Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix 8.50: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv 9.09: összemesélés. Móricz Zsigmond elbeszélésének rádióváltozata. (1976) 9.40: Beszélni nehéz 10.05: A Rádió Dalszínháza 11.26: Vidám könyvespolc. Fehér Klára műsora 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Schubert: C-dúr fantázia 16.05: Hagyományápolók 16.27: A Gyermekrádió bemutatója 17.00: COLING, ’88. összeállítás a budapesti számitógépes nyelvészeti világ- konferenciáról. 17.35: A fúvószene története Magyarországon. IV/l. rész 19.15: Kiskirályok. Family Hotel. Heltai Jenő regénye 20.15: Richard Clayderman zongorázik 20.30: Lehetséges-e még filozófia? Antal Éva riportja 21.00: Nótaest 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világhíradója 23.00: Operaest PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 9.05: Napközben 12.10: Tárogatómuzsika 12.30: Postabontás Kozma András /népzenei összeállítása 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Sátán, ördög, boszorkány. I. rész 15.05: Vili bácsi. Komlós Vilmosra emlékezünk 16.05: Tartóshullám 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Albumajánlat 20.05: Népdalkórusok, hangszerszólók 20.25: Közvetítés az Ausztria—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről 21.25: A Magyar Rádió Karithy Színpada 22.25: Közkívánatra! BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Lemezmúzeum 10.19: Zenekari muzsika 12.ll: Sztravinszkij: A csalogány. Három- felvonásos opera. 13.05: Számítógép a köz- művelődés szolgálatában 13.35: Horatius és a Gergely-járás 14.00: A kórusirodalom mesterműveiből 14.26: Slágerfilmek, filmslágerek 15.08: Kurt Weill-ritkaságok 16.03: Két szimfónia 17.00: Kapcsoljuk a 8-as stúdiót. 18.00: Operakettősök 18.30: V materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Hidas Frigyes kamarazenéjéből 19.36: Händel: Nagy Sándor ünnepe — oratórium 21.04: Világhírű előadóművészek kamarazenefelvételeiből 22.12: Etűdök gépzongorára 22.59: Búcsú Itáliától. Verses összeállítás MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Cementgyárból részvénytársaság? — Kinek kellenek a kötvények?) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. — Reklám. — 18.20: Filmlevél. Kiss József jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné Csak gyerekeknek! 1. Bahram, a nagy varázsló 2. A csodálatos halszálka 9.35: A Korall-sziget IX/9. rész (ism.) 10.00: Sammy Davis műsora Francia zenés film 11.00: Képújság 16.25: Hírek 16.30: RTV-közönségszolgálat 16.35: Front kegyelem nélkül XIII/9. rész 17.35: Cim-cim Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek 18.00: Tanévnyitó 18.30: A vízisikló Finn kisfilm 18.45: Reklám 18.55: Tévétorna 19.00: Esti mese (FF) 19.10: Álljunk meg egy szóra! 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Az egyetlen út Dán—angol film 21.30: Van öt perce? Schubert: Margit a rokkánál 2i.35: Édes gondok 23.00: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.10: Képújság l8.i5: Nachrichten Hírek német nyelven 18.20: Junior atlétikai világbajnokság 18.50: Ábrahám gyermekei Paul Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata XIII/9. rész 19.20: Ausztria—Magyarország Válogatott labdarúgómérkőzés 21.15: Híradó 2. 21.30: Földúton szárnyalva Portréfilm Orsós Jakabról 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Zenés-szórakoztató műsor gyermekeknek 9.25: Riportfilm Laoszból 9.35: Cseh film (ism.) (FF) 11.10: Vitaműsor (ism.) 17.00: A nap percei 17.10: Dokumentumfilm 17.40: A szocialista országok életéből 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK útirajzfilm-sorozat (ism.) 20.25: Jenny. Norvég tévéfilm befejező része 21.40: Találkozás barátokkal 22.20: Tánc EB. Felvételről 2. MŰSOR: 16.55: Zacskó két arannyal. Román mesefilm 18.30: Sportmagazin 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Két ballada. Tévéjáték 20.35: Diabetes mellitus. Dokumentumfilm 21.15: Egy kis muzsika 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Beszélgetés az új iskolai évről 22.55: Kérem a következőt! MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Vong asszony kincsei. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A pokol katonái. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kamara: Szent Lőrinc éjszakája. (16) Színes, szinkronizált olasz film. — Kertmozi: Gyilkos robotok. Színes amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: K.u.K. szökevények. (16) Színes, kalandos magyar—lengyel filmvígjáték. — Kamara: A lovakat lelövik ugye? Színes amerikai film. — Bátonytere- nyei Bányász: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szinkronizált olasz western. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Nagy zűr Kis-Kínában. Színes, látványos amerikai fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Nyitott ablak. Színes magyar filmvígjáték. Fél 8-tól: Hannah és nővérei. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. telexen Érkezett... Stirlifz Hangszóró mellett fíj film- szerepben A szovjet mozikban mái vetítik azt a filmet — A sárkány megölése címmel —. amelyben játszik sokak kedvence: Vjacseszlav Tyihonov. A magyar nézők elsősorban A tavasz tizenhét pillanata című televíziós sorozatból emlékezhetnek rá. — Még most is sokan úgy címzik a nekem írott levelet, hogy „Stirlitznek, a Mosz- film stúdiójába” — idézi fel az emlékezetes sorozat sikerét Tyihonov a Trud című lap munkatársának. Azt is elmondja, hogy noha gyerekkora óta szeretett volna színész lenni, nem volt bá. torsága bevallani ezt a vágyát, még szüleinek sem, így műszaki pályára ment. Később volt egy pillanat, amikor úgy érezte: most vagy soha, és elment a filmművészeti főiskola felvételi vizsgájára. Ott azonban kudarcot vallott. Elkeseredésében és dühében a fiatalember elsírta magát, de a főiskola tanára. Bibikov professzor, megnyugtatta: nyugodtan gyere vissza szeptemberben, én elintézem a fölvételedet, tehetséges vagy. A kezdeti halványabb alakításokat sikeresebbek követték, s Tyihonov egyre inkább a film felé fordult. Élete döntő fordulatának tartja, amikor a világhírű rendező. Szergej Bondarcsuk szerepet ajánlott a „Háború és békében”. Bolkon- szkij herceg szerepét. A híres Stirlitz-szerep megformálásában óriási segítséget jelentett, hogy megismerkedtem egy tehetséges szovjet felderítővel — meséli Tyihonov. — Ebből az emberből hiányoztak a kémfilmek hőseinek tulajdonságai,- és a filmsorozat főhősét jórészt az ő személyiségének ismeretében keltettük életre a rendezővel — teszi hozzá. Az iránta érzett rokonszenvem valószínűleg érthető. hiszen én sem a dicsőségért kezdtem filmezni hanem azért, hogy jó. igaz emberekről mesélhessek a nézőknek — mondta Vjacseszlav Tyihonov. Iskolások alkofótá bora A salgótarjáni Petőfalvi Lajos Általános Iskola alkotóműhelyének mintegy harminc tagja alkotmányunk ünnepe táján a közelmúltban nyolcnapos táborozáson vett részt a mátraalmási művésztelepen. Orosz István festőművész tanár vezetésével elméleti és gyakorlati képző- művészeti ismereteiket fejlesztették a résztvevők, akiknek itteni munkáját több megyeszékhelyi gazdasági egység és intézmény anyagi segítsége tette lehetővé. A Mátraalmáson készült festményekből, grafikákból és plasztikákból szeptemberben kiállítást rendeznek. A „szentet Robinson” Földinkről szólt a Társalgó legutóbbi adásában az elmúlt héten szerdán Pándy Lajos irodalomtörténeti negyedórája. Legutóbbi? Ép- penhogy most váltott vissza jó néhány műsor — így a Társalgó is — a megszokott napokra. Igazából a legutóbbi tulajdonképpen újra kedden volt hallható, tehát tegnap. E körül érdemes most talán kissé elidőzni, hiszen ezután újfent kedden jelentkezik az irodalmi ötvennégy perc a Kossuth adón, bár őszintén szólva, nem nagyon hiszek abban, hogy ide-oda rángatva egy egész műsorfűzért (nyári-téli menetrend?) feltétlenül javulhat a műsorok „hallgatottsága”. S hát, a földi — Komjáthy Jenő, szécsé- nyl születésű, hányatott sorsú költő-tanár, s talán egyáltalán nem véletlen az sem, hogy egy másik földink, a műsort szerkesztő-vezető Liptay Katalin éppen őt választotta két költőportré mellé... ☆ Kodolányi Cíyula újabb verseiről nincs mit mondanom, ezzel szemben Faludy Györgyről az ismert (de csak szinte erről az oldaláról ismert, sajnos) Villon-fordító- ról, a műsorban szerepeltetett harmadik költőről, még közvetett formában is igazi felfedezés értékű ismereteket szerezhettünk a műsorszerkesztő jóvoltából. A Kanadában élő, s Faludy barátjaként tisztelt Jónás György megszólaltatásával (Mezei Károly) régi adósságot is törleszthettünk, hiszen Falu- dyról szinte semmit sem tud a szélesebb értelembe vett közvélemény. Hogy Villont fordította — az közismert, hogy ezek a fordítások menynyire Faludy saját költészetének félre nem ismerhető remekei is (a kötetben szereplő Haláltánc c. versről mindenki azt gondolhatná, hogy Villon írta, holott az is Faludyé) már kevésbé. Talán nem egyedül lepődtem meg azon az életrajzi tényen, amelyet ugyancsak a Liptay-féle Társalgó tárt elénk, hogy ugyanis Faludy György, miután a fasizmus elől Franciaországba, majd Monacóba emigrált, később, már a háború alatt, amerikai bombázókon teljesített szolgálatot. Ö volt a farlövész, az az ember, aki a gépet hátulról védte a német vadászgépek támadásától. Éppen őt (is) fel kellene újra fedezni, s nem csak egy kis műsorrész erejéig. Philadelphiáról (USA) írt verse minden olyan „városról” szól, amelyben a „polgármester rég nem mester”, másszóval a kövek s betontömbök önmagukért vannak, ahonnan ki kell vonulni szekérre, lóra kapva és valahol elkezdeni valamit újra elölről... ☆ Ami Faludyra (ismerve Liptay Katalin szép felvállalásait) és nyilvánvalóan Kodolányi Gyulára is érvényes, hogy ugyanis újrafelfedezni kellene, vagy legalább mégis felfedezni — sokszorosan érvényes a mi Komjáthynkra! Róla Pándy Lajos beszélt szépen, megragadóan. Ady ős-elődje Balassagyarmatról száműzve élt (s halt hirtelen Pesten) a morvaföldi Szeni- cen. Kezében első verseskötetével hunyt el máig titokzatos módon, költészetét alig ismerik. Helye talán üres, talán másokkal érdemtelenül betöltött. Robinson volt? Neki még Péntek sem adatott. (T. Pataki) Kórusbarátkör Nézsán Ezreket elkérnek egy pár lakkos szárú csizmáért, s akkor, hol vannak még a ruhatár többi darabjai? Csupán a lelkesedés, a hit és a kitartás nem éltetheti az amatőr művészeti csoportokat sem. Nem véletlen talán, hogy a hatvanas évek óta az amatőr művészeti együttesek százai közül számos megszűnt, vagy elgyöngült a pénztelenség, az anyagi támogatás híján. Ugyanakkor némelyek megerősödtek. . . A felnőttkor küszöbéhez érkezett a nézsai Palóc vegyes kórus, amely egyik legrégebbi népdalköre megyénknek. A megalakulás óta eltelt tizenkilenc esztendőben jelentős szerepet vállaltak Nézsa és a környező települések kulturális életében. Kórustalálkozók tucatjain szerepeltek eredményesen, nívódíjat kaptak már a Nógrád Megyei Tanácstól, a Népművelési Intézettől, a SZÖVOSZ-tól, tulajdonosai a Szocialista Kultúráért kitüntetésnek, elismerte tevékenységüket az Országos Béketanács. S, termékeny volt az idei esztendő is. Márciusban a szövetkezeti pávakörök és népzenei együttesek IV. országos találkozóján, Egerben nívódíjat nyertek, augusztusban a bánki nemzetiségi találkozón Szarka Lajosné, a kórus vezetője, majd a Palóc szőttes rendezvényen a kórus kapta meg a nívódíjat. — Gyári munkás és állattenyésztő, fegyőr és takarítónő, pedagógus és diák éppúgy kórustag, mint a háziasszony. így ideje egyikünknek sem lenne arra, hogy magunknak szervezzük a szerepléseket. De, ha tehetnénk is, nem vállalhatnánk fellépést anyagiak híján. holott —, mert nemcsak a magunk örömére dalolunk — nagyon fontos, hogy bemutatkozhassunk. Mindebben legtöbbet a rétsági Börzsöny Áfész segített, jelenlegi fenntartónk — mondja Szarka Lajosné.- Vajon milyen indíttatásra teszi ezt az áfész? Akkor, amikor vállalatok sokasága gazdálkodási kényszerre hivatkozva csökkenteni igyekszik kultúrára szánt kiadásait. — Az évi pár tízezer forint nem jelent akkora érvágást gazdálkodásunkban, hogy a csaknem két évtizedes támogatási tradíciót megszakítsuk. Támogatják mások is — például, az ÉPSZÖV„ a községi közös tanács —, miért pont mi gondolkodnánk másként, amikor tudjuk, veszélyeztetve lenne fennmaradásunk. Annyit hallani —, s nem csak gazdasági körökben — próbálkozásoktól, vállalkozásokról, amelyek a szorult helyzetből való kiútkeresésre irányulnak. Nincs ez másként a közművelődésben sem, Nézsán meg különösképp. Az oktatási és közművelődési intézmények integrálásával tavaly általános művelődési központot alakítottak ki, s idén már két egyesület kezdte meg működését a közös tanács területén, legutóbb Keszegen. Ám, az első éppen a székhelyközség nagy múltú kórusa köré szerveződött. — A tagokból, a patroná- lókból és a törzsközönség egy részéből áll a' baráti kör tagsága, s van tiszteletbeli tagunk is, Alt Gyula a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége titkára személyében, lévén nemzetiségiek az itteniek — újságolja lelkesen Zentai József, aki egyébként történelem szakos tanár és a művelődési háznak is vezetője. — Miben segítheti a kórus munkáját az egyesületi forma? — A község valamennyi rétegére építve tervezgetünk. Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megnyerni már az az óvodásoktól, hogy a hagyományőrzés ne felejtődjék, ha az idősek már fáradtak lesznek. A folyamatosság volt a legfőbb szempont, amikor egyesületalakítási szándékunkat bejelentettük, és pályáztunk, amelynek révén némi induló tőkéhez is jutottunk. Olyan kulturális, közösségi feladatokat tűzött maga elé a nézsai egyesület, amely a kórus eddigi hatáskörén túltesz: tartalmi megújulást jelent, és szervezi is az erre irányuló önkéntes aktivitást. Várhatóan magasabb szinten folytatódik így a tizenkilenc esztendős hagyomány: az amatőr művészeti munka Tuza Katalin A közeljövőben kezdeményezi a Nógrád Megyei Tanács műemléki albizottsága a karancslapujtői tájház műemlékké nyilvánítását az Országos Műemléki Felügyelőségnél. A helyi termelőszövetkezet tulajdonában lévő épületben megismerkedhetünk a népi életmód használati tárgyaival és építészetével. — bp —
