Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

2 NOGRÁD 1988. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Magyarország részvétele az ENSZ iráni—iraki katonai megfigyelőcsoportjában Magyarország a világszer' vezet felkérése alapján 15 tővel részt vesz az ENSZ iráni—iraki katonai megfi" gyelőcsoportjában (UNII- MOG1). A Biztonsági Tanács által egyelőre hat hónapos mandátummal létrehozott csoport feladata a szemben­álló felek által elfogadott tűzszüneti vonalak pontos meghatározása, a tűzszünet betartásának ellenőrzése, a megállapodás esetleges meg­sértésének kivizsgálása, és a kialakult helyzet megváltoz­tatásának megakadályozása. ☆ Az ENSZ székhelyén szer­dán hivatalosan is bejelen­tették: összesen 24 állam vesz részt abban a katonai kon­tingensben, amely Irak és Irán tűzszüneti egyezségé­nek betartását lesz hivatva a hónap végétől ellenőrizni. Szerdán mindkét szemben­álló ország fővárosába meg­érkeztek az ENSZ tűzszüneti Szerdán újabb zavargások törtek ki a burmai főváros­ban, miután kedden legke­vesebb harminchatan vesz­tették életüket a karhatalom és a tüntetők összecsapásai­ban. Rangún több részéből lö­véseket hallani — közölte egy helyi lakos a Reuter brit hírügynökséggel. Az AP amerikai híriroda szerint szerdán járműveket és üzle­Huszonhatan eltűntek — valószínűleg vízbe fúltak — szerdán egy nílusi hajósze­rencsétlenségben — közölte az egyiptomi rendőrség. Az Asszuán és Luxor között közlekedő Núbia nevű kirán­dulóhajó, fedélzetén száz utassal, köztük hatvan kül". földivel, a Kairótól 700 ki­lométernyire délre " fekvő Edlu mellett elsüllyedt. Het­vennégy utast sikerült ki­menteni. huszonhat — köz­ellenőrző egységének majdani munkáját előkészítő szakér­tők, összesen öt kiküldött. Elsődleges feladatuk megte­remteni a 350 főnyire terve­zett kontingens tevékenysé­géhez elengedhetetlen felté­teleket- Az augusztus 20-án kezdődő misszió résztvevői­nek nem kevesebb, mint 1200 kilométernyi határszakaszon kell ellanőrizniök, hogy Irak és Irán valóban eleget tesz-e tűzszüneti kötelezettségének. Az NSZK kormánya szer­dán közölte, hogy 6,11 millió dollárral járul hozzá a ka­tonai misszió költségeihez. Az ENSZ-határozat előírja a hadifoglyok cseréjét is. A két fél először a beteg és rokkant foglyokat adná át egymásnak, majd a 16 éven aluliak, illetve a 60 éven fe­lüliek hazaengedése követ­keznék. Ezután mindkét or­szág egyenlő csoportokban engedné el a nrég területén őrzött foglyokat, elsőbbséget biztosítva a legrégebben fog­ságba esett katonáknak. leket gyújtottak fel a tünte­tők. A francia AFP szerdai burmai tömegtájékoztatási közlésekre hivatkozva arról számolt be, hogy a -hétfő óta tartó zavargásokban ezerötszáz embert vettek őrizetbe. Diplomáciai forrá­sok szerint burmai katonák puska-tussal bántalmaztak egy brit katonai attasét, aki megtagadta, hogy átadja ne­kik a fényképezőgépét. tűk hat külföldi — eltűnt- A külföldiek a rendőrség sze­rint valószínűleg olaszok. A jelentésekből nem derül ki, hogy miért süllyedt el a ví­zi jármű, csak annyit tudni, hogy a katasztrófa idején és helyén mostohák voltak az időjárási viszonyok. A kairói magyar nagykö­vetség nem kapott olyan ér­tesítést, hogy a hajón ma­gyar állampolgár is utazott volna. Grósz Károly fogadta az aogolai nagykövetet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadta Ma­nuel Quarta Punzát, az An­golai Népi Köztársaság Ma­gyarországra akkreditált nagykövetét? A találkozót a diplomata kérte. Castro Ecuadorban Kedden Quitóba érkezett Fidel Castro kubai elnök, aki szerint Latin-Amerika füg­getlenségi törekvéseinek bi­zonyítéka az országa és Ecua­dor közötti minden eddigi­nél jobb kapcsolat, és az, hogy meghívták az új ecua­dori elnök, Rodrigo Borja beiktatási ünnepségeire. Nagyra értékelem ezt a gesztust, mert máshol min­dig Kuba elszigetelését ta­pasztaljuk — mondotta Castro. Kubai értékelés szerint a beiktatásnak szokatlan je­lentőséget ad az, hogy a Ku­ba és Nicaragua vezetői szá­mára lehetővé teszi a kötet­len eszmecserét más állam­főkkel és politikusokkal. Cos­ta Rica-i kormánykörökben olyan elgondolás is felmerült, hogy a quitói rendezvényen valamilyen formában pótol­ják az elmaradt közép-ame­rikai csúcsértekezletet, amely az esquipulasi békemegálla­podás első évé.t értékelte volna. Castro szerdán már több politikussal — közöttük az argentin, az uruguayi, a ko­lumbiai és a venezuelai el­nökkel is — tárgyalt. | Mitterrand az Egyesült r Államokba látogat Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök szep­tember 29-én, hivatalos munkalátogatásra Washing­tonba utazik — jelentette be szerdán Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. A lá­togatás célja a kétoldali vi­szony és a nemzetközi élet kérdéseinek beható áttekin­tése — közölte. Kormányellenes megmozdulások Burmában Egyiptomi hajószerencsétlenség Közös erőfeszítések a régiók békéjéért i A Mihail ’ Gorbacsov ál­” tál követett új politi-* kai irányvonal példa nél­küli szuperhatalmi együtt­működéshez vezetett a he­lyi konfliktusok rendezése érdekében — állapította meg a napokban a Reuter angol hírügynökség kom­mentátora. Legutóbbi csúcstalálkozó­ján Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítet­ték azt a szándékukat, hogy minden szinten folytatják a szovjet—amerikai megbe­széléseket, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtanak a -eeionális konfliktusok résztvevőinek a független­ségüket, szabadságukat és biztonságukat szilárdító bé­kés megoldások felkutatá­sához. Az elhatározás ezúttal nem marad formális kinyi­latkoztatás. Az afganisztáni szovjet csapatkivonásról megszüle­tett megállapodás végrehaj­tása — Sevardnadze szava­ival — új lehetőségeket vil­lant fel a nemzetközi élet krónikus betegei, a Regio­nális feszültséggócok meg- gyógvítására. A két nagy­hatalom által vállalt nem­zetközi garanciák példaérté­kűek. A válságok újszerű megközelítése és kezelése azzal biztat, hogy a szov­jet—amerikai viszony javu­lásának végre nemcsak az általános nemzetközi lég­körre lesz jótékony hatá­sa, hanem az évek óta meg­oldatlan regionális válságok­ra is. Természetesen sok függ az elvi megállapodások gyakorlati kivitelezésétől. Gorbacsov az afganisztáni kompromisszumot értékel­ve joggal állapította meg, hogy a két szavatoló nagy­hatalom tényleges magatar­tása iránymutató lesz abból a szempontból, mire számít­hat a világ a regionális vál­ságok rendezését célzó szov­jet—amerikai együttműkö­déstől a jövőben. Ennek az együttműködés­nek, persze, nemcsak olyan látványos jelei vannak, mint az afganisztáni megállapo­dás. Sőt, úgy tűnik, a ku­lisszák mögötti csendes dip­lomácia kemény hétközna­pi munkáját manapság egyik nagyhatalom sem akarja megzavarni azzal, hogy pro­pagandacélokra használja ki pillanatnyi lépéselőnyét. Valószínűleg ezzel magya­rázható, hogy például alig szivárgott ki valami a közel­és közép-keleti konfliktus­ról folytatott múlt heti genfi szovjet—amerikai konzul­tációkról, amelyeken a közel-keleti rendezés táv­latait, az iraki—iráni konf­liktust, a Perzsa(Arab)-^ öbölbeli helyzetet vitatták meg. Vagy arról, ■ a talál­kozóról, amelyen a szovjet külügyminiszter és az ame­rikai moszkvai nagykövet a közép-amerikai helyzetről és az iráni utasszállító gép tragédiájáról folytatott megbeszélést. Mindenesetre a növekvő szovjet szerepvállalásra utalnak azok a hírek, ame­lyek szerint esetleg Moszkva lehetne a színhelye az ira­ki—iráni béketárgyalások- nak. Nem sok szó esik a két nagy szerepéről a kambo­dzsai rendezés ügyében sem, pedig a délkelet-ázsiai tér­ségben tapasztalható rend­kívüli diplomáciai aktivitás aligha volna elképzelhető nélkülük. A hírek rengete­gében talán fel sem tűnnek Nyilvános vita a HNF-székházban (Folytatás az 1. oldalról.) egy esetleges bontás és fel­töltés, területrendezés esetén is indokolt a közelben telket adni. A vitában azt is fel­vetették, hogy az üdülőtelep védelme szűk csoportérdeket szolgál, pedig a Dunaka­nyar — s a pilismaróti rés 2 is — nemcsak néhány ezer emberé. Miért ne férnének el itt egymás mellett az üdülők és az ide érkező turisták, ki­rándulók? — kérdezték az üdülőtelep képviselői. Arra, hogy nemzetközi kiránduló-, üdülő-, sportközpontot épít­senek ezen a helyen, még jó darabig nem lesz pénz. Ha pedig magára hagyják ezt a partot, elgazosodik, szemétbá­nyává válik. Az itt építke­zőket sok minden bátorítot­ta, többek között az is, hogy nagyvállalatok építhettek üdülőket, bevezették a vil­lanyt, út készült. A vita lezárásaként dr. V. Nagy Imre, a környezetvé­delmi bizottság elnöke a má­sik két szervezet nevében is hangsúlyozta: az üdülőterü­letet hosszú évek óta rend­ben tartó, fejlesztő emberek védelmében az épületek bón- tása, a terület feltöltése he­lyett indokolt egy — műsza­kilag leggazdaságosabban, legcélszerűbben kivitelezhe­tő — gátrendszer megépítése. Ugyanakkor figyelmeztetni kell a házak tulajdonosait arra, hogy az így kialakuló mélyebb fekvésű területen elengedhetetlen a csatorná­zás, s ennek költségei jóval magasabbak az átlagosnál. A szervezetek álláspontjukat írásban is közlik az illetékes minisztériumokkal, szakható­ságokkal. Második napirendi pont­ként az ülésen áttekintették a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer néhány vitatott kérdését is.- Erről állásfog­lalást tesznek közzé. Kiskereskedők vitája a vállalkozási adóról A vállalkozói nyereségadó­ról szóló törvénytervezetet vitatták meg a Kiskereske­dők Országos Szervezeté­nek budapesti és vidéki tisztségviselői szerdán, a MEDOSZ székházában. Szi- ráki Antal, a KISOSZ köz- gazdasági bizottságának ve­zetője a kiskereskedőktől kapott információk alap­ján tájékoztatta a résztve­vőket az eddig kialakult véleményekről. Elmondta, hogy a kiskereskedők egy sor problémát még nem lát­nak tisztán. Ügy ítélik meg, hogy a törvényterve­zetben foglaltak több kér­désben visszalépést jelentet- tenek, bonyolultabb lesz p könyvvezétés és általában az adminisztráció. Sokak véleménye szerint az egysé­ges vállalkozási adó be­vezetésével várni kellene, addig, amíg az 1988. évi adózással kapcsolatos ta­pasztalatokat le tudja szűr­ni a pénzügyi kormányzat. A kiskereskedők alapvető gondnak tartják, hogy' a törvénytervezet szerint évi tízmillió forintos árbevétel felett azok a kereskedők, akik polgári jogi társasá­gokba tömörültek, nem él­hetnek az egyszerűsített könyvvezetés módszerével. Jónak tartanák, ha ezek a vállalkozások — hiszen be­vételük többnyire meghalad­ja a tízmillió forintot — az árbevételtől függetlenül egy­szerűsített naplófőkönyvet vezethetnének. A vitában szó esett ar­ról is, hogy miután a ma­gánkereskedelem gyakran családi vállalkozás, foglal­kozni kellene a családi jö­vedelemadó bevezetésének lehetőségével, s tisztázni a segítő családtagok jogi hely­zetét. Nagy István, a Pénzügy­mi nisztérijjm főosztályveze­tője egyetértett azzal, hogy valóban célszerű lenne ki­várni az 1988-as év tapasz­talatait, ám miután a tár­sasági törvény a jövő év január 1-jén életbe lép, ez szükségessé teszi a vállal­kozói adótörvény egységesí­tését is. Hangsúlyozta, hogy ez egységes adótörvény — ami szélesebb körű, mint a nye­reségadózás, hiszen a var gyonkezelés komplex mód­szerét öleli fel — egyúttal garancia a stabilitásra, ar­ra. hogy a jövőben a vál­lalkozók hosszú távra gon­dolkodhatnak. Elismerte, hogy, a vállalkozók szá­mára helyenként a már kivívott pozícióktól visszalépést jelent a ter­vezett új törvény, népgaz­dasági szempontból azon­ban mindenképpen szüksé­ges. Annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek ne nőjenek, a szakembe­rek tovább dolgoznak a le­hetséges módszerek kialakí­tásán. Moszkvai szövetkezeti kongresszus Elutazott Bonn főpolgármestere Hans Daniels, Bonn főpol­gármestere, aki Iványi Pál­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fő­városi Tanács elnökének meghívására — feleségével együtt — három napot töl­tött hazánkban szerdán dél­előtt elutazott Budapestről. azok a néhány soros jelen­tések, amelyekből . kiderül: a kambodzsai rendezés a nagyhatalmi eszmecserék­nek is a része. így például tavasszal Párizsban került sor olyan szovjet—amerikai tárgyalásra, amelynek ez volt a témája, de amelyről egyik fél sem közölt rész­leteket. A délnyugat-afrikai és az angolai rendezésről folyta­tott genfi. szovjet—amerikai megbeszélések részletei sem ismertek, a találkozó idő­zítése azonban önmagában is sokat elárül. A külügy­miniszter-helyettesek köz­vetlenül az Angola, Kuba, Dél-Afrika és az USA né­gyes tanácskozásának kü­szöbén cseréltek véleményt. Annyi közismert, hogy a konzultációt konstruktívnak tartották Moszkvában, s a szovjet nyilatkozatok afelől sem hagytak kétséget, hogy a Szovjetunió esélyt lát itt is a megegyezésre. A Reu­ter egyenesen úgy fogalma­zott, hogy az angolai konf­liktus rendezését, a Szov­jetunió minden erejével tá­mogatja. Ez is annak a bi­zonyítéka, hogy Moszkva latba veti tekintélyét és be­folyását: nehogy az új le­hetőségek kicsússzanak az érdekeltek kezéből. Barabás Péter A szolgáltató kisszövetke­zetek és kisvállalkozások jog- és érdekvédelméről tanács­kozott kedden Moszkvá­ban a fővárosi szövetkezetek első kongresszusa. A fórumon részt vevő 700 küldött megalakította a kis­szövetkezetek és kisvállal­kozások moszkvai szövet­ségét, s elfogadta annak ideiglenes működési sza­bályzatát. A tanácskozá­son, amelynek a moszkvai pártbizottság oktatási köz­pontja adott helyét, megvá­lasztották a szövetség veze­tőségét, meghatározták az egyesülés működésének szer­vezeti és pénzügyi kereteit, az érdekképviseleti munka fő irányait. A tanácskozás munkájában részt vettek a A legújabb közvélemény­kutatási adatok szerint je­lentősen javultak George Bush esélyei. A republiká­nus párt elnök jelöl tje, aki csak a jövő heti, New Orle- ansban megtartandó tanács­kozáson lesz hivatalosan is jelölt, most alig hét ponttal marad el demokrata párti ellenfele, Michael Dukakis mögött, holott korábban hát­ránya 17 pont volt- Bush ar­ra számít, hogy a pártta­nácskozás televíziós látvá­nyossága tovább javítja esé­lyeit a novemberi választás­ra. Ebben mindenekelőtt Reagan elnök segítségére szá­mít. Reagan már bejelentette, hogy részt vesz majd válasz­tási gyűléseken Bush nép­szerűsítése érdekében. Az-el­moszkvai városi tanács és a pártbizottság vezetői is. A kongresszusi előkészítő- bizottság egyik tagja a kedd esti tévéhíradóban kifejtette: elsődleges céljuk a legége­tőbb kérdések, az adó, a he­lyiségproblémák és az alap­anyag-ellátással kapcsolatos közös álláspont kidolgozása, amit majd a szövetség fog képviselni az állami szer­veknél. Sérelmezte, hogy a szövetkezetek az állami válla­latokhoz képest jelenleg meg­lehetősen „vad” körülmények között kénytelenek tevékeny­kedni. Megemlítette például, hogy a kisvállalkozások hat- szorta drágábban juthatnak alapanyaghoz, mint az álla­mi cégek. nők a jövő héten beszédet mond a republikánus párt- tanácskozás megnyitóján, de nem lesz jelen, amikor Bush hivatalosan is megkapja a jelölést a küldöttektől. A párttanácskozás négy napig tart majd. A republi­kánus párt elképzelé­seit, a Reagan-kor­mányzat nyolcéves működé­se eredményeit hangoztatva ennek a politikának a foly­tatását ígérik. A republi­kánus programtervezet tá­madja a demokraták által javasolt külpolitikai és kato­napolitikai elképzeléseket, a szociálpolitika terén pedig egyes területeken . igyekszik túllicitálni Dukakis terveit, más területeken viszont megvalósíthatatlannak mi-, nősíti azokat a költségek mi­att­Javultak Bush esélyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom