Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 1.. HÉTFŐ Grósz Károly hazaérkezett Amerikából (Folytatás az 1. oldalról.) Grósz Károly, a program Során több alkalommal találkozott a sajtó képviselőivel, valamint 1 a magyar emigráció tagjaival. Az e találkozókon szerzett tapasztalatairól kifejtette: — Itthon „borítékoltam’' nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy fejtesznek. Ezek között szerepéit az erdélyi magyarság problémája, 1956, a Nagy Imre évfordulóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalás eredménye Volt, ahol a válaszomat elfogadták, volt ahol megfagyott a levegő. Ez együttjár a politikával. Nem azért mentem, nagy mindenki egyetértsen velem. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette: tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek ' egyet azzál, hogy külföldi lökeérdiekeltségű vállalatok működjenek hazánkban. Ezután így folytatta: Emlékeztetni szeretnék arra. hogy a kormányprogramban ezt leírtuk, csak az ..tolvajnyelven” van megfogalmazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy, hatá- íc ztunk: a magánbefektetések arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi működő tőke előtt. Ehhez természetesen törvényes garancia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd várhatóan a társasági törvény. Az országot nem akarjuk kiárusítani — hívia fel a figyelmet. — A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt — nem ez a dolga. Gazdaság- szervező szerepét kívánja erőteljesebbé' tenni. A sűrű program kellemes állomása volt Disneyland. Az itteni megbeszélésekről a miniszterelnök tájékoztatásként elmondta: megtekintette a meseországot, s megbeszéléseket folytatott Amerika első számú vidámparkjának vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy amennyiben megkapjuk az 1995-ös világkiállítás társ- rendezésének jogát — erről februárban döntenek —, a különböző létesítmények építésénél Disneyland is szerepet kap. A részletek megtárgyalására a közeljövőben kerül sor Magyarországon. Az amerikai, illetve kanadai fogadtatásról érdeklődő kérdésre a főtitkár úgy nyilatkozott: — Nagyon jó hangulatú fogadtatásban részesültem a kint élő magyarok körében is. Néhány helyen szerveztek ugyan, kisebb tüntetéseket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek bennünket, vezetőket valamennyien, de az országot szeressék, ne minket. Ro- l^onszenvvel, örömmel fogadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szerkesztőivel. Az volt a benyomásunk, hogy ezt jónéven vették, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör abból is lemérhető — mint ahogy nagykövetünk tájékoztatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetségének fogadásán korábban ennyi neves közéleti személyiség nem vett részt. Ez annak a nemzetközi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov— Reagan találkozó következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találkozósorozata nem így sikerül, ez a látogatás nem ilyen légkörben zalik. Óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis országok közeledésében betölt. Ez a nemzetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni — mondotta végezetül Grósz Károly. (MTI) Reagan üzenete a magyar néphez A, tv-híradó stábja, amely Grósz „Károly1 íőtitkár.-miniszterelnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Rea- gannek, az Egyesült Államok elnökének .a., magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti tv-híradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez. — mondotta elöljáróban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel és az Egyesült Államok több tájára is eljutott. Önök is tudják: az amerikai—magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhetnek a magyar bevándorlók tevékenységének. Az Egyesült Államokban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek, és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a Nobei-díjas tudósok között Szent-Gvörgyi Albertet és Wigner Jenőt. Nemsokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Ame. rika nyújthatott menedéket a második világháború idején. Ma azonban helyesebb ha előretekintünk. — Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szélesebb teret biztosítanak a magánvállalkozásnak és segítik az erősödő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföldi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő határozott előrehaladás jobb esélyeket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették. hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politikai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mértékben osztjuk. — Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években, számos területen, folyamatosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja, az üzleti turistaforgalom fejlődését országaink között. Reméljük. még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvözöljük azokat a magyar utazási köny- nyítéseket, amelyek következtében egész biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok feljesztésére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet— nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagodnak, és sikereiekhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és isten áldja önöket! — zárta szavait az elnök. (MTI) Szerb kisebbség Romániában Franc Setinc nyilatkozata Tüntetés Jerevánban Mintegy 250 ezer embei vett részt péntek este -Jerevánban azon a tömeggyűlé- sen, amelyet a betiltott' örményországi Karabah-bizott- ság hívott össze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatatlannak nevezték a Legfelsőbb Tanács Elnökségének (LTE) Kara- bah-hegyvidék ügyében hozott határozatát — erről tájékoztatta az MTI moszkvai tudósítóját hiteles jereváni forrás: A helyszíni beszámoló szerint a nagygyűlésen újabb sztrájkfelhívások nem hangzottak el Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszláviával. Erről számolt be szombaton Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) Elnökségének tagja sajtóértekezletén. Ez volt az első eset, hogy magas- rangú jugoszláv tisztségviselő nyilatkozott e kérdésről a nyilvánosság előtt. ..Román tisztségviselőkkel tartott megbeszéléseinken többször is felhívtuk figyelmüket a jugoszláv kisebbségek helyzetére. Elutasító válaszuk mindig úgy hangzott hogy Romániában megoldották a nemzeti kérdést. Ez azonban nem felel meg a tényeknek” — mondotta Setinc. A jugoszláviai statisztika kimutatása szerint mintegy ötvenezer szerb él Romániá- bap, elsősorban Temesvái környékén. A Vecsernje Novoszti című belgrádi lap a közelmúltban élesen bírálta a szerb kisebbség elrománosí- tására irányuló bukaresti politikát. it MIX. pdrtértekezlet utón Gyakorlati tetteken a sor Az SZKP Központi Bizottsága pénteki ülésén határozatot hozott a XIX. országos pártértekezlet határozatainak megvalósításáról. Ez mindenekelőtt kötelezi a különböző szintű pártszerveket, hogy tevékenységükben a konferencia döntéseinek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák minden erejüket. A kommunisták kezdeményezőkészségére építve a KB-hatá- rozat harcot hirdet a bürokratizmus, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség és más káros jelenségek ellen. A Központi Bizottság jóváhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politikai Bizottság dolgozott ki az ország élelmiszer-ellátásának javítására. Egyúttal megbízta a szovjet kormányt, a köztársasági minisztertanácsokat és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB terve alapján dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket az élelmiszer-ellátás javítása, érdekében. A testület ezzel párhuzamosan elfogadta azokat a terveket, amelyeket a XIX. pártkonferencia alapján a minisztertanács terjesztett elő a kereskedelem, a lakossági szolgáltatás fejlesztése céljából. Az SZKP központi Bizottsága célul tűzte a köztársasági KB-k és más, alsóbb szintű pártbizottságok elé, hogy a XIX. pártértekezlet határozatainak megfelelően a közeljövőben tegyenek határozott lépéseket a pártbizottságok és a tanácsi szervek funkcióinak szétválasztása érdekében. Ennek keretében erősítsék a tanácsok felelősségét területük társadalmi-gazdasági fejlődéséért, fokozzák önállóságukat. A jövőben meg kell szüntetni a pártbizottságok és a tanácsi vb-k által hozott közös határozatok gyakorlatát, határozottan elejét kell venni annak, hogy a pártapparátus munkatársai beavatkozzanak a tanácsi szervek munkájába.' Az ülésen jóváhagyták a pártapparátus átalakításának alapvető irányait, s a határozat értelmében ezt a munkát az év végéig kell befejezni. Az SZKP KB szükségesnek ítélte, hogy mindenféle ki- , egészítő rendelkezések nélkül a pártszervezetek a gyakorlatban valósítsák meg a pártértekezletnek a pártélet további demokratizálásáról hozott határozatait. A KB határozatában ezzel összefüggésben hangsúlyozza a küszöbönálló beszámoló és vezetőségválasztó időszak elvi jelentőségét. A testület fontosnak tartja megjegyezni, hogy a pártértekezlet szellemének, demokratikus légkörének és kritikai hangvételének el kell jutnia minden alapszervezetbe. A KB határozata értelmében haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a politikai rendszer reformja érdekében. Ezért a testület szükségesnek tartja, hogy még idén októberben bocsássák országos vitára az alkotmány egyes cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartalmazó tervezetet, valamint a népi küldöttek választásáról szóló törvény- tervezetet. E választásokat 1989 márciusában kell megtartani s biztosítani kell, hogy az új államhatalmi szervek 1989 decemberében munkához láthassanak. Az alkotmánymódosításban és a törvények előkészítésében a XIX. pártértekezlet ajánlásait, valamint a jelen KB- ülésen elfogadott irányelveket kell figyelembe venni. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé kell terjeszteni az államhatalmi és igazságügyi szervek reformjának kérdéseit. A szovjet parlament ülésére megvitatásra kell előterjeszteni a politikai intézményrendszer reformjának megvalósításával összefüggő alkotmánymódosítások, a választási rendszer és a bíróságok tevékenysége megújításának tervezeteit is. A pártkonferencia határozatainak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hívni a népi küldöttek kongresszusát, amely megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, és dönt a többi, hatáskörébe tartozó országos állami szerv létrehozásáról is. Ezt követően a Legfelsőbb Tanácsban meg kell kezdeni az ifjúságról, a szakszervezetek jogairól, a társadalmi egyesülésekről, a sajtóról szóló törvények tervezeteinek kidolgozását. A KB ugyancsak szükségesnek tartja a helyi önkormányzatról szóló törvény kidolgozását 1989-ben. A nemzetiségi kérdést érintve a KB úgy foglalt állást, hogy a figyelmet a pangás időszakában keletkezett . káros jelenségek felszámolására, á pépek és nemzetiségek társadalmi, gazdasági és szellemi igényeinek tényleges érvényesítésére kell összpontosítani, és határozottan szembe kell szállni azokkal a peresztrojkaellenes erőkkel, amelyek nacionalista és soviniszta érzelmeket szítanak. Ezzel párhuzamosan szükséges a nemzetiségek közötti kapcsolatok jogi alapjainak rpegszilárdítása, a politikai munka erősítése, és a szocialista internacionalizmus következetes elmélyítése. A KB azzal bízta meg a köz- társasági és területi pártszerveket, hogy jövő év elejére készítsék elő a nemzetiségekkel kapcsolatos dokumentumokat, az e kérdéssel kapcsolatos KB-ülésre. (MTI) Genscher—Sevardnadze találkozó Tartalmas szovjet—NSZK eszmecsere Hans-Dietrich » Genscher nyugatnémet és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szombati moszkvai találkozóján megelégedéssel nyugtázta a szovjet—nyugatnémet politikai párbeszéd tartalmasságát, növekvő intenzitását — ol" vasható a külügyminiszteri találkozóról vasárnap nyilvánosságra hozott .TASZSZ- jelentésben. Genscher — aki a szovjet kormány meghívására, a külügyminiszteri konzultációkról aláírt jegyzőkönyv értelmében rövid munkalátogatást tett a Szovjetunióban — szovjet kollégájával, a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és kilátásait tárgyalta meg, illetve időszerű nemzetközi kérdéseket vitatott meg. A két miniszter egyetértett abban, hogy a nemzetközi helyzet jelenlegi kedvező alakulása jó feltételeket teremt a nyugatnémet—szovjet kapcsolatok jelentős mértékű fejlődése számára. A Szovjetunió és az NSZK fontos szerepet játszhat az új európai gondolkodásmód kialakításában, előrevivő kezdeményezésekkel léphet fel földrészünk érdekében — hangoztatta Eduard Sevardnadze. A felek egyetértettek abban, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, és Helmut Kohlnak, az NSZK kancellárjának elkövetkező találkozói jól érzékeltetik majd a kétoldalú viszonyban bekövetkezett, kedvező irányú változást. A tervezett találkozók jó alkalmat kínálnak e kapcsolatok további fejlesztésére, konkrét gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális, környezetvédelmi és egyéb megállapodások megkötésére. A szovjet fél rámutatott a kölcsönösen előnyös szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés politikai jelentőségére, arra, hogy a szovjet gazdasági reformok ugyancsak elősegítik az eredményes együttműködést, az új formák felkutatását. A Szovjetunió részvételt ajánl a nyugatnémet cégeknek olyan nagyszabású programokban, mint a szovjet könnyűipar és élelmiszeripar * korszerűsítése, a Kola-félsziget természeti kincseinek kiaknázása, Nyu- gat-Szibéria kőolaj- és földgázkészletének közös hasznosítása. Jó együttműködési esélyek mutatkoznak a világűr békés célú meghódításában és az atomenergia békés célokra történő fel- használása, a műszaki szakemberek képzésében, az orvostudományban és a gyógyászati technikában. Sevardnadze ugyanakkor említést tett a gazdasági együttműködés fejlődését fékező tényezőről, például a COCOM-listáról, vagy az EGK-n belüli kvótákról. A kétoldalú kapcsolatok további kérdéseit áttekintve rámutattak arra a pozitív szerepre, amelyet a két ország külügyminisztereinek konzultációi töltenek be. A két, ország egyformán fontosnak tartja a biztonsági és a leszerelési kérdéseik megítélésében mutatkozó, mind nagyobb kölcsönös egyetértést. Ezzel kapcsom latban a szovjet diplomácia vezetője felhívta nyugatnémet kollégája figyelmét Mihail Gorbacsov új, Varsóban előterjesztett javaslataira, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének varsói kezdeményezéseire. Genscher válaszában üdvözölte azt a tényt, hogy ' a szocialista országok készek jelentősen csökkenteni európai fegyveréé erőik létszámát és hagyományos fegyverzetüket, és készek haladéktalanul tárgyalást kezdeni erről a témáról. A találkozón áttekintették a bécsi utótalálkozó munkáját. Megerősítették, hogy tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával mielőbb be kell fejezni a találkozót. Hangsúlyoztak, hogy a még nyitott kérdések eldöntéséhez politikai akaratra és építő jellegű erőfesztésekre van szükség. Végezetül megállapították, hogy a két ország azonosan ítéli meg a vegyi fegvverek betiltásának kérdését, s üdvözölték a KGST és az EGK közötti hivatalos kapcsolatfelvételt. (MTI)
