Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
1988. AUGUSZTUS 11.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Az adószakértő válaszol Ki jogosult ellenőrizni? Gondok és ízlésváltosások a húsiparban Sonka helyett kenőmájas A személyi jövedelemadóról szóló törvény mentesség fejezete alatt említi meg az állami kitüntetésekkel és az egyéb kitüntetésekkel járó jutalmakat. Kérdésünk; hol lehet ezekről olvasni, hogy mik az állami kitüntetések, illetve, melyek az egyéb kitüntetések, amelyek adómentesen kezelhetők? (Vállalati bérelszámolás és M. B. olvasónk) A kitüntetésekről az 1984. évi 18. számú törvényerejű rendelet foglalkozik (1984. sz. 42. MK). Olvashatnak még a Magyar Közlöny 1987. december 31-i számában, ahol a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény értelmezésére a pénzügyminiszter által létrehozott bizottság állásfoglalásai, illetve értelmezései jelentek meg. Az önök kérdésére ezek között a 74. szám alatt találnak magyarázatot. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kaptam, a kitüntetés alkalmával járó pénzösszegből először nem volt levonás, majd pótlólag 10 százalék sztk-t vontak le belőle. Kérdésem: helyesen jártak-e el velem? (N. B.) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 15. § 26. pontja alapján az állami kitüntetésekkel járó jutalom — kevés kivétellel — táppénzalapot képez (természetesen ez majd csak a következő évi esetleges betegállomány esetén számít be a táppénzalapba). Ebből következik, hogy helyesen jáo't el a vállalata, amikor a nyugdíjjárulékot levonta. Kisipari tevékenységemet családi házunkban épült műhelyben folytatnám, de az áram- és a gázfogyasztás mérésére szolgáló mérőóra nincs különválasztva, így hogyan tudom majd dokumentálni a kiadásaimat. (F.-né, Salgótarján) Megnyugtató költségelszámolás feltétele a külön áram- és gázmérő óra felszerelése jelentené. Ennek hiányában a közös számla arányos megosztásával tudja a működési költségeket elszámolni. Javaslom, hogy a kisipari tevékenység megkezdése előtti elektromos A Mercedes mindig ott áll a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzeme előtt. így a kívülálló is láthatja, hogy az üzemnek tovább tart az üzleti kapcsolata a nyugat-németországi Bogner céggel. Az autó ugyanis e vállalat technikusáé... A mátraterenyei üzem az első fél évben jó eredményeket ért el. Főként az NSZK-ba, Svájcba és Hollandiába 44 millió forint értékű blúzt, szoknyát, ruhát és bélelt kosztümöt exportált, tíz áram- és gázfogyasztás számláját az első ellenőrzésig őrizze meg. Vállalkozásom idényszerű. Az átalányfizetést választottam. hogyan kell fizetnem az .áfá-t. ilyen esetben hogyan kell értelmezni a 10 ezer forintos határt? (Cs. M.) Az átalányfizetést választó, idényszerűen üzemelő adóalanyoknak is havonta kell fizetni áfá-t, mégpedig a tervezett árbevétel 1 12-ed részét. Az általános szabályok szerint adófizetési kötelezettsége önnek mindaddig nem lesz, amíg a havi átalányok összege a havi 10 ezer forintos értékhatárt nem éri él. Balaton melletti üdülőmben fizetővcndéglátó-tevé- kenységet folytatok. Azt szeretném tudni, melyik adóhatóság jogosult ellenőrzést végezni nálam. (P. T., salgótarjáni olvasó) Az ellenő"zést az ingatlan fekvése szerint illetékes adóhatóság végzi, majd a jegyzőkönyvet továbbítja határozathozatal végett a magánszemély lakóhelye szerinti adóhatósághoz. Bár, a ked_ vés olvasó nem közölte az üdülője helységének nevét, de válaszomból következtetni tudja, hogy az ingatlan fekvése szerinti megyei adó- felügvelőség fogja az ellenőrzést végezni. Ha hatósági intézkedésre is szükség lesz, akkor az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján a Nógrád megyei adófelügyelőség jár el. Költségvetési szervnek kcll-e elienértékadót fizetni? (Szakigazgatási szerv) Csak vállalati jövedelem- szabályozás hatálya alá tartozó gazdálkodóknak kell fizetni elienértékadót. Költségvetési szerveknek nem. Nem szeretném a kedves kérdezőt félrevezetni, de, ha költségvetési üzemre gondol a kérdés feltevésénél, akkor a válaszom igen, mert a költségvetési üzemek vállalati jövedelemszabályozás alá tartoznak. Szeretnék tisztán látni, mi a törvényes a következő esetben: Tudomásom szerint létezik egy rendelet, miszerint 96 ezer forintig adólevonás nélkül dolgozhaszázalékkal többet a tervezettnél' A második fél évre is biztatóak a kilátások; valószínűleg már Finnországból, Franciaországból és több svájci és NSZK-beli vállalattól is érkeznek majd megrendelések. A tőkésexportra kerülő termékek gyártásához egyébként nyugati partner adja az alapanyagot, a szabásmintát, a kellékeket. Sőt, előfordul olyan is, hogy a vásárló cég már szabottan küldi el az anyagot. tok. Ha ez így van, akkor miért kell nekem 20+5 százalékot fizetnem, mikor szelvénnyel igazolom, hogy a nyugdijam az 50 ezer forintot nem éri el és a keresetemet TIT-idegenvezetés- sel egészítem kj —, amit egyébként szívesen csinálok, —, és az alkalmankénti fizetés 500 forint, de éves viszonylatban ez sem lehet 10 ezer forintnál több. Együtt ez is csak 60 ezer forint lenne. Az adóelőleget mindig vonják? Helyes-e ez az eljárás? (Egy salgótarjáni idegenvezető és egy balassagyarmati olvasó) A TIT helyesen járt el az önök esetében, mivel az idegenvezetői tevékenységet mindig esetenkénti kifizetésnek tekinti. Ez a módszer alkalmazható akkor, ha kifizetésekben rendszeresség nem állapítható meg —, tehát alkalmankénti —. de az egyes esetekbeni kifizetés a 2 ezer forintot sem haladja meg, vagy, ha a kifizetések ugyan ismétlődnek, de minden esetben külön-külön egyegy szerződésből állnak, .illetve egy megbízás teljesítését jelenti - az adóalany számára. A törvény 12. §-a a kis összegű kifizetésekre azért állapít meg az általánostól eltérő adózási szabályt, hogy ezzel a lehetőséggel csökkentse az adóalanyok és a kifizetők, valamint az adóhatóságokat terhelő adminisztrációs terheket. Önök esetében 2000 forint alatti kifizetésről Van s?ó, mivel minden megbízás eseti és esetenkénti a teljesítés is 20 százalék forrásadót (jövedelemadót) kell levonni és a plusz 5 százalék nyugdíjjárulékot. Ha a megbízás folyamatos felkérést jelentene pl.: április 1-től augusztus 20-ig, havi 2 alkalomra, akkor kellene az önök által említett módszert ^alkalmazni. Ezúton szeretném helyesbíteni egy idős asszony jeligére adott — 1988. augusztus 8-i — válaszom mondatának utolsó részét, mely helyesen így hangzik: ..., mély az éves nyugdí j együttes összege meghaladja a 96 ezer forintot.” A téves közlésért szíves elnézést kérek! Tóth István A mátraterenyeiek három esztendeje szállítanak minden pénteken egy-egy kamionnyi árut a Bogner cégnek. A svájci Branddal már hatéves a kapcsolat, amely azonban a megrendelő gondjai miatt veszélybe került. Megnyugtató érzés volt éveken keresztül nagy mennyiséget termelni egy cégnek, de amennyiben befejeződik az üzlet, hirtelenjében három vállalatot kell helyébe keresni. Tőkésexportra dolgozik a mátraterenyei üzem hat Püspökladány környéki kooperációs üzeme is. A mintegy tizenkét faluban kiépített bedolgozói hálózat asszonyai, lányai a Szovjetunióba kerülő termékeket varrják, üzemi technológiával. A baráti országba az első fél évben 23,2 millió forint értékű árut szállított a gyártó, a tervezett 26,8 millió forinttal szemben. A Páva Ruhagyár mátrá* terenyei üzeme már október közepéig tudja, hogy melyik cégnek, milyen fazonú ruhát készít majd nyugati exportra. Most már „csak” a piac alakulása szerinti megrendelések teljesítése a feladat. Két húsipari üzemet építettek az első világháború előtt a monarchiában. Az egyiket Fiúméban, a mai jugoszláviai Rijekában. A másiknak, a Balassagyarmaton létesítettnek az udvarán arról beszélgetünk a fiatal technológusnővel, hogy ezt a gyárat még nem a mai modern technológiára tervezték- Ezért nehéz itt egy-egy új gépet, mint például legutóbb a Laska keverőt, célszerűen elhelyezni. Az irodaházban azután Kovács Ernő, a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati gyárának igazgatója azt mondja: ennél égetőbb gondjaik is vannak. — Sertés és szarvasmarha feldolgozásával, illetve húsipari készítmények gyártásával foglalkozunk. Problémáink döntően nem a termelés, hanem a felvásárlás terén jelentkeznek. Nemrégiben a kilogrammonkénti sertésfelvásárlási árak egy forinttal emelkedtek. Mivel azonban hiánypiaccal állunk szemben, sokszor ennél két- három forinttal is többet kell fizetnünk a disznóhúsért, hogy egyáltalán hozzájuthassunk. Mivel egyetlen esztendőben 70—80 ezer sertést vásárolnak fel, így az árnövekedés csak az első fél évben közel 7 millió forint többletköltséget jelentett számunkra. — Emelkedett viszont a hús fogyasztói ára is — vetem közbe. — Az áremelkedés döntő részét az állami támogatás elmaradása okozta. A felvásárlási árak növekedéséből mi mindössze egyforintnyit tudtunk érvényesíteni. Hasonló, vagy talán még nehezebb a helyzet a szarvas- marha felvásárlása, terén. Az árak ez esetben is három forinttal emelkedtek kilogrammonként. Az ok: egyfelől a szarvasmarha-állomány jelentősen lecsökkent, másfelől az állat könnyen, előnyösen exportálható, tehát sokan szeretnék felvásárolni. Közrejátszott ez irányú kiadásaink növekedésében az is, hogy a szarvasmarha világpiaci ára is jelentősen emelkedett az utóbbi időben. — Nem gondolja, hogy az emelt felvásárlási áraknak köszönhetően növekszik majd a tenyésztői kedv és így a jövőben nem kell számolniuk ilyen gondokkal? — Valóban ez lenne logikus. Mindenesetre az országos tapasztalatok az ebbe az irányba való elmozdulást jelzik. Felvásárlási területünkön azonban ezzel ellentétes folyamatokat figyelhetünk meg. Nemhogy emelkedne a tenyésztői kedve, de a kistermelők inkább felszámolják állatállományukat. VemMegkezdte működését a CAD-szisztéma, azaz a számítógéppel segített műszaki tervezőrendszer a Rába Magyar Vagon- , és Gépgyárban Győrött.’ Munkába állítása mérföldkőnek tekinthető a tervezés területén, ugyanis minőségi változást hoz a konstruktőri tevékenységben, s megnyitja azt az utat, amely az eddigieknél gyorsabban vezet el a műszaki fejlesztésekkel szemben támasztott követelmények megvalósításáig: az új, korszerű gyártmányok megszületéséig. A rendszer alkalmazásával jelentős mértékben csökken a szerkesztés, a rajzohes kocákat szoktunk kihelyezni a termelőkhöz, ám ezeket is egyre nehezebben állítják be állományukba, s nevelik fel az ivadékokat. Mind távolabbról vagyunk kénytelenek a vágósertéseket beszerezni, de ezzel együtt sincs kihasználva a kapacitásunk. Bármennyire is igyekszünk takarékosan gazdálkodni, a hosszabb szállítás miatt az első fél évben 480 ezer forinttal növekedett az energiaköltségünk. — A fogyasztói igények is változtak? — Az országos felmérések szerint az utóbbi időben a sertéshús fogyasztása 20 százalékkal, a marhahúsé 15 százalékkal csökkent. Ez alól mi sem tudtuk magunkat kivonni. A húskészítmények iránt tapasztalható 3 százalékos keresletcsökkenést viszont sikerült kivédenünk. Termelésünkben az olcsó termékek aránya négy százalékkal növekedett és elérte a 65 százalékot. Ez természetesen szintén hatással van a jövedelmezőségünkre, hiszen e termékeknek nemcsak az ára, hanem a nyereségtartalma is alacsonyabb. — Jellemző például, hogy amíg tavaly hetente 30—40 tonna szendvicssonkát tudlás időigénye, lerövidül az eddig meglehetősen hosszadalmas tervezési idő, továbbá minőségileg javul a konstrukciók műszaki színvonala. Mindez abba az irányba hat, hogy gyorsabban készüljön el az új termék, s igazán versenyképessé, korszerűvé váljon a gyártmány. A CAD-teremben a terminálok, a nyomtatók, a rajzpapíron másodpercenként hatvan centimétert haladó rajzgép, továbbá a TPA—11-es típusú nagy számítógép a . hozzá csatlakozó tárolóval egyetlen rendszerként végzi feladatunk értékesíteni, addig most csak 3 tonnára van piaci igény. Ugyanilyen mértékben emelkedett azonban a kenőmájas - iránti kereslet. Mindemellett még nem szóltam az egyre erősödő konkurenciaharcról. .. Mindezen hatások „eredménye”, hogy a húsipari vállalatokhoz hasonlóan gyárunk jövedelmezősége is jelentősen lecsökkent az elmúlt fél évben. — Milyen lehetőségeik vannak a jelenlegi nehéz helyzetből való kilábalásra? — Elsősorban a piachoz való jobb alkalmazkodást kell megteremtenünk. Már léptünk ez irányba- Szombatonként is teljes kapacitással dolgozunk, hogy a hétfői boltnyitásra friss és széles választékú áruval szolgálhassunk. Ügynevezett „kínálójáratokat” indítottunk- Autóink járják a megyét és szükség szerint szállítunk termékeinkből a legtávolabbi boltokba is. Mindent meg kívánunk tenni, hogy a vásárlók továbbra is szívesen fogyasszák termékeinket és a boltvezetők tőlünk rendeljenek. Ezen túlmenően egy bolt nyitásával akarjuk növelni eredményességünket. Mészáros Zsolt tát. A számítógépes rendszerrel — amely 80 millió forintba került — elsőként a kovácsoló szerszámok alkatrészeinek tervezését végzik, mivel ezek pontossága alapvetően befolyásolja a kovácsolássál készülő gyártmányok minőségét. A számítógéppel támogatott tervezési rendszer újfajta munkamódszert kíván a szakemberektől is. Azokat a szakembereket, akik leghamarabb kerültek kapcsolatba a fejlett technikával a gyakorlatban, tanfolyamokon vértezték fel az alapvető ismeretekkel. Nyugatra „röpült" a Páva Számítógép segíti a lemezest a Rábában Űj töltősoron készülnek a felvágottak. Csontozok munka közben. Bencze Péter felvételei
