Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-22 / 200. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 200. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ 1IL^Y • \ ’ Lesz-e kibontakozás a szénbányáknál? (3. oldal) Palóc szőttes Hollókőn« (4. oldal) Áz új 21~es út befejező üteméről (5. oldal) István király, alkotmány, új konyát Számvetés és előretekintés az augusztus 20-i ünnepségeken A felszabadulás utáni demokratikus alkotmány megszületésének 39. évfordulóját, az új kenyeret és az állam- alapító István királyt ünnepelték a hét végén szerte az országban és igen sok nógrádi rendezvényen is. A budapesti rendezvénysorozatot — a hagyományoknak megfelelően — a Magya,r Néphadsereg és a határőrség új tisztjeinek eskütétele nyitotta meg. A fellobogózott Kossuth Lajos téren vendégek ezrei előtt Kárpáti Ferenc vezérezredes honvédelmi miniszter mondott beszédet. A meghívottak között ott volt Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Az ünnepélyes tisztavatáson az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviseletében részt vett Matvej Burlakov altábornagy, parancsnok. A tisztavatás után az érdeklődők sokaságát várta a Duna-part, ahol tizenegy órakor kezdődött az egyik leg>- látványosabb attrakció, a vízi- és légiparádé- A most 27. alkalommal megrendezett budapesti honvédelmi nap látványosságai csaknem másfél órán át szórakoztatták a nézőközönséget. A délelőtti program zárásaként a Parlament előtt zenés őrségváltás volt az alkotmány napja tiszteletére felvont állami zászlónál. Az ünnepségsorozat délután ke~ gyeletes aktussal folytatódott a Halászbástyán lévő Szent István-szobornál. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szent István-emlékbizottság által rendezett ünnepségen az állami, párt- és tömegszervezetek vezetői, az egyházak képviselői koszorúztak, s elhelyezték a megemlékezés virágait a néphadsereg most felavatott ifjú tisztjeinek küldöttei is. Délután a budapesti Szent István téren több tízezer ember gyűlt össze, hogy a Szent Jobb jelenlétében szentmisén emlékezzen meg az államalapító király halálának 950. évfordulójáról. A mise befejezéseként Paskai László bíboros bejelentette: állami részről magyarországi látogatásra szóló meghívást juttatnak el II. János Pál pápához. A fővárosi ünnep este hagyományosan tűzijátékkal ért véget. Országszerte sok helyen intézmények felavatásával, egész napos szórakoztató programmal tették emlékezetessé az ünnepet: munkás-paraszt találkozókat, nemzetiségi összejöveteleket, történelmi játékokat, vásárokat rendeztek. Az ezerszáz évvel ezelőtti első magyar Országgyűlés színhelyén, Ópusztaszeren, Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszélt az ünnepi nagygyűlésen. Pécsváradon Pozs- gay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter, Szatmárcsekén Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, a Nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Egerben pedig Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott nagygyűlésen beszédet. „A szocialista demokrácia fejlesztésével a néphatalom erősítéséért” — ez a felirat díszítette a balassagyarmati Palóc-liget szabadtéri színpadát, itt rendezték meg a hagyományos munkás-paraszt-határőr találkozót. Nógrád legrangosabb alkotmánynapi ünnepségén dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet országgyűlési képviselő az elnökségben köszöntötte Szalai Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Devcsics Miklós megyei tanácselnököt, országgyűlési képviselőt- Jelen volt Balassagyarmat és Nógrád '/megye társadalmi és közéletének számbs képviselője, s a nógrádiakkal együtt ünnepelt az a csehszlovákiai küldöttség is, amely dr. Pável Pékár, a nagykürtösi járási pártbizottság titkára vezetésével érkezett Balassagyarmatra. Ünnepi 'beszédet Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a megyei népfrontbizottság titkára mondott. Az ünnepség látványos pillanata volt, amikor Mészáros László, a Szandai Lenin Tsz elnöke átadta megszegésre — a színpadra impozáns búzakalász- koszorúk kíséretében felvitt —, újbúzából sütött kenyeret. Az ünnepség után kulturális program és sportrendezvények szórakoztatták Balassagyarmat és vonzáskörzete lakóit. Hasonló eseményekre szerte a megyében sor került. A programnak része volt a kenyér ünnepélyes megszegése, így emlékeztek meg augusztus 20-ról Salgótarjánban a Hazafias Népfront Vidor klubjában is. Ugyancsak Nógrádot is érinti, hogy ezúttal az alkotmánynapi ünnepségek részeként rendezték meg Verőcemaroson a Börzsöny-napokat. Le tanai Ildikó: A társadalmi méretekben elfogadott reformtörekvések hozhatnak sikert Manapság másak az ünnepeink is: a felelőtlen lelkesedés, az egyoldalú sikerjelentés helyett a józan számvetések idejét éljük. — Ezzel a megállapítással kezdte ünnepi megemlékezését Balassagyarmaton Letovai Ildikó. Az ünnep évente ismétlődő hármas jellegére való utalást követően megállapította : — Fejlődésünk olyan szakaszához érkeztünk, amikor továbblépésünk feltételévé vált, hogy a társadalomról, a szocializmusról alkotott elképzeléseinket újragondoljuk. Az elmúlt hónapok eseményei azt igazolják. hogy ez a szándék találkozik a társadalom legszélesebb köreinek, legjobb erőinek törekvéseivel. Ez jut kifejezésre programjaikban is. Az elmúlt évtizedek változásait érzékeltetve azzal folytatta: az új realitások és a történelmi tapasztalatok tükrében kell egész nemzetünknek összegezni, hogy miként lehet az ország gazdasági és társadalmi életében jelentkező gondokat orvosolni. Reformtörekvéseink ugyanis akkor hoznak sikert. ha elfogadásuk társadalmi méretű, a nyilvánosság előtt gondoljuk végig mindazt az előnyt, és feszültséget, amelyeket magukban fejtenek. Az államalapító István királyról szólva hangsúlyozta: máig ható történelmi érdeme. hogy felismerte a nemzeti összefogás és a közös cselekvés szükségességét. ,.Mi, akik ebben a hazában élünk, vagy bárhol a világban magyarnak valljuk magunkat. csaknem ezer év távlatában is tudjuk, hogy olyan államférfi volt. aki élt és jól élt a hatalommal, mert felismerte a változtatás történelmi igényét” — idézte többek között István király alakját. Alkotmány, jog, állam, szorosan összefüggő fogalmak — folytatta a szónok —. ezért is volt fontos 1949- ben deklarálni demokratikus jogrendünket, új típusú államrendünket. Gyökeres társadalmi átalakulásnak kellett jönnie, hogy népünknek írott alkotmánya szülessen. Mégpedig olyan alkotmánya, amely kemény küzdelmekben kivívott jogokat, s az állampolgári egyenlőség szellemében megfogalmazott kötelességeket rögzít. Az alkotmány szellemének érvényesülése mellett azonban azt is kifejtette: nem feledkezhetünk meg arról. hogy legfőbb törvényünket éppen a kor követelményei szerint fejlesszük tovább, alkossuk újjá, hogy a korszerű, demokratikus jogállam garanciát tartalmazó alaptörvényünk legyen. Augusztus 20. minden évben az új kenyér ünnepe is. A kenyéré, ami gondolkodásunkban egyet jelent az élettel, a munkával. Éppen ezért jóleső érzéssel idézte az előadó a mezőgazdaság eredményeit, a sajátos körülményeink között szép eredménynek mondható, több mint 5,1 tonnás hektáronkénti búzatermést. A mezőgazdaság figyelemre méltó eredménye mellett szólt ipari sikerekről, de nem hallgatta el a gondokat sem. Ezt illusztrálta azzal. hogy az ipari üzemek az elmúlt év hasonló időszakához képest 4,3 százalékkal kisebb termelési értéket állítottak elő, s a mérséklődés döntően a Nógrádi Szénbányák termeléscsökkenéséből adódik. Letovai Ildikó részletesen is összefoglalta a kedvezőtlen tendenciákat, majd így fogalmazott: — Ezek az új kenyér ünnepén sem engedik valós gondjainkat elfelejteni. így azt a tényt sem, hogy vannak társadalmi csoportok, amelyek asztalán kisebb a mindennapi kenyér. Sőt isÜnnepélyes és jelképes pillanat: Mészáros László tsz-elnök átadja az újbúzából sütött kenyeret Letovai Ildikónak. Arcok a Palóc-ligetben: fiatalabb és idősebb generációk a munkás-paraszt-határőr találkozón. Képek: Rigó Tibor mert az a veszély is, hogy vannak, lesznek olyan dolgozók. akiknek munkája, kenyere az eddigi módon nem biztosítható. E gondolatokra itt kell megoldást találni — hangsúlyozta Letovai Ildikó, majd Zrínyi Miklós 327 évvel ezelőtt írt sorait idézte: „Elfussunk, nincs hova, sehun másütt Magyarországot meg nem találjuk... az mi nemes szabadságunk az ég alatt sehun nincs, hanem Pannóniában.” Balassagyarmatról szólva az utóbbi negyedszázadot a város fejlődésének legdinamikusabb, leglátványosabb, legeredményesebb időszakának nevezte a szónok. A hatvanas évek ipartelepítése. a lakás- és infrastruktúra bővítése, az oktatás, kulturálódás feltételeinek javulása, a gazdasági és társadalmi megújulást teremtették meg a városban. Balassagyarmat az utóbbi évtizedek átgondolt fejlesztésének eredményeként az iskolavárosi mellett méltán kiérdemelte az ipari város jelzőt is. Mindezt a gyárak példájával igazolta, majd a lakásépítésről, a kommunális ellátásokról, az egészségügyről, a magas színvonalú oktatási és kulturális ellátásról szólt. Ünnepi megemlékezését pedig így fejezte be: — Az idő múlik — nem ismer ünnepeket, hétköznapokat. Jeleket az ember állít magának és az utókornak: megjelölvén a jövendő embereinek a jelen nevezetes napjait, hogy majd legyen támasz az igazodáshoz, tanúság és megméretés az emberi történelem folyamán. Az egyes ember sok mindent feledhet. emlékezetéből esetleg kieshetnek sorsdöntő események. De a nép, a társadalom őrzi az emlékeket, generációk örökítik át utódaiknak — ez tartja együtt, ez élteti a nemzetet. (Folytatás a 2. oldalon) Börzsöny-napok Verőcemaroson Drégely vára a közgyűlés napirendjén A megyehatártól függetlenül, egységes szemlélet alapján kezelni a Börzsönyt, óvni értékeit — ez az egyik alapvető célja a Börzsöny baráti körnek, amely minden évben más helyszínen megrendezett gazdag eseménysorozattal is felhívja magára a figyelmet. A házigazda ezúttal a szomszédos megye, Verőcemaros volt, s a Börzsönynapokra az agusztus 20-i ünnepségsorozat keretében került sor. Számos kulturális eseményt követően szombaton este az alkotmánynapi ünnepség szónoka Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke volt, s a megemlékezést látványos, lam- pionos csónakfelvonulás követte a Dunán. Vasárnap ugyancsak számos kulturális és sportesemény színhelye volt Verőcemaros, a rendezvénysorozatból azonban kiemelkedik a börzsöny baráti kör szombati közgyűlése. A köriben Nógrád megyét képviseli Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, aki a baráti kör elnökségének is tagja. A tőle kapott tájékoztatás szerint a mostani közgyűlés szorosan kapcsolódott Nógrád megyéhez, pontosabban a drégelyi várhoz. A vár helyreállításához, vagy restaurálásához természetesen állami és műemlékvédelmi pénzre van szükség, az esetleges megvalósítás segítésének lehetőségeit azonban a közgyűlés is megtárgyalta. Az elvi támogatás mellett a baráti kör máris „összeszedett” félmillió forintot, s a továbbiakban is számít a társadalmi munka-, illetve pénzfelajánlásokra.
