg­valósítására, a lehető leg­nagyobb objektivitással, elfogulatlanul közelíti meg a kérdéseket. Mindazonál­tal a kormánynak az adott helyzetből kell kiindulnia, abból, hogy vannak megkö-v tött államközi és magánjo­gi szerződések, vannak el­végzett munkák és van egy, a megvalósulás útján lévő terv. Mindezek ellenére a kormány kompromisszu­mokra is hajlandó annak érdekében, hogy ne csak racionális, de társadalmilag is elfogadható döntést hoz­hasson. Kötelezettséget vállal nem csupán a már előre látható, hanem a fel­tételezhető környezeti ár­talmak minimalizálására is. Arra is rámutatott a szó­vivő, hogy az ügy megoldá­Pénteken a SZOT szék­hazában találkoztak a SZOT és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zetének (TDDSZ) képvise­lői. A megbeszélésen a SZOT részéről részt vett Kósáné Kovács Magda, a SZOT tit­kára, Szabó Endre, a Közal­kalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára és Nyitrai István, a SZOT osztályve­zetője. A TDDSZ-t Bácskai Vera, Kerekes György és öry Csaba, a TDDSZ or­szágos választmányának tag­jai képviselték. Jelen volt továbbá Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője. sát nem segítik elő a pár­beszédet torzító indulatok. A társadalom tisztánlátá­sát gátolhatja, ha felesle­gesen összekeverednek a beruházással kapcsolatos, szakmai és nem szakmai jellegű, politikai kérdések. Ezután a kormányszóvivő, és a szakértők válaszoltak az újságírók kérdéseire. Felvetődött, hogy mi lett a sorsa annak a petícióinak, amelyet a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszert ellenző, hétfői demonstráció al­kalmával, az Elnöki Tanács elnökének adtak át. Erről Marosán György elmondot­ta: a dokumentumban sze­replő felvetésekkel, érvek­kel, a vízlépcsőrendszerről szóló jelentésen dolgozó szakemberek is megismer­kedtek, s a választ pedig majd a Minisztertanács el­nöke adja meg a parlament őszi ülésszakán. Többen ér­deklődtek, van-e reális alap­ja annak a szóbeszédnek, amely szerint a Miniszter- tanács szeptember elejei ülésén állítólag több fel­szólaló — s az MTA anya­ga is — ellenezte a vízlép­csőrendszer építését. A szó­vivő kijelentette, hogy mi­után maga is részt vett ezen az ülésen, teljes bi­zonysággal állíthatja, hogy valamennyi felszólaló tá­mogatta a nagyberuházás építésének befejezését. Ezen­kívül az MTA is fenntartot­ta előzetes álláspontját, te­hát azt, hogy a szénnyvíz- tisztítást szolgáló beruházá­sok rpég a vízlépcsőrend­szer üzembe helyezése előtt valósuljanak meg. Marosán György hangsú­lyozta, hogy a nagymarosi vízlépcsőt ellenzők tábora sem egységes, jelentős része hajlik a kompromisszumra. Ügy véli, hogy ha elkerülhe­tetlen a duzzasztómű építé­sének befejezése, akkor le­gyen kormánygarancia a várható káros hatások lénye­ges csökkentésére vagy meg­előzésére. Ez a vélemény te­hát megegyezik a kormány álláspontjával. A Miniszter- tanács azonban az ellenér­veket sem utasítja el, ezek jelzéseit figyelembe veszi döntéseiben, s kinyilvánítot­ta, hogy társadalmi kontroll alá akarja helyezni a víz­lépcsőrendszer megvalósítá­sát. Megkérdezték az újságírók azt is, hogy a kormány szá­mol-e népszavazással. Maro­sán György hangsúlyozta: népszavazást olyan kérdés­ről lehet tartani, amit az ál­lampolgárok alapvetőnek, sorskérdésnek • tartanak, és akkor, amikor ehhez ele­gendő információval ren­delkeznek. Ezt figyelembe véve, a kormány úgy ítéli meg, hogy alapvetően fele­lőtlen dolog volna a beru­házás folytatásáról szóló döntést az e kérdésben tá­jékozatlanokra, laikusokra A szaktanács és a TDDSZ képviselői véleménycserét folytattak a két szervezet tagságát kölcsönösen érdek­lő kérdésekről. Megállapod­tak abban, hogy mostani és további megbeszéléseikről közlemény jelenik meg, amelyben tájékoztatják tag­ságukat a megbeszéléseken felmerült témákról. A tár­gyalásokat és az esetleges megállapodástervezeteket tagsági, illetve testületi jóvá­hagyásra bocsátják. Ezek eredményét közlemény ad­ja tudtul. áthárítani. A kormány ilyen jellegű döntést nem kíván a parlament elé terjeszteni. Annak a kérdésnek kap­csán, amely a vézlépcső el­lenzése mellett megnyil­vánuló politikai támadások hatásáról tudakozódott, a szóvivő rámutatott: a kor­mány a szakmai kérdésekre szakmai, a politikai felveté­sekre pedig politikai választ ad. Sok kérdés címzettje volt Havas Péter, az épülő víz­lépcsőrendszer , kormány- meghatalmazottja, aki el­mondotta, hogy a kutatók 31 kötetben foglalták össze a beruházással kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok anyagát. Leszögezte, hogy a vízlépcsők sokat vitatott ökológiai hatásainak kap­csán — amint a vizsgálatok alátámasztották — vissza­fordíthatatlan következmé­nyekkel nem kell számolni, tehát nem áll fenn az öko­lógiai katasztrófa veszélye. A sok hivatkozásnál emle­getett linzi és belgrádi Du- na-szakaszon is megszűntek már a vízlépcsők miatti, ko­rábban jelzett káros környe­zetvédelmi hatások. Szántó Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Beruházási Vál­lalat vezérigazgatója — több kérdésre válaszolva — rész­letesen ismertette a magyar —csehszlovák vízlépcső- rendszerhez kapcsolódó szennyvíztisztítási progra­mot. A magyar oldalon 5 milliárd 935 millió forintot költünk víztisztító művekre. Most az építési ütem fel- gyorsításáról tárgyalnak a csehszlovák partnerekkel, itthon pedig az Országos Tervhivatal szakértőivel. Lengyel Gyulától, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettestől többen is érdeklődtek a ma­gyar—osztrák villamosener- gia-csere körülményeiről, s azt firtatták, hogy a nagy­marosi vízlépcső helyett nem lenne-e gazdaságosabb hő­erőműveket építeni. Válaszá­ban egyebek között elmon­dotta, hogy a magyar—oszt­rák villamosenergia-csere növelésére új távvezetéket és ehhez egy nagy áramát­alakító állomást, úgyneve­zett egyenáramú betétet kell építeni. Minderre akkor is szükség lenne, ha a nagy­marosi vízlépcső nem épül­ne fel, mert a szerződésben vállalt villamosenergia- szállítási kötelezettségünket akkor is teljesíteni kell. Eh­hez pedig újabb hőerőműve­ket kellene építeni, ame­lyekhez import-tüzelőanyag — szénhidrogén — szüksé­ges. A nagymarosi vízlépcső építésének leállításával te­hát a beruházási terhek nem csökkennének, sőt kártérí­tésként jóval többet kellene fizetnünk, mint amennyi az építés befejezéséhez szüksé­ges. (MTI) Peresz hajlandó találkozni palesztin vezetővel A kormány hajlandó a kompromisszumokra Tájékoztató a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom