Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 22.. HÉTFŐ Számvetés és előretekintés az augusztus 20-i ünnepségeken Berecz János: 9 Teret kell nyitni az alkotó energiáknak Történelmünkben ismét olyan szakaszhoz értünk, amelyben a jelenlegi vi­szonyokat gyökeresen, átfogó reform útján kell meg­változtatni, — mondotta Berecz János. — Ez a ha­ladás kikerülhetetlen kö­vetelménye és parancsa. Ennek végigviteléhez ad­hatnak bátorító tanulságo­kat, példát és erőt nemze­ti történelmünk azon moz­zanatai, amelyeket ünnepi érzésekkel telve felidézünk. Ezután részletesen szólt arról, mennyiben volt euró­pai és sajátosan magyar István állama, s beszélt a íreálpolitikus államalapító­ról, annak páratlan érzé- íkű és józanságú ítélőképes­ségéről. döntéseiről, kül­politikájáról és a keresz­ténységről, amely — mint mondta — István korában az államszervezés „ideoló­giai kötőanyaga” volt. Ezután a Politikai Bi­zottság tagja az istváni „üzenet” szellemében fo­galmazta meg napjaink történelmének újabb kor­parancsát: mit kell tennünk mindahhoz, ami a kihívá­sokra adott válaszhoz szük­séges. — Nem kisebb feladat áll előttünk — mondotta —, mint a szocializmus meg­újítása; gazdaságunk mo­dernizálása; a törvények­kel szabályzóit szocialista jogállam felépítésének be­fejezése; a szellemi felvi­rágzás, az erkölcsi gazda­godás biztosítása; anyagi­szellemi vívmányink védel­me és fejlesztése. Ezt a felis­merést formálta gyakori programmá • pártunk májusi értekezlete. Azóta megfogal­mazott elhatározások egy- I értelműén mutatják: vál­laljuk, továbbvisszük, ami fejlődésünkben pozitív és előremutató, ami maradan­dó értékű. — Tudatában vagyunk annak, hogy a milliók sor­sát érintő átalakulások ma sem mennek végbe „egy csapásra”, fájdalom, ne­hézség, konfliktusok nél­kül. Lényeges azonban az, hogy az átalakulás csakis az egész nép műve lehet; ér­dekében és általa válhat történelmi tetté. Ehhez azon­ban teret kell nyitni az al­kotó energiák számára. Ez is korszakos' politikai fel­adat. Ez ma a pártra ró történelmi súlyú kötelezett­ségeket. Ezt a párt csak a népben élő, a társadalom­mal együtt dolgozó eleven mozgalomként hajthatja végre. Előrehaladásunk dön­tő feltétele az emberek bi­zalma, összefogása az alap­vető célokban és érdekek­ben. — Ma is van szilárd, ha­tározott és modern vezető erőnk: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt. Ma legna­gyobb ereje abban van, hogy a májusi országos pártértekezlet a kor kihí­vásainak megfelelő prog­ramot adott a nemzet prob­lémáinak megoldására, ha­zánk szocialista felemelke­désének biztosítására. Pozsgay Imre: A közjó és a személyes boldogulás találkozása Ma szerte az országban István királyra, a>z állam­alapítóra emlékezünk. Ha művét méltatjuk, akkor mindenekelőtt az államra gondolunk, amelyben szi­lárd intézményeket terem­tett —t. kezdte beszédét Pozs­gay Imre. Éppen az államalkotói mű, a nagyszerű és szilárd in­tézmények, amelyekben, hin­ni is Lehet és erkölcsöt is teremtenek, adták meg a lehetőségét annak, hogy mi ezzel az érettségi bizonyít­vánnyal a kezünkben, ma­gyarként tudtunk európaiak és civilizáltak lenni. Ez jut eszünkbe Szent István király ünnepén. S még valami: a párhuzamok, amelyekkel persze nagyon óvatosam kell- bánni. A pár­huzamok közül is talán ép­pen ma a legidőszerűbb — alkotmányunkra is emlé­kezvén és alkotmányunkat is tisztelvén — végiggondol­ni, vajon ma hogyan ál­lunk intézményeinkkel. Nem kelilene-e egy megreformált alkotmányban újra össze­fogni nemzeti erkölcsben, jogérzékben, a jogállamiság büszke tudatával egy meg­újuló magyar 1 államiságot. Ügy vélem, hogy addig is, amíg jóravaló képességeink a gazdasági teljesítményben újra megmutatkoznak, lás­sunk hozzá az állam, a tár­sadalom olyanfajta megújí­tásához, amelyben a közjó és a személyes boldogulás egyfajta kibamitakozo állam- polgári létben találkozik. — Mondhatja bárki, itt, az ünneplő közönségből épp­úgy, mint az ország bár­mely más tájáról, hogy nines-e valamiféle esedezés ebben a felkérésben. Van benne! Olyankor szokott ez megtörténni, amikor nehéz egy országot kormányozni, mert a kormányzáshoz szük­séges meggyőző erő hiány­zik, úgyszintén hiányzik a kormányzást támogató szán­dék. Én azt hiszem, ez a kettő nem vált végzetesen külön a mai Magyarorszá­gon. De afölött, hogy ilyen feszültség keletkezett, s eb­ből itt-ott már meghason- lottság is támadhatott, azt hiszem, kár lenne szemet hunyni. Ezért új alkotmá­nyozásra, az emberi civili­záció tapasztalatait és a magyar közjog történelmi emlékeit hordozó állami megújulásra van szükség ah­hoz, hogy intézményeink is­mét hitet, erkölcsöt, szoli­daritást és együttműködési készséget tanúsítanak. S eh­hez hozzátartozik annak tisztázása is, hogy kié ez az ország? Ez az ország az itt élő állampolgároké, akik magukat e haza résztvevői­nek tartják, akár itt szü­lettek, akár nem. Az or­szág azé, aki magáénak vallja. Ezért a mai magyar tár­sadalom a velünk együtt élő, az e- hazát magukénak valló nemzetiségekkel1 hon­fitársként él együtt, gazda­ságunk egyik forrásának tartja jelenlétüket. Azt kí­vánjuk, hogy erősödjön meg önbizalmuk, teljesedjenek ki politikai intézményeik, emelt fejjel vallhiaissók meg hovatartozásukat, büszkén merítsenek anyaországuk kultúrájának történelmi, ci­vilizációs tapasztalataiból és legyenek jó honfitársaink a haza építésében. SxabA Istuan: Megfelelni a kor kihívásainak Szabó István ünnepi be­szédének múltba tekintő fe­jezetei után napjaink köz­életéről, s azokról a gazda­sági-politikai feladatokról szólt, amelyeknek a végre­hajtása előttünk áll. — A kormány kibontako­zási programja, a tavaszi pártértekezlet radikális ha­tározatai felszabadították ez alkotó és képzelő erőt, a reális fantáziát. Valóság­gal forr a közélet. A meg­újulás, a megújulási szán­dék jeleivel találkozhatunk lépten nyomon. Új törvények előkészítésének, alkotásá­nak egész során dolgoznak az illetékesek. Javában fo­lyik az alkotmány átdolgo­zása. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is úrrá tudunk lenni nehézségeinken. Szabó István az új kenyér ünnepén bejelentette: — Ez évben is megtermett az ország kenyere, mégpedig úgy. hogy rekordtermést si­került betakarítani. — Tisz­telettel kell adóznunk ezért mindenekelőtt az állami gazdaságok dolgozóinak, a termelőszövetkezetek, a szak- szövetkezetek tagjainak és a kistermelőknek a kemény, áldozatkész munkájukért. A szónok beszélt az agrárpolitika- szükségszerű és halaszthatatlan megújítá­sáról. Ha e feladatokat megoldjuk, s biztosan meg­oldjuk, a mezőgazdaság biz­tos jövőt jelent minden dol­gozójának — a fiataloknak is. Szűrös Mátyás: Tárgyilagos szembenézés a valósággal István király korának kényszerítő tennivalóit is­merte fel, oldotta meg, és ezzel jövőt teremtett. Példá­ja arra tanít, ami ma is a legfontosabb: a valósággal való állandó tárgyilagos szembenézésre, az önáltatás nélküli helyzetfelmérésre. Mára megint igaz az, hogy lejárt a halogatás, az önál­tatás időszaka, cselekednünk kell; meg kell kezdeni és következetesen végig kell vinni a közelmúltban hozott nagy horderejű döntéseink végrehajtását — mondotta az előadó. A jövő kulcskérdése ma is a gazdasági munka. Elenged­hetetlen azonban, hogy jobb, segítőbb társadalmi-politi­kai intézményrendszer vegye körül a magyar gazdaságot. Mutassuk meg: országunk arra törekszik, hogy a szo­cializmus keretében egyesít­se a demokrácia és a civi­lizáció évezredes örökségét és vívmányait, ’a gazdálko­dás hatékonyságát. Ennek érdekében Magyarországnak egyaránt fontos a Kelettel és a Nyugattal való széles kö­rű kapcsolatépítés, a biza­lom és az együttműködés fejlesztése a nemzetközi színtéren. Különösen fontos szavunk hitele akkor, ha pusztító viharok sebzik a magyarok nemzeti önérzetét, sőt — mint Erdélyben — megma­radásukat veszélyeztetik. Tudjuk, hogy a határainkon túl élő magyarság érdeké­ben a kormány késve emel­te fel szavát a nyilvánosság előtt, de még nincs késő. Mi őket is a magyar nem­zet szerves részének tekint­jük, politikánk felelősséget érez sorsuk alakulásáért. Sajnálatos, hogy nem mindenütt képesek ezt még felismerni. Rendkívül fon­tosnak tartjuk, hogy a vi­lág lássa és átérezze: Ro­mániában megengedhetetlen események zajlanak. A ci­vilizált nemzetek nem néz­hetik tétlenül, hogyan tö­rölnek a föld felszínéről ne­kivadult indulatok mozgatta buldózerek évszázados ma­gyar, német, román, szerb, zsidó örökséget. Hogy lehet ilyen helyzet láttán hallgat­ni és tétlen maradni? A kérdés pedig nemcsak a falvak felszámolása, a nemzetiségek évezredes je­lenléte nyomainak eltörlése, hanem ennél több: része­sül-e Európa legnagyobb nemzetisége, a több mint kétmilliós romániai magyar­ság az őt megillető egyéni és kollektív jogokból, bele­értve a személyi, területi és kulturális autonómiák meg­teremtését is. Meggyőződé­sünk : amikor az államok közötti vitás kérdések meg­oldásának egyetlen módja a tárgyalásos rendezés, csak a nemzetközi demokratikus közvélemény kiállása adhat hitelt és nyomatékot a pár­beszédre való őszinte kész­ségünknek, változatlan meg­állapodási szándékunknak. Ezért fordulunk a világ köz­véleményéhez : emelje fel tiltakozó szavát a jogtiprá- sok ellen. Hivatalosan is életbe lépett az iraki1—iráni tűzszünet Közép-európai idő szerint szombaton hajnali öt óra­kor életbe lépett' a tűz­szünet az 1200 kilométeres iraki—iráni frontvonal tel­jes hosszában — jelen­tették be az ENSZ New York-j székhelyén. Ezzel egyidőben mind Irakban, mind pedig Iránban meg­erősítették, hogy a kát had­viselő fél között érvénybe lépett a fegyvernyugvás. A tűzszünet ellenőrzésé­vel megbízott többnemze­tiségű ENSZ-erők Szlavko Jovics jugoszláv tábornok parancsnoksága alatt el­foglalták állásaikat. A hely­színi jelentések szerint a frontvonalon nyugalom van, minden az előzetes tervek­nek megfelelően zajlott le. Az iraki kormány fel­hívására az éjszaka Bag­dad lakóinak többsége az utcákon ünnepelte a har­cok beszüntetését. Az INA iraki hírügynökség hajnali közleménye szerint a bag­dadi hadvezetés a száraz­földön, a levegőben és a tengeren teljes tűzszünetet rendelt el. Az iraki bejenlenté&sel szinte egyidőben Iránban is közzétették a tűzszünet hiva­talos életbe lépéséről szóló közleményt. A teheráni rá­dió reggeli híradása szerint az Iráni Iszlám Köztár­saság és Irak között tűz­szünet van érvényben. ■ír Irak és Irán között „tart­ja magát” a két nappal ez­előtt életbe lépett tűz­szünet — állapította meg vasárnap Szlavko Jovics jugoszláv tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek főparancsnoka. Eltemették Ziaul Makk elnököt Korán-idézetek kantálása és huszonegy ágyúlövés dö­reje közepette eresztették le a Ziaul Hckk földi marad­ványait tartalmazó koporsót szombat délután az iszlá- mábádi Faiszal mecsetnél ásott sírgödörbe. A gyász- szertartás keretében százez­rek vettek örök búcsút az elhalálozott elnöktől, aki ti­zenegy éven át vaskézzel és becsvággyal formálta száz­millió pakisztáni sorsát, rá­nyomva személyiségének je­gyeit az ország bel- és kül­politikai arculatára egyaránt. A kétórás gyászszertartás­ra szerte az országból ér­keztek emberek. A temetés alatt semmiféle rendbontás nem történt. A hatóságok egyébként is rendkívül szi­gorú óvintézkedéseket tettek bármiféle incidens megelő­zésére. Felfüggesztették a szczecini kikötő munkáját Lengyelországban válto­zatlan a helyzet, a sztrájk megbénította sziléziai bá­nyákban és Szczecinben, ahol a központi kikötő munkáját vasárnap felfüggesztették, mi­vel reggel hatig nem vették fel a munkát a dolgozók. To­vább tart a munkabeszünte­tés a város tömegközlekedé­sében is. Mint Jerzy úrban, a kor­mány szóvivője az MTI tudó­sítójának telefonon elmondta, az ország vezetése „számolva a legkülönfélébb eshetőségek­kel, megteszi a szükséges in­tézkedéseket”- Hivatalos var­sói források ugyanakkor cá­folták, hogy Felső-Sziléziá­ban rendkívüli katonai jelen­lét lenne és rendőri erőde­monstrációt folytatnának. A szóvivő megerősítette, hogy behívják azokat a fia­tel bányászokat, akik a ka­tonai szolgálatot elhalasztva, vagy a tényleges szolgálat helyett mentek el bányász­nak. úrban szerint ez telje­sen természetes döntés, hi­szen a kedvezményt a bányá­ban végzett munkáért és nem a sztrájkokért kapták. A szóvivő ugyanakkor nem kí­vánt számokat közölni a beJ hívottakról. Közben a PAP lengyel hír- ügynökség jelentése szerint néhány sziléziai bányában egyre veszélyesebbé válik a bányabiztonság helyzete, mert a művelésből kivont tárnák­ban fokozódik a metánrobba­nás és vízbetörés lehetősége. Az Andaluzja nevű bányá­ban az igazgatóság vasárnap reggel a bányamentő alaku­latok mozgósítása mellett döntött, mivel a sztrájkolok nem járultak hozzá, hogy a rendkívüli bányabiztonsági egységek a mélybe szánja­nak. A „Morcinek” bányában vasárnap délelőtt még tár­gyalások folytak — eredmény nélkül — az üzem vezetősé­ge és a sztrájkolok között a szükséges biztonsági intézke­désekről. i Válsághangulat Londonban Válsághangulat lett úrrá Londonban azt követően, hogy az IRA tömegmészárlást okozó bombamerényletének hírére Margaret Thatcher miniszterelnök — szabadsá­gát megszakítva — rendkí­vüli haditanácsot tartott szombaton este a hadsereg vezetőivel és az északír ügyek miniszterével. A szi­getországban általános az a vélemény, hogy az IRA és a brit kormányerők 20. éve tartó ..hosszú háborújában” új szakasz kezdetét jelzi az észak-írországi Tyrone me­gyében szombatra virradó- lag végrehajtott merénylet, amelyben nyolc brit katona vesztette életét és további 27 szenvedett többé-kevésbé súlyos sérüléseket. Földrengés Hepálban és Indiában Hatalmas erejű földrengé­sek rázták meg Nepál ke­leti körzetét és India észak­keleti vidékét vasárnap haj­nalban. A rengések csak­nem egy percig tartottak. Nem végleges adatok szerint a természeti katasztrófában több százan vesztették életü­ket, a sebesültek számát ez­rekre teszik. A legtöbben az összeomló épületek alatt lelték halálukat —, ám nem tudni pontosan, hogy a kár­tyavárként összedőlt házak és viskók hány embert te­mettek maguk alá. A földmozgás hajnali fél ötkor történt a Himalája ke­leti nyúlványainál elterülő vidéken. Tizenöt perccel ké­sőbb utórezgéseket is észlel­tek. A földrengések epicent­ruma minden bizonnyal az indiai—nepáli határ közelé­ben, Udaipur környékén volt. A megfigyelő állomá­sok rögzítése szerint a ren­gések erőssége elérte a nyi­tott Richter-slkála 5,7—6,5 fokozatát. A körzetben fél évszázada nem volt ilyen pusztító természeti csapás. 1934-ben egy 8,4 erősségű földmozgás több mint tíz­ezer embert ölt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom