Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK Mi található a városházán ? Képi ellenőrzés, köjál, adóhivatal... Még ma is gyakran hallani a kérdést: Mi található a városi tanács mellett (fölött) a városházán? A kérdésekre az alábbiakban kaphatnak választ olvasóink: Az első emeleten a Vöröskereszt városi vezetősége osztozik a tanács szakigazgatási szerveivel. Egy szinttel fölöttük a városi népi ellenőrzési bizottság irodáit találni. A 240 salgótarjáni népi ellenőr tevékenységét irányító függetlenített elnök és az ügyviteli alkalmazott alig egy hónapja költözött át a Vörös Hadsereg úti családi házban berendezett irodából, s azóta másfélszeresére növekedett a személyes bejelentések száma. A bizottság az ügyfelek panaszainak kivizsgálása mellett évente hét-nyolc témavizsgálatot is folytat. A Hungária Biztosító Nógrád Megyei Igazgatósága, a salgótarjáni általános fiók és a megyei gépjármű-kárrendezési fiók a harmadik emeleten kapott helyet. A biztosítónál 19 ezren kötöttek cascót, kétezren egyéni balesetbiztosítást és ezren CSÉB-biztosítást. Adataik szerint évente, átlagosan hétezer járműben keletkezik kár, melyekre a legtöbbször tíztizenkétezer forintot fizet ki a biztosító. Aki a KISOSZ megyei szervezetének titkárságát keresi, annak a negyedik emeletre kell felmennie. A szervezetnek jelenleg 484 nógrádi kiskereskedő a tagja, akiket minden második héten pénteken vár a városházán érdek- védelmük jogsegélyszolgálata. Ezen a szinten található a körzeti postahivatal megyei hírlaposztálya is. Ez a hivatal intézi a lapterjesztés ügyes-bajos teendőit. Számftógépes nyilvántartásuk szerint a nógrádi olvasók havonta 2 millió 300 ezer darab újságot fizetnek elő, illetve vásárolnak meg, ami 8—10 millió forintos bevételt jelent. A szomszédban hat irodát bérel a városi közeg észségügyi-j árvány- ügyi felügyelőség. Az itt dolgozó egészségőrök és felügyelők a tanácsi intézmények, vagy a vendéglátó egységek higiéniáját ellenőrzik. Mint elsőfokú hatóság, bírsággal, sőt szabálysértési eljárással, is jogukban áll érvényt szerezni az előírásoknak. A folyosó átellenes vé-, gébé a MA VOSZ megyei intézőbizottsága költözött. Itt többnyire a megyei fővadászt lehet „utolérni”. A negyedik emelet a városi polgárvédelmi parancsnokság székhelye is egyúttal. Többek között innen irányítják az üzemek szakalegységeinek kiképzését az esetleges balesetek, katasztrófák következményeinek felszámolására. Az ötödiken az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága dolgozik — sajnos, a belföldi társasági-vállalkozási osztálya nélkül, amelynek már nem sikerült helyet szorítani a városházán. A hatodik emelet a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságáé, ahol a különféle. gazdasági folyamatokról készítenek számokkal jellemezhető jelentéseket. Képek a régi tanácsházáról És ez már a múlt Egy éve még mindenki bizonytalan volt: Mi lesz a sorsa a tanácsháza épületének, lebontják vagy megmarad? Szíve szerint a városlakók többsége a megmaradásra szavazott volna. Hogy miért is? Az emlékek miatt, mert jöttek ki ennek a háznak ajtaján olyanok is, akik lakást kaptak... No, meg a fennmaradás mellett szavaztak volna sokan azért is, mert tetszett nekik az épület, a sok modern vonalú építmény mellett egy fél évszázaddal előtti stílus, üde színfolt. Ám a műszaki vélemény mást mondott: nedvesek a falak, baj van az állékonysággal, elavult a tetőszerkezet, a felújítás nem érné meg. És hát milyen célra? Voltak, akik látatlanban megkérdőjelezték a műszaki véleményt. Mondván, hogy az csak egy vélemény, s lehet, hogy más szakértők más véleményt adtak volna. Mindenesetre az épületet sokan sajnálták, emlegették a lakáshiányt, a műemléki jelleget. Érvelésük, féltő, gondos fogalmazásuk tiszteletre méltó ragaszkodást takartak. Nemcsak az épülethez, a város dolgaihoz, gyarapodásához, szépüléséhez. Az épület és a hétvégi robbantás már a múlté, De a városhoz ragaszkodás megőrizendő s nem múlhat. Elöljáróság Somoskőújfaluban Lelkes gazdák, nemes célok A köztudat szerint, ha valaki peremkerületben £1, bizonyára hátrányos helyzetű. Talán .azért alakult ki ez a szemlélet, mert a város fényei mellett szürkének, kopottnak elhanyagoltnak tűnnek a külterületek. Zagyvaróna, Somlyóbánya, Somoskőújfalu, hogy csak néhányat soroljunk a megyeszékhelyet övező . települések közül. Valamennyinek sajátos arculata van, s ha az ember szakít kdöt arra, hogy tüzetesebben szemügyre vegye C tájékokat, felfedezi a bennük rejlő színeket és ^ehetőségeket is. A* viszont igaz, hogy ezek kiaknázásához lelkes gazda, törődés és némi pénz szükséges. Ezért' értesültünk örömmel arról, hogy a peremkerületek közül Zagyvarónán és Somoskőújfaluban elöljáróság alakult. Olyan, helyben működő tanácstagi csoportok ezek, amelyek jó ismerői a napi gondoknak, bajoknak, ugyanakkor kapcsolatban állnak a város tanácsával, mintegy közvetítő, informatív szerepet töltenek be a lakosság és a „nagy hivatal” között. Hogy hogyan, mi módon, erről érdeklődtünk Angyal Albintól, aki ez év áprilisától Somoskőújfalu elöljárója. — Egy kicsit messzebbről kezdeném. Nevezetesen azzal, hogy amikor Somoskőújfalut Salgótarjánhoz csatolták 1977-ben, egy kicsit reménykedtünk abban, hogy meggyorsul a település fejlődése, megoldódnak olyan problémák, amit a volt tanács szűkös anyagi keretéből nem sikerült rendezni. Mert úgy voltunk vele, hogy a kevéske pénzünket oda tettük, ahol a legnagyobb szükség volt' rá. Nos, az indulás jól is sikerült, mert a társadalmi munkában kibővített iskola mellé tornatermet tudtunk építeni, a városi tanács támogatásával Az utóbbi években a helyi pártszervezet kezdte mondogatni, ügy érzik az emberek, hogy elhanyagolják t körzetet a városiak, nemigen jut a közös kalapból útburkolat-javításra, csapadékvíz-elvezetésre. Pedig ez utóbbi mindennapos probléma a helybélieknek. No, szóval, volt egy kis elégedetlenség. — ön, akkor még mint tanácstag továbbította ezt a város felé? — Szóvá tettük a tanácsüléseken, de a meghallgatáson túl nem sikerült eredményt elérni. Aztán az is érdekes ám, hogy az önállóságunkkal megszűnt a faluban az emberek aktivitása, a Hazafias Népfront, a pártszervezet arról panaszkodott, hogy szétesett a mozgalmi élet. Ezért fogadtuk örömmel a javaslatot hogy az önállóság érvényesülésére hozzunk létre elöljáróságot. — Hogyan esett önre a választás? — Somoskőújfalui vagyok, itt születtem, mindenkit ismerek, húszéves koromban már, tanácstag voltam, a műszaki egyetem elvégzése után ismét tanácstagként működtem. Hát talán ezért. — Milyen .jogai, kötelességei vannak egy elöljárónak? — Döntési jogunk van az utcák, településrészek elnevezéséről, bár ez nálunk megoldott. S a szociális segélyek elosztásáról, és ez már keményebb dió, mert a faluban sok idős él, bőví- ben vagyunk a hátrányos helyzetű családoknak, a veszélyeztetett gyerekeknek. Fő szempontunk, hogy a segély oda kerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá Már elkértük a városi , tanácstól a segélyezettek tavalyi névjegyzékét, hát nem mindig a legjobban rászorulóhoz jutott. Dehát a városnak nincs akkora hely- és emberismerete, mint nekünk itt helyben. Azért is szóltak már a lakók, hogy figyeljünk oda az iszákos, esténként garázdálkodó fiatalokra, rend legyen a faluban. Az elöljáróság csak akkor működhet erecünényesen, ha együtt dolgozik a helyi népfrontbizottsággal, a Vörös- kereszttel, a pártszervezettel. — Szeretnénk is egy fedél alá kerülni a fent elsorolt szervezetekkel, dehát ez sem egyszerű. A kultúrház elavult; a régi tanácsháza ütött-kopott, sokba kerülne a felújítása. Jelenleg azonban csak ez az egy megoldás kínálkozik, itt fogadjuk .minden szombaton reggel •kilenc lórától délig a panaszosokat, ügyfeleket. Emberibb környezetben természetesen jobb lenne. Terei, elképzelései, körvonalazódó programja van már a. somosi elölj íróságnak. A* tapasztalatokat azonban még gyűjteni kell. hogy áz elképzelések valóra is váfeanak. — ícm — tVárosszépítő-hírek Tíznapos városszépítő tábort szervezett június végén negyven tarjáni gyermek részvételével a Salgótarjáni Városszépítő Egyesület. A megyeszékhely diákjai a Tóstrand és a Beszterce-la- kótelep „zöld környezetét” tették rendbe társadalmi munkában. ☆ Az egyesület taglétszáma lassú, folyamatos növekedést mutat. Jelenleg körülbelül száznegyven salgótarjáni a. tagja, s öt pártoló kollektíva és tizenhét jogi személy támogatja kezdeményezéseiket. ősszel szeretnék megalakítani az egyesület ifjúsági tagozatát. A cél minél több városszépítő diák megnyerése. Általános elvárás a leendő fiatal egyesületi tagokkal szemben, hogy nyitott szemmel járjanak a városban, s lakóhelyük és iskolájuk környékét tartsák rendben. ☆ Egy órát hiányolnak a Centrum Áruház és a Tanácsköztársaság téri park környékén városszépítőink .amelyet bármely irányból közelítve le lehet olvasni. A terveket többféle változatban készítik el, s ezek képeit a József Attila Városi és Megyei Művelődési Központ bejárata előtt tekinthetik majd’ meg az érdeklődők. Közülük mindenki kedvére választhat, s az ál- itala legjobbnak ítélt válto- "zatra a kihelyezett urna és szavazólap segítségével voksolhat. .. "fr A tekintélyes kirándulóforgalom miatt helyre kellene állítani a Karancs- kilátót. E létesítmény gazdáját azonban a mai napig sem sikerült megtalálni... A kinek április elején volt garanciális javítani yaló Videoton készüléke városunkban, meglepődve tapasztalhatta, hogy egyik szerviz sem vállalja. A legkiterjedtebb szervizhálózatot üzemeltető Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat Elektron leány- vállalata érve szinte megdönthetetlen: nem volt érvényes szerződésük a Videotonnal. — Az előzményekről csak annyit — mondja Bizják István, a leányvállalat igazgatója —, hogy január elsejétől átszervezték a VT vevő- szolgálatát. Üj neve: Videoton Elektronikai Kereskedelmi és Szolgáltató Leány- vállalat. Az önálló alapokra helyezett gazdálkodás — mellesleg érthetően — új szerződéseket is indokolt. Csakhogy korábban nagyrészt szóbeli megállapodásokban rögzítettük az együttműködés, azaz a márkaszervizes feladatok feltételeit. Bonyolítja az eligazodást, hogy mi a RAMOVILL-en keresztül lettünk a VT partnerei, „aki” szinte kiosztotta a bérmunkát, tetemes haszon reményében. Mivel azonban a RAMOVILL-el megszűnt a szerződéses kapcsolat, áprilistól már nem fogadtak el A szerviz ugyanaz, csa le,»» tőlünk számlát, tehát szüneteltettük a garanciális javításokat. Hogy a tulajdonosok garanciális joga ne szenvedjen csorbát, pár nap múlva úgy döntöttünk, hogy mégis folytatjuk ezt a tevékenységet. , Ehhez persze az is kellett, hogy április 21-én mégiscsak aláírják az új szerződést, immár közvetlenül a VT leány- vállalatával. Ebben viszont — kínos meglepetésként —, az állt, hogy színes televíziókat csak a helyi márkaszerviz megbízása alapján vállalhatnak garanciális javításra. — Ha teszem azt Mátra- almáson meghibásodik egy VT márkájú gép, lehet, hogy csak egy hét múlva jut ki oda a szerelőjük — teszi hozzá Bizják István. — Mi gyakrabban „túrázunk” arrafelé. A színes tévéből származó bevétel ugyan csekély, de jócskán számíthat a lakossági szolgáltatások arányát tekintve, ami számunkra kötelezettség- Szabó Ferencet, a VT említett leányvállalatának szolgáltatási és termelési igazgatóhelyettesét is erről faggattam : — A nagy értékű VT-beren- dezések márkaszervizeiébe számunkra presztízskérdés, s lényegesen olcsóbb, mint a bérmunka. Adott esetben akár létszámbővítésre is vállalkozunk, hiszen az innen beérkező információ számunkra — a gyártásban — nélkülözhetetlen visszacsatolás. Jelenleg 25 városban 280 fővel dolgoztatunk és 102 szervizzel állunk kapcsolatban, immár szerződés alapján. A salgótarjáni „szünet” számomra azért érthetetlen, mert eddig is jól együtt tudtunk működni, másrészt mi időben kiküldtük a szerződéskötés időpontjáról szóló értesítést. A vállalat igazgatója ünnepségre hivatkozva mondta le a dátumot. Végül hozzátenném, hogy az önálló gazdálkodás szülte azt a kényszert, hogy a haszonleső vállalatokat kiiktassuk a szerződéses láncból, ezért szükséges a közvetlen megállapodás — hangzott Szabó Ferenc véleménye. (—th)
