Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
1988. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Az adószakértő válaszol Lakások, igénylők, árak „Kapcsolt” adók Kiskorú gyermekem nevén lévő lakást bérbe adnám. Tudom, hogy a bérleti díjból származó jövedelem adóköteles. Lehet-e kiskorú gyermekem adóalany? (Szné) Igen. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabály nem tesz különbséget a magánszemély (természetes személy) életkora szerint. Ebből következően a kiskorú is önálló adóalany, aki 14. életéve betöltéséig cselekvőképtelen, 14. és 18. életéve között korlátozottan cselekvőképes. Az ehhez kapcsolódó érvényes jognyilatkozat tételére (a törvényes képviselő jogosítványára) a PTK vonatkozó rendelkezései az irányadók. Intézményünk szakszervezeti bizottsága jutalom- üdüléssel honorálja egyes dolgozók jó munkáját. Kérdésünk: terheli-e személyi jövedelemadó a juttatást. A szakszervezeti jutalomüdülés a dolgozót terhelő költségeinek a munkáltató általi átvállalása, vagy csak egy részének vállalása révén is a dolgozó vagyoni értékhez jut. Ezért — figyelemmel az SZJA Tv. 1. és 4. §-ára — alkalmazni kell az adókötelezettség szabályát, mert e kifizetés a Tv. 15., 16. §-a szerint nem adómentes. _ A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 20» §. (l.)c. pontja szerint a fizetendő jövedelemadóból ,,a naptári évben kifizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás” 30 százaléka levonható. Beteg édesanyámat, akinek egyébként is alacsony nyugdíja van, kötelezte a tanács a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére, ö nem fizet jövedelemadót, én átvállalhatom-e helyette — ugyanis én leszek az örökös —, a 30 százalék ebben az esetben engem illet-e? Személyi jövedelemadóból való kedvezmények csakis a magánszemély személyére vonatkoznak. Aki nem fizet jövedelemadót, azt értelemszerűen kedvezmény sem illeti meg. Édesanyját, mint az ingatlan tulajdonosát kötelezték a közmű-hozzájárulás megfizetésére, ezt Ön helyette (mint édesanyja támogatását) kifizetheti, de mint várományos örököst az adókedvezmény nem illeti meg. Társasház-közösségünk úgy kíván dönteni, hogy az ingatlankezeléssel megbízott személynek, valamint a házkezelői szolgáltatást végzők részére, lakbér részleges elengedésével ellensúlyozná munkájukat. Kérdésünk: ha így döntünk, a juttatásban részesülőknek SZJA-t kell-e fizetni? (Társasház jelige). Igen. A lakbér részleges elengedése fejében végzett ingatlankezelési feladat, valamint a házkezelői szolgáltatások (például: lakbérszedés, felvonói felügyelet, kapunyitás és -zárás, satöbbi) vállalása esetén az elengedett lakbér végső soron jövedelem — mégpedig a jöúedelmszerzésnek egy sajátos, leegyszerűsített formája, tehát személyi jövedelemadó-köteles. Az Érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet dejtári melléküzemágában mintegy 250-féJe papirdobozt készítenek az Cnipach Kisszövetkezet részére. Ez a tevékenység ebben az évben 8 millió forint árbevételt eredményez a szövetkezetnek. -RT— Növekvő zöldség- gyümölcs kivitel Növekvőben van az érdeklődés a magyar gyümölcs és zöldség, valamint a tartósított kertészeti áruk iránt a külföldi piacokon — ezt bizonyítják a HUNGARO- FRUCT Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat első félévi eredményei. Bár az elmúlt év, különösen a gyümölcstermelésben nem volt túlságosan sikeres, néhány termék kivételével mégis sikerült eleget tenni a korábbinál nagyobb megrendeléseknek. A vállalat az első fél évben — az elmúlt év azonos időszakához képest — 15 százalékkal növelte az értékesítést külföldön, és a tervezettnél is mintegy 5,5 százalékkal több árut adott él a vásárlóinak, megrendelőinek. SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány illetve a szakszervezetek részéről egymást érték a nyilatkozatok, állásfoglalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb interjú. Ügy tűnik, az álláspontok lényegében, nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konkrét áremelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem napi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések következtében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez, mindenképpen előzetes szak- szervezeti véleményt kellett volna a kormánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett, hiszen a jövedelem- kiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, ily módon nem lett volna szabad újabb milliárdokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni, nem e cikk feladata. A közvélemény hajlik arra, hogy egyértelműen a szak- szervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból domborodnak ki — ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megállapításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban a vitának egy messzebre mutató tanulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lényegében jogi garanciák, törvényben szabályozott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT-vezetői minden fórumon a szakszervezeti törvény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyilvánosság kizárásával történtek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások tényéről értesült a közvélemény. Ehhez képest hatalmasat léptünk a glasznoszty felé, hiszen immár szem. és fültanúi lehettünk a nem egyszer indulatos véleményeltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a korábban titkosított konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott' —, hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll. mennyi ellentmondást hordozva jelenik meg. Kompromisszumok árán születnek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az optimumhoz, a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az általában többet, kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikusabb, és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagykorúsításának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötelezettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközések kezeléséhez. P. É. Hz otthonteremtés lehetőségeiről Balassagyarmaton Azt mondják, hogy az országban. aligha akad még olyan kisváros, mint Balassagyarmat, ahol nem több mint másfél esztendő alatt, minden jogos lakásigényt kielégítenek. Ez még akkor is irigylésreméltó igyekezet, ha az újdonsült lakástulajdonosok egy része korántsem elégedett lakása méretével, és minőségi kifogásaik is akadnak. Mint kiderült nem tartja igazán megnyugtatónak a helyzetet a város vezetése és a két me* gyei építőipari vállalat sem ítéli kifogástalannak munkáját. Ezért a párt balassagyarmati végrehajtó bizottsága mindeddig szokatlan lépésre szánta magát. Egy korábbi ülésén a városi tanács, a lakásépítésben és értékesítésben egyaránt érdekelt OTP Nógrád Megyei Igazgatósága és az építő vállalatok vezetőivel együtt vizsgálta, vitatta meg a gyorsabb, a tervszerűbb építőmunka jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit. S azt is, hogyan lehet közelíteni egymáshoz, — az egymástól gyakorta távoli — igényeket és lehetőségeket, ésszerűbbé tenni a lakásgazdálkodást. A helyzet változott Az elmúlt években a balassagyarmatiak azt látták hogy gyors egymásutánban épülnek az otthonok. Egész városrészek nőttek ki a földből, többnyire a tervezett idő alatt. Mostanra azonban megváltozott a helyzet. Lassult a munka megszokott üteme, az idén az építők njár nem tudják felépíteni azokat a lakásokat, amelyekre vállalkoztak. így aztán szinte biztosra vehető, hogy a hetedik ötéves tervben legalább százzal kevesebb otthon épül, mint ahogy azzal az induláskor számoltak. A legnagyobb gondot Balassagyarmaton is az okozza, hogy mostanra a tanács pénztárcája észrevehetően vékonyabb lett. Ebből következik, hogy lakásépítésre is kevesebb jut. Csakhogy a városban nem csökkent a lakásigénylők száma, jelenleg mintegy kétszázötven—háromszázat tartanak nyilván. Ezek mintegy fele olyan, aki a meglevőnél nagyobb, kényelmesebb otthont szeretne. Mit tehet hát ilyen esetben a tanács? Azt mindenképpen, hogy azokkal építtet, akiknek pénzük van, s az építkezők útjából igyekeznek elhárítani az akadályokat. Az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága elsőszámú építtetővé lépett elő Balassagyarmaton. A szinte felhőtlen kapcsolat eredménye, hogy a tervezett lakásai mellett olyan lakóépületeket is elvállalt, amelyekre a tanácsnak már nem jutott pénze. Ám a pénzforrás az OTP-nél sem buzog igazán bőven. A hátralevő két évben a kétszáznyolcvan lakásból jó, ha elkészül másfél száz. így aztán növekszik azok száma a városban és környékén, akik maguknak építenek. Az idén mintegy negyven telket alakított ki és értékesítettek. S azok előtt sem zárták be az ajtót, akik ezután jelentkeznek telek- vásárlási, építkezési szándékaikkal. A fél esztendős tapasztalaitokból levont következtetés: a vállalkozásnál az építők — a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Nógrád Megyei Tanács Tervező és Építőipari Vállalat — nem mérték fel, elég körültekintően, hogy. valójában mire képesek. Most a lakások egyrészének tervezésével, építésével és átadásával is késésben vannak. A vállalatok vezetőit, szakembereit hallgatva hajlandó azonosulni gondjaikkal. Azzal többek között, hogy az építőanyag,okból nincs mindig elegendő, az árak rohamosan emelkednek, s az állami építőipari vállalatnál az építési technológiához szükséges PeVa-készlet elhasználódott. S miután pótlására 11 milliója nincs az építőknek, így arra kényszerülnek, hogy visszatérjenek a kevésbé korszerű házgyári technológiához. Csakhogy f)z építtetők és azok, akik lakásra várnak, ezeket a gondokat nem igazán méltányolják. Van is emiatt elég sok és hangos vita a tanács, az OTP, az építők és a lakás igénylők között. Senki sem állítja, hogy ezek a véleménycserék eredménytelenek. Az igazán jó dolog azonban mégiscsak az lenne, ha mindenki tudná és végezné a maga dolgát, így minden bizonnyal a lakások a lehető legkisebb „zajjal”, időben és természetesen jobb minőségben készülnének. és a fiatalok Gyakori beszédtéma Balassagyarmaton is a lakásárak szinte követhetetlen emelkedése. Többen azt is megfogalmazzák, hogy ilyen magasra szökő árak mellett lehet-e, szükséges-e ennyi lakást építeni? S vajon az értékesítésre váró lakások mindegyike vásárlóra lel? A kínálatnak megfelelően alakul-e a fizetőképes kereslet? Balassagyarmaton úgy gazdálkodnak a korábban és az újonnan épült lakásokkal, ho,gy azok hatvanhatvanöt százalékát fiatal házasok és nagycsaládosok kapják. Ám az is igaz, hogy egyre nehezebb lakáshoz jutatok azoknak, akik mögött nem állnak megfelelő anyagiakkal rendelkező, segítőkész szülők. Nehéz, de végül is nem lehetetlen. Az előtakarékosság, a csalóddal együtt növekvő lakás nem egy fiatal házasnak teremtett megnyugtató élet- körülményeket. Csakhát a lakásépítésben az utóbbi években sok minden változott, vagy változóban van, s bizony nem a fiatalok előnyére. A legtöbben az egyre magasabbra szökő lakásárakat említik. S egyáltalán nem biztosak abban, hogy öt—.tíz év múlva, a gyermeknevelés, a növekvő családi terhek mellett lesz annyi pénzük, hogy a régi otthonukat újjal, tágasabbal, korszerűbbel cseréljék fel. Ezért aztán szinte mindenki végleges, vagy legalábbis tartós megoldásokra törekszik. Még azon az áron is, hogy hosszúhosszú éveken át törlesztik a támogatásként kapott, vagy kölcsönvett — kamattal növelt — forintokat. Lakás pénz nélkül? Hogy mennyi pénzért lehet ma lakáshoz jutni, lakást vásárolni a városban? A városközpontban, a Mikszáth úton huszonnégy-hu- szonötezer forintért épül négyzetmétere, a Rákóczi út északi oldalán a jövőre elkészülő lakásoké pedig legalább ezer forinttal több. A régebbi lakótelepeken, a korábban épült alacsonyabb komfortúak tizenháro.m-ti- zennégyezer forintért már megvásárolhatók. A Lenin- lakótelepen egy kétszobás lakás ára hatszázötvenezer forint. A kölcsönök, a különböző kedvezmények olyan mértékűek lehetnek, hogy végül a befizetés nem több százezer forintnál. S, ha a vállalat gavallér, felvállalja ezt az igénylő helyett, akkor a lakás „pénzbe sem kerül”. Történeteket mesélnek arról, hogy méregdrága lakások — milliónál is nagyobb mértékűek — gyorsan gazdáira találtak. Arról a közeli településről beutazó idős emberről is, aki a tanácselnök közbenjárását kérte, hogy fia tágasabb lakást kapjon Balassagyarmatán. Kerül amibe kerül, mert mégsem állhat a falu elé azzal, hogy nekik csak egyetlen szobásra telt. Ugyanakkor mondják azt is, hogy az igénylők kőiül hetvenen- nyolcvaman aligha vásárolnak lakást a.z .OTP-tői, mert nincs rá pénzük. Arra még a legoptimistább balassagyarmatiak sem gondolnak, hogy a lakásárak belátható időn belül mérséklődnek. Ám arra mindenképpen, hogy az igényeket alaposabban fel lehet, s fel is kell mérni. A társadalmi ellenőrzés szélesítése pedig az ésszerűbb és igazságosabb lakáselosztáshoz adhat hathatósabb segítséget. V. G. Őszi ruhák A Budapesti Finomkö- tüttárugyár balassagyarmati gyárában húszezer női kosztümöt készítenek szovjet exportra. A négyféle színű ruhák már az őszt idézik. Képűnkön Hugyecz Erzsébet és társai varrják össze a divatos termékeket. —RT— .