Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
TERESKE Bánkról, a Nógrád megyei, horgásztaváról, és a Magyarországra 1 betelepített szlovákság történeti, és néprajzi emlékeit bemutató helytörténeti gyűjteményéről híres településről, még csak-csak lehetnek ismeretei az újságolvasóknak, óm, hogy onnan néhány kilométernyire északra szintén van egy olyan falu, amelyet vétek föl nem keresni. ez nyilván csak egészen kevesekben tudatosult. Tereske ez a kicsi helység, s ami miatt érdemes oda elzarándokolni, az egy remekmívű — ráadásul máig talányos — freskókkal felékesített apátsági templom. A Benedek-rend szerzetesei települtek meg itt hajdan, még a tatárjárás előtt, s ők építették meg a Boldogasszonyról' elnevezett templomot. A kor ízlésének megfelelően a román stílus egyszerűsége. méltósága sugárzik a hajdan kéttornyú, manapság azonban már csak egy torony- nyál ékes templomból. (Mocsáry Antal, Nógrád jeles történésze a múlt század - elején, 1826-ban még két tornyot látott ott, hiszen Nemes Nógrád megye esmertetésében így írt: „négyszegű faragott kövekből épült s két tornyokkal ékeskedő" az ottani egyház.) A bélletes kapun belépve. máris megragadja tekintetünket, a, bal oldali falon látható hatalmas freskó. a Szent László-legenda, közismert ábrázolása. Amint az köztudomású, nemzeti- történelmünknek e jeles uralkodója a leányrabló kunnal csatázik ezeken a képeken, ám arra, hogy a história minden mozzanata együtt lenne látható, csak a tereskei ad példát. Balról jobbra haladva előbb a harcosok felvonulásának az ábrázolása látszik, majd a magyarok és a kunok ütközete, ezt követően az üldözés, a birkózás, a rabló lefejezése, végezetül pedig a pihenés idilli képe. Egyedülálló ritkaság, hogy mindez igy egymás mellé került, ám az a felfedezés, amely az 1970. és 1974. között folyó restaurálás idején fogalmazódott meg a szakemberekben, a tereskei freskót még egyedibbé, még érdekesebbé teszi! A helyreállítók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy ez a már-már rajzfilmszerű képsor nem egyidő- ben készült. Az első piktor — valószínűleg a híres gö- möri iskola tanítványa — ugyanis csak a befejező jeleneteket örökítette meg, tehát a birkózást, a lefejezést, és a pihenést, azokat a cselekményeket azonban, amelyek mindezeket megelőzik, később a XIV. században pótolták hozzá. A jelzett időben a templomot átépítették, és valószínű, hogy e munkálatokat használták fel arra, hogy a legenda ábrázolása teljes legyen. A restaurálás művészi munkáját Rády Ferenc végezte. Tőle ered a fenti feltételezés summázása is, s ugyancsak ő gondolt arra. hogy a megfestett ábrázolások egy része „az elpusztult, a keresztyénység által mellőzött korábbi kultúra emlékeinek egyenes folytatója’. Mire alapozta ezt a tété*, lét? Egyebek között fölfigyelt egv fára, amely nem ta:tozik szorosan a képhez. Ez a fa mindkét ágán csonka, pontosan úgy, amint az a sámán hitvilág képi emlékein látszik. Érdekes észT revétel, de egyelőre csak hipotézisként .hangzott el, végleges bizonyítása még hátravan. Azt azonban kiváló mű emlékvédelmi szakértőnk, . Dercsényi Dezső teljes bizonyossággal kijelenthette, hogy . .a tereskei Szent László-legenda nem csak magas művészi kvalitása miatt érdemel említést, hanem, mert á centrum közelében lévén, erősen kérdésessé teszi a határőrvidékek.egyed- uralkodó szerepét á középkori falképfestészet e kétségtelenül legjelentősebb freskóciklusában”. Sokáig ugyanis az a vélemény járta tudóskörökben, hogy a régi Magyarország belsőbb, „centrális” tájain nem virágzott a freskófestészet, csak a birodalom peremén maradták fenn ennek az emlékei. A tereskei templom lenyűgözően szép képsorában, a fegyveres ablakok mellett több érdekességre is felfigyelhetünk. Az ismeretlen mes'terek valamelyike megörökített péládul egy várat; ez szinte a fényképek pontosságával mutatja, hogyan festett egy korabeli erősség. Szent Borbála és Szent Dorottya képmásaival is találkozhatunk. (E két női szent ábrázolásai az oltár fölött láthatók.) Van, aztán egy titokzatos felirat is a falra vésve: Hau Miklós 1619—1620. Vajon ki lehetett? Papi ember, avagy az újjáépítők, karbantartók egyike? Ha a tereskei egyház altemplomát szintén végigjártuk — föld alatti folyosójának egy szakasza ma is megtekinthető — még mindig tartogat látnivalókat Nógrádnak ez az alig ismert gyöngyszeme. A. L. Könyvek magánkiadásban Liaonas Kiauleikis litván újságíró az első szovjet szerző, akinek engedélyezték könyve magánkiadását. Fé- lelemelixír című művének nyomdaszagú mintapéldányát lapozgatva otthonában, elmondotta az őt felkereső újságírónak, hogy nagyon boldog, örül, hogy ő a szerencsés első, aki magánkia- dásban jelentetheti meg munkáját. — Annál is inkább, mert egy könyv megjelentetéséhez általában öt évre van szükség. Én pedig — nyilatkozta — nem várhatok eny- nyit, a műfajom nem engedi meg. Szatirikus verseket írok, ezekben napjaink aktuális eseményeire reagálok. De öt év múlva mit érek velük, amikor már talán senki sem emlékszik, mi is volt az apropójuk? Ezért éltem a fnagánkiadás jogával. Tavaly novemberben kötöttem meg a szerződést a vilniusi Periodika Könyvkiadóval, Szépkilátó Javában tart — igaz, a külföldi érdeklődés némi csökkenésével '— a Balaton, s általában az idegenforgalom szezonja- A tó nagy évszaka száz és százezreket vonz e bájos vidékre, amely bizony itt-ott jócskán szuty- kos s még mindig zsúfolt. Legmegragadóbb pontjai azonban változatlanul kedveltek. Mint például Balatongyörök határában a híres Szépkilátó is. A Képzőművészeti Kiadó jól időzítve dőbta piacra Pethő Bertalan Balaton Szépkilátó című reprezeritatív fotóalbumát, amely Nógrád megye könyvesboltjaiban is kapható s jó kalauza lehet a Balatonra utazóknak. A kiváló képanyaggal egyenrangú az irodalmi értékű kísérő szöveg is. A Szépkilátó méltó a nevére. A forgalmas csárda mellett a fenyőfák árnyékában lévő padokon úgyszólván minden időben emberek ülnek, akik innen gyönyörködnek a Balaton valóban legszebb panorámájában. Ezeket a fákat — s már ez is történelem — Festecsics Tasziló herceg felesége, Mary Hamilton hercegnő ültette, az angol királyi család rokona, aki annak idején sokszor kikocsizott ide, hogy élvezze a szép kilátást. A történelem gyökerei ennél mélyebben nyúlnak a tájba. Hajdan római település állt itt a domb alatti Római-forrásnál- Később Kápolna-dombnak is hívták a Szépkilátót, a magyar középkorban templom állhatott e helyen. Eötvös Károly „a világ legszebb vidéke” névvel illette a helyet Utazás a Balaton körül című híres könyvében, ö a Balaton első „felfedezői” közé tartozott, 1875‘ben tett nagyobb utazást barátaival a tó körül, emlékeit negyedszázad múltával írta meg örökszép művében, nagy művelődési útirajzában. Az innen látható hegyek csúcsai, a fényben vagy párában fürdő táj, költészet és történelmi hagyomány, emlék és pihentető remény együtt van ezen a dombon az ember érzéseiben. Nem csoda, hogy festőket is megihletett, köztük például Brod.szk.yt és Telepit. Nem csoda, hogy Pethő Bertalan egy egész fotóalbumban vall erről a tájról, illetve az élményekrőlMert hiszen ez a kötet távolról sem az útikalauzok fényképalbuma. Inkább lírai, mély vallomás, művészi hitvallás a Szépkilátó kapcsán, amely a csodálatos, színes képek során át a XX. századi ember zavarairól, félelmeiről s egyúttal a remény utáni vágyáról is sokat mond el. Elsősorban azokat a törésvonalakat keresi, amelyekben az elveszített természet még mindig megnyilatkozhat az ember számára, aki civilizációs burkában már úgy tet- szjk végképp elveszítette a természetet, önmaga részét. A fenség érzése után mára legföljebb a szemlélődés adatik meg számára, ha egyáltalán erre is képes. Mélységesen igazak ezek a szavak: „A szemlélődés persze, egy ablakból, a mólóról, vagy egy hajó fedélzetéről nagy és szép haladék ebben a szorításban. A természet törésvonalainak látványa ennek a moratóriumnak a képei. Első ránézésre talán csak ritka pillanatok. De aki elmélyed, és a fényekben az ősi,- meg az ember atomj-pb- bantásaiból származó radioaktív sugárzást is érzékeli, vagy akit sorsa vetett ki a védettségből, hogy ‘a léten meditáljon, az tudja, mit néz.” Tudjuk, a Szépkilátó így jelképes is, mindahnyiunk sorsában ott magasodhat, „védettségünk” inog. Lehet, hogy sose volt. Álljunk meg hát e gyönyörű album segítségével is egy-egy pillanatra ezen a valóságos és jelképes dombon. T. E. Az a kultúrtett, amely jó öt évvel ezelőtt nem nélkülözött némi üzleti-vállalkozói töltetet sem. mára alighanem teljességgel elérte célját. A szécsépyi termelőszövetkezet anyagi támogatásával megjelentetett első magyar nyelvű Nógrád megyei monográfia hasonmás kiadása feltehetően elfogyott vagy fogyóban van. A mű. amelyet a múlt század első felében írt a mai Karancsla- pujtőn nemes és nemzetes Mocsáry uram — újra' a hiánylistára került (vagy kerül rövidesen). De közben eljutott mindenüvé. ahova szánták újra kiadói : a megyei múzeumok igazgatósága és más kultúr- vállalkozásáról ismert szövetkezet nagyrabecsült elnöke dr. Hütter Csaba. Csak az a ház. ahol a művet írta alkotója. Mocsáry Antal, csak a sokat emlegetett lapujtői Mó- csáry-féle kúria — az nem tud egyről kettőre .vergődni. Beszélő tájak A két Mocsáry háza Könnyű lenne — és bántóan unalmas-egyhangú is — kérdéseket feltenni hogy ..hát ilyen gazdagok vagyunk szegényen is...? hogy amúgy is csekélyke igazi műemlék értékeink egyik lehetséges legföbbike..." Rég nincs értelme kérdezni. Ma már csak tényeket lehet konstatálni, rögzíteni: a lapujtői Mocsáry- ház az ebek harmincadján és ..majd lesz valami”. Ingyen sem kell talán senkinek, annak sem. aki (akik) eddig használták, lelakták minden módon. Magam még szembetalálkoztam jártomban-kel- temben, jó hét-nyolc évvel ezelőtt, a máshonnan is jóváhagyólag tudomásul vett demagógiával ott helyben ..minek nekünk a népnyúzó birtokos háza...?” Nincs pénz. Nem is volt. Nem is lesz. De ha egyszer mégis másként fordul és kerül valami pénzes ember, vagy intézmény, vagy bárki (állítólag ingyen megkaphatja, aki hasznosítani tudja, de az belekerül húszmillióba azonnal) felpártolja és egyszeriben régi fényébe visszaáll ez a becses hely — már semmiképpen nem lehet feledni azt. ami több mint négy évtizedes tény. Romlás szinte egyfolytában. Raktár a Mo- csáry-kúria most talán a tüzép használja, használta más — mindegy ez is. Ha ..nincs benne üzlet” — romolhat tovább akármeddig, a földig, a föld alá leromolhat akár. ahol pediglen — tény ez is. kevéssé ismert — majd ötszáz éves alapok vannak. Véleményem szerint valamiképpen mégis csak napjaink szégyene lesz a lapujtői Mocsáry-kúria. Előbb vagy utóbb, de ez is egy remegy. Akármilyen széles, mai ablakokon nézhetünk mi kifelé; ha belül hiányzik valami, semmit sem mond a kastélyos panoráma... Felelősség. felismerés, kultúra, közakarat ? Talán szólni kellene az Akadémiának. Ö. az Akadémia! A régi például, ..aki” nem volt elég erős ahhoz, hogy Ersemjénben (ma Románia) illőn s időben szobrot állítson ..a nemzet nagy és mártír fiának”. Kazinczy- nak. Állított egyetlen ember, bizonyos Fráter Lóránd úr, a „nótáskapitány” egymaga éppen nyolcvanegy esztendeje. ., Kazinczy Ferencnek szobrot fog állítani feledékeny nemzete helyett Fráter Lóránd úr. >.Pikáns is. szomorú is ez a nyári hír. no de mindegy. Kazinczy szobrot kap...’! írhatta Ady abban az évben (1907 nyarán). S folytatta iß a példákkal, hogy bizonyos Ruszt József (tán’ zenész volt ő is) majd szobrot állít Madáchnak!. Banda Marci Jókainak — hát. így valahogy akkoriban Ady Endre epéskedve kissé, de jogosan szomorodva az ügyeken. Fráter Lórándról még csak annyit ezúttal is, hogy rokona volt a mi Fráter Erzsi- kénknek. Madách feleségének. akinek éppúgy nincs szobira, hiába ő az örök Éva!, mint ahogy niincs felbecsült- megbecsült otthona nálunk a megye első történelemtudós emberének, ha az idő vonulását és nem az eredményeket tekintjük — Mocsáry Antalnak Lapujtőn. De éppenhogy hiába tudott az Akadémia arról is, hogy mi folyik majd rövidesen a nagyváradi ola- szi temető szükségszerű felszámolásával Fráter Erzsi sírja körül. Rég beszántották volna valamilyen panel alá. ha nincs egy mai Fráter Lóránd. egy katolikus pap, aki befizetve az exhumálást díjat az „örök Éva” csontjait kézbe vette és elhelyezte saját templomának kriptájában. Sok száz más. érdemdús váradi polgár földi maradványával együtt. Ez is felér tíz szoborral. Csak Ady nincs már, aki megénekelné. vedlett falak között? Jóbará- tok voltak, miért ne járt volna itt. Hogy itt talált a szomszédos Kesziben egy fiatal papra, aki e „kies tájon” görögből magyarra fordított (Szabó József). s aki később lefordította a Bakonyban élve a teljes Hornért s majd vagy harminc évig élt Kazáron. Kazári pap néven publikált. de persze emléktáblája neki sincs éppen ott, ahol nem csak élt. hűségben halt is. Van szobra Rozsnyón. Legyen elég ennyi. Kazinczy azt írta ide Mo- csárynak 1830-ban a monográfiáról szólva ..Te azzal a munkával Olvasóidnak kincset adtál, magadnak felejthetetlen dicsőséget szereztél... Részben igaz, a többi? Kazinczy ritka tévedéseinek egyike. Hogy maga Kazinczy is itt járt Mocsárynál az öregedőomló idővel együtt mára leMocsáry Lajos publicista szülőháza a másik. Ugyanaz a család, de nem a lapujtői (György) ág, hanem a Gergelyé. Apja, Imre a mai Lipta- gergénken volt jegyző. Maga Mocsáry Lajos amúgy férjé Lux Annának, báró Wesselényi korábbi nejének. A harcos publicista méltó emléke ugyancsak hiányokat szenved. A hozzánk közeles Kur- tányban született (Fülek közelében állt ez a puszta vagy kilencven lakóval). Szülőháza ma is ott áll derekas gerendákkal kitámogatva falainál. Mocsáry Lajos a múlt századvég. a kiegyezés utáni idők lekövetkezetesebb nemzetiségi harcosa volt, s egészen különböző mindenkitől abban, hogy az akkori uralkodó nemzet (a magyar) fia ált ki a nemzeti egyenlőségért teljes következetességgel a többségi nacionalisták ellen. Erről a Mocsáryról könyvet kellene írni mielőbb, időszerű lenne. Számon tartotta öt valamennyi szenvedő nép. nemzetiség itt a környéken — a szláv, a szerb, a román. Teleki Lászlóval Wesselényivel lehet együtt emlegetni, de egyedülállónak kell tekinteni őt abban, ahogy a nemzetiségi kérdésben egyedül is állt a beolvasztást-asszimi- lációt törvényekkel szentesítő Tisza—Trefort idők magyar nacionalizmusában. Szülőháza éppencsak össze nem dől. Tavaly a szlovákiai magyarok! emléktáblát avattak Füleken tiszteletére. Azt a táblát a hozzánk közeli (Fülek felé menet bent, bal oldalon látható felgerendázva) kur- tányi szülőháza már nem bírta volna el. Nincs szerencséjük a Mocsáryaknak a hálás utókorral. Van-e ilyen egyáltalán? T. Pataki László Nagy Márta: Templom Varga István: Hollókői emlék
