Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

%

3

1988. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT NÖGRÄD

Tör ive nyter vezet az egyesülési jogrol

A tagok jogai és kötelességei

8. PARAGRAFUS

(1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély. jogi személy és jogi személyd- !séggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet.

(2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély lehet. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló tagként vehet részt.

(3) Ha a szervezeti és működési szabályzat megengedi, a- társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú .tagok részére ifjúsági csoport létesíthető.

(4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi.

9. PARAGRAFUS

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője) büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetőleg — a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén — nem magyar állampolgár is lehet.

10. PARAGRAFUS

A társadalmi szervezet tagja

a/ részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein;

b/ választhat és választható a társadalmi Szervezet szerveibe;

c/ köteles eleget tenni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelességeinek.

11. PARAGRAFUS

\

Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének határozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtá- madhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A társadalmi szervezet szervezeti rendje

12. PARAGRAFUS

(1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorolják jogaikat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az alapszervezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által létesített tömegszervezetekre.

(2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a •tagok — a szervezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett útón választják. A legfelsőbb szerv válaszja rrieg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagozódásáról, a szervezeti egységek jogi személlyé, nyilvánításáról, a vezetőség elnevezéséről; összetételiéről, valamint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

(

13. PARAGRAFUS

(1) Az egyesület legfelsőbb szerve a köz- •gyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket.

(2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következtében közgyűlés nem tartható, a ‘szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről.

14. PARAGRAFUS

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább háromévenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet 'össze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész Vagy a bíróság indítványozza, illetőleg ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja.

(2) A társadalmi szervezet testületi szervei határozatképesek, ha a tagok fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt ^halasztásra kerül sor, a másodszorra összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(3) A testületi szerv határozatait — ha e •törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esettén á testület vezetőjének szavazata dönt.

(4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő

rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.

15. PARAGRAFUS

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:

c/ az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámolójának megtárgyalása;

d/ a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;

e/ döntés mindazokban az ügyekben, .amelyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal,

(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv- helyett — a szervezet más szervére bízhatja.

16. PARAGRAFUS

A szervezeti és működési szabályzat elrendelheti. hogy

a/ meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szükséges;

b/ a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő hányada kérelmére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét.

Összeférhetetlenség

17. PARAGRAFUS

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének, illetőleg vezetőségének tagjai. valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. paragrafus b/ pontja).

A társadalmi szervezetek szövetségei

18. PARAGRAFUS

A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A tömegszervezetek és tömegmozgalmak sajátos jogai és kötelességei

19. PARAGRAFUS

(1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az Alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek véleményét, a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat érdekképviseleti feladatok ellátására jogszabály is feljogosíthatja.

(2) A tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról.

(3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költségvetési támogatásáról a költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

A társadalmi szervezet és az állam

20. PARAGRAFUS

(1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed.

(2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható. az ügyész a bírósághoz fordulhat.

21. PARAGRAFUS

(1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

(2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el.

A Változat A bíróság hatásköre

22. PARAGRAFUS

(2) A bíróság az ügyész keresete alapján

a/ megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát. és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b/ a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatásköriébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja ia társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;

c/ ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d/ feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik;

e/ megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

B Változat Hatásköri szabáiyok

22. PARAGRAFUS

c/ ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható az egyesület tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d/ feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik;

e/ megállapítja az egyesület megszűnését. ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

(2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelőbiztost kirendelő, az egyesületet feloszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a/, b/, c/ és e/ pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d/ pontban foglalt jogosítványt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa gyakorolja.

A társadalmi szervezet gazdálkodása

23. PARAGRAFUS

A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek.

24. PARAGRAFUS

(1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A társadalmi szervezet költségvetési támogatásban részesülhet.

A Változat

(2) A szervezeti és működési -szabályzatban meghatározott céllal szoros összefüggésben tagjai részére a társadalmi szervezet gazdái kodó tevékenységet is folytathat.

B Változat

(2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása, gazdaságii feltételeinek biztosítása érdekében — gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles ■fizetni.

(3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat.

A társadalmi szervezet megszűnése

25. PARAGRAFUS

A társadalmi szervezet megszűnik, ha

a/ feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja;

b/ más társadalmi szervezettel való egyesülését a legfelsőbb, szerve minősített többséggel kimondja;

c/ az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

26. PARAGRAFUS

(1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyonáról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

(2) Ha a vagyon hovaf ordításáról nem történt rendelkezés, és a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg. vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon fel- használásának módját nyilvánosságra kell hozni.

Vegyes és zárórendelkezések

27. PARAGRAFUS

3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul.

x 4, háborús uszításnak minősül, vagy

5. bűncselekmény elkövetésére hív fel.

28. PARAGRAFUS

Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömeg- mozgalmat kell érteni.

29. PARAGRAFUS

A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

30. PARAGRAFUS

Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket meghatározza.

31. PARAGRAFUS

(1) A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,.212. paragrafus Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget, vagy mások jogait és szabadságát, vétséget követ el. és egy évig terjedő szabadságvesztéssel. javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

(2) • A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. paragrafussal egészül ki:

,.Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése

228/A. paragrafus Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. paragrafusa á hatályát veszti.

32. PARAGRAFUS

Ez a törvény ........................................... lép hatályba.

(MTI)

a/ a szervezeti és működési szabályzat megállapítása;

b/ az évi költségvetés meghatározása;

(1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi 'Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság rendeli el.

(1) A Belügyminisztérium, illetőleg a me>- gyei tanács végrehajtó bizottsága

a/ megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b/ az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a közgyűlést;

E törvény alkalmazásában az állam biztonságának. a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely

1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra.

2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való

•tartozása ellen,