Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét zeneműve 9.00: Napközben 11.00: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből 11.31: A Pickwick klub. Charles Dickens regénye folytatásokban 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Kortársunk: Szakonyi Károly 14.30: Verbunkosok, nóták 15.00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió érdek- védelmi műsora 15.30: Beethoven: I. szimfónia 16.05: Hangoló. Gyerekek zenélő órája 17.00: Eco-mix 17.30: Slágerfilmek, filmslágerek 19.05: Esti beszélgetés. Aczél Györggyel, Hámori Csabával és Pozsgay Imrével. Szerkesztő-műsorvezető Kéri László politológus. Munkatárs: Mihancsik Zsófia. Mi történt itt az elmúlt hónapokban? Hogyan értelmezzük a változásokat? S mire számíthatunk a közeljövőben? — e kérdéseket rendre fölteszik maguknak az emberek mostanában, ha hárman-négyen egymás mellé sodródnak. Rádiós műsorokban tudósok, kutatók szokták a válaszokat keresni — beszélgetések keretében. Ezúttal azonban olyan politikusok ültek le egymás mellé, akiknek véleménye külön-külön is érdekes — hát még abban a rendkívül ritka formában, hogy alkalmuk volt egymás mondandójára is reagálni; közvetlenül véleményt cserélni nyilvános fórumon is. Aczél György, Háihori Csaba és Pozsgay Imre vállalkoztak olyan stúdióbeszélgetésre, amelyben — a műsorvezető kérdései kapcsán — részletekbe menően el lehetett gondolkodni azon. hogy mi változott meg és mi nem, milyen problémákkal kell szembenéznünk egykét éven belül — és hol kereshetők kitörési pontok tengernyi gondjaink közepette. 20.05: Balázs Ferenc és Benkő László szintetizátorfelvételeiből 21.00: Népszerű szimfonikus művek 21.30: Magyarok világszövetsége 22.00: Hírvilág 22.30: Késő éjjel a Watling Streeten. Bili Naughton hangjátéka 23.41: Dénes Zsuzsanna operafelvételeiből PETŐFI RADIO: 8.05: Gyermekeknek: Ki kopog? 8.25: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 9.05: Operetthármasok 9.35: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 13.05: Gyermekeknek: A kincses sziget. R. L. Stevenson regénye 13.33: Szív. Edmondo De Amicis regénye 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Táborrock 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Táncházi muzsika 19.30: Sportvilág 20.03: Zeneközeiben. 21.05: Randevú a Jókai klubban 22.00: „Szép, szerelmes történet. . .” Csákányi Eszter találkozása Edith Piaffal 23.10: Noktürn, BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Barokk kamarazene korabeli hangszereken 10.00: Zenekari muzsika 11.23: Az Éder vonósnégyes felvételeiből 12.10: Fra Diavolo. Részletek Auber operájából 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Zenekari muzsika 15.30: Zenei Tükör 16.15: Kilátó 17.00: Horusitzky Zoltán születésének 85. évfordulóján 17.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 18.30: Szimfonikus táncok 19.05: A hét zeneműve 19.35: Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 20. No. 4. 20.00: A Philadelphiai Szimfonikus Zenekar játszik 21.00: Dzsesszfelvételekből 21.30: A főszerepben: Carlo Bergonzi. X/4. rész 22.53: Magyar zeneszerzők MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Csonka László — El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 14.55: Mandela-koncert Közben: 20.00: Körzeti tévéstúdiók — Budapest — Pécs — Szeged SALGÓTARJÁNT KÁBELTELEVÍZIÓ: 19.15: Mese 19.30: Tarjáni magazin. Képújság. (Városimegyei hírek, lakótelepi életünk — válasz az olvasóknak, Karancs-kviz, bolti böngészde) 20.00: Asz. (Színes olasz filmvígjáték) 21.30: Tarjáni magazin — Képújság. (Ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.30: A spórolásról 16.50: A nap percei 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.00: Az ökrök háborúja. Tévésorozat 21.05: Sportvisszhangok 22.05: önöké a szó. . . Publicisztikai műsor 1 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Music-mix Internacional, az NDK-tv zenésszórakoztató műsora 20.25: Meggyorsítás. Feliratos szovjet tévéfilm. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: V. V. Majakovszkij. Szovjet dokumentumíilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ritz-fürdőház. (16) Színes, szinkr. angol filmbohózat. — Kamara: Iszony. (16) Magyar film. — Kohász: Hegedűs a háztetőn. I—II. Színes, látványos amerikai film. — IMH Zagyavapálfalva: Aladdin. Szinkr. olasz film. — Kert- mozi: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes, amerikai kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjá- ték. — Madách Kamara: Egy tiszta nő I—II. Színes, szinkr. francia—angol film. — Kiste- renyei Petőfi: Zorro. Színes, olasz kalandfilm. — Bátony- terenyi Petőfi: Agyúgolyófutam. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Pásztó: Fél 6-tól: Aladdin. Színes, szinkr. olasz kalandfilm. — Fél 8-tól: A Sárkány közbelép. Színes, amerikai—hongkongi karatekalandfilm. — Szécsény: Diplomás örömlány. Színes, szinkr. angol—amerikai film. — Karancslapujtő: Asterix Britanniában. Színes, francia rajzjátékfilm. — Jobbágyi: K.u.K. szökevények. Színes, kalandos magyar—lengyel filmvígjáték. — Nagy- lóc: Szeleburdi vakáció. Színes magyar filmvígjáték. — Érsek vadkert: A zsaru és a szex. (18) Színes, szinkr. francia krimi. Kezdődnek ... telexen Érkezett... a Szegedi Dalra fakadt a Szabó család Gobbi Hilda rózsái mmm 1 S^ABÓ CSALÁD Szabadtéri Játékok Tizenhárom mű huszonkilenc előadását tartják meg július 21-től augusztus 27-ig a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán és kamaraszínpadjain, a városi tanácsháza udyarán, valamint az újszegedi Liget szabadtéri színpadán. A Fogadalmi templom előtt lévő hatezer személyes nézőtérről rockoperát, musicalt, misztériumjátékot, operát, népzenei együttesek gálaműsorát, rockballadát tekinthetnek meg az érdeklődők. Változatos műsort, néptáncot, pantomimt, ma- gyarnótaestet, Nagy Bandó Andrással humort és sok más szórakoztató programot kínálnak a játékok ,,mellékszínpadjai” is. Már az első hét bővelkedik kulturális és szórakoztató programokban. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei, a felszabadulás után 1959. évi felújítást követő harmincadik évadját július 21- én, csütörtökön új magyar rockoperával nyitják meg. Báthory Erzsébetnek, a csej- tei vár hírhedt úrnőjének véres legendája ihlette a szerzőket: Szakcsi Lakatos Bélát és Csemer Gézát A bestia című rockopera elkészítésére. Július 24-én, vasárnap a Horváth Mihály utcai Képtárban nyílik meg képzőművészeink egyik jelentős seregszemléje, a 26. szegedi nyári tárlat, amelyen mintegy 150 alkotó több mint 200 festményét, szobrát, grafikáját mutatják be. A tanácsháza udvarán ugyan e napon M. Kecskés András egész estét betöltő pantomiimműsora kínál szórakozási lehetőséget. Két esfe — 24-én és 25-én az újszegedi Liget szabadtéri színpadán Déry Tibor—Presser Gábor—Adamis Anna: Képzelt riport egy amerikai popfsztiválról című musi- calja szerepel műsoron a veszprémi Petőfi Színház művészeinek előadásában. Nemrég Szabó család közönségtalálkozón vettem részt. A teremben nagy tömeg várta a főszereplőket, különös nagy szeretettel Szabó nénit, Gobbi Hildát. Azután megjött Kárpáti, Icu, Ferkó, Csipetke és Hédi, de Gobbi Hilda nem. A művészek elmondták, hogy egyenesen a rádióból jöttek, a Szabó család felvételéről, ahol Gobbi Hilda is velük volt, készült is a találkozóra, de sajnos hirtelen rosz- szul lett, és haza kellett mennie. Az asztalon piros rózsacsokor várta. Mellette Celonfánban kála és gerbera. És mindez, immár hiába. Egy asszony kis dobozkával a kezében szerényen a mikrofon elé lépett, és elmondta: ezzel a kis bonbonnal szerette volna köszönteni Szabó nénit, illetve Gobbi Hildát 75. születésnapján, ö szegény, nincs több pénze, kis nyugdíjából egyedül él, erre a kis ajándékra tellett csak'neki. Megrendült szavakkal beszélt valaki, aki Kolozsvárról érkezett. Elmondta, hogy őket ez a műsor köti Magyarországhoz, el nem mulasztanák meghallgatni, mert úgy érzik, ők is a családhoz tartoznak, s rajta keresztül a magyarsághoz. Ferkó, Petrik József, a megható szavak után az asz- szonyhoz lépett, és egy Szabó család-hanglemezt nyújtott át neki. Csongrádi Kata pedig egy szál bársonyos rózsát Szabó néni csokrából. Különös kapcsolat ez a műsor és hallgatóság, művészek és közönség között... Lehet a Szabó családot szeretni, nem szeretni, lehet ezt a műsort, kinevetni és kritizálni, lehet a rádiót bekapcsolni és kikapcsolni, ha a Szabó család szól, de egy biztos: a műsor hatása óriási. Hallgatottsága évtizedek óta kimagaslóan nagy, és ilyen hosszan tartó sorozat a magyar rádiózás történetében még nem volt. És ki tudja, lesz-e? Jövőre 30 éves a műsor. És az említett találkozóra az 1512. adás felvétele után érkeztek a művészek. Milyen kapcsolatuk van a hallgatókkal? Petrik József elmondta, hogy a napokban vidéken egy kis faluban filmeztek. Bodrogi Gyulával megszomjazván betérték a kocsmába. Qregember hárfázott a zsúfolt teremben. Petrikék a söntéshez furakodtak, és az emberek feje fölött a művész átkiálltott kérek két hosszúlépést! Az öregember abbahagyta a hárfázást, és anélkül, hogy Petrikre nézett volna felkiálltott. Vakuljak meg, ha ez nem a Wágner gyerek!... Medgyánszky Ági, azaz Icu, amikor ikreket szült a műsort szerint, újságot vásárolt férjével, Martini Lajos zongoraművésszel. Régi ismerősük, az újságárus zavartan pislogott rájuk, majd néhány nap múlva, amikor a művésznő egyedül ment az újságért, kiderült a zavar oka. — Nem akartam a férje előtt kérdezni — mondta az újságárus, hogy jól vannak-e az ikrek, akiket a Kárpáti szerkesztő űrtől szült a művésznő... Szabó nénitől most nem hallhattunk történeteket, de számára az egyik legkedvesebbet leírom. Elgondolkozva vezette autóját a Vác felé vivő műúton. Előtte egy teherautó haladt, a művésznő nem nagyon törődött vele. Majd egyszeresek arra ocsúdott fel, hogy Szabó nénit, kiabálnak, integetnek, mosolyognak a teherautóról. Nem volt nehéz felismerni őket. A váci fegyház rabjai álltak a platón csíkos fe- gyencruhájukban. Hát még az ő körükben is ilyen népszerű a Szabó család? A közönség most hanglemezen is hallhatja kedvenceit, a Szabó család szereplőit. Sőt, a lemezen még énekelnek is! Azt hiszem, Szabó néni dala, az Amikor még papa élt máris népszerű azok körében, akik megvásárolták a lemezt. S. Nagy István szövege, Zsoldos Béla nagyon kellemes zenéje, biztos sikert ígér. A lemezt László Endre rendezte. „Bandi bácsit„'szí- vesen nevezték a művészek a Szabó család atyjának. Élete volt ez a műsor, 29 éven át minden egyes adást ő rendezett. Egészen halála napjáig, karácsonyig. Ez a lemez élete utolsó rendezése... Tóth Elemér NEMZETKÖZI ß MŰVÉSZTELEP | MÁTRAALMÁS (Kép: Tóth Sándor) Tihomir Manolov Tihomir Manolov hároméves korától Szófiában él. — Édesapám katonatiszt volt és a határon szolgált, így én Grudovóban születtem 1959-ben, de ezen az anyakönyvi adaton kívül minden Szófiához fűz — mondja. — Később itt végeztem el a képzőművészeti gimnáziumot és a képzőművészeti akadémiát is a grafikai, illetve az illusztrációs tanszéken. Mesterem Hriszto Neikov volt. Ez 1986-ban volt. Most is nála tanulók tovább. Művei eddig a képzőművészeti szövetség által szervezett csoportos kiállításokon szerepeltek Bulgáriában, s ebben az évben Helsinkiben, valamint Hollandiában, az Egyesült Államokban és Jugoszláviában. Szövetségi tagságért ebben az évben folyamodott. Mátraalmáson grafikát készít és sokat rajzol. A modern grafikai nyelv jegyeit biztonsággal alkalmazza, törvényeit érti, élvezi a grafikai beszéd frisseségét. Igyekszik néven nevezni a környező tárgyi világ jelenségeit, annak látványban, mindenekelőtt szerkezetben jelentkező arcát. Mindenekelőtt a szerkezeti elemek segítségével rögzíti a látványt. Tudja, a különböző formákban gondolatok, érzelmek, változatos tartalmak közvetíthetők. — Általában az élet érdekel, nem keresek témákat — jegyzi meg. — Minden témát az élet szolgáltat, ami nehéz, de ezért élet. Meg kell javítani. Ez küzdelem kérdése- Életünk pedig a társadalomban zajlik, s tetszik, nem tetszik, ezt szolgálnunk kell- Korunk tele van feszültségekkel, régóta nem csodálkozunk a háborúkon sem, az élet zajlik. Mégis ahogy mondják, ennél nincs semmi csodálatosabb. Természetesen, az egyszerű rajzolástól, a különböző grafikai technikák variálásától a tudatos közlésig hosszú az út. Nyilvánvaló az is, hogy a nagyobb volumenű összevetésekhez nélkülözhetetlen mindenekelőtt a közvetlen környezet helyes értékelése, az adott ország természeti és társadalmi valóságának pontos érzékelése, a történeti hagyományba ágyazott átélése. A bolgár történeti, művészeti hagyomány roppant gazdagsága úgyszólván beláthatatlan távlatokkal szolgálhat a kortárs bolgár művészet számára is, amennyiben élnek vele. Dél-Európa olyan régiója ez a föld, ahol az évezredes kultúrák zsúfoltsága közvetlen hivatkozások nélkül is az élet mélységeinek átélését sugallhatja. Tihomir Manolov most magyarországi benyomásainak „jegyzetelésére” válüál- kozott. Lapjain az élet egy- egy megnyilvánulása váltakozik az emberalakok, tájak, templomok stilizált megjelenítésével, átírásával. Minden ott van a lapokon, nem konkrét valóságában, csak a lényeget tekintve. Így például a magyar főváros, Budapest sugallata, Szentendre konstruktív szerkezetének több eleme, a tájak példázata, az emberi létezés megannyi színtere. Ezeken a lapokon az áttételes fogalmazások a gondolkodás fázisainak nyomom kísérését teszik lehetővé, az eredményt ezek összessége adja. E hangulatjelző grafikák egy idő után bizonyára a művészt jellemző tulajdonságokká lényegüinek, föltárva titkaikat, a gondolkodási folyamatokat, az élményalkotta képzelet jellegét. Tihamir Manolov módszeresen lát és élvezi is ezt a képességét. Művészi karaktere erre a figyelemre és a látás örömére épül, bizonyára folyamatosan gazdagodva az időben. Tóth Elemér
