Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 191. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Sonka helyett kenőmájas (3. oldal) Napi postánkból (5. oldal) Kíváncsiak voltunk... (7. oldal)­Szövetkezeti vélemény a vállalkozási nyereségadóról Tanácskozás a SZÖlfOSZ-ban A várhatóan 1989. január elsején hatályba lépő vállaf- kozási nyereségadó-törvény tervezetéről szerdán szakmai vitát tartottak a SZÖVOSZ- ban az áfészek, a lakás- és a takarékszövetkezetek, szö­vetkezeti vállalatok, érdek- képviseleti szervek szakem­berei. A fogyasztási szövetkeze­tek képviseletében jelen lé­vő testületi vezetők és szak­emberek egyebek között ki­fejtették: a vállalkozási nye­reségadónak — az adórend­szer egyeszerűsítésére való törekvés, valamint a ver­senysemlegesség biztosítása mellett — javítania kell a fogyasztási szövetkezetek működésének, fejlődésének és gazdasági érdekeltségének a feltételeit. A vita résztve­vői megfogalmazták: fontos, hogy a törvény hatályba lé­pése előtt elegendő idő ma­radjon a felkészülésre. Töb­ben szóvá tették: a törvény­tervezet szerint nem látják biztosítottnak a valódi szek­torsemlegességet. A nyere­ségadó tervezett 50 százalé­kos mértékét pedig túlzott­nak ítélték, tekintettel arra is, hogy egyelőre nem lát­nak kellő garanciát a külön­adók megszüntetésére. A vállalkozási nyereség­adót nem célszerű kiterjesz­teni a mezőgazdasági szak­csoportok tagjainak egyéni tevékenységére, csupán a közös munkára — egyebek mellett erre a következtetés­re is jutottak a tanácskozás résztvevői, akik vitatták azt is, hogy — miként a terve­zetben szerepel — a részje­gyek osztalékát az adózott nyereségből kellene fizetni. A hozzászólók kifejtették: le­hetővé kellene tenni, hogy az adózás után fennmaradó nye­reség felhasználásában érvé­nyesüljön a teljes szövetke­zeti autonómia. Egységes vé­leményként hangoztatták: lé­nyeges, hogy a vállalkozási nyereségadó ösztönözzön a minőségi munkára, a haté­konyabb gazdálkodásra. Csengöszo után zavartalanul Iskolafelújítások megyeszerte Diákok ezrei gyűlnek ösz- sze nem is olyan sok idő múlva az oktatási intézmé­nyekben , felberregő, tanév­kezdést jelző csengők hívó szavára. Nem közömbös szá­mukra, akik napjaik na­gyobbik felét az iskolák fa­lai között töltik, milyen kö­rülmények között kezdik a tanulást, amint a pedagó­gusok számára sem mellé­kes, zavartalanul okíthat­ják-e a nebulókat? Megyénk nagyobb váro­saiban éppúgy, mint a kis­települések nevelési intéz­ményeiben a felújítások, korszerűsítések vagy az évente szokásos — higiénia szempontjából nélkülözhe­tetlen — csinosításokat végzik. Az óvodák többségé­ben — a salgótarjáni 'hat óvodában például és a bá_ tonyterenyei Hámán Kató úti óvodában — a tisztasági festések mellett az elektro­mos hálózatot újítják fel. A megyeszékhelyéiben a patronáló üzemek végzik társadalmi munkában, a ta­nácsot így csak az anyag- költség terheli. Bátonyterenyén —, s így nem kell Szorospatakra utaztatni az aprókat — Var- sányban egy csoportszobával bővítették az óvodát, így itt megoldódik az évek óta gon­dot jelentő férőhelyproblé- ma. Magyargécben tagóvodát építenek, tervezett határ­ideje szeptember, amelynek elkészültével nem kellene az apróságoknak másüvé bu- szozniuk. A szécsénvi kör­zőiben és Pásztón például ezen a nyáron jelentősebb felújításokra pem került sor az iskolákban; á szokásos karbantartásokat végzik job­bára. Pásztón kisebb beruházá­sok — radiátorcsere, gya­korlati műhely felújítása, lambériázás — folynak a he­lyi iskolákban, amelyek a tervezettek szerint halad­nak, s arról adtak hírt az illetékesek, hogy Határidőre mindennel elkészülnek, s a tanévkezdés zavartalan lesz. Bátonyterenyén a Zrínyi úti iskolát korszerűsítik — vizesblokkot építenek egye­bek mellett, az elkopott nyí­lászárókat cserélik újra — nem kevés pénzért, hiszen mindezek hat-hét millió fo­rintba kerülnek. Ám, hiába van csábhatá- sa napjainkban a megtaka­rítható forintoknak, az ok­tatás feltételeinek jobbítá­sán nem kifizetendő takaré­koskodni : a nagyobb be­ruházások azt bizonyítják, hogy megyei és helyi veze­tők szem előtt tartják a közoktatás helyzetét. Salgó­tarjánban a homlokzat va­kolásával előreláthatóan novemberben befejeződik az a folyamat, amely á Petőfi Sándor Általános Iskola ere­deti állapotába való vissza­állításáért folyik évek óta, de a tanítást nem fogják zavarni a munkások, erre ígéretet tettek. Somoskőújfaluban tan­terembővítés történt, mint a rétsági körzetben is, Borsos- berényben, ahol négymillió forintért készítettek két újabb tantermet a régebbi­ek mellé és Nógrád község­ben, ahol egy tanteremmel szaporodott az intézmény helyiségeinek száma. Nagy­orosziban a tetőszerkezetet cserélték újra, Tereskén két és fél milliós megyei támo­gatásból végzik el az iskola teljes szigetelését, illetve tatarozását. Augusztus 30-ára tervezik átadni a Szendehelyi Általá­nos Iskola 7,5 millió forin­tos beruházással készülő há­rom tantermét és ehhez a község polgárai másfél mil­lió forintot érő "társadalmi munkával is hozzájárultak. Ugyancsak augusztusi — 28-a a határidő — elkészü­lést ígértek az építők a di- ósjenőieknek, ahol hat tan­termes új épületszárnnyal bővítik az intézményt, va- mint ötszáz adagos konyhá­val — negyvenmillióért. t)j köntöst kap Salgótarjánban, a Petőfi Sándor Általános Iskola épülete. — -Kép: Bábel — Gyorsan és jól kell dolgozni! Üveggyapotgyárió üzem „születik”... Á fiataloknak maguknak kell megtalálniuk helyüket a közéletben! Kihelyezett testületi ülést tartott tegnap délután Nagy- lócon a KISZ Szécsény Vá­rosi Bizottsága. A . vonzás­körzet falvaiban megtartott ülések állandó napirendje a helyi szervezet minden­napjaival való megismerke­dés. A nagylóci fiatalok tevékenységének értékelése után Szandai László, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára ismertette a térség lakóte­rületi szervezeteinek mun­káját. összegzése szerint Szé- csényben és vonzáskörzeté­ben a taglétszám lassú nö­vekedése mutatható ki. A helyi községpolitikai kérdések iránt egyelőre in­kább csak érdeklődnek a fiatalok, véleményüket nem hangoztatják,' még nem' ta­pasztalható a „beleszólás” igénye. Annál inkább jel­lemző viszont a szabadidős­rendezvények túlsúlya. A szervezeti' élet januártól — a mozgalmi menedzserek közreműködésével — ki­egyensúlyozottabb lett, s rendszeressé vált a kap­csolattartás ' is a városi bizottsággal. Ezek az ered­mények azonban újabb fel­adatokat állítanak a fiata­lok elé. A jövő tennivalóiról szól­va Szandai László a követ­kezőket mondotta: — Az alapszervezetek kez­deményezéseit, önálló ak­cióit minden lehetséges mó­don és eszközzel támogat­juk. A mi segítségünk azon­ban csak akkor ér valamit, ha a szervezetek tudják mit akarnak elérni, miben ké­rik a támogatásunkat. Az alapszervezetek vezetőinek arra kell törekedniük, hogy minél tájékozottabbak le­gyenek a helyi kérdésekben és a mozgalom életében is. A fiataloknak pedig ma­guknak kell megtalálniuk helyüket a községek közéleté­ben! Ennek persze az a feltétele, hogy ne csupán passzív szemlélői legyenek környezetük megváltozásá­nak, hanem minden olyan kérdésben ami őket is érin­ti, nyilvánítsák ki a vé­leményüket. Amint arról már többször beszámoltunk, a salgótarjáni síküveggyár területén építik . meg hazánk első üveggya­potgyártó üzemét. A ma­gyar—japán vegyes vállalat által finanszírozott beruhá­zás megvalósítása a tervek­nek megfelelő ütemben ha­lad. Szinte bizonyosra ve­hető: á jövő év második fe­lében megkezdi majd a ter­melést a rendkívül korsze­rű, automatizált üzem, ahol mindössze nyolcvan jól kép. zett, idegen nyelvet is tudó szakembert szándékoznak foglalkoztatni. A csaknem 5 ezer négy­zetméter alapterületű új gyártócsarnokot a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat munkásgárdája épí­ti. Június végére befejező­dött az előre gyártott vas­beton elemek szerelése, s jelenleg a belső építőmesteri munkákat végzik a NÁÉV- esek. Vagyis betonozzák a padlót, gépalapokat készíte­nek, helyére illesztik a nyí­lászárókat. s elkezdték a tető szigetelését is. ,A fő- vállalkozónak legkésőbb október elején kell átadnia a „terepet” a szerelőknek, akik a Japánból érkező gé­pi berendezéseket helyezik majd üzembe. Áz alvállalkozó, a STÉSZ is ütemesen végzi a közel & ezer négyzetméteres volt Zagyva—II. üzem épületé­nek átalakítását. Többek kö­zött laboratórium, raktár, irodák, szociális helyiségek, karbantartó részleg kapnak majd helyet a gazdaságta­lan termelése miatt egy­koron felszámolt létesít­ményben. A STÉSZ-eseknek jövő március végéig kell el­készülniük a feladattal. Jelenleg egyébként' 150-en dolgoznak a helyszínen, be­leértve ebbe mindkét vál­lalkozó szakembergárdáját. Később növekszik majd az építésben részt vevők szá­ma, hiszen a késés megen­gedhetetlen. a megbízó szi­gorúan bünteti. Ám a gyor­saság nem mehet a minőség rovására, annak is kifogás­talannak kell lenni. Ügy véljük, hasonlóképpen ille­ne másutt is, sőt mindenütt beruházni! A » I ■ r _ ■ ■■ ini rr, I ■■■ ff ■ pilismaroti üdülőtelep jovoje Nyilvános vita a HNF-székházban A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer építéséhez kap­csolódóan a pilismaróti üdü­lőtelep jövőjéről is dönteni kell. A Hazafias Népfront országos elnökségének kör­nyezetvédelmi, valamint te­lepüléspolitikai bizottsága a Magyar Környezetvédelmi Egyesülettel közösen szerdán a HNF Belgrád-rakparti székházában nyilvános vitát rendezett, a különféle szak­területek és az üdülőkörzet képviselőinek részvételével. A közelmúltban többször is nyilvánosságot kapott, hogy lebontják a pilismaró­ti üdülőtelep házait, mert a területet feltöltik, hogy ne árassza el a víz. Az ülésen elhangzó újabb javaslatokat tehát érthető lelkesedéssel fogadták a telep képviselői. Több tervezővállalat kon­cepciója szerint ugyanis mű­szakilag nem megoldhatat­lan az erőműrendszer duz­zasztott vízszintjénél jóval alacsonyabban elhelyezkedő mintegy 300—500 ház védel­me. A vita jórészt nem is a különféle tervváltozatok elő­nyeivel, vagy hátrányaival foglalkozott, hanem inkább azzal: milyen jogon igényli az itt található, engedély nélkül felépített 300—500 ház tulajdonosa a több milliárd forintos védelmi létesít­ményt. Hiszen, mint sokan elmondták, ezt a pénzt a többi állampolgár adójából fizetnék majd ki. Volt, aki azt is kifogásolta, hogy a házak bontása, a terület fel­töltése esetén több száz mil­lió forintot fordítanának kár­talanításra- Aki itt épített, az tudatában volt annak, hogy ezt törvénytelenül te­szi. Miért a többi állampol­gár pénzéből kártalanítsák akkor őket? A tanács miért bátorította azzal az itt épít­kezőket, hogy a hosszú évék alatt egyetlen bontási hatá­rozatot sefn hozott? — kér­dezték továbbá'. Másfelől el­hangzott: aki helyet foglalt magának ezen a jó területen, azon a helyen amit szeret, amit megbecsül, annak még (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom