Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 223. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988- SZEPTEMBER 17.. SZOMBAT \ Á bátrat kisorsolták (3. oldal) Bárna, az erdei falu (5. oldal) Fussuk együtt az olimpiai mérföldet (7. oldal) ■mmar önálló kollektívákat vezetnek Kinevezték üvegipari gyáraink igazgatóit Sápi Lajos, az ÜM vezérigazgató-helyettesének nyilatkozata Szűcs Endre miniszterhelyettes adta át az igazgatóknak a kinevezési iratot. Fotó: Bábel László Amint az közismert, a Minisztertanács döntése értelmében szeptember elsejétől önállóan gazdálkodik megyénk három üvegipari gyára. Az önállósodási folyamat fontos részeként pénteken, az Üvegipari Művek salgótarjáni hétvégi pihenőházában, ünnepélyes keretek között vették át kinevezési iratukat az immár önálló kollektívák új vezetői. Mindhárom gyár esetében ismételten a régi igazgatónak szavaztak bizalmat. A történések sorrendje megkívánta, hogy előbb Sápi Lajos, az ÜM vezérigazgató-helyettese augusztus 31 -i hatállyal visszamenően felmentse régi beosztásából dr. Juhász Gyulát, a síküveggyár, Kazinczy Gyulát, az öblösüveggyár és Pádár Sándort, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár igazgatóját. Mindhármuknak megköszönte az eredményes munkájukat, s további sok sikert kívánt nekik az önállóvá vált gyárak vezetéséhez. Ezt követően Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes átnyújtotta számukra a kinevezési iratot, s gratulált igazgatói megbízatásukhoz. Hangsúlyozta: sok vita előzte meg a gyárak önállósodását, de a munkáskollektívák törekvését a megye vezetése mindvégig határozottan támogatta. Mivel az ÜM mint közvetítő láncszem, ezentúl kiesik, a sikeres gazdálkodás megköveteli a jobb informáltságot, a kapcsolatok szélesítését. Megígérte: a minisztérium hathatósan segíti majd a vállalati munkát, hiszen híve az önállósodásnak. Ezután Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke köszöntötte a régi-új igazgatókat. Rámutatott: a huszonöt évvel ezelőtt végrehajtott koncentráció előnye volt a nagyobb tőke mozgathatósága, hátrányt jelentett ugyanakkor az érdekek különbözősége, a gyári elképzelések megvalósításának olykori meghiúsulása. Nógrádban a szénbányászat válságba kerülésével húzó iparággá lépett elő a kerámia- és az üvegipar, s az ezekben rejlő lehetőséget az eddiginél eredményesebben kell kihasználni. Az önállóvá vált gyárak műszaki vezetésének világos, egyértelmű műszaki terveket kell kidolgozniuk, s a politika eszközével ezek megvalósítását szükséges támogatni. Az igazgatók is szót kértek. Dr. Juhász Gyula kiemelte: fokozott felelősséget ró rá és vezető társaira, hogy 4500 dolgozó és családtagjaik sorsát kell ezután kedvezően alakítani. Kazinczy Gyula annak a véleményének adott hangot, hogy az önállósodás korántsem jelent szembenállást az Üvegipari Művekkel, ám a kapcsolatot a jövőben üzleti érdek alapján fogják fenntartani. Pádár Sándor, a most már Üvegipari Gép- és Szerszámgyár néven szereplő pásztói kollektíva igazgatója hangsúlyozta: gazdaságosabban akarnak dolgozni, igazolva életképességüket. Befejezésül a miniszter- helyettes elmondta: az ÉVM átmenetinek tekinti az önállóvá vált gyárak állam- igazgatási típusú irányítását, az érintetteknek kell eldönteniük. milyen formában kívánnak majd működni. Az ünnepi esemény után rövid nyilatkozatra kértük Sápi Lajost, s feltettük a kérdést: hogyan ítéli meg az ÜM vezetése a három nógrádi gyár önállósodását? — Megértjük a kollektívák törekvését, miszerint saját maguk akarnak dönteni sorsukról, s az eddiginél eredményesebben, hatékonyabban akarnak termelni. Vita csak a különválás időpontjában volt, de most már el kell fogadnunk a felemás helyzetet. Ezt az évet még közösen kell elszámolnunk, s majd a hosszú távú hitelek ügyében is meg kell állapodnunk. A vagyonmegosztás már megtörtént, csak kisebb pontosítások jöhetnek szóba. Bizonyos termékek gyártását a maradék nyolc gyárunkban muszáj lesz átcsoportosítanunk, ám egyes speciális termékek előállításában együttműködünk majd a nógrádi gyárakkal. Olyan kapcsolatot kívánunk velük kialakítani, amely kölcsönösen előnyös lesz mindenkinek. Sok sikert kívánok a szeptembertől önállóvá vált kollektíváknak, érjék el céljukat! Mi. lesz az ÜM sorsa? Nos, valószínűleg részvénytársaság formában igyekszünk majd az eddigihez hasonlóan eredményesen gazdálkodni. (kolaj) Parancsnoki tanácskozás a munkásőrségben Pénteken befejeződött a munkásőrség vezető . beosztású parancsnokainak kétnapos budapesti tanácskozása. Az eszmecserén felszólalt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, a párt előtt álló feladatokról, a pártszervezetek munkájáról tájékoztatta a résztvevőket. Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka értékelte a szervezet idei munkáját, és szólt a munkásőrség jövő évi feladatairól. Az országos parancsnok hangsúlyozta, hogy a munkásőrség a mai követelményeknek megfelelően, tovább erősítette mozgalmi jellegét. A testület a mun- kásőrparancsnokok IV. országos tanácskozásán elfogadott elvek és konkrét feladatok alapján dolgozik az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának végrehajtásán. Szólt arról is, hogy az országos parancsnokság vezető beosztású munkatársai augusztusban személyes beszélgetéseken kértek véleményt mintegy 6 ezer munkásőrtől és parancsnoktól, valamint 800 pártmunkástól, gazdasági és állami vezetőtől. Arról tájékozódtak, hogyan ítélik meg az or- 'szág előtt álló gazdasági, társadalmi, politikai feladatokat, s miit tesznek, mit tehetnek a munkásőrök azok megvalósításáért. Mi. ként a beszélgetéseken kifejeződött, a munkásőrök is érzékelik a kedvezőtlen társadalmi, gazdásági hatásokat, s napjaink fontos kérdéseiről véleményt formálnak, vitáznak, ugyanakkor tettekkel állnak a párt politikája mellé. Erősödött a munkásőr- közösségek vonzása. Eddig mintegy félszáz munkásőr- baráti kör alakult az országban volt munkásőrökből, karhatalmisitákból, a testületben szolgáló munka tá rsaiikból, családtagjaik. ból, illetve ifjú- és úttörőgárdistákból. Elmondta azt is, hogy idén a munkásőrök felkészítésének 70 százalékét munkaidőn kívül tartották /neg. A lövészeteket, a harcászati gyakorlatokat jó és kiváló eredménnyel, teljesítették. Megkezdődött a munkásőr jelöltek felkészítése is. Az újonnan jelentkezők 37 százaléka KISZ- tag, s 50 százalékuk 30 év alatti fiatal. Csaknem 80 százalékuk pártonkívüli. Kertbarátkörök kiállítása Kitüntetések, emlékplakettek a legjobbaknak A Nógrád megyei kertbarátkörök kiállításának ünnepélyes megnyitóját, pénteken délután tartották a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában. A megjelenteket Ha- laj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője köszöntötte. Méltatta a kertbarátok és kis- tenyésztők munkáját, amely számottevő fejlődésnek indult a VII. ötéves tervidőszakban. Megyénk lakosságáhak kétharmada foglalkozik valamilyen formában kistermeléssel, amely egyaránt szolgálja az értékgyarapi- tást és az egészségmegőrzést. A kertbarátkörök tevékenységéről elmondta, hogy a tizenkét nógrádi közösségnek köszönhetően javult a megye zöldség-gyümölcs ellátása. Közösségi életükre jellemző a környezetvédelmi és társadalompolitikai feladatok megoldásában való aktív közreműködés. Közös vonásuk, hogy egyszerre vállalkozók, alkotók és specialisták. A kiállítás, melyet vasárnap öt óráig tekinthetnek meg az érdeklődők — bemutatja a 15 esztendővel ezelőtt megindult mozgalom fejlődését és jelenét, a számos kiemelkedő országos sikert elért körök eredményeit. Bizonyítja a dolgozók és nyugdíjasok szabad időben végzett népgazdaságilag i,s jelentős termelő- munkájának értékét, igazolja a kertbarátmozgalom pozitív hatását a közösségi tevékenység kibontakoztatására. A látogatóknak nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem bővíti ismereteiket is. A Nógrád Megyei Tanács 15 éves tevékenységükkel elért eredményeikért kitüntetést adományozott a salgótarjáni Berecz- ki Máté Kertbarátkörnek, melyet ez alkalommal adtak át. Láng Mihály, a balassagyarmati Palóc Kertbarátkor vezetője Kiváló munkáért kitüntetésben részesült. A bemutatkozó kilenc közösség tiszteletdíjat és kü- löndíjat vett át, amit többek közt a Mátraaljai Állami Gazdaság, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Nógrád Volán, a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár ajánlott fel. A közönség is díjazhat szavazatai alapján, 1500 forint értékű vásárlási utalványt ítélnek majd oda. Havasi Károly, a Kertbarátok és Kistenyésztők Nógrád Megyei Szövetségének elnöke, a kertbarátkor vezetője mondott ünnepi beszédet, majd Csekei Lászlótól, a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Szövetségének titkárától munkájának elismeréseként Somogyi Imre-emlékplaket- tett vett át. Emlékplakettel:, társadalmi munkás kitüntetést és könyvjutalmat kaptak a száz tagot számláló közösség legaktívabb tagjai, valamint alapítói is. A megyei kertbarátkörök kiállítása a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban. — bp — TESZÚU-elnoksegí ülés A drágább műtrágyából még kevesebb jut a földbe Pénteken tények, érvek felsorakoztatásával, felelősségtől áthatott vita jellemezte a TESZÖV elnökségi ülését, amelyen a tápanyag- gazdálkodás és a növényvédelem helyzetét, valamint a feladatokat tárgyalták. Nógrád termőhelyi adottságai alapján a legrosszabb adottságú megyék közé tartozik. Emiatt a tápanyag- visszapótlás és a növényvédelmi munkák pluszráfordításokat igény elmek. Ennekmegfelelően a műtrágya- és növény védőszer-felhasználás jelentős részt képvisel a költségek alakulásában. 1987-ben a nagyüzemek 271 milliót fordítottak műtrágya, és 109 milliót a növényvédő szer vásárlására, mely összeg az ágazat közvetlen költségeinek 28 százalékát adja. Ez a szám egyúttal azt i!s jelenti, hogy az 1980-as évek közepétől a nehezebbé váló gazdálkodási feltételek, a szigorodó közgazdasági szabályozók és áremelkedések miatt, 1986-ban, a növénytermesztési ágazat veszteséggel zárta az évet, a talajerő- utánpótlás erőteljesen lefékeződött. A szeptember elsejével, 25 százalékkal felemelt műtrágyaár, ami valójában több ennél, újabb csapást mért a talaj erő-visszapótlás elkezdésére, mert a korábban említett költséghányadot 35 százalékra növelte. Ennek kigazdálkodását a jelenlegi felvásárlási árak nem biztosítják. Ha még egy-két ilyen drasztikus áremelésre kerül sor, akkor a növénytermelés pozíciója tragikus állapotba kerül. Nyugaton különböző kedvezményes akciókkal ösztönzik a földet művelő embereket a nagyabb műtrágya- felhasználásra. A.szakemberek egybehangzó véleménye szerint hazánkban a műtrágyaféleségeket jóval értékükön felül adják. Ugyanakkor a gazdaságok nem azt a fajtát, nem a kívánt időre, nem az előírt minőségben kapják meg, holott igényeiket már egy évvel korábban jelzik. Egyértelművé vált, hogy olyan közgazdasági törvény- szerűségről van szó, melynek következtében az igen megdrágult műtrágyából jóval kevesebb kerül a földbe, ami tovább rontja a növénytermesztés pozícióját. A hatóanyag-felhasználás csökkenése életveszélyes tendenciát jelent az ágazat jövője szempontjából. Nemcsak a műtrágyafelhasználás fontos alkotóeleme a talajerő-visszapótlásnak, hanem a növényvédő szer felhasználása is. Itt is — az áremelkedések miatt — visszaesés következett be, illetve nincs pénzük a gazdaságoknak az új, nagy hatékonyságú készítmények megvásárlására. Emiatt erősödik az elérhető eredményt rontó gyomosodás. Annak elismerése mellett, hogy a jelentősen megdrágított műtrágya és növényvédő szer gátolja a talajerő-visz- szapótlást, a nagyüzemeknek saját portájukon is van mit tenni. Idesorolhatjuk a szakszerűtlen tárolást, a zöldtrágyázásban rejlő lehetőségek ki nem használását, a nagy mennyiségű mellék- termékként jelentkező szerves anyagok felhasználását, a szakmai hozzáértés növelését, a szerves trágya minőségének javítását. A vitában egyértelműen kiderült, hogy a nagyüzemek az idén még kevesebbet fordítanak a talaj erő-visszapótlásra. Elhangzott, hogy táblánként, számítások alapján kell eldönteni: termelnek-e rajta, vagy parlagon hagyják? Olyan rendezőelvekre van szükség, amelyek egyértelműen tisztázzák: miből, mennyire van szükség. Számolni kell azzal, hogy a kieső termés valahol az élelmiszer-ellátásban jelentkezik majd. Szorgalmazták, hogy a TOT szerezzen érvényt annak a jogos kívánságnak: a begyűrűző ipari árak nagysága tükröződjön vjssza a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási áraiban. Az előterjesztést a vitában elhangzottakkal kiegészítve az elnökség elfogadta. Tudomásul vette, hogy az országos szanálási bizottság elfogadta a nagyoroszi termelőszövetkezet szanálási kérelmét. A nagyüzem elnöke és főkönyvelője lemondott eddigi beosztásáról.
