Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

1 Naptár Évforduló 1988. augusztus 20. Szombat Alkotmány ünnepe. A Nap kel 5.47 — nyugszik 19.49 órakor. A Hold kel 14.15 — nyugszik 22.29 órakor. 1988. augusztus 21. Vasárnap. Sámuel, Grácia napja. A Nap kel 5.48 — nyugszik ' 19.47 órakor. A Hold kel 15.29 — nyugszik 23.09 órakor. Nyolcvan éve szüle­tett Mód Aladár (1908— 1973) történész, egye­temi tanár, a magyar munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége. Százötven éve halt meg Adelbert von Chamisso (1781—1838) német költő és elbe­szélő, a német roman­tika egyik utolsó nagy képviselője. Várható időjárás A késő délutáni órákban növekedhet meg a nyu­gati megyékben a gomolyfelhőzet. A déli szél több­felé megélénkül, a Dunántúlon időnként megerősödik. Tovább erősödik a nappali felmelegedés. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között. — Meghalt Palotai Erzsi. Palotai Erzsi író, érdemes művész életének 81. évében elhunyt. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. — Tíznapos elméleti és módszertani képzésen vett részt Salgóbányán, a Lovász Józsefről elnevezett politikai, képzési központban nyolc­van nógrádi középiskolás. A pénteken befejeződött tábort a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága szervezte, s célja az volit, hogy a résztvevő diákokat és pedagógusokat . felkészítsék az új tanév mozgalmi munkájára. — Műszaki szemle ered­ményeként pénteken végle­gesen átadták a forgalom­nak a 21-es út magybátonyi leágazójában épült új köz­úti hidat és az ehhez kap­csolódó csomópontot. A tel­jes költség 16 millióra rúg, melyből csaknem a felét a híd kialakítására fordították. A 21-es „bejárata” új asz­faltréteget- kapott, s vonal- vezetése is módosult: északi irányba» tolódott. — NB III-as bajnoki lab­darúgó-mérkőzésen tegnap Nagybátonyban a helyi bá­nyászgárda a Borsodi Bá­nyász ellen lépett pályára. A rendes játékidőben 1—1 arányú eldöntetlenre vé­geztek a csapatok, a tizen­egyespárbajban 4—2 arány­ban a vendégek bizonyul­tak jobbnak. (A mérkőzés­ről szóló részletes tudósítást hétfői számunkban közöl­jük.) Ügyeletes riporterünk: Varga Mária Tel.: 10-977 — Rendkívüli és gyám­ügyi segélyekre összesen 240 ezer forintot költött az év első felében az érsekvad­kerti tanács. Augusztusban tanszervásárlásra utalnak ki jelentős összeget a rá­szoruló családoknak. — Magyar katonai repülő­gép balesete. A Magyar Néphadsereg egy vadászre­pülőgépe pénteken a déli órákban, kiképzési feladat végrehajtása közben, Pápa közelében mezőgazdasági művelés alatt álló lakatlan területre zuhant. A 28 éves Sulyok Pál százados repülő­gépvezető a kataszarófa so­rán életét vesztette. Az ese­mény kivizsgálását az ille­tékes szervek megkezdték. — Lottónyeremények. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 33. játékhét« lottónyeremé- nyek a következők: 5 talá­latos szelvény nem volt, a 4 találatos szelvényekre egyenként 157 992 forintot, a 3 találatos szelvényekre egyenként 1103 forintot, a 2 tailálatosokra egyenként 42 forintot fizetnek. Füstmentes környezetért A múlt esztendő szep­temberétől 1600 személy- és tehergépkocsit vetettek alá környezetvédelmi vizsgá­latnak a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet szak­emberei. Az ellenőrzések so­rán mindezekből 40 gép­járműnél észleltek rendelle­nességet, így magasabb széndioxid-tartalmat és füs­töt a kipufogógázokban. A szakemberek megállapítása szerint az elöregedett autó­parkkal már nem lehet cso­dákat művelni, kizárólag az új típusú, korszerű hajtómű­vel felszerelt gépkocsik hoz­zák meg a füstmentes si­kert. Képünkön Susán Zol­tán és Szabó Antal a sze­mélygépkocsiból kikerülő égéstermék összetételét el­lenőrzik. —kulcsár— * HÍREK * ESEMÉNYEK * .Peléziai" diákok interpellációja a szakképzésre! Korszakváltó Salgóbányán „A Szent Pete évében, augusztus havának 8. napján megérkezett a peleőrs (a pe­tének és a pelepok) nép új hazát keresni. A megfelelő viszonyok lehetővé tették, hogy 9-én letelepedjen Pe- lézia területén.” Így kezdő­dik az az államalapítási ok­irat, melyet a KISZ Köz­ponti Bizottsága által szer­vezett. Korszakváltó elne­vezésű történelmi-politikai játékban résztvevő f nógrá­di csapat készített. Az első sorok a középis­kolás KISZ-vezetők felké­szítő táborára utalnak, mely augusztus 9-én kezdődött a salgóbányai KISZ-iskolán. Pelézia — ennek megfelelő­en a politikai képzési köz­pont. A természeti adottságok részletezése után, az okirat­ból kiderül, hogy a játékál­lam területe ötvenötezer négyzetméter, államformá­ja katonai diktatúra, népes­sége hetvennégy fő, vallása a pellizmus, hivatalos nyel­ve a pele, s állami valutája a peták. A gazdasági élet alapja a peleművelés, s a politikai hatalom a pellusz ■kezében van. A diktátor tri­umvirátus feje, a pepele Kaiser Ferenc, aki „civil­ben” a bátonyterenyei Váci Mihály Gimázium tanulója. Az államalapító okiratra a lehetséges ötvenből har­minc pontot kapott a saigó- bányai csapat, amely — ott- jártunkkor — a középme­zőnyben foglalt helyet pont­számai alapján. A játék délelőtt tíz óra­kor kezdődött, a történelem óramutatóit ekkor ezerig, István király uralkodásának kezdetéig forgatták vissza. Célba lövés lóhátról. — bp — Az országban tizenöt hely­színen a központból érke­zett szövetségi ellenőrök fel­ügyeltek mindenütt a játék- szabályok betartására, akik rádión keresztül tartották a kapcsolatot a fővárosi köz­ponttal. Az összeköttetést és az egyes feladatok meg­oldását az ifjúsági infor­mációs irodával összekap­csolt számítógépek segít­ségével továbbították — szigorúan a kiszabott ha­táridőre. Ahogyan telt napközben az idő, úgy követték egy­mást az évszázadok tizenöt játékállam történelmében, míg a huszadik századig ér­kezve este nyolc óra tájban véget ért a Korszakváltó. A történelem forgatagát követve így sor került al­kotmánymódosításra, lovas, katonai játékra, míg napja­inkhoz érkezve parlamenti interpellációt kellett készí­teniük a résztvevőknek — egy valós problémáról. A salgóbányai diákok interpel­lációja a középfokú oktatá­si intézményekben folyó szakképzés helyzetéről szólt, s többek között javaslatot tett az elavult tankönyvek kicserélésére, illetve arra, hogy a diákszociális juttatá­sok a rászorultság mér­tékéhez az ösztöndíjak nagy­sága pedig a teljesítmény­hez igazodjanak. ☆ (Lapzártakor a játék még tartott. így a nógrádi csapat eredményéről nem számol­hattunk be.) Új kirendeltség Nagybárkányban Bővítette szolgáltatóházát az Ecseg és Vi­déke Takarékszövetkezet. Nagybárkányban az év elején kezdte nyolcadik egységének léte­sítését, mely 1,3 millió forint értékben fél év alatt épült meg, s a napokban kezdi meg mű­ködését. Az egység teljes körű szolgáltatást nyújt a Kis-Zagyvavölgye községeinek: a betétgyűjtés és kölcsönfolyósítás mellett totó, lottó, könyv, hanglemez, buszbérlet árusításá­val is foglalkozik, s a villanyszámla-díjbesze­dést is lebonyolítja. Kiváló együttesek Balassagyarmaton Többéves színvonalas munkájáért két ba­lassagyarmati csoport is Kiváló Együttes cí­met vehetett át a napokban Budapesten. A családi intézet, amelynek Csikász István a vezetője, az ilyen típusú intézmények közül elsőként kapta meg az elismerést Varietas nevű együttese révén. A Balassagyarmati Kamaraegyüttes Kanyó András vezetésével szintén átvehette a megtiszelő címet. Szakmája szeretete kész­tethette vagy harminc évvel ezelőtt 'a derék ,ulmi pékhá­zaspárt. hogy létrehozza kü­lönös múzeumát. A nyugat­német kisváros Duna-parti kenyérmúzeumában nyolc­ezer kiállított tárgy, két és fél ezer grafika és négyezer kötetes szakkönyvtár mu­tatja be mindennapi kenye­rünk történetét. A búzater­mesztés, a gabonafeldolgo­zás, a kenyérsütés, a >pék­áru fogyasztási jszokása ki­alakulásának meséje éppúgy a szemünk elé tárul, mint a a kenyérhez fűződő sok szí­nes legenda, babona. Kenyérsütés legrégebbi áb­rázolása fogadja a látogatót: az időszámítás előtti 1175- böl származó szgrafitto 111. Ramszesz fáraó pékségét mutatja. És ez már késői szakasza volt annak a fej­lődésnek. aminek j.kezdeteit ez a múzeum a kőkorszakra teszi. Abból indul ki. hogy az időszámítás előtt 5—6 ezer évvel termett gabona, legalábbis tönköly, egy- és kétszemű búza. 1. e. 4000 és 1800 között már gabonater­mesztés is volt — búza, kö­les, árpa. zab, végül rozs. A magokat egyszerűen szét­Elődeink kenyeréről vágták. •Nem tudni, Imikor támadt az az ötlet, hogy összetörjék és vízzel kever­jék. Mindenesetre az első gabonapépről kiderült, hogy megszárítva sokáig el lehet tenni. Aztán egy véletlen baleset folytán a pép hamu­ba került, megsült, és így még fogyaszthatóbbnak 1 bi­zonyait. Az első lepénytől persze nem rövid út |veze­tett a mai több száz kenyér­fajtához. A kenyérkészítés eszközei­ből is szép számmal mutat be a múzeum. Van itt az időszámítás előtti 2000-ből származó malomkő, és an­nak továbbfejlesztett válto­zata ,1900 évvel Uc ésöbbről, még mindig időszámításunk előttről: Jerikóból egy kézi­malom. Az eszközök hasz­nálatát domborművek. Szob­rok, képek mutatják be. Zakar Attila „keresztapái" Zakar Attila nyolcéves’ salgótarjáni kisfiú, aki négy esztendeje mozgásszervi be­tegségben szenved. Gyógyí­tása külföldi gyógyszert igé­nyel, évente 2500 márka ér­tékben. A ludenscheidi (NSZK) helyi lapban Marlis Pulipamek tollából tegnap megjelent írás arról tájé­koztatta a közvéleményt, hogy a werdiahli városrész­ben található Hurst+Schrö- der GmbH — a cikkíró sze­rint egyfajta keresztapaként — vállalta a költségeket, melyek a speciális medicina beszerzését lehetővé teszik és általa a gyermek elkerül­heti a tolószéket. A Werdahli üzem, mint egy magyar kisfiú „kereszt­apja” című írás kifejti, hogy a helyi lakosság is adományokkal járult hozzá a gyógyszerbeszerzéshez, s a számlára 3640 márka gyűlt össze. Majd utal rá, hogy a nyugatnémet cég 10 éve áll kapcsolatban az Írószer Szö­vetkezet 40-fős salgótarjáni üzemegységével, így a gyer­mek szülővárosával. Terve­zik, hogy képviselőjük — az anyagi támogatáson túl — ellátogat a beteg gyermek­hez, s erre valószínűleg ok­tóberben kerül sor. Dr. Pethő Ferenctől, a Madzsar József Megyei Kór­ház főigazgató főcrveshe- lyettesétől azt is megtudtuk, hogy a gyógyító szirup egye­di importenigedélyezése fo­lyamatban van, s az erről szóló dokumentumot a na­pokban küldték meg az Or­szágos Gyógyszerészeti Köz­pontnak. Seg í tők é SZ.S égét n yiilvá ni - tóttá ki a,z írószerszövetke­zet kollektívája is, s ezzel kapcsolatban egyeztetik el­képzeléseiket a Vöröske­reszttel. (németh) Norvég gyújtogató Hatvankét gyújtogatást is­mert be csütörtökön egy májusban letartóztatott nor­vég férfi — jelentette be a norvég rendőrség. A gyúj­togató nevét nem hozták nyilvánosságra. A 36 éves vádlott — vé­dője szerint — nem fogta fel cselekedeteinek sűlvcrrágát s lehet, hogy a magányosság késztette a gyújtogatásra. vagy a gazdag könyvtár le­írásai. Aztán itt vannak a kenyér­fogyasztási szokások! Hogy például a régi korokban ked­ves halottaik mellé a túl­élők egy-egy darab kenyeret helyeztek, is az istenek is kaptak, már amelyiknek ki­járt az ilyesfajta áldozatból. A görögöknél például De­meternek, (Deo) a föld ter­mékenysége, a földművelés istennőjének illett kenyér­rel áldozni; az egyiptomi­aknál Ozirisz volt a búza, illetve a Nílus megtermé­kenyítő áradásainak isten­nője. Ahány táj, ahány kor. any- nyi szokás: nemcsak köszö­netét mondtak á jó termé­sért, vagy könyörögtek érte de mindenféle csodákat tu­lajdonítottak a kenyérnek. Mágikus praktikák. babonák vallási szokások némelyikére még ma .is emlékeznek egy- egy vidéken. Ott van például a szere­lemkenyér! Kis izzadságot dagasztottak bele kisütötték, majd a nászágy alá helyez­ték és máris biztosítva volt a hosszú boldog házasság! A múltnak és a jelennek persze nemcsak vidám és di­csőséges, vagy érdekes feje­zetei vannak. Nem lehet el­menni szó nélkül az árny­oldalak mellett sem. s meg is emlékezik a múzeum a legszörnyűbb éhínségekről, a terméspusztulásról. mint ahogy térkép jelzi, mely .vi­dékeket fenyeget ma is ha­sonló sors. Meg kell emlé­kezni azokról is. akik tény­leg óhajtották hogy minden­kinek legyen meg a minden­napi kenyere. Ki hinné, hogy ilyenek évezredekkel ezelőtt is voltak már: III. Ramszesz napi 500 gramm kenyeret biztosított alattva­lóinak. És jóval az ő ural­kodása előtt, i. e. 1800 táján III. Amanemhat ifáraó ezt a tanácsot hagyta örökül- fiá­ra: az én uralkodásom alatt senki sem éhezett. Ezt te­kintsd te is célodnak... UÁCO ji|% a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Bizottsága és a Nógrád Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: VINCZE ISTVÁNNÉ. Szerkesztőség: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 10-977. Főszerkesztő: 11-504. Sportrovat: 14-596. Kiadja a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: BÁLINT TAMÁS, a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tár 4. Telefon: 12-542. Telex: 229 109. Irányítószám: 3101. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hfrlapkázbesitő postahivatalnál, a hírlapkázbesftóknál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési ás Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V. József nádor tér.*1. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra: 43 forint, negyedévre 129 forint, egy évre: 516 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101, Salgótarján, Palócz Imre tár 4. Pf.: 96. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0133-1558

Next

/
Oldalképek
Tartalom