Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 206. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Szeptembertől önállóak üveggyáraink (3. oldal) Á kemence meghitt melegénél (4. oldal) Vizsgáztak a munkásőrök (5. oldal) Magyar—román pártfőtitkári találkozó Aradon Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki szombaton Szegeden töltötte az éjszakát — kíséretével együtt vasárnap korán reggel gépkocsival indult a romániai Aradra, a magyar—román legmagasabb szintű párttalálkozó színhelyére. Mint ismeretes Grósz Károlyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke hívta meg. A román fél ajánlatában Nagy\járad és Arad szerepelt a találkozó színhelyéül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg Bukarest adjon helyet a munkatalálkozónak. A magyar fél Aradot, a közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost választotta, amely ma is megőrizte szép, régi arculatát. Arad új fejezetet nyit a magyar—román találkozók sorában. Legutóbb 1977. június 15-én és 16-án tartottak legmagasabb szinten tárgyalást Debrecenben, illetve Nagyváradon, ahol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbeszéléseket. A mostani munkatalálkozót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt született meg a közös megállapodás. Nicolae Ceausescu csütörtökön tett javaslata után vasárnap már sor került a legmagasabb szintű tanácskozásra. Arad vasárnapi hangulattal fogadta a vendégeket. Sokan sétáltak a napsütötte hatalmas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgalmat már korán leállították azon az útszakaszon, ahol a vendégek érkeztek, de az út mindkét oldalán igen sok érdeklődő sorakozott fel. A találkozó színhelyének környékén nem lehetett embereket látni, mert ezt a teret lezárták és csak hivatalos személyek tartózkodhattak az épület környékén. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltötte, munkalátogatást végzett. Vendégét a nagymúltú, teljesen rend'be hozott, új köntösbe öltöztetett régi tanácsháza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbizottság székháza. Az épület márványlépcsőjéig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítették le, az épület homlokzatán pedig elhelyezték a magyar és a román nemzeti lobogót, magyarul és románul „éljen a román—magyar barátság” feliratot, valamint kék mezőben Grósz Károly és Nicolae Ceausescu képét. A fogadtatás szívélyes volt. Katonai díszalakulat sorakozott fel, majd eljátszották a magyar és a román himnuszt. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu az épület első emeleten a fogadótériemben húszperces négyszemközti megbeszélést tartott, amelyen csak a tolmácsok voltak jelen. A megbeszélés előtt lehetőség nyílt a fotózásra és filmezésre. Ezt követően Grósz Károly és Nicolae Ceausescu a tanácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet taglaltak a kíséretek tagjai. A helyi idő szerint 10 óra előtt néhány perccel kezdődött meg. Magyar részről Grósz Károly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, Szokolai Imre, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője és Szűts Pál bukaresti nagykövet ült a tárgyalóasztalnál. Román részről. Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KB titkára, Silviu Curticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitea az RKP KB Sajtó és Propaganda Osztályának első helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, és Traian Pop. külügyminiszterhelyettes foglalt helyet a tanácskozóasztalnál. (Folytatás a 2. oldalon.) Erdekkepuiseletet igényel a kistermelés Befejeződtek a Karancsi napok Néptáncegyüttesek színpompás műsorával és a házigazda Karancs Mgtsz ünnepi közgyűlésével szombaton bezárta kapuit a Karancsi napok rendezvénysorozata. A pénteki programhoz hasonlóan délelőtt — fafaragók díjazása után — tanácskozásra gyűltek össze a kistermelők, amelyen megjelent Romasz Adolf, a Nóg- rád Megyei Tanács elnök- helyettese is. A kistermelőket foglalkoztató országos gondokról, eredményekről dr. Márton János, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója tájékoztatta a megközelítőleg száz résztvevőt. Világjelenség manapság a kistermelés felvirágzása, melynek magyarországi ve- tülete a nagyközösségből való „kivonulásban” keresendő — hangsúlyozta az előadó. E másfél millió embert tömörítő szféra jelentékenyen járul hozzá a — főként — mezőgazdasági javak megtermeléséhez, ezért is fontos, hogy versenyképességének fennmaradása érdekében fokozottabban érvényesüljön a szektorsemlegesség. Milyen esélyei vannak a fennmaradásra a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodó kistermelőknek? — tette fel a kérdést dr. Márton János. A korlátot jelentő rossz termőföld csak akkor nyújt biztos megélhetést, ha az alaptevékenységhez nagyobb — munkaórára vetített — jövedelmezőségű vállalkozások párosulnak. Hegyvidéken nem elképzelhetetlen a turizmus fejlesztése sem — hangsúlyozta svájci példát említve. A fennmaradásnak egy másik fontos velejárója a kormány támogatása, s az ezzel összefüggő szerkezet- váltás lehetősége. Ennek csak egy szépséghibája létezik manapság — s ez derült ki a felszólalók aggályaiból is —, hogy hiába kapható a (Folytatás a 2. oldalon.) Mezőgazdasági üzemek és feldolgozó ágazatok mutatták be termékeiket a Karancs Mgtsz központjában. Kép: —bp— Elutazott az algán külügyminiszter Szombaton elutazott hazánkból Abdul Vakil, az Afganisztáni Köztársaság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren az afgán diplomácia vezetőjét Várkonyi Péter, valamint Asszad Kestmand, az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagykövete búcsúztatta. (MTI) Hegyei tanéwnyitö Sziigyben Megnőtt a cselekvési lehetőség az oktatási intézményekben is Öt százalék béremelés megyei forrásból Szombaton délelőtt jeles eseményre gyűltek össze Szügy, Nógrádmarcal és Csesztve diákjai és pedagógusai, az érdeklődő szülők és nagyszülők: a községi közös tanács székhelyén, Szügyiben új általános iskolát avattak. A Thoma Emőke tervezőmérnök által megálmodott, a szécsényi építőipari szövetkezet dol- kozói által felépített, kíviil- belül tetszetős, tágas és világos, korszerűen felszerelt épület azon a helyen áll, ahol az egykori megyeháza volt. Két esztendeje kezdődött az építés, s az eredeti tervek szerint jövőre vehették volna birtokba az iskolát, a tanulók. Abban, hogy másképpen történtek a dolgok, nagyon sokan szereztek érdemeket. A helyi tanács 35 millió forintért kötvényt bocsátott ki, a Balassagyarmati Városi Tanács 23 millió forintot adott kölcsön. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az építőipariak felelősségteljes munkáját sem, továbbá a lakosság odaadó, társadalmi segítségét. Az összefogás, az annyira kívánt magas színvonalú munka eredménye a határidő előtt egy esztendővel elkészült iskola. Közben meg- ifjodott és korszerűsödött a régi, a hajdani megyeháza részét képező két épület is, melyekben ezután gazdag lehetőségei kínálkoznak — elsősorban — a tanórán kívüli, szabad idős tevékeny- • ségekmek. Az iskölati munkát több gazdasági egység és szervezet — a területen illetékes termelőszövetkezet, takarékszövetkezet és áfész, a HNF megyei bizottsága, a megvej tanács művelődési osztálya és a megyei földhivatal — az avatásra átadott tárgyi és pénzjutalmakkal támogatja. Az építők egyébként tovább dolgoznak a helyszínen, mivel érvényes vállalásuk szerint december 10-re készítik el a tornatermet. A szügyi iskola avatóját a tanulók és a tanárok ügyesen szerkesztett, színes kultúrműsora vezette be. Felavatták az új intézmény névadójának, a társközségben, Csesztvén éveket eltöltött Madách Imrénék mellszobrát, Bobály Attila Somoskőn élő szobrászművész alkotását. Ünnepi köszöntőt — amely egyben a küszöbön áilió 1988/89-es tanévnek is szólt — Gordös János, az MSZMP Nógirád Megyei Bizottságának titkára mondott. Az esemény alkalmából mindenekelőtt elismeréssel emlékezett meg az építési vállalkozásról, a község lakói, az üzemek és szövetkezetek munkáskol- lektívái, a társadalmi szervek képviselői között megr valósult példás összefogásról. Az új oktatási év feladatairól szóLva a megyei pártbizottság titkára a korábbi évekhez viszonyított eltéréseket emelte ki. Ezek között a legjelentősebb, hogy megnőtt a cselekvési lehetőség az oktatási intézményekben is, a demokratizálási folyamat, kiteljesedésével, az intézmények önállóságának növekedésével összefüggésben. Mára megnőtt azoknak a feladatoknak a száma, amelyek megoldásában, a döntések előkészítésében és meghozatalában a nevelőknek aktívan kell részit vállalniuk. Lassan tantestületeink megtanuljak az igazgatóválasz(Folytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt héten a Hazafias Népfront székhazában hallottunk egy számot: az országos és a megyei lapok példányszámát összevetve több mint kétmilló példányban jelenik az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek hiteles szövege. A bejelentés azóta valósággá lett: tüzetesebb vagy futó olvasás után mindenki máris kialakíthatta magában a véleményt a javaslatokról, az alternatívákról. S hogy ez a vélemény fórumot kapjon, arra most mindenkinek eddiginél több alkalom nyílik. Az előkészületek lehetőséget teremtenek arra, hogy a társadalmi vita valóban társadalmi méreteket öltsön. Dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára az említett sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a szeptemberben sorra kerülő vitát mennyiségében, s a lakosság struktúráját illetően is a szó szoros értelmében országosnak szánják. Azzal a célkitűzéssel, hogy megteremtsék a lehetőségét az érdeklődők érdemi véleménynyilvánításának — a viták legszélesebb nyilvánossága mellett. r _ r r , r teszi a törvényalkotók asztalaA velemenynyilvamtas ^ é,,ék*'é‘éb'n lehetősége A szeptembert várhotóan igen mozgalmassá tévő véleménycserét a tanácsokkal szorosan együttműködve az MSZMP KB állásfoglalása és a kormány felkérése nyomán szervezi a népfront. A Központi Bizottság július 13-14-i ülésén Fejti György a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése egyik kulcskérdésének nevezte az állam és az állampolgárok közötti viszonyok szabályozásának olyan korszerűsítését, amely az állam- polgári aktivitás és kezdeményezőkészség kibontakozását szolgálja. A józan változtatási törekvések teszik szükségessé az emberi és állampolgári jogokról - ezeken belül a gyülekezési és egysülési jogról — a szocializmus keretei között korábban kialakult felfogásnak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. Ezt végezheti most el az össznépi párbeszédet követően a törvényalkotás. A vitát kezdeményező Központi Bizottság is az alapelvek között említette: a törvényeknek abból kell kiindulni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampolgároknak az alkotmányon alapuló alanyi joga, ennek gyakorlását azonban a törvény korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. A hogyan bizonyára vitát vált ki a szeptemberi fórumokon, hiszen a népfront azt is ösztönzi, hogy a tömörült szervezetek mellett a különböző közösségek, önszerveződő egyesületek, klubok és körök is mondjanak véleményt a tervezetekről. A szándék egyben válasz a kétkedőknek is: alkalmas-e sok egyéb problémával terhes időszakunk ilyen széles körű vitára? Természetesen számolhatunk kritikai hanggal, akár szélsőséges véleménnyel is. A népfrontnak mindemellett az a szándéka, hogy a vélemények összegzése után azokat is leA torvenyalkotas, a társadalmi vita előkészítése érdekében lehetősége szerint a NÓGRÁD is cselekszik. Hasonlóképpen a legutóbbi választásokhoz, a megyei népfrontbizottsággal együttműködve, közzé tesszük a rendezvények helyszínét és időpontját, megteremtve a minél szélesebb körű részvétel lehetőségét. A kellő nyitottság pedig arra is kiterjed, hogy eljuttathatók szerkesztőségünkhöz a törvénytervezetekkel kapcsolatos vélemények. Mit várunk a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozásától? A kérdésre ismét a Központi Bizottság említett ülésének idézésével felelünk. Mindenekelőtt az állampolgári illetékesség és szuverenitás megerősödését, az alulról jövő kezdeményezések, az érdek- és véleménykülönbségek szervezetszerű megjelenésének felgyorsulását. Mindezek révén pedig a közéleti aktivitás széles körű kibontakozását. Kelemen Gábor
