Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK A peremkerületek áruellátásáról Veszteséges boltok,sok probléma Vannak biztató jelek is Ha az ember városunk központjában sétál, £ a lakossági alapellátást szolgáló bolthálózatot vizsgálja, elégedetten nyugtázhatja; a centrumban mindent kielégítő az áruellátás, megfelelő számú üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. Salgótarján külső részeiben, a peremkerületekben már aggasztóbb a helyzet. Égy- egy — többnyire vegyesbolt jellegű p— üzlet, az melyben a külvárosban élők bevásárolhatják a háziasszonynak nélkülözhetetlen konyhai „kellékeket”, no meg a napi kenyeret, tejet és az alapvető élelmezési cikkeket. Á'Csepel Autó újabb „családtagja" Tizenegy szabadalom a salgótarjáni Szemtől A főmunkatársak nélkülözhetetlen munkaeszköze a számítógép. Széli Józseffel, a Sailgó- tarjáni Városi Tanács termelés-ellátási osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, miként ítélik meg a külterületi alapellátás helyzetét, mit tesz a tanács a helyzet javításának érdekében. — Elöljárójában elmondanám — kezdte Széli József —, hogy a város összességét tekintve a bolthálózat sűrű. Sajnos, azonban, hogy a peremkerületekben kevesebb a bolt. Ez az ott élők részéről egyfajta elégedetlenséget mutat, de a helyzetet nem javítja... — A jelen tehát 1 nem rózsás. Mi az oka a külterületi alapellátás romlásának? — A magyarázat kétoldali megközelítést kíván. Az egyik: a rohamos építkezések következtében az új háztömbök, családi házak lakói mind távolabb kerülnek a meglévő üzlettől, ők ezt sérelmezik, kérve az új építkezések körül bolt építését. A másik: több helyen, mint például legutóbb a Dimitrov úton az üzletet fenntartó és működtető vállalat megszüntette azt. A környéken lakók így — érthetően — sérelmezik, hogy „távolra” kell járniuk bevásárolni. — A tanács nem tudná megakadályozni a boltok sorozatos bezárását? — A tanács ismeri és tudja teendőit, de nem felelős ezért. Hatósági és pénzügyi eszközeink nincsenek, a boltok nem tanáAz ország számos településén tapasztalatak szerint a megfelelő helyen elhelyezett, esztétikus és különleges ellátási igényeket kielégítő pavilonok színe- , sitik, gazdagítják a városképet, elősegítik a városi életforma kialakítását. Ezek száma mindenütt, így Salgótarjánban is gyarapodik. Négy esztendővel ezelőtt a városi tanács már foglalkozott a pavilonok elhelyezésének témakörével. Az akkor meghatározott feladatok nem teljes mértékben valósultak meg. Többszöri kezdeményések ellenére a Beszterce-lakóte- lepi pavilonsor megvalósítására nem voltak vállalkozók. Az új üzletek rendeltetését többségében az építtetők határozták meg. Mivel, a lakosságellátási szempontok is háttérbe szorultak nem sikerült az ellátási feszültségeket enyhíteni. Hogy a városképbe illeszkedés sem volt zökkenőmentes, arra elegendő a helyijáratú autóbusz-állomás és környékének pavilonjait megtekinteni. Többek között a fenti megállapítások alapján vált időszerűvé, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága is napirendre tűzze a magánkereskedői pavilonok elhelyezésének kérdését; az elkövetkező esztendőkben építhető üzletek, esi hálózatba tartoznak. Városunkban három cég: a Palócker, az áfósz és a Csemege Vállalat üzemelteti ezeket. Mindannyian érdekeltségi rendszerben dolgoznak, ezért a veszteséges egységek fenntartása számukra nem érdek. — Bizonyára a külterületi boltok egyike sem tartozik legnyereségesebb vál- . Iáik ozásaik közé. Várható, tehát, hogy egyre-másra, gyorsított ütemben zárják be a boltajtókat? i — Szó sincs erről. Végtelenségig nem lehet a vállalati gazdaságszférára alapozni. Az első lépés egyébként is az, hogy a cég csökkenti boltjának alapterületét, ezzel együtt az árukészletet is, vagy bérbe adja. Amennyiben viszont megszünteti, a cég is rosz- szul jár, hiszen kihasználatlanul áll üzlete... — Más megoldás nincs is? — Egy lehetőség lenne még. A magánkereskedői szféra bevonása. Sajnos, kevés, illetve alig van vállalkozó. A város területén mindössze három magánkereskedő foglalkozik a lakossági alapellátást segítő tevékenységgel, ök a Gor- kij-lakótelepen, a Dimitrov, valamint a Martos Flóra úton találhatók. A magánszféra bekapcsolása nagy segítséget jelentene, persze a vállalatok is tehetnének valamint a helyzet javításáért. Számukra olyan jövedelmezőségi rendszert üzletsorok kialakításának ügyét. A tanács természetesen nem kötelezheti a kereskedőt, hol építsen üzletet, a város mely területén végezze munkáját. A tanács viszont ragaszkodik álláspontjához. Ezek szerint csak olyan pavilonok telepítését engedélyezik, amelyek építészetileg és küllemre hozzájárulnak a városkép szépüléséhez, segítik az alapellátási tevékenység bővülését. Mindezt úgy kívánjuk megoldani, hogy olcsó, de küllemre modem legyen. Az amúgy is zsúfolt városközpontban nem kívánatos további pavilonok elhelyezése, ugyanis az ÉVI II. üzletház építése, valakellene kialakítani, mely megérné a boltok működtetését. — Az eddig vázolt gondolatok sok problémát takarnak. Mindezek ellenére, vannak-e biztató jelek? — Néhány külterületi bolt a lakosság teljes elégedettségére működik. Itt a somoskői, a Somoskőújfalui, a zagyvarónai, a salgóbá- nyai és az eresztvényi egységeket emelném ki. Bár közülük is volt — és lehet, ihogy van is — veszteséges, de az üzemeltető vállalatok fenntartották ezeket. Nem ritkák a rossz állagú peremkerületi boltok felújításai sem. Most például a Palócker a Zagyvapálíalván lévő Déryné úti boltját csinosítja, varázsolja újjá. — A külterületi alapellátás közel sem megnyugtató ■helyzetében bizonyára vannak bőségesen lakossági panaszok, észrevételek. — Igen, de ezek többnyire teljesíthetetlen kérések. Sok külterületen az Évihez, vagy a Csemegéhez hasonló üzletkomplexumot szeretnének látni. Talán mondanom sem kell, hogy ilyenek létesítését a vállalati érdekszféra sem engedi meg. Nehezedő gazdasági helyzetünkről most ne is beszéljek, * hisz nincsenek felesleges milliók... — Mégis, mit tanácsolhatna mindazoknak, akik elégedetlenek a külterületi ellátással, hogyan, hol vásároljanak? — Nézze, lehet, hogy nagyon leegyszerűsítettnek hangzik, de a legjobb megoldás a városközpontban bevásárolni. Az autóbusz-hálózat a városban olyannyira kiépített, hogy az utazás nem okozhat gondot. . A centrumban nagy a választék, bizonyos áruk olcsóbbak. Ez pedig talán megéri, hogy nagy bevásárlásra a város peremterületeiről is bejöjjenek. mint a Nemzeti-tömb beépítése összesen 20—25 üzlethelyiség magánkereskedőknek való értékesítését kínálja. A tervek szerint Salgótarján húsz részén épülnek folyamatosan — illetve néhány 1989-től — pavilonok, pavilonsorok. A továbblépés iránya egyrészt a hiányzó üzletkörök pénzügyi eszközökkel történő elősegítése, másrészt az igényesebb építészeti kialakítású és csoportosan elhelyezett üzletek iránti elvárás. Ennek egyik üde színfoltja a Gorkij-te- lepi buszmegállónál telepített üzletek sora. Ilyenekre és hasonlókra lesz szükség az elkövetkező években! (V. i.) Idén márciusban alakult meg hivatalosan a Csepel Autógyár salgótarjáni fejlesztő- és gyártóüzeme, az ISZI-vel szemben, szerény családi házban. Korábbi alkotóhelyükhöz — egy bag- lyasi garázshoz — képest a fejlődés óriási, de esetükben a külsőség másodlagos szempont. A garázs is és a családi ház is alkalmas volt arra, hogy összetartson egy remek képességű csapatot, s arra is, hogy kivívják a gyáróriás vezetőinek tiszteletét. Vállalkozásuk tárgya — egy közepes méretű fémdoboz, fél tucat kapcsolóval — olyan sebességváltóvezérlő komputer,. amely ma már semmilyen paraméterben nem marad el a világ- színvonalat jelentő VOITH, vagy ZF próbálkozásoktól. (Mindkettő nyugatnémet — a szerk.). Az alakulás első hónapjai kevésbé látványos dolgokat szültek, hiszen be kellett rendezkedniük, megfelelően kvalifikált mérnököket és szakmunkásokat kellett toborozniuk, majd a BNV-re(!) készültek, s még áprilisban beszerelték az első Nógrád Volán-járatba a sokat tudó — és ígérő — szerkezetet. Simonyi Sándor, az alkotógárda irányítója elmondta, hogy az elektronikus egység kifejlesztésében oroszlánrészt vállalt az üzem két főmunkatársa: Válóczi György és Tóth István. Ahogy ismereteik gyarapodtak a jármű-elektronika e speciális területén, úgy csökkent a dobozok mérete, úgy vált mind megbízhatóbbá és .többet tudóvá a vezérlő szerkezet. Mai megjelenése alig nagyobb, mint egy autórádiós magnetofon. A gondot nem Minden lakossági forint kettőt ér Harmadik évében járunk már a településfejlesztési hozzájárulás (bevezetésének, s a közhangulat e témában még ma is fel-fellángol. Különösen olyankor, amikor újságban megjelenik, rádióban elhangzik, hogy itt vagy ott megszüntették a tehót. Többször is irtuk már, de nem hiábavaló megismételni, Salgótarjánban nincs szó arról, hogy az öt évre, 1590-ig tanácsrendeletben megszavazott tehót megszüntetik. S hogy miért nem lenne ez most célszerű és ésszerű, 'arról elgondolkodtató . és meggyőző tájékoztatást adott kérdésünkre Tőzsér Zoltán, a városi tanács pénzügyi osztályvezetője. — A beruházás, a szennyvíz- tisztító-telep bővítése, amire a tanács a tehót megszavazta, már folyamatban van. Erre pedig igen nagy szüksége van a városnak, éppen a szennyvíz- tisztító túlterheltsége miatt. Tudni kell még azt A, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ugyanannyi támogatást ad a telep bővítéséhez, mint amennyi a te- hóból összejön. (Ez öt év alatt hozzávetőlegesen 30 .millió forintot jelent.) Ugyancsak a lakossági tehóbefizetések mellett nyújt céltámogatást a beruházáshoz a megyei tanács is. Ekképp minden lakossági forint két forintot ér. Egyébként a tehóból az említett célra Salgótarjánban 1985-ban 1,5 millió, tavaly 5,2 millió és az |dén eddig 1,4 millió forint gyűlt össze. S itt kell megemlíteni, hogy >az indokolatlanul nem fizetőit munkabérére, nyugdijára, lövedelmére az első fél évben 454 letiltást küldött ki a tanács. Tehóra most első ízben! — A felsorolt milliókból látható, hogy a lakosság jelentős része tisztességesen eleget tett a tehó befizetésének, és már csak velük izemben sem lenne erkölcsös dolog, ha a - többiektől, a nem fizetőktől nem tiltanánk le — mondja Tőzsér Zoltán. S mit mondjak, van valami igaza ebben. Hiszen mindany- nyian ebben a városban élünk. (Zsa) is ez jelentette — bár kétségtelen, hogy a kiváló mérnökök egy sor kísérlet közben közelítették az ideális megoldást —, hanem a mechanikus szerelvények tűrőképessége. De hogy némileg közelebb kerüljünk a műhely kulisz- szatitkaihoz, el kell mondanunk, hogy a komputerrel vezérelt hidraulikus sebességváltók jelenleg hiányoznak a szocialista országok termékskálájából. Nyugaton már túl vannak a fejlesztéseken, ezért viszont nehéz olyat kitalálni, ami számukra is újdonság. Nehezíti feladatuk megoldását, hogy alkalmas hidraulikus egység nincs jelenleg a legfőbb gyártó: a Szovjetunió piacán sem. Az általuk küldött példányok ugyanis . elsőre nem váltak be, ezért helyszíni válogatás után jutottak a kísérletre is alkalmazható változatokhoz. Automata' és kézi vezérlésű kivitelben egyaránt kidolgozták a jelenleg gyártható formációkat. A lényeg mindenképpen az, hogy ideális menettulajdonságú motorkerék- nyomaték-átviteli * rendszeA városi tanács és a " városgazdálkodási vállalat illetékesei 1982- ben felmérést készítettek Salgótarján temetőinek helyzetéről. A vizsgálatok után úgy tűnt — ismerve, az elhalálozási arányokat, a megelőző évek adatait —, hogy a megyeszékhelyen található 14 temető háromnégy évig biztosítja az elhunytak sírhelyeit. Hamarosan kiderült, hogy a szabad sírhelyek száma alaposan csökkent. Sürgős intézkedésre volt szükség egy új városi köztemető létrehozására. Már a terület kijelölése is nehézségekét okozott. Fel kellett mérni, melyik a városnak az a része, amely a legkevésbé hasznosítható más célokra. A Nógrádterv több területet megvizsgált, vitákat rendezett a temető helyéről. Ezek után született a döntés: a városi központi temetőt az acélgyár északkeleti részén. Pintér-pusztánál alakítják ki. Mindez 1984-ben történt. A temető tervét két építési ütemre határozták meg, 103 milliós bekerülési költséggel, mely a kiszolgáló létesítményeket és a sírhelyek teljes kialakítását foglalta magában. A versenytárgyalások után az első ütem munkálataira — reket alakítsanak ki, a korábbiakhoz képest üzemanyag-megtakarítással. A KGST-n belül e téren együttműködő országok számára nem a rivalizálás a legfőbb teendő, hanem az: mit tudnak a jobbítás érdekében tenni. Ezt szolgálják a hazai kísérletek, melyekben eddig 3 Ikarus és egy Csepel gyártmányú teherautó vesz részt. Emellett a budapesti Műszaki Egyetem szakemberei most hasonlítják össze a hazai és a menő külföldi készülékek paramétereit, s a jelenlegi ismeretek szerint meglepően jól vizsgázik a salgótarjáni „műhelyből” kikerült példány. S nem utolsó szempont: a próbában résztvevő sofőrök rendkívül elégedettek voltak az új vezérléssel. Simonyi Sándor stábja viszont szeretné tovább csiszolni a dobozka „képességeit”. Munkásságukat fémjelzi, hogy eddig 11 szabadalmat jelentettek be — köztük világszabadalmat is —, amelyeknek az elbírálása folyamatban van. 59 millió foririttal — a Földgép Általános Mélyépítő Vállalat és a NOTTÉV szerzett jogott. Bár a megállapodás szerinti határidőből „kicsúsztak”, július 11- től — a használatbavételi eljárás után — minden feltétel biztosított arra, hogy a temetkezések megkezdődjenek. Az első ütemben ötezer sírhelyet alakítottak ki az új központi temetőben. A korszerűen felszerelt, a mai higiéniai igényéknek megfelelő ravatalozót övezve széles sávban helyezkednek el a parcellák. Közülük eggyel a város rendelkezik, ebben 110 díszsírhelyet alakítottak ki. A tervezők — Bódi Imre tervkészítő és Tamássy István, az alapkoncepció készítője — gondosan ügyeltek a legapróbb részletékre is. a bejáratnál portásfülke található, a temető területén illemhelyek, előtte pedig parkoló. A temető egyébként az 1-es jelű helyi járatú autóbuszokkal gyorsan megközelíthető. A temető fenntartását, üzemeltetését a Nógrád Megyei Temetkezési Vállalat végzi, s bízni lehet abban, hogy a megnyitás percétől, igazi gazdái lesznek ennek az új, kegyeleti helynek. V. I. A pavilonok is illeszkedjenek a városképbe! Üde színfolt a Gorkijon T. N. L. m Átadták az új központi temetőt t*
