Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON, ü TELEXEN ÉRKEZETT Amikor meglátják őket, sokan a gombjukhoz nyúlnak, mások páros szürkét, törött ablakot kiáltanak — a kéményseprő megjelenése kedvet derítő színfolt életünkben. Nekik, ahogyan újabban mondják: a tüzeléstechnikai szakembereknek, aligha színes az életük. Legfeljebb fekete és sötét a sok kémény járástól, a füstnyomások próbájától. A vanyarci Hugyecz Pál is már 22 esztendeje járja a megyét, naponta tucatnyi kilométert megtéve. „Újabban a kazánokat is ellenőrizzük, aztán többen tanácsokat kérnek a füstelvezetésre. Akad persze, aki a lottó kitöltéséhez kér számokat! Magam is lottózom — mondja —, de eddig nem járt eredménnyel, pedig naponta látok kéménysep rőt. Most éppen új társammal, Gyurik Józseffel járom a településeket Drégelyp alánktól Szentkútig. Visszük a szerencsét, és a munkánkat, hogy télen mindenkinek meleg lehessen a lakása". — kulcsár — Naponta lát kéményseprőt I fejlettebb munkakultúráért Olvasóink kérdésére Pszichológiai labor és videostúdió „Finoman" robbantottak Idftsek gondozása a Narancs mentén „Ehhez a munkához emberség kell" — Én vagyok itt a legfiatalabb — jegyzi meg nevetve Sasvári Józsefné, a ka- rancsaljai Fészek klub egyik tagja kézimunkázás közben. Tekintete derűs és bizakodó: mióta egyedül él, az ott-' honi munka és a klubtársak hangolják jókedvre. — Ha éjjel-nappal egy- végtében csinálnám, akkor is lenne dolgom mindig — mondja ő, és a családját, az unokákat említi, akiknek szebbnél szebb holmikat köthet, szörpöt, befőttet készíthet télire. Most egy habfehér menyasszonyi kardigánon dolgozik, ezért üldögél másodmagával külön a többiektől a Fészek barátságos társalgójában. Egy másik, félhomályos helyiségben tízen-ti zenketten ülnek körül egy jókora asztalt, azon fénylő tűzőgép- kapocs hegy, szódásszifon és egy piszkéstál. Bütykös ujjak illesztgetik a dobozvégeket. Itt nincsenek süppedő szőnyegek, csak egy jókora repedés a falon, még rádió sem szól, a körülülők mégis jókedvvel dolgozgatnak, tréfálkozva mutatják be egymást: — Pali bácsi a mi nevette- tőnk, nyolcvanhárom évig Pali bácsi a nevettető várt arra, hogy eltörhesse a karját — böki meg szelíden asztalszomszédját Bavasz Aladárné. — 0 a mi gavallérunk, rózsát és maga készítette befőttet hoz nekünk— Láttam ám tegnap is, amint a kerítésen átadta Pali bácsinak a tiszta ruhát — „árulkodik” Ravasznéról Hives Józsefné. Menczelné sóhajtva tereli a munkára a szót: — Többet kéne ezért adni pár száz forintnál. Ügy elfárad estére a hátunk, derekunk. — Nem a pénzkereset csalogat ide bennünket — szól rá Bakosné, mire többen bólogatnak. — Hasznosan töltjük az időnket, bolondozunk és marakodunk, emlegetjük a múltat és örülünk egymásnak. A harminc férőhelyes klub a karanesaljai székhellyel működő területi gondozási központ egy része. A gondozást, munkát Lahos Józsefné irányítja: kilenc Karancs menti községben kell felkutatni, hogy kik a rászorulók, s milyen mértékben. A helyi tanácsok maximális segítséget nyújtanak ehhez. Lahos Józsefné személyes tapasztalatairól beszél: — Tennivalóink leg:,ebe • zebbike vállalkozók —• tiszteletdíjas gondozók keresése. Talán azért, mert ehhez a munkához ember-' ség kell, s az idős, beteg ember nem fogad el bárkit A fiatalabbak közül csak a gyeden lévőket tudjuk be- szervező így a gondozói többség« nyugdíjas korú. ök — mint mondják — azért gondoskodnak másokról, mert bíznak abban, hogy lesznek, akik velük is megteszik ugyanezt. Jelenleg hat hivatásos és hetvennégy tiszteletdíjas, 125 magatehetetlen, ágyhoz, lakáshoz kötött ember mindennapi segítőtársa. Etes kolónialakásaiban igen sok idős ember él, a annál kevesebb fiatal, ezért ott a legnehezebb a rászorul lók ellátása. — Több gonddal, de sikerül megoldanunk ott is* Nagy könnyebbséget jelentene azonban, ha azokat, akik szociális otthonra várnak, valahol elhelyezhetnénk, s éjjebnappal megfelelő ellátásban részesíthetnénk. Erre a célra alkalmas létesítmény megépítését talán Karancslapujtőn tervezik. —■ mihalik Gazdaság és Milyen kulturális és széliem: háttérrel rendelkezünk reformelképzeléseink megvalósításához? — tették fel a kérdést a salgótarjáni népi ellenőrök. A gazdaság és a művelődés főbb összefüggéseit négy vállalatnál vizsgálták meg, s megállapításaikat a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén összegezték. E szerint az üzemek vezetői leginkább az oktatásra helyezik a hangsúlyt, tő céljuk a munkakultúra színvonalának emelése. A művelődési célú kiadásoknak ezért többnyire a felét fordítják a továbbképzések, tanfolyamok szervezésére és ösztöndíjak alapítására, a többit pedig egyéb művelődési célokra, rendszerint a vállalat művelődési otthonának működtetésére szánják. A megfelelő szakemberek utánpótlása mindenütt kiemelt fontosságú feladat. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tanulmányi ösztöndíjjal oldják meg ezt a problémát, bár a jelentkező szakemberszükségletet így sem tudják maradéktalanul kielégíteni. Gond a kovácsolószakma utánpótlása. Az öblösüveggyárban ifjúsági takarékbetétet nyitnak azok számára, akik az üvegfúvópályát választják. Családi Nagyapjának bátyja, Kari Dönitz, Hitler híve és a Harmadik Birodalom haditengerészetének főparancsnoka volt. ö maga a békéért és a leszerelésért tüntet. Az 1943-ban Sziléziában született dr. Manfred Dönitz korbaohi orvos a békemozgalomban dolgozik, és a Nemzetközi Orvosmozgalom Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) nevű 1986-ban Nobel-díjat kapott szervezet tagja. „Arra a következtetésre jutottam művelődés Itt ugyanis ebben a szakmában mutatkozik hiány. A továbbképzés különböző formái, a felnőttoktatás minden vállalatnál több évtizedes múltra tekint visz- sza. Ennek szervezésekor az üzemek munkatársai a megváltozó termelési szerkezet követelményeit veszik figyelembe. A felnőtt- szakmunkás-képzéssel elsősorban a hiányszakmák igényeit kívánják kielégíteni, s emellett a második szakma elsajátítását, a második diploma megszerzését is ösztönzik. Az általános iskolát sem végzett dolgozók száma fokozatosan csökken. Ezt adminisztratív intézkedéssel érik el a vállalatok, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár például fel sem veszi ezeket az embereket. Az egyetemisták és főiskolások részére rendszerint pályázatokat írnak ki, bár ezekre kévé? a jelentkező, gépészmérnökök, kohómérnökök, vegyipari gépészek vagy kereskedelmi szakemberek több álláslehetőség közül választhatnak a megyeszékhelyen. A munkakultúra javítása érdekében pszichológiai labort hoztak létre a síküveggyárban, az SVT-ben pedig videostúdió kialakításával segítik az új technológiai folyamatok mielőbbi elsajátítását. tanulság — jelentette ki —, hogy sem a katonának, sem az orvosnak nem szabad egyedül csak foglalkozásával törődnie.” Elsősorban idősebb betegei kérdezősködnek nagy nagybátyja felől. Kari Dönitzet maga Hitler jelölte ki 1945-ben utódául. Dönitz három hétig volt a birodalom elnöke, azután az angolok letartóztatták és Nümberg- ben 10 évi börtönbüntetésre ítélték, amelyet a spandaui börtönben töltött le. A rekordok Franciaországa Áz iszákosok megyéje Olvasóink kérdéseit továbbítottuk az illetékeseknek a volt városháza' robbantása kapcsán. Szabó Miklós alezredestől, a megyei polgárvédelmi parancsnokság törzsparancsnokától a következőket tudtuk meg. Az épületek robbantással történő bontása tulajdonképpen ,,erőkímélő”. A műveletet nagy-nagy körültekintéssel végezték a Nógrádi Szénbányák és a Tatabányai Szénbányák szakembereinek a bevonásával. Egy tatabányai szakember javaslatára az épületet szalmabálákkal vették körül, s 800 lyukat fúrtak belülről a falakba, a robbancjtöltetek elhelyezésére. A bányai robbantásoknál használatos tolóhatású robbanóanyag hatására az épület romba dőlt, ^ csupán egy épület-betonpillér ..lógott ki” a számításokból, ami kidön- tött egy villanyoszlopot. A szakemberek sérülésmentesen. „finoman” robbantottak. Különös ország Francia- ország: egységes földrajzi helyzeténél fogva közös történelme egybegyúrta, híres jakobinus centralizmusa homogenizálta, mégis mennyi benne a különbözőség! A „statisztikai átlag” Franciaországa közelről nézveugyan- csak színes képet nyújt, többek között a rekordok területén is. Komoly felmérések szerint az elzásziak például a legjobb érettségizők: 1987-ben az elzászi diákok 79,3 százaléka maturált sikeresen, míg az országos átlag csak 69 százalék. A titok: szigorú előszelekció. a munkásszakmák becsülete, és kitartó komoly munka. A statisztikák rosszmájú- an rögzítik, hogy az iszákosok megyéje Morbihan. Lakosai szerint minden baj egyedüli oka a helyi speci- alitású mézsör, amelyben időnként bennemaradnak az elpusztult méhek, és ez fokozza az ital butító hatását. Legkevesebb a válás Cherben. Azt tartják, hogy a oher-i ember fatalista, nehezen mozdul, könnyen beletörődik a sors megpróbáltatásaiba. A megye ritkán lakott, alapvetően mezőgazdasági jellegű, nincsen el- és bevándorlás. Az emberek rossz házasság esetén sem szívesen válnak, hogy a földek egybemaradjanak. A szexközpont ma már nem Párizs, hanem a művészeiről is nevezetes Aix- en-Provence. A legerényesebb város címét BeMort vallhatja magáénak, nincsen egyetlen nyilvántartott prostituáltja sem. Paradox módon a kelet-franciaországi városban található a legtöbb gamizon is, de állítólag a katonák inkább családi körben töltik kimenőjüket... Egyedül nem megy... Tánctanfolyam a moszkvai Lihacsov autógyár kultúr- otthonában. A teríték A békés családban egy dolog váltott ki indulatokat, nevezetesen az, hogy a gyerek soványka volt- Soványka és ennek megfelelően rossz étvágyú is. Próbáltak vele mindent. Szidták, ha nem evett, dicsérték, ha igen, verték is, ha nem, jutalmazták, ha elvétve éppen igen. Hiába. Rituális szertartásokat megszégyenítő volt minden reggel. Apuka mesélt, anyuka énekelt, zseniális pedagógiai ráérzéssel elhatározták, hogy a gyerekkel együtt esznek, következésképp mindkét szülő hízni kezdett. A gyerek, mit tehetett szegény, tőle telhetőén védekezett. Elbújt, ha finom falatokkal megérkezett a nagymama, idősödvén kitanulta a hasfájás látszatának összes trükkjét, és ötéves korára megtanulta a büntetések elkerülésének tudományát is. Történt a minap, hogy akaratomon kívül családi drámára voltam hivatalos, ötéves kis barátom kisírt szemekkel szipogott, az apuka dúlt arccal beszélt valami olyasmit, hogy aki gyerekkorában nem őszinte a szüleivel, az felnőttkorában csibész lesz, de olyan igazi, mint a tartalmukban is fekete-fehér tévékrimikben a gonosztevők. . Kérdeztem, hogy mi történt, de erre az anyuka is sírni kezdett, az apuka meg éppen paprikavörösre változott, de annyira, hogy majdnem újra kezdte a veszekedést. Végül csak kiderült, hogy megfogadván egy lélektornász tanácsait új szokásként bevezették, hogy a legszebb porcelánnal terítenek a fiúnak a gyerekszobában és felváltva szolgálták fel neki a reggeliket. Nos, nem is volt semmi baj, mert mindennap elfogyott reggelenként a kis szelet pirítós, és ami a legfontosabb, a pohár tej is. A szalámi, hideg sültek megmaradtak ugyan, de a szülők tudták, hogy a tej nemcsak élet, erő, egészség, hanem olyan valami, amit nem lehet, megunni. Tíz napig béke volt a házban, de a tizedik napon feltűnt, hogy milyen aggasztó gyorsasággal fogynak a bögrék- Kutatni kezdték, és akkor kiderült, hogy azok tele tejjel ott sorakoznak a gyerek szekrényének a felső polcán. Nagy dolog volt ez, mert a felső polcot csak székről érte el a gyerek. Csitítottám a szülőket, majd beleunván ebbe, a gyerekkel kezdtem beszélgetni. — Miért dugtad el a tejet? — Mert nem szeretem... — De akkor mondd meg nekem, hogy mit szeretsz? — Mondd apuékn&k azt, hogy az aludtejet — mondta a gyerek, és nézett rám nagyra nyílt, könnyes szemekkel, reménykedően. A várakozással ellentétben ezzel az ártatlan hazugsággal a szülőket sikerült is megvigasztalnom. Elhitték: lehet, hogy a fiuk sohasem lesz kövér, de éhen veszni se fog. Megél a jég hátán is mert elneveti magát mellet te a harag. Bartba Gábor
