Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Magyar—román pártffötitkári találkozó Aradon (Folytatás az 1. oldalról.) Három és félórás volt a munkatalálkozó első megbeszélése Grósz Károly és Ni- colae Ceausescu között. A 210 perces megbeszélésen nem tartottak szünetet. Ezután a kíséretek tagjai a fogadóterembe mentek, de hosszú várakozásra kényszerültek, mert Grósz Károly és Nicolae Ceausescu újabb Ceausescu beszédében kiemelte: úgy értékeli, hogy a megbeszélések jól kezdődtek és pozitívan alakulnak „azzal a közös akarattal, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel erősíthetjük tártjaink, népeink együttműködését, a jószomszédi kapcsolatokat, azért, hogy bizalommal tekinthessünk a jövőbe”. Kifejezte reményét, hogy a megbeszélések új kezdetet jelentenek a kapcsolatok fejlesztésében. Grósz Károly megköszönte a meghívást, a kedves fogadtatást. „Pártunk megbízásából nyílt szívvel a legmesszebbmenő együttműködés szellemében jöttünk ide. A tárgyalás első szakasza arról győzött meg bennünket, hogy pártjaink, népeink érdekében további együttműködési lehetőségek állanak előttünk. Meggyőződésem, többször kell találkoznunk, hogy egymás álláspontját megismerjük és a közös, jószándékú eszmecserékben az együttműködés lehetőségeit feltárjuk. Hiszem, hogy nem elsősorban Elsőként Nicolae Ceausescu foglalta össze a tárgyalások tapasztalatait,* hasznosnak, szükségesnek ítélte a találkozót, amely jó eredményekre vezetett. A továbbiakban elmondta: a nyílt, elvtársi légkörben lezajlott nj.et'beszéléseke.n érintették a két ország és a két part kapcsolatait, véleményt cseréltek az együttműködés fejlődéséről. Szó volt a találkozón a két ország életének alakulásáról, valamint nemzetközi kérdésekről is. Rámutatott: „A kérdések széles körét megvitatva, azokból az elvekből indultunk ki, amelyek államaink kapcsolatainak alapjait képezik, és amelyék benne vannak a két ország együttműködési és barátságii szerződésében — hangsúlyozta. Megállapítottuk: mindkét nép érdiekei azt kívánják, hogy fejlesszük együttműködésünket, megfelelően alakuljon a jószomszédi viszony mindkét fél gazdasági és társadalmi haladása, a szocializmus építése, a magyar és a román nép anyagi és szellemi színvcnalá- rtaik emelése érdekében. Fontosnak ítéltük, hogy kapcsolataink szolgálják a szocializmus szélesebb körű érdekeit, az egységes Európa megteremtésének ügyét, annak az egységes Európának a megteremtését, amely a társadalmi rendszerek különbözőségére és minden nép ama jogénak tiszteletben tartására épül, hogy külső beavatkozás nélkül, saját akaratának megfelelően fejlessze országát. Közös egyetértésre jutottunk abban — jelentette ki Nicolae Ceausescu —, hogy a gazda- sági-műszaiki-tudományos és kulturális együttműködésben, a különböző cserekapcsolatokban, mint pl. a turisztika, mindez megvalósítnégyszemközti megbeszélésre vonult vissza. Ez negyven percig tartott és csak ezután jelentek meg a fogadóteremben, ahol Nicolae Ceausescu díszebédet adott vendége tiszteletére. Ezen részt vettek a kíséretek tagjai is. Televíziósok és fotósok pergőtüzében mindkét párt vezetője rövid pohárköszöntőt mondott. szavakkal, hanem tettekkel tudunk hozzájárulni az egyetemes haladás ügyéhez, konkrét együttműködésben nyilvánulhat meg szándékunk. A népeink közötti együttműködés hozzájárulás lehet az enyhülés és az emberiség érdekében a béke ügyéhez” —. mondotta. Végezetül sok sikert kívánt Románia népeinek a szocializmus építésének útján, az RKP-nak, hogy vezető szerepét maradéktalanul töltse be, és Nicolae Ceausescunak pedig jó egészséget. A díszebéd után Grósz Károly és kísérete rövid időre a részére fenntartott Maros folyó melletti Park Szállóba ment. Délután helyi idő szerint négy órakor kezdődött az újabb megbeszélés a kíséretek bevonásával. A tanácskozást követően az épület dísztermében nemzetközi sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Grósz Károly és Nicolae Ceausescu rövid bevezető után válaszolt az újságírók, tudósítók és riporterek kérdéseire. ható a jelenlegi körülmények között: nevezetesen, hogy szükség van a tapasztalatcsere kiszélesítésére, hogy jobban megértsük egymás országának problémáit, hogy megtalálhassuk az együttműködés lehetőségeit mind szélesebb területen, — Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbségek maradtak — utalt rá a román főtitkár. Abban egyeztünk meg azonban, hogy előtérbe kell helyezni azokat a témákat, amelyekben azonos, vagy nagyon közeid az álláspontunk. Az általános kérdéseket illetően pedig tovább kell munkálkodnunk álláspontjaink közelítésén, azon, hogy az együttműködés során megértésire jussunk azokban a témákban is, amelyekben továbbra is nézetkülönbségek vannak. Abból indulunk ki, hogy a szocializmus országonként különböző feltételek között épül — minden {jártnak és népnek önállóan kell megválasztania a szocialista építés útját. Maga az' élet is bebizonyította, hogy ez az egyedüli helyes út ebben az irányban. A mostani megbeszélés során ebben a kérdésben megegyeztünk. Ügy véljük: amennyiben egyes általánosabb elméleti vagy gyakorlati kérdésben vannak is nézetkülönbségek közöttünk, ezeket nem kell eltúlozni, arra törekedjünk, hogy jobban megértsük egymást, helyezzük előtérbe azokat a témákat, amelyekben közös az álláspontunk. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb kérdésben, beleértve a szocialista építés kérdéseit is, közös álláspontot sikerült kialakítani. Maradtak még meggondolandó és megvitatandó kérdések természetesen, de az a keret amelyben megegyeztünk, jó és széles perspektívákat nyújt, így népeink és pártjaink között az együttműködésben. A tárgyaláson abból a felelősség- tudatból indultunk ki, amelyet valamennyien érzünk népeink és pártjaink iránt, hogy az évszázadok óta szomszédságban élő népeinknek fejleszteniük kell a kapcsolatokat, a barátságot, s nem létezik más út, mint az együttműködés annak érdekében, hogy biztosíthassuk a haladást, a jólétet és a függetlenséget minden nép számára. Az egyetlen, aki eldöntheti, hogy milyen politikát folytatunk, az a> adott ország népe. Senki sem tekintheti magát az igazság letéteményesének, valamennyi kérdésben. Nicolae Ceausescu végül kifejezte meggyőződését, hogy a most született megegyezések fontos mozzanatai lesznek a két párt és a két nép további kapcsolatainak. Kijelentette: az RKP, annak vezetése mindent megtesz azért, hogy a magyar néppel és a magyar kommunistákkal való barátság és együttműködés tovább bővüljön. Ezt követően Grósz Károly nyilatkozatában kifejtette: nagy érdeklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizottsága Nicolae Ceausescu meghívását. — Nagy várakozással jöttünk, várakozásunkban nem csalódtunk — mondta. — A hasznos, nyílt, realista, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehetőséget adott arra, hogy eszmét cseréljünk kétoldalú kapcsolatainkról. Tá. jékoztathattuk a Román Kommunista Párt vezetését, az MSZMP törekvéseiről, megismerhettük véleményüket a kétoldalú kapcsolatokról valamint azt a gondolkodásmódot, ahogyan román elvtársaink vizsgálják a szocializmus építésének kérdéseit.' Minden kérdésről szót váltottunk, ami a magyar közvéleményt, a párt tagságát foglalkoztatja, amely hatással lehet jövőbeni együttműködésünkre. Mint ahogy Ceausescu elvtárs is hangsúlyozta: a két nép, a két ország több száz éve ól egymás mellett ezen a földrészen jóban, rosszban. Voltak feszültségek, vannak nézetkülönbségek, amelyek zöme a múltból fakad, abból táplálkozik. A szocializmus ma még nem tudta mindezeket a problémákat feloldani. Erre együtt kell vállalkoznunk, hiszen ez elsősorban a mi ügyünk. Ehhez alkotó légkörre, nyíltságra van szükség. Ez a nyíltság és őszinteség lehetővé tette, hogy elismerjem' sok mindent nem tudunk egymásról, sok kérdésben hiányos az informáltságunk. Vannak olyan kérdések is, amelyek megközelítésében felfogásunk eltér. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy szinte minden kérdésben segítő szándékkal válthattunk szót, cserélhettünk véleményt, és meg vagyok arról győződve, hogy közös akarattal a vitatott kérdések is megoldhatók. A sajtókonferenciát követően ünnepélyes keretek között búcsúzott el egymástól Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A magyar és román zászlóval, valamint a két pártfőtitkár fényképével díszített megyeháza előtti téren felsorakozott a díszőrség, amelynek tisztelgő sorfala előtt elvonult a magas rangú vendég és ven— Tárgyalásunkat »végigkísérte az a felelősségtudat, amellyel népünknek tartozunk politikánk alakításakor, a szocialista világnak és az egyetemes emberi érdekeknek, törekvéseknek. Hasonló a véleményem tárgyalópartneremmel: politikánk minősítése a gyakorlati tapasztalatok alapján elsősorban és mindenekelőtt népeinkre vár. Egyöntetűen arra törekedtünk, hogy az együttműködés lehetőségeit keressük, ezért mindenekelőtt a termeléssel összefüggő kérdésekben állapodtunk meg Ügy gondoljuk, hogy e téren mán eddig is szép eredményeket éráink el, de mégsem lehetünk elégedettek, hiszen úgy látjuk: kölcsönösen nagy tartalékaink vannak még. Mindenekelőtt a tudományos kutatás, a termelési kooperáció, a vegyes vállalatok működtetése, valamint az országainkon kívüli piacok feltárása hordoz még nagy lehetőségeket Fontosnak tartottuk kölcsönösen, hogy ne csak a politikusok, hanem a nép is folytasson diplomáciai tevékenységet. Ezért bátorítjuk a turizmust: népeink ismerkedjenek meg egymás országának életével, természeti kincseivel, adottságaival, élvezzék a barátságból származó előnyöket. Ügy látjuk, a történelmi múlt is sok kérdés feltárását teszi indokolttá, ezért a történelmi vegyes bizottság munkájának bátorításában állapodtunk meg, s a kulturális vegyes bizottságot is arra kérjük: szervezze kulturális kapcsolatainkat, munkálkodjon a kulturális együttműködésen. Egyetértés volt közöttünk abban is, hogy közös haladó hagyományaink ápolására az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Közös szándékkal kiszélesítjük az újságírók cseréjét, hogy a tömegtájékoztatás útjain keresztül is még több reális információt, ismeretet juttassunk el népeinkhez. Meg vagyok róla győződve, hogy találkozónk eredményes hozzájárulás volt az enyhülésért, a népek közötti együttműködésért kifejtett erőfeszítésekhez. Kijelenthetem: a Magyair Szocialista Munkáspárt elvi és politikai kötelességének tartja, hogy minden korábbi jelenlegi megállapodást maradéktalanul betartson és a politika eszközeivel szervezze az állam, a társadalom, a gazdaság különböző szervei közötti kapcsolatok elmélyítését. Személyes meggyőződésem, hogy rendszeresebben kell találkozniuk pártjaink vezetőinek, az állami és a társadalmi szervek intézmények irányítóinak, hogy ne csak a nagy egészről, hanem a részekről is több ismeretünk legyen — mondotta végezetül Grósz Károly. Élve az alkalommal, sok sikert kívánt a Románia népeinek a szocializmus építéséhez. A nap folyán Szűrös Mátyás koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművén. A kegyeletes megeml^ kezésen jelen volt Szűts Pál déglátója. Felcsendült a magyar és a román himnusz, majd Grósz Károly és Nicolae Ceausescu búcsút vett egymástól. Ezt követően, az MSZMP főtitkára gépkocsiba szállt, elindult Magyarország felé. Grósz Károly és kísérete az esti órákban hazaérkezett. A magyar—román tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. (MTI) Nicolae Ceausescu és Grész Károly rövid pohárköszöntöje Nemzetközi sajtóértekezlet Ünnepélyes búcsúztatás Befejeződő«« a KISZ KB ülése Országos KISZ-értekezlet novemberben A KISZ Központi Bizottsága szombaton befejeződött kétnapos ülésén módosításokkal elfogadta a párt ifjúság- politikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot, megerősítette az országos KISZ- értekezlet összehívásától hozott korábbi határozatát, döntött annak időpontjáról és helyszínéről, valamint a küldöttek kiválasztásának rendjéről. Határozott a következő KB-ülés időpontjáról és napirendjéről is. A testület megerősítette korábbi határozatát az országos KISZ-értekezlet összehívásáról. Időpontjául a november 18—20. közötti időszakot jelölte meg, helyszínéül pedig Székesfehérvárott. a Videoton oktatási közponját választotta. (MTI) Megyei tanévnyitó Sziigyben (Folytatás az 1. oldalról.) tást, és egyre többen lesznek olyanok, akik a pedagógiai munkát szabályozó 'rendelkezések nélküli is tudják dolgukat. A felelősség- teljes alkotás, a megújulás az oktató-nevelő munkában is nélkülözhetetlen. Társadalmi folyamataink, politikai intézményrendszerünk és gazdaságunk átalakítása megköveteli tőlünk, hogy szorosabb kapcsolat létesüljön az élet és az iskola között. Az ókori bölcsek gondolata: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — ma ismét rendkívül aktuálissá válrt. Átalakulás, fordulat, reform, igényesség, fegyelem, takarékosság és megannyi más fogalom megértésre, pedagógiai fogadtatásra vár nevelési intézményeinkben. Az alapkészségek — például írás, olvasás — kialakítása és a korszerűségre nevelés együtt megvalósítandó feladat — hangsúlyozta Gondos János. Ma már az egyszerűbbnek tartott teri- nivalókat is csak az eddigieknél megalapozottabb műveltséggel lehet elvégezni, több tudásra, nagyobb szakismeretre van szükség, S társadalmi és gazdaságii átalakítási programunk sikere nem kis részben attól függ, hogy a tudás milyen gyorsan hasznosul az egész társadalom javára, hogy az emberek felelősségérzete, erkölcsiiságe mennyire felel meg szocialista fáradalmunk mai követelményeinek. Ezek a tulajdonságok spontánul aligha képesek készséggé formálódni; erre nevelni kell a pedagógus, a szülő, az ifjúsági és gyermekszervezetek, az egész társadalom összefogásával, koordinált tevékenységével. A megyei pártbizottság titkára ünnepi beszéde befejező részében elmondotta, hogy megyénk oktatási intézményei felkészültek az új feladatokra, s az oktatást irányító állami, tanácsi, szervek, intézmények — a nehezebb körülmények közepette is — jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ne csökkenjen az oktatás színvonala. Bejelentette, hogy a megyei tanács — a korábbi évek törekvéseinek folytatásaiképpen — saját erőforrásaiból 16,5 millió forintot biztosít soron kívüli béremelésre, ami a nevelők többsége számára újabb 5 százalékos növekedést jelent. Az avatóünnepség végén kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtaik át az építésben és a társadalmi munkában élenjáróknak. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese a művelődési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését adta ált Máté Sándornak, a szécsényi építőipari szövetkezet elnökének (posztumusz), Kiss István kubikos-brigiádvezetőnek és Marké Antal tanácselnöknek. Ugyanilyen kitüntetést kapott a MÉM-től Kiss László művezető. A helyi alapítású Községeinkért emlékplakettet 14-en kapták meg, és számosán vehettek még át különböző elismeréseket, jutalmakat. Befejeződtek a Karancsi napok (Folytatás az 1. oldalról.) boltban százezrekért korszerű traktor, ha az a kistermelő számára elérhetetlen, esetleg szükségtelen, s a kéziszerszámok kínálata szinte már szégyellni való. A kedvezőtlen adottságot jól tükrözi, hogy a megye földjeinek aranykorona-értéke átlagosan 16, szemben az országos 21-el — mondotta dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A kistermelés szép eredményeiben jelenleg 60 ezer család osztozik szűkebb pátriánkban, s ez a szektor állítja elő a bruttó mezőgazdasági termelés 40 százalékát. Dr. Gergely Sándor, a házigazda tsz elnöke kistermelésre alkalmas területek átadását jelentette be, majd a TOT, a megyei tanács és a Karancs Mgtsz elismeréseit adták át az élenjáró kisgazdáknak. A kétnapos tanácskozás során megjelent dr. Papócsi László MÉM miniszterhelyettesnek tettük fel a kérdést: — A kedvezőtlen adottság, s a kilábalást nehezítő „el- vonásos” pénzügyi politika hatásaival (szanálás, felszámolás) hogyan kíván megbirkózni a kormány? — A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemi körnek egy kihívással kell szembenéznie. Az eddigi módszerek — beleértve a támogatásokat is —, nem tarthatók fenn, mert nem késztetnek szerkezetváltásra. A szigorítás egyfajta üzenet. Első megközelítésben várhatóan növelheti a veszteséges kört, illetve a szelekció nagyobb lesz: egyes üzemek javuló, többségük romló gazdasági helyzetbe kerül. A megoldás a támogatások korszerűsítésében, a banktőke célszerűbb felhasználásában keresendő, de döntően azzal függ össze, hogy ahol nem lehet a bővített újratermelés feltételét megteremteni, ott váltani kell a szervezeti formát, a tevékenységi kört, esetleg hatékonyabban kell bekapcsolódni integrációkba, vagy váltani kell aN vezetést. A gazdasági élet válságban van, de ez a válság azért lehet pozitív is, mert új lehetőségeket, feltételeket teremt; mi most arra törekszünk, hogy minden adminisztratív akadályt eltüntessünk a vállalkozások szabad útja elől! — mondotta dr. Papócsi László. (németh)
