Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 175. SZÁM ARA: 2,20 FT 1988. JÚLIUS 23.. SZOMBAT Áz MSZMP Központi Bizottságának ülése után (3. oldal) A r ■■ *■ I w Apóm örökségé (5. oldal) Á NÓGRÁD Rétságon (9. oldal) Grósz Károly Kaliforniában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök és George Deukmejian Kalifornia állam kormányzója. MTI-telefotó Rendkívül nagy hatású, igen nagy érdeklődéssel fogadott beszédben foglalkozott a magyar kormány terveivel, elképzeléseivel, politikájával a San Franciscoi World Affairs Council és a Commonwealth Club közönsége előtt helyi idő szerint csütörtökön este Grósz Károly az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly amerikai hivatalos látogatásának második szakaszában Kalifornia állam fontos városait keresi fel. Elsőnek rövid látogatást tett az állam fővárosában Sacramentóban, ahol George Deukmejian kormányzóval folytatott tanácsozást, majd San Fran- ciscóba utazott. Itt a fontos amerikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolatban álló Bechtel Corporation vezetőivel találkozott, egy a San Franci sco-i öbölben tett sétahajózáson, majd rövid városnéző körutat tett, egyebek között ellátogatott a Csendes-óceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai negyedébe is. Este mintegy 400 főnyi, meghívott közönség hallgatta meg a két befolyásos intézmény által rendezett előadást. Ezt megelőzően a város jelentős testületé az International Host Committee adott rövid fogadást a magyar küldöttség látogatása alkalmából. Előadásában Grósz Károly aláhúzta, hogy magyar miniszterelnök 42 év óta nem tett látogatást az Egyesült' Államokban. Bár kapcsolataink ebben az időszakban sem szüneteltek, azokra a gyanakvás, a bizalmatlanság nyomta rá bélyegét. Ez a több mint négy évtized nagy változásokat hozott Magyarországon is, sok örömet, de sok gondot is, mindezt az Egyesült Államokban kevéssé ismerik. A mára megváltozott világban azonban egyre gyakrabban fognak kezet azok, akik korábban gyanakvással méregették egymást. — hangoztatta. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az egyszerű emberek „népi diplomáciájukkal” arra bátorították a politikusokat, hogy bátrabban és következetesebben folytassák a közeledést. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a magyar küldöttség látogatása része ennek a folyamatnak. A cél, az, hogy az út elősegítse a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok elmélyítését, megszilárdítását, s egyúttal azt is, hogy kis országunk is részt vállalhasson a népek közötti közeledésben, a kapcsolatok építésében, a párbeszéd kiszélesítésében. Grósz Károly szólt Magyarország mai helyzetéről, utalva arra. hogy az ország most gondokkal teli időszakot él át. Ennek oka az, hogy bár nagy eredmények születtek a gazdaságban, de nem változott meg kellőképpen a gazdaság szerkezete. Nőtt a szakadék a legfejlettebb országok és Ma- gyarorázág között. Elmaradtunk a tudományos-műszaki fejlődés fővonalától, lelassult a gazdaság fejlődése. A kormányfő a gazdasági gondok mellett őszintén megismertette hallgatóságát az egyéb gondokkal is, (Folytatás a 2. oldalon.) A KNEE ES tárgyalta Napirenden a bérlakás-gazdálkodás Több országos vizsgálat tapasztalataival is foglalkozott pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatták egyebek közt a bérlakás-gazdálkodásról készített vizsgálati jelentéseket, s úgy döntöttek, hogy megállapításaikat a Minisztertanács elé terjesztik. , A népi ellenőrzéshez 1985-től napjainkig mintegy ezer, a bérlakásokkal foglalkozó bejelentés érkezett, s további 1000—1500 olyan jelzés, amely más ügyekhez kapcsolódva érintette ezeket a gondokat. A jelzések 90 százaléka az ingatlankezeléssel foglalkozik. A beadványok 5—7 százaléka az elosztással, a lakásgazdálkodással, a lakáscserével, tetőtér-beépítéssel, értékesítéssel kapcsolatos. A bérlakás- és szükséglakás-igénylők kilátástalan helyzetét is sokan' tették szóvá. A bejelentők konkrét helyzetükből kiindulva általában nem érzékelik a lakásállomány négymilliósra növekedését, a komfortosság javulását, az alapterületek változását. Évente ugyanis mintegy 4—6 ezerrel nő a nyilvántartott lakásigénylések száma, s ezen belül emelkedik a lakással nem rendelkezők aránya. A városi településeken mintegy 200 ezer családnak nincs lakása. Az utóbbi időben egyre többen kérnek kis alapterületű olcsóbb lakásokat, ez azonban nem a valós lakásigényt, hanem a megélhetési gondokat tükrözi. A lakással nem rendelkezők 5—10 százaléka helyzetét annyira reménytelennek látja, hogy be sem adja lakásigénylését. A megváltozott lakástámogatási rendszerben az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok jelentős része az állami lakásépítések csökkenő száma miatt kimarad a közvetlen állami támogatásból. A közvetett támogatósok jelentős részétől pedig azért esnek el ezek a csoportok, mert a piaci lakásépítés, lakásvásárlás még e segítség ellenére is megfizethetetlen számukra. Változtatást igényel a jogosultság elbírálása is. A szociális bérlakásra jogosultság, a tényleges jövedelmi, vagyoni helyzet mérlegeléséhez hosszabb távú jövedelmi átlag megfigyelésére, közvetlenebb családismeretre lenne szükség. A népi ellenőrzés célvizsgálatai, valamint a közérdekű bejelentések azt is jelzik, hogy az alacsony bérű lakásokat bérlőik gyakran jelentős haszonnal adják ki részlegesen vagy teljesen műhelynek, irodának vagy idegenforgalmi célra Mindez jelzi az ellenőrzés az adminisztratív eszközök korlátáit. Erre utal az is hogy az állampolgárok akár „naponta” cserélhetik bérlakásaikat másik bérlakásra, tulajdonra, a tulajdonos is cserélhet tulajdonának fenntartása mellett bérlakásra. Az ilyen szerződéseket egy-két kirívó esettől eltekintve jóváhagyják. E cserék során a bérlők nem ritkán jelentős összegekhez jutnak. Cserénél a személyi tulajdonú lakások négyzetméter-árainak mintegy 50 százaléka az induló ösz- szeg. Gyakran tárgya a bejelentéseknek, panaszoknak az ingatlankezelő, városgazdálkodási vállalatok pazarló gazdálkodása, érdekeltségi hiánya, rossz minőségű munkája, hatósági magatartása. A fővárosban és 5 megyei jogú városban azt ellenőrzik, hogy miként értékesítik az állami lakásingatlanokat. Vasas pénzügyi alap A munkanélküliekre gondolnak önálló pénzügyi alap létrehozását tervezi a munka nélkül maradottak számára a 600 ezer tagot számláló Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szakszervezete, miközben indokoltnak tartják a munkanélküli-segély intézményének általános bevezetését is hazánkban. Erről adott tájékoztatást Hódi Zoltán, a vasasszakszervezet titkára. Mint mondta, a hasonló szakszervezeti önsegélyezés nem ismeretlen külföldön, különösen ahol sok a munkanélküli, a nálunk is fellelhető volt a második világháború előtti években. A magyar szakszervezeti mozgalom az elmúlt négy évtizedben azonban nem kényszerült arra, hogy foglalkozzon e segélyezési forma újbóli bevezetésével. Most azonban, miután a kohászatban már szembekerülték foglalkoztatási problémával, döntöttek e segélyezési formáról. A vasasszakszervezet a tő- késországokfoan levő 40 társ- szervezettel áll kapcsolatban, s azoknál előzetesen tanulmányozták az ottani gyakorlatot. így formálódott az a jelenlegi elképzelés — még korántsincs véglegesen kidolgozva —, hogy a szak- szervezet mintegy 300 millió forintos évi költségvetéséből 4—5 százalékot, tehát körülbelül 10—15 millió forintot fordít a pénzügyi alapra. Ebből a pénzből kapnának az állás nélkül maradt vasasszakszervezeti tagok. a még egyelőre kidolgozatlan feltételek szerint. A szakszervezet megítélése szerint, bár jelenleg a hozzájuk tartozó vasiipari ágazatokban összesen 500— 600-an vannak tartósan állás nélkül, a munkanélküliek száma a következő időszakban megsokszorozódhat. A gyorsított ipari szerkezetátalakítás nyomán ugyanis egyedül az ország északi iparvidékén, az Ózd környéki kohászati üzemekben — ahol eddig is a legnagyobb létszámleépítés volt — további 6—7 ezer munkahely megszűnésével kell számolni viszonylag rövid időn belül. Addigra a vasasszakszervezet rendelkezni kíván egy jól kidolgozó ti rendszerben működő segélyezési formával. Gondolnak majd a segélyezési kör kibővítésére, amennyiben a sztrájkjogot is magába foglaló szakszervezeti törvény életbe lép. Hódi Zoltán azt is elmondotta. hogy a SZOT döntése ellenére az idén nem emelik fel tagjaiknak az üdülési térítési díjakat. Erről a központi vezetőség legutóbbi ülésén határozott. A felmerülő három és fél millió forint többletköltséget átvállalják. Augusztus végén készpénz is várható A gabonafelvásárlás kérdőjelei Jóval az aratás kezdete előtt a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a velük kapcsolatban álló mezőgazdasági üzemeknek tartott értekezletén ismertette idei felvásárlási terveit, várható nehézségeit. Hogyan alakulnak a tervék, milyen gondokkal kellett eddig megbirkózni, kérdeztük Schuchmann Rezsőtől a vállalat kereskedelmi igazgató-helyettesétől: — Nem kezdődött olyan korán az aratás, mint vártuk. Nógrádban július I9rig tizennyolc ezer tonna étkezési búzát vásároltunk fel, ebből 460 tonna került szárításra, 17—19 százalékos víztartalommal. — Területekre bontva, hogy fest a helyzet? — A pásztói járásban jó ütemben halad az aratásfelvásárlás, itt szinte minimális a szárítandó mennyiség, nemígy Szécsényben és Magyarnándorban. Megtudtuk még, hogy az átvevő telepeken nem volt semmilyen , fennakadás, kisebb géphibák fordultak csak elő, a vállalati aratási ügyelet nyugodt műszakokat tudhat maga mögött. Ugyanakkor a kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta még, hogy a közepes érésű búzafajták minősége már jóval kedvezőbb, 28— 30 százalékos nedves sikértartalommal rendelkeznek. — Az előkészítő értekezleten elhangzott, hogy problémák lehetnek a szárítási és raktározási lehetőségekkel. — Egyikkel sem volt még gond, jelenleg sehol nem vár gabona szárításra. Igaz most várjuk — ezen a hét végén — a nagyobb munkát. Megtudtuk, hogy az üzemek tájékoztatása szerint a tervezettnél jobb termés várható, így valószínűleg az előre meghatározott felvásárlási mennyiséget is túllépik majd. — Egyébként az export is megindult már, Pásztó térségében jó a vagonellátás, viszont Balassagyarmat területén, a jelenleginél nagyobb ütemű rakodást is tudnánk végezni— Ejtsünk még szót a felvásárlás anyagi oldaláról? — Sajnos (ahogy arról mi is már hírt adtunk) a váltóforgalmazást, terjesztést akadályozza, hogy a nem gabonával foglalkozó vállalatok, (az ÁFOR, AGROKER például,) nem szívesen fogadják el a tőlünk kapott váltókat. E mellett pedig figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági üzemeknek van készpénzigényes fizetési kötelezettségük is, például a munkabér. Ezzel kapcsolatban megtudtuk még, hogy augusztus végén valószínűleg korlátozott mértékben ugyan, de a gabonaforgalmi vállalat készpénzben is fog fizetni. (hlavay) Nők az esztergapadnál A villanymotorok , gyártásának egyik legnagyobb hazai bázisának, az Ikladi Ipari Műszergyárnak berceli gyáregységében a forgácsológépek kezeléséhez a gyengébbik nem képviselőit is betanították. A jelentkezők k őzül a legrátermettebbeket választották ki készségi vizsga alapján, így a korábban más munkaterületen működő négy nő a továbbiakban a motorok forgórészének köszörülésében vesz részt. Az új munkakörhöz új fizetés is jár: órabérüket azonnal három forinttal -emelték! Rom hány i József né és János Mihályné — képeinken — jő érzékkel és hamar elsajátították a fémmegmunkálást.
