Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
1988. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Gorbacsov Szibériában Nem a lustákhoz kell igazítani a reformot Fontos külpolitikai javaslatok SizihÁria pr n TáíVfll-KpLpt. npk il\Tpn irón.vii lpnpsipik.pt A Szovietunió í3220dik 3 a SZOT és a TDDSZ képviselőinek megbeszélése Szibéria és a Tával-Kelet meghódítása országos feladat — mondta belpolitikai kérdésekről szólva Mihail Gorbacsov. — Az ország nem lehet meg anélkül1, amit ez a térség ad. A térség viszont nem képes fejlődni az egész ország segítsége nélkül. A hétfőtől péntekig tartó szibériai utazás tanulságait összegezve, a főtitkár megállapította: a vidék dolgozói megértik az átalakítás jelentőségét, tudják, hogy az nem halad előre, ha nem veszi kj mindenki a maga részét az új feladatok megoldásából. Emlékeztetett rá, hogy a beszélgetések során sok igazságos kritikai megjegyzést hallott, köztük nem egyet a központi szerveknek címezve. A legfontosabb azonban mindenütt az volt, hogy az emberek elfogadják az átalakítás politikáját. Gorbacsov óvott az elhamarkodott következtetésektől, amelyek az átalakítást fenyegető veszélyekről szólnak. Vannak, akik nem érzik át a problémák ösz- szetettségét, s azt sürgetik, hogy oldjunk meg mindent egy csapásra. Ez a megközelítés nem komoly politika és veszélyezteti az ügyet — tette hozzá, majd megjegyezte: — Nincs igazuk azoknak sem, akiket meg- rémísztenek a megélénkülő politikai folyamatok, s marináé a szocializmust látják fenyegetve. A gazdasági reform egészét érintve Gorbacsov megengedhetetlennek nevezte, hogy a reformot azoknak a tehetetlen és lusta embereknek a hangulatához igazítsák, akik nem hajlandók változtatni magatartásukon. Elmar asz talta néhány olyan minisztérium gyakorlatát, amelyek továbbra is a jól dolgozók rovására támogatják a veszteséges vállalatokat. Hétpontos külpolitikai javaslatot ismertetett Mihail Gorbacsov pénteken Krasz- nojarsxkban azon az aktívaértekezleten, amelyen a határterület párt-, tanácsi és gazdasági vezetői, a terület lakosságának képviselői vettek részt. Az SZKP KB főtitkára beszédben tekintette át ötnapos szibériai látogatásának tapasztalatait, részletesen foglalkozott külpolitikai kérdésekkel is. A főtitkári beszédben előterjesztett hét indítvány célja az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságának erősítése. 1. Megértve az ázsiai és csendes-óceáni államok ag- ; dalmát, a Szovjetunió e térségben — folytatva bizonyos ideje tartó gyakorlatát —, a jövőben sem növeli semmilyen - nukleáris fegyver mennyiségét, s felhívja az Egyesült Államokat és a többi nukleáris hatalmat, hogy ők se tegyeSimon Peresz izraeli külügyminiszter csütörtökön, londoni látogatásán kijelentette, hogy bizonyos feltételek teljesültével1 kész találkozni bármely palesztin vezetővel. Feltételeit az alábbiakban jelölte meg: az illető valóban a palesztin népet képviselje, utasítsa el a terrorizmust és ismerje el Izraelt. Egy újságíró megkérdeznek ilyen irányú lépéseket. 2. A Szovjetunió konzultációra hívja a térség valamennyi alapvető haditengerészeti hatalmát. E konzultáción a haditengerészeti erők növelésének megállításáról lenne szó. 3. A Szovjetunió javasolja, hogy sokoldalú alapon vitassák meg a katonai szembenállás szintjének csökkentését azokban a térségekben, amelyekben közel esnek egymáshoz a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Japán, a KNDK és Dél-Korea partjai. A cél az, hogy befagyasszák, majd arányosan csökkentsék a haditengerészeti és légierőket, korlátozzák tevékenységüket. 4. Ha az Egyesült Államok megkezdi a Fülöp-szi- geteken levő katonai támaszpontjainak felszámolását, a Szovjetunió kész, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányával egyeztetve, lemondani a Camramh-öbölben levő, hadit lottáj ám ak an y á gi - mű szaki ellátására használt pontról. 5. A térség tengeri és légi közlekedésének biztonsága érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy közösen dolgozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi incidensek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgozásakor hasznosíthatnák a meglevő szovjet—amerikai és szovjet—angol kétoldalú, továbbá az amerikai—szovjet—japán háromoldalú szerződés tapasztalatait. 6. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990-ben tartsanak nemzetközi konferenciát az Indiai-óceán békeövezetté változtatásáról. Ennek előkészítő munkálatai az ENSZ-ben gyakorlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasolja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vitassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításának kérdéseit. A szovjet főtitkár beszédében a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló (ABM) szerződés kapcsán külön kitért az amerikai fél által gyakran emlegetett krasznojarszki rádiólokációs rendszer kérdésére. (Amerikai részről e rendszer léte miatt többször szerződésszegéssel vádolták a Szovjetuniót, noha Moszkva lehetővé tette szakértők számára, hogy a helyszínen győződjenek meg a vádak alaptalanságáról.) — A Szovjetunió azt javasolja — mondta Mihail Gorbacsov — hogy a krasznojarszki rádiólokációs rendszerre alapozva hozzák létre a világűr békés célú hasznosítását célzó nemzetközi együttműködés központját. A főtitkár azt is javasolta, hogy ezt a központot kapcsolják be egy világméretű űrkutatási szervezetbe. te, hogy Jasszer Arafattal, a Pal es z tin ad Felszafoadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével is tárgyalóasztalhoz ülne-e feltételei teljesülése esetén. Simon Per-esz erre így válaszolt: nem hiszem, hogy Arafat elfogadná ezeket a feltételeket. Izraeli katonák csütörtökön tüzet nyitottak tüntetőkre a megszállt területek A Szovjetunió aggódik a Gröndlandon és Nagy-Bri- tanniában épülő rádiólokációs rendszerek miatt. Ezekről szakértők azt mondják, hogy megsértik az ABM- szerződést. — A Szovjetunió azt várja — tette hozzá Mihail Gorbacsov —, hogy az új kezdeményezésre Washingtonban megfelelő intézkedésekkel reagálnak. A Szovjetunió Ázsia-po- litikája egész külpolitikájához hasonlóan a szabad választás és a békés együttélés elvének tiszteletben tartására épül — mondta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió aggódik hosszú keleti határainak biztonsága miatt. de annak megteremtését nem a fegyverkezési verseny útján, hanem politikai, gazdasági eszközökkel keresi. Olyan légkört akar teremteni, amely véget vet az ellenségeskedésnek, a gyanakvásnak és a bizalmatlanságnak. Két évvel ezelőtti vlagyi- vosztoki beszédét felidézve a főtitkár úgy vélekedett, hogy az eltelt időben hatalmas ázsiai—csendes-óceáni térségben egészséges, kétségtelenül pozitív és sokat ígérő folyamatok bontakoztak ki. A Szovjetunió a térség problémái kapcsán keresi az érintkezési pontokat az Egyesült Államokkal. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a térség ügyeiben az Egyesült Államok is teljes mértékben részt vegyen, de az egyenjogúság alapján, nem pedig a történelmi témájú disszertációk lapjaira való nagyhatalmi modorban és az erő alkalmazásával. A szovjet vezető beszédének külpolitikai részében kitért a regionális válságok problémájára is. Mint megállapította. az Afganisztán körüli helyzet rendezéséről aláírt genfi megállapodások kedvezően hatottak a regionális válságokból kivezető utak keresésére. Kambodzsa, Vietnam, Laosz, Indonézia és néhány más ASEAN-ország erőfeszítéseinek eredményeként lényeges haladás történt a kambodzsai kérdés megoldásában. Gorbacsov fontos eseménynek nevezte a közelmúltbeli nem hivatalos djakartai találkozót, s hozzátette, hogy hazája továbbra is kész az együttműködésre a kambodzsai kérdés mielőbbi rendezése érdekében. Ebben — mint rámutatott — fontos szerepet játszhatnának Kína és Vietnam közvetlen tárgyalásai. Gorbacsov azt a reményét is hangoztatta, hogy véget lehet vetni a közel-keleti válságnak is. A regionális kérdésekkel foglalkozva végül kitért a Koreai-félsziget problémájára. A helyzet ott továbbra is feszült — mondotta — bár kezdenek kirajzolódni egy Észak- és Dél-Korea közötti párbeszéd körvonalai. (MTI) — a Gáza-övezet és Cisz- jcrdánia — különböző településein. Legalább tizenegy palesztin tüntető megsebesült. Az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy az előző napon egy izraeli katonatiszt rálőtt Gáza városéban egy arab fiúra, aki állítólag benzinespalackot dobott gépkocsijára. A fiú belehalt sérülésébe. Grósz Károly fogadta Cornelio Sommarugát Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Cornelio Sommarugát, a Vörös- kereszt nemzetközi bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hantos János, a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének főtitkára, a szervezet végrehajtó bizottságának elnöke. A Parlamentben pénteken Marosán György kormány- szóvivő sajtótájékoztatót tartott a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről. A szakmai kérdésekre a beruházásért felelős gazdasági és környezetvédelmi szakemberek válaszoltak. Marosán György elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a parlament őszi ülésszaka néhány hét múlva több fontos törvényjavaslatot, illetve jelentést tárgyal, és ezek között szerepel a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló jelentése is. Az írásos tájékoztatót a képviselők már megkapták, vitáját a parlamenti bizottságok a következő napokban kezdik meg. Ma már világosan látszik: helytelen volt az a tájékoztatási politika, pontosabban „nemtájékoztatási” politika, amely ezt a beruházást kísérte — 'mondta a szóvivő. Ennek következménye, hogy a közvélemény Bős—Nagymaros ügyében mind a mai napig bizonytalan, tájékozatlan és sok esetben bizalmatlan. Ezen a helyzeten sajnos, az utóbbi idők nyíltabb tájékoztatása sem tudott alapvetően változtatni, bár a sajtó sokat tett azért, hogy az emberek jobban megismerkedjenek a beruházással összefüggő kérdésekkel. Ugyanakkor egyre gyakrabban uralkodik el a publikációkban az indulat. A felforrósodott légkörben gyakran nem kap kellő hangsúlyt az elfogulatlan tájékoztatás, a racionális érvelés. Ebben a helyzetben a kormányt és a sajtót is nagy felelősség terheli, hogy a társadalom megismerkedhessen az előtte álló valódi döntési lehetőségekkel. A beruházás jövőjét illetően Marosán György kijelentette: a kormányt nem vezetik presztízscélok, nem törekszik mindenáron az erőmű tervének megvalósítására, a lehető legnagyobb objektivitással, elfogulatlanul közelíti meg a kérdéseket. Mindazonáltal a kormánynak az adott helyzetből kell kiindulnia, abból, hogy vannak megkö-v tött államközi és magánjogi szerződések, vannak elvégzett munkák és van egy, a megvalósulás útján lévő terv. Mindezek ellenére a kormány kompromisszumokra is hajlandó annak érdekében, hogy ne csak racionális, de társadalmilag is elfogadható döntést hozhasson. Kötelezettséget vállal nem csupán a már előre látható, hanem a feltételezhető környezeti ártalmak minimalizálására is. Arra is rámutatott a szóvivő, hogy az ügy megoldáPénteken a SZOT székhazában találkoztak a SZOT és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) képviselői. A megbeszélésen a SZOT részéről részt vett Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára, Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára és Nyitrai István, a SZOT osztályvezetője. A TDDSZ-t Bácskai Vera, Kerekes György és öry Csaba, a TDDSZ országos választmányának tagjai képviselték. Jelen volt továbbá Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője. sát nem segítik elő a párbeszédet torzító indulatok. A társadalom tisztánlátását gátolhatja, ha feleslegesen összekeverednek a beruházással kapcsolatos, szakmai és nem szakmai jellegű, politikai kérdések. Ezután a kormányszóvivő, és a szakértők válaszoltak az újságírók kérdéseire. Felvetődött, hogy mi lett a sorsa annak a petícióinak, amelyet a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszert ellenző, hétfői demonstráció alkalmával, az Elnöki Tanács elnökének adtak át. Erről Marosán György elmondotta: a dokumentumban szereplő felvetésekkel, érvekkel, a vízlépcsőrendszerről szóló jelentésen dolgozó szakemberek is megismerkedtek, s a választ pedig majd a Minisztertanács elnöke adja meg a parlament őszi ülésszakán. Többen érdeklődtek, van-e reális alapja annak a szóbeszédnek, amely szerint a Miniszter- tanács szeptember elejei ülésén állítólag több felszólaló — s az MTA anyaga is — ellenezte a vízlépcsőrendszer építését. A szóvivő kijelentette, hogy miután maga is részt vett ezen az ülésen, teljes bizonysággal állíthatja, hogy valamennyi felszólaló támogatta a nagyberuházás építésének befejezését. Ezenkívül az MTA is fenntartotta előzetes álláspontját, tehát azt, hogy a szénnyvíz- tisztítást szolgáló beruházások rpég a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése előtt valósuljanak meg. Marosán György hangsúlyozta, hogy a nagymarosi vízlépcsőt ellenzők tábora sem egységes, jelentős része hajlik a kompromisszumra. Ügy véli, hogy ha elkerülhetetlen a duzzasztómű építésének befejezése, akkor legyen kormánygarancia a várható káros hatások lényeges csökkentésére vagy megelőzésére. Ez a vélemény tehát megegyezik a kormány álláspontjával. A Miniszter- tanács azonban az ellenérveket sem utasítja el, ezek jelzéseit figyelembe veszi döntéseiben, s kinyilvánította, hogy társadalmi kontroll alá akarja helyezni a vízlépcsőrendszer megvalósítását. Megkérdezték az újságírók azt is, hogy a kormány számol-e népszavazással. Marosán György hangsúlyozta: népszavazást olyan kérdésről lehet tartani, amit az állampolgárok alapvetőnek, sorskérdésnek • tartanak, és akkor, amikor ehhez elegendő információval rendelkeznek. Ezt figyelembe véve, a kormány úgy ítéli meg, hogy alapvetően felelőtlen dolog volna a beruházás folytatásáról szóló döntést az e kérdésben tájékozatlanokra, laikusokra A szaktanács és a TDDSZ képviselői véleménycserét folytattak a két szervezet tagságát kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Megállapodtak abban, hogy mostani és további megbeszéléseikről közlemény jelenik meg, amelyben tájékoztatják tagságukat a megbeszéléseken felmerült témákról. A tárgyalásokat és az esetleges megállapodástervezeteket tagsági, illetve testületi jóváhagyásra bocsátják. Ezek eredményét közlemény adja tudtul. áthárítani. A kormány ilyen jellegű döntést nem kíván a parlament elé terjeszteni. Annak a kérdésnek kapcsán, amely a vézlépcső ellenzése mellett megnyilvánuló politikai támadások hatásáról tudakozódott, a szóvivő rámutatott: a kormány a szakmai kérdésekre szakmai, a politikai felvetésekre pedig politikai választ ad. Sok kérdés címzettje volt Havas Péter, az épülő vízlépcsőrendszer , kormány- meghatalmazottja, aki elmondotta, hogy a kutatók 31 kötetben foglalták össze a beruházással kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok anyagát. Leszögezte, hogy a vízlépcsők sokat vitatott ökológiai hatásainak kapcsán — amint a vizsgálatok alátámasztották — visszafordíthatatlan következményekkel nem kell számolni, tehát nem áll fenn az ökológiai katasztrófa veszélye. A sok hivatkozásnál emlegetett linzi és belgrádi Du- na-szakaszon is megszűntek már a vízlépcsők miatti, korábban jelzett káros környezetvédelmi hatások. Szántó Miklós, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója — több kérdésre válaszolva — részletesen ismertette a magyar —csehszlovák vízlépcső- rendszerhez kapcsolódó szennyvíztisztítási programot. A magyar oldalon 5 milliárd 935 millió forintot költünk víztisztító művekre. Most az építési ütem fel- gyorsításáról tárgyalnak a csehszlovák partnerekkel, itthon pedig az Országos Tervhivatal szakértőivel. Lengyel Gyulától, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettestől többen is érdeklődtek a magyar—osztrák villamosener- gia-csere körülményeiről, s azt firtatták, hogy a nagymarosi vízlépcső helyett nem lenne-e gazdaságosabb hőerőműveket építeni. Válaszában egyebek között elmondotta, hogy a magyar—osztrák villamosenergia-csere növelésére új távvezetéket és ehhez egy nagy áramátalakító állomást, úgynevezett egyenáramú betétet kell építeni. Minderre akkor is szükség lenne, ha a nagymarosi vízlépcső nem épülne fel, mert a szerződésben vállalt villamosenergia- szállítási kötelezettségünket akkor is teljesíteni kell. Ehhez pedig újabb hőerőműveket kellene építeni, amelyekhez import-tüzelőanyag — szénhidrogén — szükséges. A nagymarosi vízlépcső építésének leállításával tehát a beruházási terhek nem csökkennének, sőt kártérítésként jóval többet kellene fizetnünk, mint amennyi az építés befejezéséhez szükséges. (MTI) Peresz hajlandó találkozni palesztin vezetővel A kormány hajlandó a kompromisszumokra Tájékoztató a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről
